Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-14 / 87. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. április 14., péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. Érdekes, sokszor különös ismeretekkel szolgál nem­csak a kutatóknak, hanem az érdeklődőknek is a termé­szettudományok története. Világszerte új, eddig ismeret­len, vagy kevésbé ismert összefüggések kerülnek elő a tudománytörténészek jóvoltából a feltárt anyagok, könyvtárak, levéltárak „rejtett kincsei” közül. Ezúttal néhány tudománytörténeti érdekességgel szolgálunk ol­vasóinknak. A kerék múltja A kerék használatával kap­csolatos i. e. 2000-nél régebbi leleteket nagy mennyiségben két területen találtak: a Tigris és az Eufrátesz völgyében és a Ka­ukázusban, valamint az attól északra eső síkságon. A legré­gibb, kerekeket ábrázoló rajz i.e. 3000 előttről származó sumér írásjel. Viszonylag gyakoriak az i.e. 2000-nél régebbi leletek Eu­rópában is, tehát a kerék akkori­ban már általánosan használt eszköz volt. Eddig is úgy gon­dolták, hogy a kerék mezopotá­miai eredetű, de újabban az Ör­mény SZSZK-ban több épség­ben megmaradt körülbelül i.e. 1500-ra datálható kocsit talál­tak. A két- és négykerekű kocsi­kon szekérrűd helyett egy A ala­kú szerkezet volt. Lehet, hogy a kerék az A alakban összeerősí­tett csuszka alá tett görgőből alakult ki, és ezt a formát őrizték meg ezek a leletek. Elképzelhe­tő tehát, hogy a kerék a Kauká­zusban alakult ki. Milyenek a régi pecsétek? Amikor a restaurátorok hoz­zálátnak egy oklevélen lévő régi pecsét helyreállításához, tudni szeretnék: mi a pontos összetéte­le, hogy azután munkájukat lehe­tőleg az eredeti anyagokkal vé­gezhessék el. Ilyen anyagvizsgá­latra fölöttébb alkalmas a mágne­ses rezonancia. Angol kutatók ez­zel az eljárással megvizsgáltak néhány, a 12. és 19. századból származó pecsétet, s összehason­lították őket a 14. századi és legú­jabb időből való-fenyőgyanta-és méhviaszpróbákkal. A különféle anyagok magmágneses színképé­ben a szerves vegyületek szén 13- as izotópjának jellegzetes mintái vannak. A régi és az űj viasz kö­zött azonban csak csekély kü­lönbségek mutatkoznak: a 12. századi pecsétek jóformán nem különböztethetők meg az újaktól. Az eltérések valószínűleg a szén- hidrogének eltérő mértékű oxi­dációjából adódnak. A francia forradalom idején született — Párizsban őrzik — Száz évre volt szükség, hogy használják Érdekesség, különle­gesség, muzeális cél A méter győzelmének útja Balra az x keresztmetszetű platina-irídium méter darabja, és jobbra a 3 mikron (0,003m/in) széles végvonások mikrofelvétele A méterrendszer gondolata a francia forradalom idején szüle­tett. A francia alkotmányozó nemzetgyűlés 1791. március 30-án fogadta el Talleyrand püspök előterjesztésére az űj mértékrendszer bevezetését célzó határozatot. A Francia Tudományos Akadémia tudósai az egységes mértékrendszer ér­dekében azt javasolták, hogy az űj mértékrendszer alapja egy olyan méret legyen, amely a Föld bármely részén, bármely időben nagy pontossággal meg­állapítható. A kiküldött bizottság ki­mondta azt is, hogy a hosszmér­ték megállapításában a termé­szet adta méretek közül csak a földi meridián (délkört jöhet számításba. Az