Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

GAZDASÁG — TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 1989. március 11., szombat Piros betűs ünnepen, nemzeti lobogó alatt Március 15-ét köszöntik megyénk lakói „Évek múlva, századok múlva lesz mit beszélni az unokáknak apáik tetteiről, s akárminő sorsra lesz hivatva a jövő nemzedék, tán meglehet, hogy megátkozandja apáit, de szégye­neim nem fogja őket. Nem a vezetők voltak nagyok; a nép volt óriás, mely őket fölemelte. Ha tudtak volna oly készek lenni az áldozatra a legelsők, mint a legutolsók, nem folyt volna ki annyi drága vér - és nem folyt volna ki hiába!” így ír Jókai Mór 1850-ben naplójában, amikor visszaemléke­zik az 1848 — 49-es forradalomra és szabadságharcra. Ebben az esztendőben újra méltó módon ünnepelhetjük meg kitörésének évfordulóját: Az Országgyűlés 1988 decemberi ülésszakán az MSZMP és a Hazafias Népfront főtitkárai előterjesztése alapján piros betűs ünneppé, munkaszüneti nappá változtatta március 15-ét. Hosszú folyamat után jutot­tunk el eddig. A forradalom ki­törésének 50. évfordulóján, 1898-ban I. Ferenc József nem ezt a számára riasztóan csengő dátumot választotta, hanem áp­rilis 11-e, az 1848-as törvények szentesítésének napja vált ün­neppé. Csupán 1927. november 27-én döntött úgy a magyar fel­sőház XXXI. törvénycikkelyé­ben, hogy március 15-e idézze fel 1848 — 49-et, egyidejűleg eltö­rölte április 11-e megünneplését. A Minisztertanács 1945. április 30-án újra deklarálta nemzeti ünnepként. 1951. december 17- én ’’feketítik meg” ezt a dátumot. 1957. március 15-én március idusát iskolai szünetté nyilvánít­ják. Augusztus 20-ával együtt a legnagyobb nemzeti ünnepünk. Míg az előző az államalapítás, Szent István és az alkotmány fel­idézője, addig március 15-e a tár­sadalmi haladásé, a nemzeti egy­ségé és függetlenségé. Megyénk lakói is készülnek arra, hogy emlékezetessé tegyék ezt a napot. A következőkben számba vesszük, hogy melyik te­lepülésen hogyan ünnepük meg március idusát. Eger Az ünnepi eseménysorozat már március 14-én délelőtt meg­kezdődik, amikor is 11 órakor a helyi nyugdíjas pedagógusok tartanak rövid megemlékezést a Petőfi utca 2. szám alatti ház ud­varán. Közösen elénekük a Him­nuszt és a Szózatot, s felidézik a 141 éve történteket. Szólnak a béke, a szeretet és a tiszta erkölcs eszméjéről, amely szerintük napjainkban elhomályosult. Sze­retettel hívják pedagógustársai­kat és minden jóra törekvő ma­gyar embert, hogy abban a né­hány percben együtt ünnepelje­nek. Még aznap délután 3 órakor kiállítás nyílik a Bródy Sándor Megyei Könyvtárban Címereink címmel. A tárlaton számba ve­szik a magyarság e jelképének történetét, illetve az e tájegység­hez kötődő rajzolatokat. Dél­után 16 órától a Petőfi Kollégi­umban a névadóra emlékeznek egy műsorral, majd a baráti kör tartja alakuló ülését. A központi ünnepséget már­cius 15-én, délelőtt 10 órakor rendezik a főiskola előtt, a Sza­badság téren. Ezen elhangzik a Nemzeti dal, majd a szervezőbi­zottság által közösen összeállí­tott beszédet mondja el Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Géza Színház művésze. Ezután ünnepi műsorban lépnek a közönség elé az egri társulat tagjai: versekkel idézik fel a forradalom és sza­badságharc szellemét. A közö­sen elénekelt Himnusz után a gyöngyösi Ördögszekér Néptánc­együttes gyönyörködteti táncá­val a közönséget. Az összegyűltek innen lovas­huszárok kíséretével vonulnak a Petőfi-szoborhoz, ahol délelőtt 11 órától szervezetek, intézmé­nyek és magánszemélyek helye­zik el az emlékezés virágait. Este fél 7-kor Kossuth-emlék- táblát avatnak az Érseki Palota Szabadság téri falánál, majd az egybegyűltek fáklyákkal vonul­nak fel. Felkeresik a Knézich-kaput és a Kisasszony temetőben találha­tó Lenkey-sírhantot. 