Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 77. szám ÁRA: 1989. április 1., szombat 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA HOMÉROSZ PEDIG TÖRÖK VOLT A miniszterelnök történelemhamisító? (2. oldal) KÖZMŰKALAMAJKA Nem örül az ember, ha évekkel később kap papírt arról, hogy fizessen be több ezer forintot (3. oldal) KISEBBSÉGBEN ÉLNI Négyszemközt Gól Sándor, Kassán élő költővel (4. oldal) PÁLYAKORSZERŰSÍTÉS Az utasokat a gyöngyössolymosi erdészet mikrobuszával szállítják Mátrafüredre (8. oldal) Grósz Károly elnökletével Áttekintették a Munkásőrség helyzetét Az MSZMP KB nemzetközi, jogi és közigazgatás-politikai bi­zottsága Grósz Károly főtitkár elnökletével pénteken tartotta so­ros ülését. A bizottság áttekintette a Munkásőrség helyzetét. Kiemelte an­nak fontosságát, hogy a testület a törvényes előírások alapján eredményesen teljesíti hivatását. A bizottság a Munkásőrség to­vábbi korszerűsítésére vonatkozó javaslatait a Központi Bizottság egyik, soron következő ülése elé terjeszti. Növelni a magyar kivitelt Dél-Amerikába Uruguayi biztatás Luis Barrios Tassano uruguayi külügyminiszter pénteken a Kül­ügyminisztériumban megbeszé­lést folytatott vendéglátójával, Várkonyi Péter magyar külügy­miniszterrel. Mint a megbeszélésen elhang­zott: Magyarország számára ta­nulságosak lehetnek az Uruguay által alkalmazott gazdaságpoli­tikai megoldások, ezen belül az adósságprobléma kezelésében, a nemzeti valuta konvertibilitásá­nak fenntartásában, az EGK-val szemben követett politikában, valamint az ország területén levő vám-szabadkereskedelmi öveze­tek működése során szerzett ta­pasztalatok vonatkozásában. Luis Barrios Tassano uruguayi látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. Németh Miklós miniszterel­nök az Országházban fogadta Luis Barrios Tassano uruguayi külügyminisztert. Magyarország évente mintegy tízmillió dollár értékű árut vásá­rol Uruguaytól, míg a hárommil­lió lakosú Uruguay csak egymil­lió dollár értékű magyar termé­ket importál. A külügyminiszter felhívta Németh Miklós figyel­mét arra, hogy Uruguay szoro­san kapcsolódik Argentínához, Brazíliához és a többi dél-ameri­kai országhoz. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy — esetleges kö­zös vállalkozások révén — a vi­szonylag kicsiny uruguayi piac­nál nagyobb régióban váljanak értékesíthetővé a magyar árucik­kek. Az uruguayi külügyminiszter és kísérete a délutáni órákban el­utazott Budapestről. (MTI) Az Elnöki Tanács Petőfibányáról határozott Straub F. Brúnó elnökletével pénteken ülést tartott a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa. A testület — többek között — határozott Pe- tőfibánya lakott területnek községgé alakításáról. Vetőgéppróba Ecséden, Detken, Pélyen — Szorosabb kapcsolat a partnergazda­ságokkal — Szolnoki segítség A termelési rendszertől a közös vállalatig Lezárult egy korszak a Heves megyében is évek óta eredmé­nyesen tevékenykedő szolnoki Gabona- és Ipari Növények Ter­melési Rendszerének életében. Tizenkét esztendő után ez év jú­lius elsejéig közös vállalattá szer­vezik át. Ezt jelentették be és er­ről is döntöttek pénteken dél­előtt Egerben, a Park Szállóban tartott évzáró közgyűlésen a rendszer Heves megyei partner­gazdaságai. Először Kolozsvári Pál igaz­gató tájékoztatta a résztvevőket múlt éves tevékenységükről. Rá­mutatott, hogy Kelet-Magyaror- szágon — közöttük szőkébb ha­zánkban is — 226 nagyüzemben több mint félmillió hektár terüle­ten szervezik és segítik a gabona­félék, illetve az ipari növények termelését, értékesítését. Techno­lógiát ajánlanak, gépeket, vető­magvakat, növényvédő