új mértékegység a meridián egynegyedének (me­ridiánkvadráns) tízmilliomod része; ezt a hosszat nevezte az akadémiai bizottság a görög metróm szóból méternek. Megál­lapították, hogy a meridiánkvad­ráns hossza 5 130 740 öl, illető­leg 3 láb és 11 296 vonal, azaz 10 000 000 méter. A hosszúság mértékegységé­nek platinából készült etalonját Párizsban, a Köztársasági Levél­tárban helyezték el, és később ezt levéltári méternek nevezték. A méteretalonok (a mértékegysé­gek gondosan ellenőrzött minta­darabjai) elkészültével a méter 1799-ben „fizikailag” is megszü­letett. Ma már tudjuk, hogy a ki­tűzött célt gyakorlatilag nem si­került elérniük, a Föld alakja ugyanis csak megközelítően for­gási ellipszoid, valójában geoid; a meridiánok hossza tehát kü­lönböző. Ebből az következik te­hát, hogy a méter nem pontosan tízmilliomod része a meridián egynegyedének. A méter elfogadása magában Franciaországban is lassan ment, kereken 100 évre volt szük­ség, hogy kizárólag a métert használják hosszmérésre. 1870- ben alakult meg Párizsban a Nemzetközi Méter Bizottság, amely az utókornak való megőr­zés céljából a levéltári métert platinairidiumból (90 százalék platina, 10 százalék iridium) ké­szült rúdra vitte át, ezt nevezik „nemzetközi méternek”. Az egész világon, így hazánkban is a mérőrudak pontos hosszát nem­zetközi méterben fejezik ki. 1888-ban a Nemzetközi Méter Bizottság 30 platina-irídium mé- terrudat készített, amelyet sorso­lással juttatott el tagállamainak. Magyarországnak a 14. sorszá­mú méterrúd jutott, amelyet a Mérésügyi Intézetben őriznek. A méter hosszának megőrzé­sére 1892—93-ban fényhullá­mokkal kísérleteztek, minthogy a platina-irídium méterrúdon a molekuláris változások a megje­lölt hosszúság megváltozását eredményezhetik. Az újabb ku­tatások 1948-ban kezdődtek, s 1960 októberében megszületett az „optikai méter”. A kísérletek bebizonyították, hogy monokro­matikus sugárzást csak a gázhal­mazállapotú elemek egy-egy izo­tópja ad. Ennek megfelelően az optikai méter: „a 86-os tömeg­számú kriptonatom 5ds és 2p10 energiaszintjei közötti átmenet­nek megfelelő sugárzás vákuum­ban mért hullámhosszúságának 1 650 763,75-szöröse”. így sike­rült az eredetileg kitűzött célt el­érni: a méterfokméréssel leveze­tett „nemzetközi méter” a termé­szet adta méretekből bárhol és bármikor előállítható, és az idők végtelenségéig biztosíthatja a méter változatlan hosszúságú és nagy pontosságú megőrzését. Papírgyár­tás — régi módon A papírgyártás történetét az alapanyag szüntelen keresése jellemzi. Kezdetben kizárólag rongyból készült a papír. A ron­gyokat először vízben áztatták, majd — fehérítés céljából — mészoldatban addig főzték és kalapálták, amíg minden rostjuk különvált, és sűrű tejszerű pép lett belőlük. Ebből a pépből a papírkészítő mester egy farámá­val meregetett, amelyre rézdrót­ból készített szita volt feszítve. A rámának fedele is volt. Amikor a mester a rámát kihúzta a folya­dékból és ráhajtotta fedelét, a szita alján kicsurgott a felesleges víz. Az így nyert papirost leprésel­te, hogy a nedvességet teljesen el­távolítsa, majd kiteregette szára­dásra. Száradás után enyvvel vagy keményítővel kezelte, hogy csökkentse a papír