19 órától a Gárdonyi Géza Színházban Bródy Sándor A ta­nítónő című színművének dísz­előadását tartják, amelyet Gáli László Jászai-díjas rendező állí­tott színre. Az esemény szervezőbizottsá­ga: Eger Város Tanácsa, Gárdo­nyi Géza Színház, Hazafias Népfront városi bizottsága, Hit- tudományi Főiskola, Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, KISZ Eger Városi Bizottsága, KISZ Heves Megyei Bizottsága, MHSZ városi vezetősége, MDF Egri Szervezete, MSZMP Eger Városi Bizottsága, MUSZ Eger Városi Elnöksége, MUSZ Heves Megyei Elnöksége, Lenkey Já­nos Honvéd Kollégium, Petőfi Sándor Kollégium, Szakszerve­zetek városi bizottsága, Dobó István Vármúzeum, Városi Kö­zösségi Televízió, városi rendőr­főkapitányság, valamint a város­szépítő egyesület. Mint már hírül adtuk, a FI­DESZ egri csoportja nem vesz részt a közös ünneplésben. En­nek ellenére ők is tartanak meg­emlékezést, koszorút helyeznek el Petőfi szobránál, s a Dobó té­ren délben gyülekezve, felvonu­lásra mozgósítanak. Gyöngyös A gyöngyösi főiskola kezde­ményezésére több politikai és társadalmi szervezet, a közokta­tási és közművelődési intézmé­nyek, illetve a családi intézet szervezésében köszöntik márci­us idusát. Mint dr. Magda Sán­dor, a gyöngyösi főiskola igazga­tója elmondta, az intézményben már három esztendeje igyekez­nek magas színvonalon megün­nepelni e jeles napot. Ügy tart­ják, hogy ez az ünnep minden­kié, nem lehet kisajátítani. Az lenne a jó, hogyha a fiatalabbak és az idősebbek is megismernék ennek a dátumnak a valódi jelen­tését, tartalmát. Azért indítvá­nyozták, szervezték az ilyen kö­zös demonstrációt, mert szellemi központnak tekintik a tájegysé­gen az intézményt. Természete­sen anyagilag is „beszálltak”, a költségek több mint ötven száza­lékát ők fizetik. — Nem tudunk még igazából ünnepelni — hangsúlyozza dr. Magda Sándor. — Érzelmi és ér­telmi megközelítésben egyaránt szükséges a visszaemlékezés. Egy-egy adott kor mindig csak egyik vagy másik jelképére fi­gyelt 1848-nak: egyszer Kos­suth, másszor Petőfi neve került a zászlóra. Tanulságos ilyen szempontból, amit Franciaor­szágban tapasztaltam: a nagy francia forradalom 200. évfor­dulójára készülve tudományos tanácskozások mélyítik el az is­mereteket. Ha idén az érzelmek dominálnak is, a későbbiekben nekünk is szükséges ez a fajta szemlélet. Reméljük, jó lesz az idő, s mindent sikerül megvalósí­tani, amit elterveztünk. De az sem baj, ha elered az „égi áldás”, hiszen annak idején is esett, no meg a főiskola aulája elég tágas ahhoz, hogy méltón ünnepelhes­sünk. A program délelőtt 10 órakor kezdődik, ám már előtte is szól a gépzene a város különböző pontjain. Az ünnepi megemlé­kezés keretében elhangzik a Nemzeti dal, az 1848-as 12 pont, Petőfi—, Jókai—, Madách- és Utassy-versek. 1848-as dalokkal közreműködik a Muzsikus Céh, a Gyöngyös Kórus és a városi pe­dagóguskórus. Néptánccal lép az ünneplők elé a Vidróczky együttes. 