szereket biztosítanak a gazdaságoknak és segítik ellátásukat pótalkatré­szekkel is. Arról is szólt, hogy 1989-ben lehetőségeik alapján még nagyobb szerepet vállalnak az üzemekkel való kapcsolataik elmélyítésében. Igyekeznek bő­víteni azoknak a növényeknek a körét, amelyek jól értékesíthe­tők. Rámutatott, hogy a Parla­ment által a múlt évben alkotott társasági törvény alapján közös vállalattá szervezik át a termelési rendszert. Ez lehetővé teszi, hogy a Heves megyei üzemeik is csatlakozzanak vagyoni részük­kel. A leendő közös vállalat fon­tos szerepe lesz, hogy kutassa és szervezze az új technikai módsze­rek, fajták, eljárások bevezetését és elterjesztését. Ezt erősítette meg Végh László, a Heves me­gyei alközpont vezetője is, aki utalt árra, hogy 1988-ban külö­nösen a búzatermés eredmé­nyességéhez járultak hozzá az üzemeknél. Kitért arra, hogy Ecséden és Detken a káposzta- repce-, Pélyen pedig a kenyérga­bona-termelésben új vetőgépet próbáltak ki. Jurányi János, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelmezé­sügyi osztályának vezetője fel­szólalásában azt méltatta, hogy a szolnoki rendszer korábban is és ma is hasznos segítője szűkebb hazánk mezőgazdasági üzemei­nek. Hangoztatta: a közös vállalat minden bizonnyal ezt folytatja majd. Emellett foglalt állást dr. Dorkó Sándor Andornaktályá- ról, Sebők József Karácsondról, Császár Lajos Mezőtárkányból és Hortobágyi Gusztáv Ecsédről is. Összeférhetetlenségi és alkalmatlansági tanácstagi indítvány a megyei tanács elnöke ellen — Rendkívüli tanácsülést hívtak össze április 21-éré — Testületi és NEB-vizsgálatot kezdemé­nyeztek az ESE-nél Olást tartott Heves Megye Tanácsa Megyei kórházi ellátás: a lakosság véleménye megoszlik, a tes­tület elismeréssel illette — Napirenden az elmúlt évi gazdálko­dás — Odaítélték a tanács által adományozott díjakat, oklevele­ket A megyei kórház irányításával megvalósult az egészségügyi integ­ráció... (Fotó: Perl Márton) Schmidt Rezső elnök vezetésé­vel tegnap ülést tartott Eger­ben Heves Megye Tanácsa. A testület mindenekelőtt elfo­gadta azt az elnöki jelentést, amely a két testületi ülés kö­zött végzett végrehajtó bizott­sági munkát tárta a résztvevők elé. Ezt követően pedig Molnár Miklósné dr. és Kántor Imre, a terv-, illetve a pénzügyi osztály vezetője számolt be a tanácsok 1988. évi gazdálkodásáról. A ta­nácstagi hozzászólásokból ki­tűnt: az anyagi helyzet romlása egyre nehezebbé tette a tanácsok és intézmények működését, a he­lyi fejlesztéseket. Javasolták, hogy felül kell vizsgálni a tanácsi intézmények gazdaságosságát, a takarékosság lehetőségeit, vala­mint az önálló gazdálkodó egy­ségekké válásuk útját-módját. Külön kiemelték, hogy a műkö­dési szempontokat figyelembe véve a legfőbb feszültségpontok két ágazatban: az egészségügy­ben, valamint az oktatási és kul­turális szférákban alakultak ki. A tanács az ülés további ré­szében személyi kérdésekben döntött: dr. Kaszás Máriát, az ipari osztály vezetőjét — más munkaterületre kerülése miatt — felmentette tisztsége alól. Ugyancsak hasonló okból men­tette fel osztályvezetői tisztségé­ből dr. Bükkerdő Pál megyei fő­orvost, s utódjául kinevezte az egészségügyi osztály élére dr. Kozma Józsefet, aki eddig meg­bízottként látta el ezt a munka­kört. Ezúttal került sor a Heves Megye Tanácsa által adományo­zott közoktatási, közművelődé­si, művészeti díjak odaítélésére. Ugyancsak odaítélték a Heves Megye Sportjáért kitüntető cí­met, valamint a Társadalmi Munkáért kitüntető jelvényt, il­letve oklevelet, a Heves Megye Környezetvédelméért elismerő oklevelet, a Megye