vízfelvételét. A készített papír nagysága az al­kalmazott ráma nagyságától füg­gött. Az igények növekedésével egyre kevesebb lett a papírgyár­tásra felhasználható rongy, ezért új alapanyag után néztek a sza­kemberek. Az 1800-as évek ele­jén egy német szövőmester arra lett figyelmes, hogy a facsiszolat- tól zavaros lesz a víz. Rövidesen kiderült, hogy a köszörűkővel előállított, vízzel vegyített fare­szelék ahhoz hasonló pépet ad, mint a foszlatott rongy. így lett az asztalkendőre terített, majd meg-' szárított, s lepréselt faköszörület- bőlpapír. A fa már olyan papíra­lapanyagnak bizonyult, amely­ből jóval több állt rendelkezésre, mint rongyból. Persze idők során a gyártástechnológia modernizá­lódott, s a papírgyártás hatalmas kapacitású iparággá vált. A Magyar Filmszemle fődíjasa Egy titkos kényszermunkatábor története Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza dokumentumfilmet ké­szített a Recsk határában lévő 1950—53. között működő tábor­ról. Volt rabok és volt AVH-s őrök, nyomozók, politikai tisztek vallomásaiból rajzolódik ki a tábor élete. A megrendítő erejű filmeposz 1989-ben elnyerte a Magyar Filmszemle fődiját. Az egri Prizma mozi nézői vasárnap és hétfőn délután 5 órakor is­merkedhetnek meg a nagy hatású történettel. * {íyíU: ÁVJ?*) Programbörze Olimpiai bélyegek Kiállítások, tárlatok A Fővárosi Pedagógus Képző- művészeti Műhely kiállítása a He­vesi Szemle Galériája és az MMK rendezésében még mindig nyitva tart Egerben az oktatási igazgatósá­gon. « A Megyei Művelődési Köz­pont II. emeleti előterében Molnár István fotóiból láthatnak váloga­tást. * Címereink címmel nyílt tárlat a Bródy Sándor Megyei Könyvtár aulájában. * Bardócz Lajos grafi­kusművész alkotásainak a Gyön­gyösi Galéria adott otthont, az ösz- szeállítás vasárnapig látható. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Hanák Péter történész Közép-eu­rópaiság címmel tart előadást ma es­te 6 órakor a Reform ma sorozatban a gyöngyösi művelődési központ­ban. * Családi nap lesz szombaton reggel 9-től, a gyöngyösi és az aba- sári helyőrségi klub szervezésében. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Az Egri Ifjúsági Ház Játszó-tér elnevezésű programsorozatában szombaton délelőtt fél 11-től termé­szetes alapanyagokból készítenek játékokat a gyerekek. Ugyanitt va­sárnap délután 5-től a MÁS elneve­zésű alternatív zenei klubban Rácz Mihállyal, a Hideg roncs együttes vezetőjével találkozhatnak a fiata­lok. Az olimpia első házigazdája magának követeli a centenári­umhoz érkező eseményt 1996- ban. A főváros és az egész ország népe küzd a rendezés jogának megszerzéséért. A célt bélyegek is szolgálják. Évente legalább egy sorozat hirdeti majd, hogy a centenárium a görög népé. A so­rozatok különböző formában je­lennek majd meg. Négy soroza­tot tartalmaznak a kisívek, to­vábbá két oldalon fogazatlan példányokat tartalmazó füzetek­ben, valamint az utóbbi változat­ban csíkokban is megjelent. A hét vége időjárása megyénkben Heves megye térségében szombaton erősen felhős lesz az ég, sokfelé alakul ki eső, zá­poreső, a csapadék mennyisé­ge helyenként jelentős meny- nyiségű is lehet, azaz megha­ladhatja az 5 mm-t is. Lénye­ges időjárás-változásra