Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 57. szám ÁRA: 1989. március 8., szerda 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA „A PÁRTNAK VILÁGOSAN ÁLLÁST KELL FOGLALNIA” „A KB-ülés szünetében az akciótervről’' (2. oldal) NOTESZNAP „Az öreg sírva rohant ki a gyógyszertár elé, el, el, ne is lássák...” (3. oldal) 4 VE, ÉVA „Nekem a virág a szeretetet jelenti, főként ha attól kapom, akinek fontos vagyok, aki tisztel..." (4. oldal) FÓRUM HEVESEN „Mit akar a Münnich Ferenc Társaság?" (8. oldal) Az MSZMP legyen hu önmaga határozott reformvonalához Ülést tartott a Központi Bizottság Kedden délelőtt 9 órakor Grósz Károly főtitkár elnökletével — Jászai Mari téri székházában — összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a KB osztályvezetői, a megyei, megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, az Országgyűlés elnöke, továbbá a központi sajtó vezetői. A Politikai Bizottság nevében Grósz Károly üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd a testület döntött a tanácskozás napirendjéről. 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt akciótervére vonatkozó javaslat — előadó Berecz János, a Központi Bizottság titkára; 2. Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről — előadó Szűrös Mátyás, a KB titkára; 3. Különfélék; .4. Személyi javaslat. Ezt követően Berecz János tartotta meg előadói beszédét. Berecz János beszéde Tiszanánán megnyitották a megyei mezőgazdasági könyvhónapot... Új sorozatok kert- és állatbarátoknak... Tíz kiadótól ötven újdonság... A tudatosan nem olvasók száma csekély... „A szakkönyv termelőeszköz, a tudás létszükséglet” A gyermeki lélekből tisztán csengő dallamokkal, a szántóföldön, a mezőn dolgozó parasztemberek mindennapjait felidéző énekszóval kezdődött Tiszanánán az idei, sorban a 32. mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitója. A helybéli általános iskola tanulóinak irodalmi műsora emlékező, nosztalgikus hangulatot teremtett, s jó indulóként szolgált, a múltból is táplálkozó, de már a jövőt segítő szakkönyvek bemutatásához. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a májusi értekezlet óta eltelt időszakban a párt vezető testületéi — ha néha megkésve is, de —' rendszeresen foglalkoztak a legfontosabb politikai, gazdasági kérdésekkel, fejleményekkel. Mind gyakrabban merülnek fel más olyan problémák is, amelyekhez egy politikai pártnak a véleményét és a viszonyát ki kell alakítani. Az MSZMP így számos kérdésben külön-külön dolgozta ki a részletesebb álláspontját. Egyes esetekben pedig még adós a politikai válasszal. Gond azonban, hogy mindezek nem kapcsolódnak egymáshoz egy összefüggő politikai, gondolkodási, cselekvési rendszerben. A közvélemény számára ez a helyzet, a politika formálódásának ez a módja nehezen áttekinthetővé vált. A párttagság ugyanilyen problémák előtt áll. Sőt részére még a politika képviselete is néha gondot okoz, hiszen csak részletenként ismeri meg. Ebből is fakad bizonytalansága, befelé- fordulása, s ami még súlyosabb gond: a társadalom irányában tapasztalható cselekvési bizonytalansága. Mindezek következtében elemi erővel tört fel a párttagság igénye egy világos, közérthető és követhető politikai program iránt — ez a Központi Bizottság legutóbbi ülésén egyértelműen megfogalmazódott. Az is világossá vált, hogy most olyan cselekvési programra, szándékaink kinyilvánítására van szükség, amely tartós törekvéseken alapul, de rövid távra szól. Ebből következően nem vállalhatja fel a 15-20 éves távlatú stratégia megalkotását, amelyen