Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-01 / 77. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 77. szám ÁRA: 1989. április 1., szombat 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA HOMÉROSZ PEDIG TÖRÖK VOLT A miniszterelnök történelemhamisító? (2. oldal) KÖZMŰKALAMAJKA Nem örül az ember, ha évekkel később kap papírt arról, hogy fizessen be több ezer forintot (3. oldal) KISEBBSÉGBEN ÉLNI Négyszemközt Gól Sándor, Kassán élő költővel (4. oldal) PÁLYAKORSZERŰSÍTÉS Az utasokat a gyöngyössolymosi erdészet mikrobuszával szállítják Mátrafüredre (8. oldal) Grósz Károly elnökletével Áttekintették a Munkásőrség helyzetét Az MSZMP KB nemzetközi, jogi és közigazgatás-politikai bizottsága Grósz Károly főtitkár elnökletével pénteken tartotta soros ülését. A bizottság áttekintette a Munkásőrség helyzetét. Kiemelte annak fontosságát, hogy a testület a törvényes előírások alapján eredményesen teljesíti hivatását. A bizottság a Munkásőrség további korszerűsítésére vonatkozó javaslatait a Központi Bizottság egyik, soron következő ülése elé terjeszti. Növelni a magyar kivitelt Dél-Amerikába Uruguayi biztatás Luis Barrios Tassano uruguayi külügyminiszter pénteken a Külügyminisztériumban megbeszélést folytatott vendéglátójával, Várkonyi Péter magyar külügyminiszterrel. Mint a megbeszélésen elhangzott: Magyarország számára tanulságosak lehetnek az Uruguay által alkalmazott gazdaságpolitikai megoldások, ezen belül az adósságprobléma kezelésében, a nemzeti valuta konvertibilitásának fenntartásában, az EGK-val szemben követett politikában, valamint az ország területén levő vám-szabadkereskedelmi övezetek működése során szerzett tapasztalatok vonatkozásában. Luis Barrios Tassano uruguayi látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Németh Miklós miniszterelnök az Országházban fogadta Luis Barrios Tassano uruguayi külügyminisztert. Magyarország évente mintegy tízmillió dollár értékű árut vásárol Uruguaytól, míg a hárommillió lakosú Uruguay csak egymillió dollár értékű magyar terméket importál. A külügyminiszter felhívta Németh Miklós figyelmét arra, hogy Uruguay szorosan kapcsolódik Argentínához, Brazíliához és a többi dél-amerikai országhoz. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy — esetleges közös vállalkozások révén — a viszonylag kicsiny uruguayi piacnál nagyobb régióban váljanak értékesíthetővé a magyar árucikkek. Az uruguayi külügyminiszter és kísérete a délutáni órákban elutazott Budapestről. (MTI) Az Elnöki Tanács Petőfibányáról határozott Straub F. Brúnó elnökletével pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület — többek között — határozott Pe- tőfibánya lakott területnek községgé alakításáról. Vetőgéppróba Ecséden, Detken, Pélyen — Szorosabb kapcsolat a partnergazdaságokkal — Szolnoki segítség A termelési rendszertől a közös vállalatig Lezárult egy korszak a Heves megyében is évek óta eredményesen tevékenykedő szolnoki Gabona- és Ipari Növények Termelési Rendszerének életében. Tizenkét esztendő után ez év július elsejéig közös vállalattá szervezik át. Ezt jelentették be és erről is döntöttek pénteken délelőtt Egerben, a Park Szállóban tartott évzáró közgyűlésen a rendszer Heves megyei partnergazdaságai. Először Kolozsvári Pál igazgató tájékoztatta a résztvevőket múlt éves tevékenységükről. Rámutatott, hogy Kelet-Magyaror- szágon — közöttük szőkébb hazánkban is — 226 nagyüzemben több mint félmillió hektár területen szervezik és segítik a gabonafélék, illetve az ipari növények termelését, értékesítését. Technológiát