vasár­nap sem lehet számítani. Folytatódik a többnyire borult idő, csak rövid időszakokra szakadozik fel a felhőzet, to­vábbi záporok kialakulása va­lószínű. Enyhék lesznek az éj­szakák mindkét napon, a legalacsonyabb hajnali hő­mérséklet 6 és 10 fok körül várható. A nappali felmelege­dés a hét első feléhez képest jelentősen gyengül, 14 és 18 fok közötti maximumhőmér­sékletek várhatók. További kilátások a jövő hétre: a jövő hét elején me­gyénk területén gyakorta megnövekszik a felhőzet és futó záporeső, kisebb eső még várható. A hét második fe­lében több lesz a napsütés, a hőmérséklet is kissé emelked­ni fog. Hungária-sorsjegy Az Egerben és körzetében tevékenykedő Hungária Fuvarszervező Iroda és lapunk együttműködési megállapodást kötött, amelynek ér­telmében néhány hónapon át tombolajátékra hívja a nyerni akaró utazóközönséget. Lapunkban minden héten pénteken, ezen a helyen találják meg olvasóink a tombolajegyet, amit kitöltve utazáskor a Hungária-taxiban elhelyezett urnákba lehet bedobni. A gyűjtést te­hát az ezzel a felirattal ellátott gépkocsik végzik. A nyilvános sorso­lást június első hetében rendezik meg. A szerencsés két nyertes egy- egy ötezer forintos gépkocsinyeremény-betétkönyvet kap. res a Nimm (HUNGÁRIA TAXl) SZEMÉLY-TEHER KÖZÖS 13 III 813413 TOMBOLÁJA Név:. Lakcím:. Telefon: A fődíj: egy hét a mragowoi luxusszállóban Lengyel vacsoraest - vetélkedővel Az Eger Szálló — hagyományaihoz híven — folytatja a nemzeti konyhák bemutatását. Április 20—23. között a hotel éttermében a lengyel konyhával, színes, gasztronómiai kultúrájával ismerkedhet­nek meg a vendégek. Azok, akik ezt a totót helyesen megfejtik, részt vehetnek a vetélkedő döntőjén, április 22-én 7 órakor. A szelvényt az újságból vágják ki, és küldjék el a következő címre: Eger Szálló, Eger, Szálloda u. 3-5. A vetélkedő fődija: egyhetes, két személyre szóló be­utaló a mragowoi luxusszállóba. 1. Hány napig tartott a varsói felkelés? 1=63 2=36 x=97 2. Mikor ünnepelték a lengyel államiság helyreállításának 70. év- fodulóját? 1 = 1944 2=1988 x=1970 3. Hol született Bem József tábornok? l=Mragowoban 2=Krakkóban x=Tamowban 4. Hol van Mragowo? l=a tengerparton 2=a mazúri tóvidé- x=a Visztula mentén ken 5. Milyen kategóriába sorolható a mragowoi szálloda? 1=turistaszálló 2=kétcsillagos x=négycsillagos 6. Ki a mragowoi szálloda üzemeltetője? l=az ORBIS Lengyel Utazási Iroda 2=a városi tanács x=szállodaipari vállalat 7. Mikor kötött szerződést az egri és mragowoi szálloda? 1=1986 2=1987 x=1988 8. Hány II. világháborús menekült nyugszik az egri temetőben? 1=30 2=20 x=10 9. Melyik utcát nevezték Egerben a háború előtt Pilsudzki J. utcá­nak? l=a Lájer D. utcát 2=a Klapka utcát x=a Jókai utcát 10. Miből készül az egyik lengyel nemzeti étel a „bigos”? l=céklából 2=póréhagymából x “káposztából 11. Miből készül a Zytnia vodka? 1 “burgonyából 2=gabortából x= gyümölcsből 12. Mi a specialitása a mragowni konyhának? l=számyas 2=hal x=vegetárius ételek 13. Hol van Budapesten az ORBIS Lengyel Utazási Iroda? l=a Lenin körúton 2=a Vörösmarty téren x=a Váci utcában +1. Hány éve áll a lakosság szolgálatában az ORBIS Lengyel Uta­zási Iroda? 1=73 2=33 x=66

Next

/
Oldalképek
Tartalom