Pozsgay Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta a hazánkban tartózkodó, New York-i székhelyű Külkapcsolatok Tanácsa küldöttségét, amelyet Peter Peterson elnök vezet. A megbeszélések tartalmáról Kovács László külügyminiszterhelyettes adott tájékoztatást az MTI-nek. Németh Miklós szólt a mai válságos helyzet kialakulásának évszázados okairól, illetve a legutóbbi négy évtized tévedéseiről. Imre vezetésével bizottság dolgozik. A Politikai Bizottság javasolt programtervezete uganak- kor a stratégia irányaival szerves kapcsolatban áll. A továbbiakban a programról szólva Berecz János hangsúlyozta: felvállalja, hogy egy politikai pártnak a magyar nemzet érdekében, a legfontosabb időszerű kérdésekben megfogalmazott cselekvési programja legyen. Ez egyben a soron következő választásokra lehet kiindulási alap, orientációs irány. Közzétételével az a szándék, hogy a párt és a társadalom közötti viszony új, követhető és mindenki által ellenőrizhető, a gyakorlatban is értelmezhető tartalmat kapjon. Vagyis az állampolgár döntsön arról, hogy felismeri-e benne az egyéni, a közösségi és a nemzeti érdekeit. Az MSZMP tagjai pedig e program ismeretében , birtokában képviselhetik politikánkat. Mitől a mi pártunké tehát ez a program?— tette fel a kérdést az előadó. Melyek azok a jegyei, amelyeket mi vállalunk és képviselhetünk? A program egyetemes és nemzeti irányadó értékei a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás. Mi ezeket az eszméket, amelyeknek a középpontjában az egyes ember áll, vissza akarjuk helyezni szerves, természetes társadalmi környezetükbe, és megvalósítható tartalommal. Szabadságeszményünk a személyiség önállósága, az emberijogok érvényesülése. Azoké a jogoké, amelyekben az ember szabadsága a társadalom terméke, s nem a politika adománya. Az egyéni szabadságra épüljön a nép szabadsága. Ezek közé sorolta a pártállam létrehozását, amely jelentős mértékben hozzájárult a jelenlegi helyzethez. Az MSZMP és a kormány céljaként egy olyan szocialista társadalom létrehozását jelölte meg, amely demokratikus politikai intézményrendszerre, illetve hatékonyan működő piac- gazdaságra épül. A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy a politikai reformok előbbre tartanak, mint a gazdaságiak, de a megoldás kulcsa nem az előbbi lassításában, hanem az utóbbi gyorsításában rejlik. — Az értékek valóra váltásának csak egyetlen útja lehet: a demokrácia. Meggyőződésünk, hogy ezek az eszmék a szocializmus kiépülésével teljesedhetnek ki. Ezért azonban cselekedni kell és pártunk cselekedni akar. Politikai programjának középpontjába állítja a nép akaratát kifejező politikai rendszer kiépítését, a jogállamot, az egyén és a közösség biztonságát, a korszerű, Európában és a világba beépülő hatékony gazdaságot. A szellemi alkotómunka felszabadítását. Nem lehetünk többé szűkkeblű- ek s politikai vakok! Mozgósításra, előírásra újat alkotni lehetetlen. Valamennyi alkotó elme javaslataira, felelős cselekedetére van szükségünk, hogy megoldásokat találjunk problémáinkra — szögezte le az előadó, majd emlékeztetett arra a történelmi tényre, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt egyesült párt. Értelmezése a továbbiakban nem lehet formális. Az egyesülés eredeti szelleniéhez kell visszatérni, megtisztítva azt a hozzá méltatlan politikai játszmáktól és cselekedetektől. Ki kell mondani végre: magunkénak valljuk az egyesülésbe hozott gondolatiságot. Ha elvi politikát folytatunk, akkor nincs jogunk mást tenni. A párttagság elé terjesztendő cselekvési