Művelődésü­gyéért kitüntető jelvényt, továb­bá a Megye Egészségügyéért ki­tüntető jelvényt és az elismerő oklevelet. A tanácskozás során hirdették ki az elmúlt évi lakó- hely-szépítési és -virágosítási verseny dijait: a városi kategóri­ában Éger jeleskedett. A közsé­gek díjazási sorrendje a követke­zőképpen alakult: Ostoros, He­réd, Aldebrő, Pétervására, Már­káz és Tornáméra. A MEBIB kü- löndíját Bükkszék kapta meg. Is­mertették az 1988. évi település­fejlesztési verseny értékelését is. Eszerint a városok közül az első helyet Hatvan, a háromezer fel­etti lakosú települések közül Ecséd, mögötte a másodikat Verpelét érdemelte ki. A kistele­pülések versengésében Parád- sasvár érdemelte ki az elsőséget Bükkszék előtt. Döntött a tanács arról is, hogy 1989. május 20-án — meg­lévő tanácstagi hely betöltésére — Besenyőtelken és Lőrinciben időközi tanácstagi választást tűz ki. A megyei tanács tagjainak ér­deklődését kiemelten felkeltő napirendje volt az ülésnek az a beszámoló, amelyet dr. Kocsis István főigazgató főorvos ter­jesztett elő a megyei kórház és rendelőintézet munkájáról. Mint kiemelte: az 1980-as években a megyei kórház fejlődése fennál­lása óta a legdinamikusabb volt. Korszerű körülmények között működik a sebészeti és érsebé­szeti, a sebészeti intenzív, a bal­esetsebészeti, az ortopédiai, szájsebészeti, a szülészeti-nő­gyógyászati, a III. belgyógyásza­ti, a röntgen-, a kórbonctani osz­tály, valamint az intézeti gyógy­szertár, a központi műtő, a mo­soda és a fűtőmű. Létrejött az egészségügyi integráció: a kór­házhoz csatolták az egri gyer­mekkörzeti, védőnői, iskola­egészségügyi szolgálatot, önálló iskolafogászati rendelők nyíltak, s ide tartozik Eger, valamint a volt egri, füzesabonyi, hevesi já­rás területén működő üzem­egészségügyi szolgálat is. Jelen­leg 22 városi körzet működik, az - orvosok több mint fele szakor­vos.. A környező községekben: Verpeléten, Füzesabonyban, Pé- tervásárán mindennapos, Béla­pátfalván, Recsken hétvégi köz­ponti ügyelet van. Tízezer lakos­ra az országos átlagnál kevesebb, 87,3 ágy jut, ennek ellenére 1985 óta az egy kórházi ágyra jutó el­bocsátott betegszám is kisebb, . mint az országos átlag: a megyei kórházban rövidebb az ápolás átlagos időtartama. A rendelőin­tézet évi betegforgalma 887 ezer 633 lakos. A hozzászóló tanácstagok — Dancz Pál, Laboda Zsigmond, dr. Keszthelyi Ferenc, Szalay Ist- (Folytatás a 2. oldalon) „...személyében nem látja biztosítottnak...” Az ülés harmadik napirendi pontjaként Schmidt Rezső el­nök tanácstagi indítványokat jelentett be. Elsőként Dancz Pál kért szót. s elmondotta, hogy a megyeszékhely sportszerető la­kói, valamint a sportért tevékenykedő állampolgárok nevében kéri a tanácsot, hogy a testület ifjúsági és sportosztálya indít­son vizsgálatot az Eger Sportegyesület működése, tevékenysé­ge, valamint gazdálkodása ügyében, s ehhez kérje fel a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot is. Indítványára a vizsgá­lat kezdeményezését a tanács megszavazta. A tanácstagi indítványok között hangzott el továbbá dr. Je­nes /'«/bejelentése, miszerint összeférhetetlenségi és alkalmat­lansági indítványt jelent be a megyei tanács elnöke, Schmidt Rezső ellen. Indokai között szerepelt többek között, hogy sze­mélyében nem látja biztosítottnak a közigazgatási munkaterü­let szakszerű irányítását, a vezetői kapcsolatok kiépítését és bővítését, az apparátus koncepciózus terveinek kidolgozását, a megye életének — így például a községek, a kistelepülések, a mezőgazdaság fontosságának — áttekintését. Mondotta ezt annak a tapasztalatnak a birtokában, amelyet