11 órától Deák Bili Gyula koncertezik szintén a Fő téren. Műsorát a nemzeti ünnep jegyében állította össze. A Berze Nagy János Gimnázi­um diákjai kora délután felkere­sik az 1848-as honvédsírt, s elhe­lyezik virágjaikat. Délután 16 órától szintén a Fő téren Csend hangjai címmel hangzik el kon­certműsor a beatkorszak dalai­ból és verseiből a debreceni Cso­konai Színház és a Hangfogó együttes közreműködésével. A fáklyás menet 18 órakor in­dul, s a felvonulók felkeresik a Petőfi-emléktáblát, a Mátra Mú­zeum udvarát és koszorút he­lyeznek el az úttörőház falánál lévő emléktáblánál is. 19 órától a Mátra Művelődési Központban Duna menti táncházat rendez­nek a Vidróczky Néptáncegyüt­tes közreműködésével. A gyöngyösi alternatív szerve­zetek nevében levelet kapott szerkesztőségünk Komenczi Bertalantól, a Bajza József Kul­turális és Hagyományőrző Egye­sület elnökétől. Egységben ün­nepelünk címme\ a következőket írja: ”A Bajza József Kulturális és Hagyományőrző Egyesület és Gyöngyös város független politi­kai szervezetei ünnepi megemlé­kezést rendeznek március 15-én délelőtt 9 órakor a Mátra Műve­lődési Központ színháztermén ben. Az ünnepség — amely a vá­rosi program részeként kerül megrendezésre — mindenki szá­mára nyitott. Egységben ünnep­iünk mindazokkal, akiknek célja és reménye a szabad, demokrati­kus és független Magyarország.” Az egyesület, a Fiatal Demok­raták Szövetsége gyöngyösi cso­portja, a Független Kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum helyi csoportjai által rendezett megemlékezés délelőtt 9 órakor kezdődik a Mátra Művelődési Központ színháztermében. A rendezvény első részében irodal­mi műsor hangzik el, majd Bába Iván irodalomtörténész mond ünnepi beszédet. Hatvan Délelőtt 10 órától a fiatalok számára rendeznek vetélkedő­ket: az Ifjúsági Házban középis­kolai diákok részvételével tartják a Petőfi-szavalóverseny döntő­jét. Az Ady Endre Városi Könyvtárban szintén középisko­lások történelmi tudásukat mé­rik össze, míg az új-hatvani fiók- könyvtárban az általános iskolá­sok versengenek. A március 15-i vándorserle­gért állnak a rajtvonalhoz az álta­lános és középiskolások. A központi ünnepség a Kos­suth téri 1848-as emlékműnél lesz. A gyülekezés 13.30-tól 14- ig tart. Fehérné Lovász Mária, a HNF városi bizottságának titká­ra mondja a köszöntőt. A Him­nuszt a résztvevők közösen éne­kelik el. A Nemzeti dalt a Petőfi- szavalóverseny győztese tolmá­csolja. Ünnepi beszédet tart dr. Hóka József, a HNF városi bi­zottság elnöke, a város díszpol­gára. Ezt követően kerül sor a koszorúzásra: az állami és társa­dalmi szervezetek külön helye­zik el a megemlékezés virágait, az intézmények, a vállalatok és az állampolgárok egyénileg dön­tenek a koszorúzás módjáról. A zárszó után a résztvevők közösen énekelik el a Szózatot. Délután 17 órától az Ifjúsági Házban tánc­ház várja a fiatalokat. A rendező szervek: Ady End­re Városi Könyvtár, HNF városi bizottsága, KISZ városi bizottsá­ga, közművelődési egyesület, MDF Hatvani Szervezete, MSZMP városi bizottsága, nyugdijasklub, Szakszervezetek városi bizottsága, TIT városi szervezete, városi tanács és a Vö­röskereszt városi szervezete. Heves Március 15-én 14.30-tól a KISZ Heves Városi Bizottsága kitüntetésátadó ünnepséget ren­dez a városi úttörőházban. Az ünnepi műsort a középfokú ok­tatási intézmény diákjai adják. A városi ünnepi megemléke­zésre 16 órától a tanácsháza előt­ti téren kerül sor, ennek