programjavaslatban az erősödő szociáldemokrata és a reformkommunista szellemiség ötvöződik. A szociáldemokrácia százéves múltjában és jelenlegi teljesítményében is mélyen gyökeredzik a demokratikus magatartás, a bonyolult társadalmi jelenségek árnyalt, összetett megközelítése és kezelése, az egyén, az emeri jogok tisztelete. Nagy értéke a szociáldemokrata mozgalomnak a nyitott politizálás, a társadalom széles rétegeivel való kapcsolattartás képessége — állapította meg Berecz János, s a több mint 70 éves magyar kommunista mozgalom kiemelkedő értékeiként sorolta a mozgalmi szervezettséget, az elvek iránti elkötelezettséget, a közösség tiszteletét, az önfeláldozást, a társadalmi rendszer viszonyaiban történő változtatás bátorságát. Hozzátette: ez a mai magyar valóságban a radikális reformokat jelenti. Ezért a reformkommunista magatartás és szemlélet érvényre juttatása a pártban nem elsősorban szűkén vett mozgal(Folytatás a 2. oldalon) A kormányfő köszönettel fogadta a Külkapcsolatok Tanácsa meghívását, amely szerint esetleges egyesült államokbeli látogatása idején tartson előadást, ugyanakkor utalt arra, hogy előbb Bush elnök magyarországi látogatása szerepel napirenden. Németh Miklós szólt arról, hogy a párttörvényt követően talán 15 — 20 párt is alakul, de néhány éven belül az igazán komoly befolyással rendelkező pártok száma ennek legfeljebb a negyede lesz. Az idei ünnepi eseményen részt vett többek között Szokodi Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese, Szőke EmilHcves város pártbizottságának első titkára, Sramkó László, a TESZÖV titkára, valamint André Miklós, a MEDOSZ központi vezetőségének képviselője. Elsőként őket köszöntötte dr. Tóth József, a ti- szanánai Petőfi Tsz termelési elnökhelyettese. Ezt követően megnyitójában szólt arról, hogy a gazdasági szerkezetváltásnak, a műszaki-technikai színvonal javításának elengedhetetlen feltétele az általános és a szakmai műveltség. A tisztességes munka mellett az olvasásnak, a megszerzett információknak kivételes szerep jut, s társadalmi méretekben kamatostól megtérül. Idézte Erdei Ferenc híressé vált mondását: „A szakkönyv termelőeszköz...” Mind többen ismerik fel, hogy a mának élés káros, s a fejlődés útja korszerű ismeretek elsajátításában és használatában keresendő. Hasonló gondolatokkal kezdte hozzászólását dr. Gallyas Csaba, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Elmondta, hogy'a korábbi évekre jellemző volt a számok bűvölete. 1978 és 88 között háromszázezerről kétmillióra emelkedett az éves kiadott példányszám. Többekben felderengett a könyvet olvasó paraszt idilli képe... A valóság azonban kissé más. Nem biztos, hogy a fenti adatok mögött valódi, a hétköznapi emberek olvasási szokásait jellemző tények állnak. Kevesen akadnak, akik belső kényszert éreznek az információk megszerzésére és saját maguk rájöjjenek arra, hogy a szakkönyvek vásárlása saját, elemi érdekük. A parasztság 70 százaléka nem forgatja a kiadványokat. Azonkívül, hogy ez a statisztikai adat, s az emögött rejlő kép aggasztó, veszélyezteti a mező- gazdaságban kitűzött célok elérését. Hozzátette: az üzemeknek, termelőszövetkezeteknek ösztönözniük kell ezt a törekvést. Ha másképp nem megy, saját költségükön vásároljanak szaklapokat, egyéb műveket és azt bocsássák tagjaik, alkalmazottaik rendelkezésére: Az idei mezőgazdasági könyvhónap mérlege kedvező. Tíz kiadótól 50 új szakkönyv látott napvilágot, 550 ezer példányban és mintegy 73 millió forint értékben. Külön öröm, hogy új sorozatok is indultak, például a nagyüzemek