ajánlanak, gépeket, vetőmagvakat, növényvédő szereket biztosítanak a gazdaságoknak és segítik ellátásukat pótalkatrészekkel is. Arról is szólt, hogy 1989-ben lehetőségeik alapján még nagyobb szerepet vállalnak az üzemekkel való kapcsolataik elmélyítésében. Igyekeznek bővíteni azoknak a növényeknek a körét, amelyek jól értékesíthetők. Rámutatott, hogy a Parlament által a múlt évben alkotott társasági törvény alapján közös vállalattá szervezik át a termelési rendszert. Ez lehetővé teszi, hogy a Heves megyei üzemeik is csatlakozzanak vagyoni részükkel. A leendő közös vállalat fontos szerepe lesz, hogy kutassa és szervezze az új technikai módszerek, fajták, eljárások bevezetését és elterjesztését. Ezt erősítette meg Végh László, a Heves megyei alközpont vezetője is, aki utalt árra, hogy 1988-ban különösen a búzatermés eredményességéhez járultak hozzá az üzemeknél. Kitért arra, hogy Ecséden és Detken a káposzta- repce-, Pélyen pedig a kenyérgabona-termelésben új vetőgépet próbáltak ki. Jurányi János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője felszólalásában azt méltatta, hogy a szolnoki rendszer korábban is és ma is hasznos segítője szűkebb hazánk mezőgazdasági üzemeinek. Hangoztatta: a közös vállalat minden bizonnyal ezt folytatja majd. Emellett foglalt állást dr. Dorkó Sándor Andornaktályá- ról, Sebők József Karácsondról, Császár Lajos Mezőtárkányból és Hortobágyi Gusztáv Ecsédről is. Összeférhetetlenségi és alkalmatlansági tanácstagi indítvány a megyei tanács elnöke ellen — Rendkívüli tanácsülést hívtak össze április 21-éré — Testületi és NEB-vizsgálatot kezdeményeztek az ESE-nél Olást tartott Heves Megye Tanácsa Megyei kórházi ellátás: a lakosság véleménye megoszlik, a testület elismeréssel illette — Napirenden az elmúlt évi gazdálkodás — Odaítélték a tanács által adományozott díjakat, okleveleket A megyei kórház irányításával megvalósult az egészségügyi integráció... (Fotó: Perl Márton) Schmidt Rezső elnök vezetésével tegnap ülést tartott Egerben Heves Megye Tanácsa. A testület mindenekelőtt elfogadta azt az elnöki jelentést, amely a két testületi ülés között végzett végrehajtó bizottsági munkát tárta a résztvevők elé. Ezt követően pedig Molnár Miklósné dr. és Kántor Imre, a terv-, illetve a pénzügyi osztály vezetője számolt be a tanácsok 1988. évi gazdálkodásáról. A tanácstagi hozzászólásokból kitűnt: az anyagi helyzet romlása egyre nehezebbé tette a tanácsok és intézmények működését, a helyi fejlesztéseket. Javasolták, hogy felül kell vizsgálni a tanácsi intézmények gazdaságosságát, a takarékosság lehetőségeit, valamint az önálló gazdálkodó egységekké válásuk útját-módját. Külön kiemelték, hogy a működési szempontokat figyelembe véve a legfőbb feszültségpontok két ágazatban: az egészségügyben, valamint az oktatási és kulturális szférákban alakultak ki. A tanács az ülés további részében személyi kérdésekben döntött: dr. Kaszás Máriát, az ipari osztály vezetőjét — más munkaterületre kerülése miatt — felmentette tisztsége alól. Ugyancsak hasonló okból mentette fel osztályvezetői tisztségéből dr. Bükkerdő Pál megyei főorvost, s utódjául kinevezte az egészségügyi osztály élére dr. Kozma Józsefet, aki eddig megbízottként látta el ezt a munkakört. Ezúttal került sor a Heves Megye Tanácsa által adományozott közoktatási, közművelődési, művészeti díjak odaítélésére. Ugyancsak odaítélték a Heves Megye Sportjáért kitüntető címet, valamint a Társadalmi Munkáért kitüntető jelvényt, illetve oklevelet, a Heves Megye Környezetvédelméért