szerve­zésében közösen vesznek részt a különböző társadalmi szerveze­tek, így az MDF helyi csoportja is. A kor hangulatát tükröző iro­dalmi összeállítás során fellép Sziki Károly, az egri Gárdonyi Géza Színház művésze és Szabó Viola népzenész. A helyi zeneis­kola, a középiskolások irodalmi köre és a Vidróczki Néptánce­gyüttes tagjai teszik színesebbé a programot. Füzesabony Reggel 9 órakor két helyszí­nen tartanak megemlékezést az új városban. Az 1848-as emlék­műnél az 1-es számú általános is­kola irodalmi színpada tart mű­sort, s a KISZ városi bizottságá­nak a képviselője mond ünnepi beszédet. A Petőfi-emléktáblá- nál a 2-es számú általános iskola irodalmi színpada idézi fel a for­radalom és szabadságharc han­gulatát, és Fábián Tivadar, a Ha­zafias Népfront városi bizottsá­gának elnökségi tagja mond be­szédet. Mindkét helyszínen ko­szorúznak a város állami és társa­dalmi szervezeteinek képviselői. Pétervására A megye másik fiatal városá­ban a programok a művelődési házban zajlanak. Délelőtt 9.30- kor megnyitják Vayon László amatőr képzőművész kiállítását, majd 10 órától lesz az ünnepi műsor. 11 órakor képzőművész­akció kezdődik, ahol minden ér­deklődő kipróbálhatja ügyessé­gét. 14 órától sakkversenyt ren­deznek, amelyre nevezni a hely­színen lehet. 16 órakor vetítik a Fekete gyémántok című filmet, majd az egész napos rendez­vénysorozat 18 órakor induló irodalmi kávéházzal bővül, amelynek Závori Andrea lesz a vendége. Kápolna Délelőtt 9 órától kezdődik az ünnepi rendezvény, amelyen iro­dalmi műsor után ünnepi beszéd hangzik el. Majd a füzesabonyi és a káli állami és társadalmi szervezetek képviselői helyezik el koszorúi­kat a kápolnai csata emlékművé­nél. Az eseményen ott lesznek a gyöngyösi alternatív csoportok képviselői is. A rövid ünnepség után sportvetélkedők teremte­nek hangulatot a résztvevők szá­mára. Lesz többek között ágyúgo- lyódobáló-verseny és sárkányre­pülő-bemutató. Boldog Ismerős a történelemből, hogy az 1848 — 49-es szabadságharc­ban — a magyar haderők oldalán — igen sok külhoni emigráns is küzdött az osztrákok, majd az orosz cári seregek ellen. Nos, kö­zülük való volt a lengyel szárma­zású Davida Sándor, aki orvos­ként vett részt a csatákban, s töb­bek között Táncsics Mihályt is gyógyította, istápolta. Dr. Davida Sándor a szabad­ságharc leverését követően Bol­dog községben húzódott meg, majd némi birtokhoz jutván, itt gyógyított és gazdálkodott 1864- ben bekövetkezett haláláig. Anyakönyvi adatok szerint a te­lepülés öreg temetőjében hántol­ták el, de síremléke annak részle­ges felszámolásakor megsemmi­sült. Boldog lakossága, most, a márciusi nemzeti ünnep küszö­bén méltóképpen kíván emlé­kezni a szabadságharcos Davida Sándorra, a község egykori orvo­sára, ezért emlékét egy — a teme­tőkápolna falára helyezendő — táblán örökíti meg. Ennek avatására március 14- én, délután fél 3-kor kerül sor, s részt vesz a kegyeleti aktuson Davida Sándor néhány, máig élő leszármazottja, és képviselteti magát a lengyel nagykövetség is. Tamalelesz Rendhagyó módon ünnepük meg március 15-ét a községben, ugyanis a lakosság jelentős része csak hét végén tartózkodik ott­hon. Ma, azaz szombaton 9 órakor játékos vetélkedő kezdődik a he­lyi művelődési házban, majd ugyanott tartják 11-től az ünnepi műsort. Táncsics Mihály diadalmenete a börtönből való kiszabadulása után

Next

/
Oldalképek
Tartalom