szakemberei, vállalkozó kistermelők, kert- és állatbarátok számára. Szólt egy új lap létrejöttéről, amelynek címe Számadás. Ebben lehetőség nyílik majd alternatív mezőgazda- sági csoportok véleménynyilvánítására is. Az esemény következő akkordja dr. Zsilinszky László, a Mezőgazdasági Minősítő Intézet osztályvezető-helyettesének „A hazai Holstein-friz tenyésztési eredményei” című előadása volt. Ezután a jelenlévő szakemberek ellátogattak a helybéli, kiváló eredményekkel büszkélkedő szakosított szarvasmarhatelepre. Délutánra is jutott még program: „Szemtől szemben a szerkesztővel” mottóval író-olvasó találkozót rendeztek a könyvtárban, amelynek keretében dr. Gallyas Csabával, a Mezőgazdasági Kislexikon egyik szerkesztőjével találkozhattak az érdeklődők. Az alkotmányról Elsőként az új alkotmány szabályozására kidolgozott koncepciót tárgyalja meg az Országgyűlés ma kezdődő ülésszaka. Az igazságügyi miniszter a kormány nevében terjeszti a honatyák elé azt a rendkívüli alapossággal előkészített anyagot, amelyben számos eldöntendő kérdés akad. így például az, hogy mi legyen az államformánk. A legtöbben a népköztársaság kifejezés mellett érvelnek, még ha az utóbbi időben egyesek le is járattak ezt a szót. Aztán arra is választ kell adni, hogy egy- vagy kétkamarás legyen-e az Ország- gyűlés. Úgy tűnik, hogy a többség nem óhajtja a kétkamarás bevezetését, félve attól is, hogy ez az angol alsó- és felsőház mintájának átvétele lenne. Ugyancsak eldöntésre I vár, hogy mire terjedjen ki a köztársasági elnök jogköre, ahogy az is: a miniszterelnöknek legyen-e joga megválasztani kabinetjét. Amint az Igazságügyi Minisztérium illetékesei megfogalmazták: készülő alkotmányunknál figyelembe veszik más országok tapasztalatait, de egyik sem szolgál modellként. A cél: egy sajátos magyar alaptörvény kimünkálá- sa, amely évezredes államiságunk hagyományaira épít, ellentétben a jelenleg érvényben lévővel, amely nem vette figyelembe az 1945 előtti államiságunkat. A koncepció megtárgyalása után júniusra készül el a szövegtervezet, amelyet széles társadalmi vitára bocsátanak. Majd az ennek hatására kidolgozott törvényjavaslat előreláthatólag decemberben kerül a parlament elé. A Tisztelt Ház akkori vitáját követően népszavazás döntene az új alkotmány elfogadásáról. Az ülésszakon a Munka Törvénykönyvének módosítása a társasági törvénnyel va- , ló összhang megteremtését szolgálja. E téren lényeges változás, hogy oldódnak az időbeli és a díjazást merevítő korlátok, a másodállások és a mellékfoglalkozások esetében. A jelek szerint napirendre tűzik a sztrájktörvényt is, melynek létét már az előkészületek során megkérdőjeleztek egyes szervezetek. A kormány véleménye: a sztrájkjog gyakorlása minden esetben hátrányokkal jár, ha nincs megteremtve annak jogszerű feltétele. E jog csupán kereteket szab. A jogszerű sztrájkban való részvétel miatt a dolgozókat nem érheti kár. Az ülésszakon tájékoztató I jelentés hangzik el a Romániából menekültek helyzetéről, j s a képviselők megismerkednek a Bécs — Budapest világ- kiállítás terveivel is. A honatyák feltehetően nem utasítják el a kiállítás megrendezését, ha kiderül számukra, hogy ez hosszú távon előnyökkel jár, s elősegítheti felzárkózásunkat az európai gazdaság magasabb szintjéhez, no és hogyha ezzel együtt a Dunán inneni területet sem érinti hátrányosan. Az sem 1 kizárt, hogy a parlament elnöke szavazásra teszi fel a kérdést: óhajtják-e újra tárgyalni a bős — nágymarosi vízlépcső építésének sorsát. Homa János Németh Miklós amerikai küldöttséget fogadott