elismerő oklevelet, a Megye Művelődésügyéért kitüntető jelvényt, továbbá a Megye Egészségügyéért kitüntető jelvényt és az elismerő oklevelet. A tanácskozás során hirdették ki az elmúlt évi lakó- hely-szépítési és -virágosítási verseny dijait: a városi kategóriában Éger jeleskedett. A községek díjazási sorrendje a következőképpen alakult: Ostoros, Heréd, Aldebrő, Pétervására, Márkáz és Tornáméra. A MEBIB kü- löndíját Bükkszék kapta meg. Ismertették az 1988. évi településfejlesztési verseny értékelését is. Eszerint a városok közül az első helyet Hatvan, a háromezer feletti lakosú települések közül Ecséd, mögötte a másodikat Verpelét érdemelte ki. A kistelepülések versengésében Parád- sasvár érdemelte ki az elsőséget Bükkszék előtt. Döntött a tanács arról is, hogy 1989. május 20-án — meglévő tanácstagi hely betöltésére — Besenyőtelken és Lőrinciben időközi tanácstagi választást tűz ki. A megyei tanács tagjainak érdeklődését kiemelten felkeltő napirendje volt az ülésnek az a beszámoló, amelyet dr. Kocsis István főigazgató főorvos terjesztett elő a megyei kórház és rendelőintézet munkájáról. Mint kiemelte: az 1980-as években a megyei kórház fejlődése fennállása óta a legdinamikusabb volt. Korszerű körülmények között működik a sebészeti és érsebészeti, a sebészeti intenzív, a balesetsebészeti, az ortopédiai, szájsebészeti, a szülészeti-nőgyógyászati, a III. belgyógyászati, a röntgen-, a kórbonctani osztály, valamint az intézeti gyógyszertár, a központi műtő, a mosoda és a fűtőmű. Létrejött az egészségügyi integráció: a kórházhoz csatolták az egri gyermekkörzeti, védőnői, iskolaegészségügyi szolgálatot, önálló iskolafogászati rendelők nyíltak, s ide tartozik Eger, valamint a volt egri, füzesabonyi, hevesi járás területén működő üzemegészségügyi szolgálat is. Jelenleg 22 városi körzet működik, az - orvosok több mint fele szakorvos.. A környező községekben: Verpeléten, Füzesabonyban, Pé- tervásárán mindennapos, Bélapátfalván, Recsken hétvégi központi ügyelet van. Tízezer lakosra az országos átlagnál kevesebb, 87,3 ágy jut, ennek ellenére 1985 óta az egy kórházi ágyra jutó elbocsátott betegszám is kisebb, . mint az országos átlag: a megyei kórházban rövidebb az ápolás átlagos időtartama. A rendelőintézet évi betegforgalma 887 ezer 633 lakos. A hozzászóló tanácstagok — Dancz Pál, Laboda Zsigmond, dr. Keszthelyi Ferenc, Szalay Ist- (Folytatás a 2. oldalon) „...személyében nem látja biztosítottnak...” Az ülés harmadik napirendi pontjaként Schmidt Rezső elnök tanácstagi indítványokat jelentett be. Elsőként Dancz Pál kért szót. s elmondotta, hogy a megyeszékhely sportszerető lakói, valamint a sportért tevékenykedő állampolgárok nevében kéri a tanácsot, hogy a testület ifjúsági és sportosztálya indítson vizsgálatot az Eger Sportegyesület működése, tevékenysége, valamint gazdálkodása ügyében, s ehhez kérje fel a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot is. Indítványára a vizsgálat kezdeményezését a tanács megszavazta. A tanácstagi indítványok között hangzott el továbbá dr. Jenes /'«/bejelentése, miszerint összeférhetetlenségi és alkalmatlansági indítványt jelent be a megyei tanács elnöke, Schmidt Rezső ellen. Indokai között szerepelt többek között, hogy személyében nem látja biztosítottnak a közigazgatási munkaterület szakszerű irányítását, a vezetői kapcsolatok kiépítését és bővítését, az apparátus koncepciózus terveinek kidolgozását, a megye életének — így például a községek, a kistelepülések, a mezőgazdaság fontosságának — áttekintését. Mondotta