a három évtize­des tanácstagi tevékenysége során gyűjtött össze: ismerve hát azokat a vezetői tulajdonságokat, amelyeket részben hiányol a megyei tanácselnök munkastílusában, felkészültségében. Az összeférhetetlenség indoklásaként kiemelte — bizonyos lakás­cserék lebonyolítása kapcsán — vezetői magatartása etikátlan- ságát. Az indítvány kapcsán a testületi ülés vezetését Maród Sán­dor általános elnökhelyettes vette át, majd irányításával hosz- szas eljárási, ügyrendi témájú vita után — az ügy mielőbbi lezá­rása érdekében — a tanács úgy döntött, hogy április 21-én, dél­előtt tíz órára rendkívüli ülést hív össze. Egy ben megbízta dr. Hóka József elnök vezetésével az ügyrendi bizottságot, hogy vizsgálja ki az indítvány részleteit, s annak eredmény ét tárja a rendkívüli ülés résztvevői elé. I Szívet, észt... Nézem a televízió műsorát a színházi világnapon. Vég­I zős főiskolások nyilatkoz­nak, mindahányuk színházi szerződéssel a zsebében. Méghozzá nem is akármi­lyennel: vannak, akik rangos fővárosi társulatnál kezdik a pályájukat, néhányan az or­szágosan is jó hírű szolnoki teátrumban. Okosak, értel­mesek, tehetségesek... Ám a hangvételük megdöbbentő. Szinte kivétel nélkül keserű szájízzel szólnak, a lelkese­dés legkisebb jele nélkül, majdhogynem kiábrándul­tán. Ha pár évvel ezelőtt hal­lom őket, minden bizonnyal enyhe bosszankodással, nemtetszéssel fogadom sza­vaikat. Egyszerűen "művészi allűrnek” vélem akkori meg­nyilvánulásukat, hisz jól em­lékszem, mikor sikk volt re­zignáltnak, fásuknak, nem túl lelkesnek lenni — s nem csak a művészvilágban. A ta­nárképző főiskolán mi ma­gunk is megmosolyogtuk an­nak idején a "túlbuzgókat”, a nyüzsgőket, akik mindenbe szíwel-lélekkel belevetették magukat, stréberkedtek. Az­tán amikor a tanítási gyakor­latra került sor, minket is el­kapott a láz, megcsapott a hi­vatás szele. A napokban másfél évti­zeddel ezelőtti napilapokat forgattam, lapozgattam, s nem egy ifjú diplomással ké­szült riporton akadt meg a szemem. Szavaik teli voltak nagybecsű reményekkel, ter­vekkel, szentül hitték: meg­valósítják álmaikat. De hisz ez így volna rendjén ma is. Mégis, ha pályakezdőkkel beszélgetek — legyen az fia­tal mérnök, tanár, népműve­lő, s még sorolhatnám a dip- : lomásokat tovább —, néze­tük, véleményük nagyon is reális alapokból táplálkozó- nak' tűnik. A nyolcvanas évek végére nagyot változott a világ, keményedett, nehe- . zedett. Nem, most nem elsősor­ban az anyagiakra gondolok, hisz tizenhat éve, mikor ma­gam is kezdtem a pályát, fize­tésnapon ugyancsak sovány maradt a pénztárcám. De a tűz, a "világmegváltó” terv kortársaimban is lobogott, s tudtuk: szívet, észt és idege­ket követel hivatásunk, mun­kánk. A mostani kezdők vi­szont mintha reménytől fosz­tottak lennének. Sokan kö­zülük eleve nem helyezked­hetnek el oda, ahová szeret- ' nének. Kikerülvén a felsőok­tatási intézmény kapuin, a hétköznapok kemény csatái- ' val szemben többen tehetet­lenek. Nem új a megállapí­tás: bajok vannak az egyete­mek, főiskolák "laboratóriu­mi” körülményeivel is, nem kapnak a hallgatók kellő fel­készítést majdani hivatásuk­hoz. A munkahelyen — sze­rencsés kivétel is akad igaz, sok — a bizonytalanok hát­térbe szorulnak, többen van­nak viszont, akik lakásgond­dal, a puszta megélhetés megannyi nehezével küzde­nek. Számyaszegetté, kiáb­rándulttá válnak. Attól rette­netesebbet nem tudok elkép­zelni, ha valaki nem öröm­mel végzi munkáját. Pedig a mostani fiatalok is erősek. De az idősebb generáció dol­ga lenne, hogy hitet s teret nyújtsanak nekik! Mikes Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom