Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-31 / 76. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1989. március 31., péntek KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. március 29-ei üléséről (Folytatás az 1. oldalról) I. 1. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára Moszkvában szívélyes, nyílt, baráti szellemű megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsowal, az SZKP KB főtitkárával. A találkozó tovább erősítette a két párt közötti bizalmat és megértést. Mihail Gorbacsov a szovjet vezetés nevében szolidaritásáról és támogatásáról biztosította az MSZMP politikáját. A Szovjetunió, az SZKP érdeke is, hogy Magyarország a szocializmus lehetőségeinek jobb kihasználásával, a stabilitás megőrzésével, a reformok dinamikus folytatásával oldja meg feladatait. A szovjet vezetés nagy figyelemmel kíséri a magyar belpolitikai fejlődést, beleértve több párt alakulásának lehetőségét is. Úgy véli, hogy az egy- és többpártrendszerről nem lehet általános és végleges megítélést adni. Az SZKP nem azt tartja meghatározónak, hogy hány párt van, hanem azt, hogy az emberek részt vegyenek a döntésekben és végrehajtásuk ellenőrzésében, a demokrácia hassa át minden politikai intézmény tevékenységét. A megoldás módja minden nép, minden párt saját ügye. A megbeszélés alkalmat adott a mai szovjet helyzet, az SZKP elképzeléseinek közelebbi megismerésére is. Az MSZMP főtitkára pártunk megértéséről és támogatásáról biztosította a Szovjetunióban végbemenő átalakítási folyamatot. A reformok megvalósulásának esélyeit jelentősen növeli, hogy az emberek kezdik megérteni, az átalakítás az egyetlen lehetséges út. Jelenleg a legfontosabb, hogy a párt megválassza az átalakítás olyan ütemét, amely egyértelműen biztosítja a zavartalan, feszültségmentes előrehaladást. Az SZKP KB főtitkára külön kiemelte: az átalakítást ideológiailag is meg kell alapozni. A múlt tanulságainak feltárását a két párt fontos feladatnak tekinti, de megengedhetetlennek tartja, hogy a múlttal való szembenézés a társadalom és a párt megosztásához, a vezetés egységének megbontásához vezessen. Az 1956-os eseményekkel összefüggésben megállapodás jött létre arról, hogy a szovjet fél a pártkapcsolatok útján lehetővé teszi a korabeli dokumentumok kutatását. A találkozó megmutatta, hogy az MSZMP és az SZKP egyetért a nemzetközi élet fő kérdéseinek megítélésében. Az SZKP vezetése is úgy látja, hogy ma a felelős politikai tényezők sem Nyugaton, sem másutt nem érdekeltek a kelet-európai, így a magyarországi helyzet destabilizálódásában. A két főtitkár sürgető feladatnak ítélte a Varsói Szerződés korszerűsítését, a szervezet belső demokratizmusának erősítését. Egyetértés volt abban is, hogy mindkét fél törekszik a katonai tömbök egyidejű felszámolására. Az SZKP vezetése egyetért minden javaslatunkkal, amely a KGST korszerűsítésére irányul. Ehhez az út a nemzeti gazdaságok reformján keresztül vezet. Szovjet részről készséggel fogadták azt a magyar javaslatot, hogy — akár kétoldalú megállapodás keretében is — törekednünk kell az árucsere-forgalom konvertibilis valutában történő elszámolására. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a cél az intenzív kapcsolódás az európai és a világgazdasághoz. A találkozó hozzájárult a két párt közötti bizalom erősítéséhez, és új lehetőségeket nyitott az együttműködés sokoldalú fejlesztésére. 2. A palesztinai arab nép iránti szolidaritás jegyében március 16- 17-én fogadtuk Jasszer Arafatot, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetőjét. Grósz Károly főtitkárral folytatott megbeszélései, továbbá Straub F. Brúnónál, az Elnöki Tanács elnökénél, Németh Miklós miniszterelnöknél tett látogatása alapján megállapítható, hogy a közel-keleti helyzet rendezését illetően a két fél álláspontja közel áll egymáshoz. A látogatás alkalmat adott arra, hogy a PFSZ vezetőjével ismertessük a közel-keleti térség egyes államai felé tett kezdeményezéseink, diplomáciai lépéseink okait, beleértve az öböl országait és Izraelt is. A palesztin nép önrendelkezési jogának érvényesítésében fontos állomásnak tekintjük a palesztin állam tavaly novemberi kikiáltását. Ezért hozzájárultunk ahhoz, hogy a jövőben magyarországi képviseletét nagykövetség lássa el. E lépésünkkel egyben megerősítettük, hogy továbbra is a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet tekintjük a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének. Elvi álláspontunknak megfelelően kedvező választ adtunk Jasszer Arafat azon kérésére, hogy változatlanul támogassuk a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi békekonferencia összehívásának ügyét és a válság igazságos, békés rendezését. II. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a politikai nyilvánosságról, a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a politikai intézményrendszer demokratikus átalakításának nélkülözhetetlen feltétele a politikai nyilvánosság és a tájékoztatás jogi garanciákon alapuló reformja. Ennek alapja a véleménynyilvánítás, a szólás- és a sajtószabadság érvényesülése. A pártértekezlet óta a magyar sajtó struktúrája, működése erőteljesen változott. Jelentősen bővült a különböző nézetek nyilvánossága, a magyar újságírás színesebbé, érdekesebbé vált. Nőtt az igény a hitelesség iránt. Bővült a lapalapítók lehetősége az orgánumok politikai vonalának, profiljának alakításában. A mai helyzet ugyanakkor magán viseli az átmenetiség jegyeit. A tömegtájékoztatás eszközeinek egy részében nem elég magas a szakmai igényesség, és az érdemi viták helyett a szélsőséges nézetekkel való „békés egymás mellett élés” a jellemző. Megszűnt a közvetlen állami felügyelet és pártirányítás, de a nyilvánosság új jogi feltételei és intézményei kialakulatlanok, vagy jelenleg szerveződnek. Az MSZMP célja, hogy a működési zavarok megszüntetését a jogi garanciák mielőbbi megteremtésével segítse elő. Határozott törekvése és érdeke, hogy a politikai, szervezeti sokféleség jegyében a nyilvánosság fórumain megjelenjenek mindazok a nézetek, amelyek alkotmányunkkal és törvényeinkkel nem ellentétesek, és hozzájárulnak a nemzeti összefogás kialakításához. A jelenleg érvényben lévő, 1986. szeptember 1-jével hatályba lépett sajtótörvény az időközben bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások következtében alkalmatlanná vált funkciói teljesítésére. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az új törvény — a jogállamiság kiépítésére vonatkozó törekvésekkel és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával összhangban — állampolgári jogként szabályozza a szabad véleménynyilvánítás és a sajtószabadság gyakorlásának módját, garanciáit és törvényes korlátáit. Ennek szellemében határozza meg a lapkiadók, szerkesztőségek, újságírók, terjesztők tevékenységével kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősségüket. Kívánatos, hogy a törvény rendelkezzen a sajtótevékenység feletti törvényességi felügyeletről és a sajtóbűntettre, a helyreigazításra vonatkozó anyagi és eljárási szabályokról. Az MSZMP Központi Bizottsága állást foglalt a párt sajtópolitikájáról, és megfogalmazta a pártsajtó irányításával kapcsolatos feladatait. A párt korrekt viszonyra törekszik minden együttműködésre kész sajtóorgánummal. Tiszteletben tartja önállóságukat, és politikai mozgalomként kíván jelen lenni a nyilvánosság fórumain. Pártunk véleménye szerint a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda a kormány felügyelete alatt álló nemzeti intézmény. Ezek tevékenységükben megjelenítik a társadalom nagyobb csoportjainak nézeteit, s tükrözik a társadalom érdektagoltságát, ily módon a kormány felett nemzeti ellenőrzést is gyakorolnak. A Minisztertanács hatásköre: e nagy hatású tájékoztatási eszközök általános politikai vonalának meghatározása, a legfontosabb személyi kérdések eldöntése. A kormány felügyeletét biztosító mechanizmus megteremtésében fontos lépés volt a Tájékoztatáspolitikai Kollégium megalakítása. Szükséges, hogy a kollégium minél előbb megfogalmazza a nemzeti tájékoztatási eszközök feladatait. Az MSZMP támogatja, hogy az állami sajtópolitika keretében áttekinthető finanszírozási rendszer jöjjön létre. Fontosnak tartja a piaci viszonyok kiépülését, az egyes orgánumok közötti versenyt. Ugyanakkor a pénzügyi támogatást az értékek védelmére kell fenntartani. A pártsajtó a politikai nyilvánosság bővülésével erősödő versenybe került. Ezért is szükséges, hogy a jövőben a szerkesztőségek aktívan vegyenek részt a társadalmi, közéleti vitákban, biztosítsanak fórumot a párton belüli különböző nézeteknek, szellemi műhelyként érvényesítsék befolyásukat a társadalomban. Minderre megfelelő szerkesztéspolitikával, a személyi feltételek javításával, tartalmi megújulással válhatnak alkalmassá. III. A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette — a testület február 10-11-ei ülésén kialakított állásfoglalás-tervezete nyomán — a politikai rendszer reformja feletti vitáról készített jelentést. Köszönetét fejezte ki a párt tagjainak, szervezeteinek, a tudományos műhelyeknek az észrevételekért, a hasznos javaslatokért. Ezek figyelembevételével módosította a tervezetet, és elfogadta a határozatot. A testület soron következő ülésein folyamatosan napirenden tartja azokat a tartalmi, szervezeti és módszertani kérdéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az MSZMP a többpártrendszer viszonyai között is meghatározó politikai szerepet töltsön be a társadalomban. IV. A Központi Bizottság megvitatta a KISZ működésével, szerveződési megújításával kapcsolatos tájékoztatót. A testület egyetért az ifjúsági szövetség politikai platformjával, és támogatja az ezzel összhangban megindult politikai és szervezeti átalakulást. Tudomásul veszi, hogy a KISZ XII. kongresszusának előkészítése során önálló tagszervezetek alakulnak, amelyek föderációba tömörülve kívánnak működni. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az ifjúság részvétele, közreműködése nélkülözhetetlen a társadalmi megújuláshoz. A következetesen végigvitt gazdasági, politikai reformok hozhatnak érdemijavulást a fiatalok élet- és munkakörülményeiben. E célok érdekében az MSZMP-nek ifjúságpárti programra, új ifjúságpolitikára van szüksége. A KISZ szervezetei a szocialista értékeket valló fiatalokat kívánják tömöríteni, és a párttal politikai szövetségben, önállóan, közvetlen pártirányítás nélkül dolgoznak. Együttműködésük az MSZMP-vel az értékek azonosságára, a közös politikai érdekekre épül. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a pártszervek, -szervezetek és a párttagok is segítsék elő az ifjúsági szövetség átalakítását. A KISZ XII. kongresszusát követően alakítsák ki az ifjúsági szervezetekkel való együttműködés új formáit. Igényeljék az ifjúsági szövetség képviselőinek részvételét a pártvezetőségek, párttestületek munkájában. V. 1. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a március 15-ei ünnepségekről. A testület köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik elősegítették, hogy méltó módon emlékezhettünk meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. Megköszöni az MSZMP és a KISZ tagjainak, a Hazafias Népfront aktivistáinak, a politikai szervezeteknek, az egyházaknak, a társadalmi haladás, a demokrácia ügye mellett elkötelezett honfitársainknak, hogy részvételükkel is kifejezték a nemzeti összetartozás, az összefogás jelentőségét. A testület az MSZMP nevében megütközését fejezi ki afölött, hogy nemzeti ünnepünket néhányan szélsőséges, a nemzet érdekeit, nemzetközi kapcsolatainkat sértő, szocializmusellenes nézetek hangoztatására használták fel. A nagy tömegeket megmozgató rendezvények döntő többsége kifejezte a nemzet jövőjéért érzett felelősséget, az összefogás szükségességét, megerősítve azt a meggyőződésünket, hogy tovább kell haladnunk a demokratikus, szocialista, független jogállam megteremtésének útján. 2. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a marxista szellemű társadalomtudományi kutatómunka és a politikai ismeretterjesztés támogatására Lukács Györgyről elnevezett alapítványt hoz létre. A Lukács György alapítvány induló vagyona negyvenmillió forint, amelynek fedezetét az MSZMP Nógrád megyei oktatási igazgatósága épületének értékesítéséből származó vételár képezi. Az Alapítványhoz bárki hozzájárulhat pénzeszközökkel vagy bármilyen tevékenységgel. VI. A Központi Bizottság az elnöklő Iványi Pálnak, a KB titkárának előterjesztésében személyi kérdésekben döntött: — Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnökévé történt megválasztása miatt felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből, valamint az országgyűlési képviselők kommunista csoportjának vezetése alól; — Lakos Sándort nyugállományba vonulása miatt — érdemeinek elismerése mellett — felmentette a Pártélet főszerkesztői tisztségéből. A Központi Bizottság az országgyűlési képviselők kommunista csoportjának vezetésével ideiglenesen Grósz Károly főtitkárt bízta meg. * A Központi Bizottság az ülésen elfogadott valamennyi állásfoglalását nyilvánosságra hozza. Ünnepség a megyei tanácson Mezőgazdasági dolgozókat tüntettek ki április 4-e alkalmából A tavasz a magyar embernek az ünnepek sorát, a nemzet sorsfordulóit hozta, s ezek között mérföldkő április 4-e, hazánk felszabadulása. Az azóta eltelt negyvennégy esztendő már történelem — e szavakkal kezdte köszöntőjét Jurányi János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tegnap délután Egerben, a megyeházán megtartott ünnepségen, amelyen az agrárágazatban legeredményesebben dolgozók vettek részt. A kitüntetés átadó ünnepségen Kürtösi Károly, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Felidézte a sorsfordító történelmi eseményt, hazánk felszabadítását, s tisztelettel és hálával emlékezett meg azokról, akik életüket áldozták nemzetünk szabadságáért. Értékelte 1945. április 4-e közvetlen eredményeit, s vázolta az eltelt több mint négy évtized fejlődését, tanulságait. Hangsúlyozta, hogy a történelmi korszak társadalmi, gazdasági és politikai életében végbement változásokat megítélvén akkor vagyunk reálisak, igazságosak, ha ezeket a megelőző időszakhoz, önmagunkhoz mérjük. — Napjainkban divat a múlt újjáértékelése, ám káros, ha csak egyoldalúan ítéljük meg az eseményeket. El kell ismernünk, hogy az eltelt időszakban úgy vittük előre az emberiség ügyét, hogy a mi sorsunk is jobbra fordult. A magyar népnek mindig volt ereje a felemelkedéshez, s felbecsülhetetlen, hogy az elmúlt negyvennégy esztendő békében telt el. Ám az ünnepek árnyakban is megtestesülnek. A gondok a hétköznapokban nyernek valóságot. Pártunk a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának megvalósítását tűzte célul, s a májusi országos pártértekezleten megmutatta az utat a reformok felé. A mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése sokáig töretlen volt, ám a költségvetés évről évre fokozódó elvonása, az agrárolló szétnyílása szükségessé tette, hogy az MSZMP KB megvitassa az agrártéziseket. Bizonyos, hogy az élelmiszergazdaság szerkezete sok szektorú marad, s meghatározó szerepe lesz továbbra is a nagyüzemeknek. Ebben támaszkodni kell az ágazatban dolgozók tenniakarására, szaktudására — mondotta többek között —, s köszöntötte mindazokat, akik kiemelkedő munkájukkal hozzájárultak megyénk mezőgazdaságának fejlődéséhez. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését ezt követően Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke adta át hetven dolgozónak. A kitüntetettek nevében Kovács Gyula, a tama- leleszi Egyetértés Tsz elnöke mondott köszönetét. Az elismerésben részesültek névsorát lapunk ünnepi számában közöljük. Hűtőgépek, dohányáruk, festékek Április 1-jétől emelkednek egyes fogyasztási cikkek árai A Lehel Hűtőgépgyár, a festékgyártó vállalatok, a dohányipari vállalatok, valamint az érintett forgalmazó kereskedelmi vállalatok tájékoztatása szerint április 1-jétől, illetve április 5-étől emelkednek egyes fogyasztási cikkek árai. Átlagosan 6 százalékkal emelkedik a dohányipari termékek eladási ára április 1-jétől. így például a kék és piros Sympho- nia cigaretta fogyasztói ára 17 forintról 18 forintra, a Sopianae fogyasztói ára 18 forintról 19 forintra emelkedik. Az áremelést a dohány felvásárlási árának, valamint a feldolgozási és forgalmazási költségeknek a növekedése indokolja. Ugyancsak emelkednek április 1-jétől — az import és a hazai alapanyagok drágulása miatt — a festékek és festékipari segédanyagok fogyasztói árai, átlagosan 8 százalékkal. A felhasznált kohászati és műanyag-alapanyagok áremelkedése miatt a hűtőgépek és a fagyasztók ára átlagosan 11 százalékkal emelkedik április 5-étől. Ezen belül az abszorpciós és kompresszoros hűtőszekrények ára 15 százalékkal, a kombinált hűtőszekrények és fagyasztó- szekrények ára 10 százalékkal, a 200 és 300 literes fagyasztóládák ára 3 százalékkal nő. Már nem névtelenek a géprablók Stefan Macicko és Dusán Lstyk a neve a Malév-gép 15 és 16 éves csehszlovák elrablójának. A két suhanc a tettét már hetekkel-hónapokkal előbb tervezni kezdte. Kapóra jött nekik az a körülmény, hogy egyikük apja szenvedélyes vadász: az ő fegyvergyűjteményéből tulajdonították el a sörétes puskát és a karabélyt. A sörétes puskának lefűrészelték a csövét. Az NSZK-ban lefoglalt fegyverekben már nem volt töltény. A fiataloknál azonban megtaláltak egy töltényesdobozt. Kihallgatásuk során elmondták: autóbuszon utaztak fel Prágába, és a repülőtéren tájékozódtak a különböző légijáratok Nyugatra induló gépei felől. Ekkor úgy vélték, hogy az Egyesült Államokba való kijutásról szőtt álmaik valóra váltásához a legalkalmasabb a Malév Budapestről Prágán át Amszterdamba tartó járata lesz. Az Esőember négyet „hozott” Kiosztották az Oscar-dijakat A filmvilág évenként megrendezésre kerülő legnagyobb és legfontosabb eseményét nagy készülődés előzte meg. A díjkiosztás napján mindenki azt találgatta, hogy vajon kik részesülnek elismerésben, melyik film kapja meg a filmvilág legnagyobb elismerésének számító Oscar-dijat. Ennek a díjnak az erkölcsi értéke természetesen hatalmas, ám az anyagi vonzata is igen jelentős. Az az alkotás, amelyik megkapja a legjobb filmnek járó dijat, mintegy 20- 30 millió dolláros többlet bevételre számíthat. Az idén ezt a dijat az Esőember (Rain Man) című filmnek ítélték oda. Az Esőember-t nyolc kategóriában jelölték Oscarra, s végül is négyet „hozott”. Közülük a legjobb férfi színész diját, amelyet Dustin Hoffman vehetett át.