ezt annak a tapasztalatnak a birtokában, amelyet a három évtizedes tanácstagi tevékenysége során gyűjtött össze: ismerve hát azokat a vezetői tulajdonságokat, amelyeket részben hiányol a megyei tanácselnök munkastílusában, felkészültségében. Az összeférhetetlenség indoklásaként kiemelte — bizonyos lakáscserék lebonyolítása kapcsán — vezetői magatartása etikátlan- ságát. Az indítvány kapcsán a testületi ülés vezetését Maród Sándor általános elnökhelyettes vette át, majd irányításával hosz- szas eljárási, ügyrendi témájú vita után — az ügy mielőbbi lezárása érdekében — a tanács úgy döntött, hogy április 21-én, délelőtt tíz órára rendkívüli ülést hív össze. Egy ben megbízta dr. Hóka József elnök vezetésével az ügyrendi bizottságot, hogy vizsgálja ki az indítvány részleteit, s annak eredmény ét tárja a rendkívüli ülés résztvevői elé. I Szívet, észt... Nézem a televízió műsorát a színházi világnapon. VégI zős főiskolások nyilatkoznak, mindahányuk színházi szerződéssel a zsebében. Méghozzá nem is akármilyennel: vannak, akik rangos fővárosi társulatnál kezdik a pályájukat, néhányan az országosan is jó hírű szolnoki teátrumban. Okosak, értelmesek, tehetségesek... Ám a hangvételük megdöbbentő. Szinte kivétel nélkül keserű szájízzel szólnak, a lelkesedés legkisebb jele nélkül, majdhogynem kiábrándultán. Ha pár évvel ezelőtt hallom őket, minden bizonnyal enyhe bosszankodással, nemtetszéssel fogadom szavaikat. Egyszerűen "művészi allűrnek” vélem akkori megnyilvánulásukat, hisz jól emlékszem, mikor sikk volt rezignáltnak, fásuknak, nem túl lelkesnek lenni — s nem csak a művészvilágban. A tanárképző főiskolán mi magunk is megmosolyogtuk annak idején a "túlbuzgókat”, a nyüzsgőket, akik mindenbe szíwel-lélekkel belevetették magukat, stréberkedtek. Aztán amikor a tanítási gyakorlatra került sor, minket is elkapott a láz, megcsapott a hivatás szele. A napokban másfél évtizeddel ezelőtti napilapokat forgattam, lapozgattam, s nem egy ifjú diplomással készült riporton akadt meg a szemem. Szavaik teli voltak nagybecsű reményekkel, tervekkel, szentül hitték: megvalósítják álmaikat. De hisz ez így volna rendjén ma is. Mégis, ha pályakezdőkkel beszélgetek — legyen az fiatal mérnök, tanár, népművelő, s még sorolhatnám a dip- : lomásokat tovább —, nézetük, véleményük nagyon is reális alapokból táplálkozó- nak' tűnik. A nyolcvanas évek végére nagyot változott a világ, keményedett, nehe- . zedett. Nem, most nem elsősorban az anyagiakra gondolok, hisz tizenhat éve, mikor magam is kezdtem a pályát, fizetésnapon ugyancsak sovány maradt a pénztárcám. De a tűz, a "világmegváltó” terv kortársaimban is lobogott, s tudtuk: szívet, észt és idegeket követel hivatásunk, munkánk. A mostani kezdők viszont mintha reménytől fosztottak lennének. Sokan közülük eleve nem helyezkedhetnek el oda, ahová szeret- ' nének. Kikerülvén a felsőoktatási intézmény kapuin, a hétköznapok kemény csatái- ' val szemben többen tehetetlenek. Nem új a megállapítás: bajok vannak az egyetemek, főiskolák "laboratóriumi” körülményeivel is, nem kapnak a hallgatók kellő felkészítést majdani hivatásukhoz. A munkahelyen — szerencsés kivétel is akad igaz, sok — a bizonytalanok háttérbe szorulnak, többen vannak viszont, akik lakásgonddal, a puszta megélhetés megannyi nehezével küzdenek. Számyaszegetté, kiábrándulttá válnak. Attól rettenetesebbet nem tudok elképzelni, ha valaki nem örömmel végzi munkáját. Pedig a mostani fiatalok is erősek. De az idősebb generáció dolga lenne, hogy hitet s teret nyújtsanak nekik! Mikes Márta