Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-30 / 75. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. március 30-, csütörtök CSALÁD — OTTHON ISKOLA 5 < I I > I ■ J i ) I > * ■ J a J i I a I I Chanel kisasszony is meglepődne — Eltűn­tek a művirágok, a masni sem divat — Hó­dít a karika — Fülbevalók fémből, bőrből Kinőtte?... Majd átalakítjuk! A gyerekholmik magas árai miatt jól meggon­dolja minden anyuka, hogy akárcsak elajándékozza is, nemhogy kidobja gyermekének kinőtt holmiját. Ott ahol kisebb testvér van a családban, a megoldás kézenfekvő, ahol pedig egy gyerek van, ott jól jön néhány ötlet a további hasznosításhoz, például egy kinőtt nadrág átalakításához. 1. / Alul a nadrágszár szegélyét — belülről rágé­pelt — keskeny gumiszalag fogja össze. Télen hó-, tavasszal, ősszel pedig esőcsizmához különösen praktikus így a nadrág. 2. / A nadrághoz hasonló színű, vagy vele har­monizálófonalból megfelelő hosszúságú (gondolva a további növekedésre, akár felhajtható) passzé- részt kötünk 1 sima, 1 fordított mintával. 3. / A nadrág színéhez illő óriási szív, elöl és hátul egyformán betoldva, meghosszabbítja a nadrágot, és fedi a térdnél is esetleges kopásokat. Szív helyett más (alma, körte stb.) formát is szabhatunk toldás­nak. 4. / Gyorsan elkészül a térd alatt levágott bermu- danadrág. Szegecsekkel kiverve, különféle ábrák­kal díszíthető. 5. / Sortnak rövidítve viszont egész nyáron jó szolgálatot tesz. Színes hímzéssel, rátétes díszítéssel még szívesebben viseli tulajdonosa. Alul akár fel se szegjük, elég a vízszintes szálakat kihúzkodni, ki- rojtozni. 6./ Kislánynak a rajzon láthatóan lehet a nad­rágból szoknyát alakítani. A nadrágszár belső var­rását fölfejtjük, megfelelő hosszúságúra levágjuk, és a középre alul éket (cviklit) állítunk be. Élhetnénk 120 évig is? Gerontológiai kutatások hazánkban Receptsarok Jót, s jól Zellerkrémleves Hozzávalók: 20 dkg zeller, 2 evőkanál olaj vagy 3 dkg zsír, 3 dkg liszt, 2 dl tej, 1 dl tejföl, só. A megtisztított zellert lapos sze­letekre vágjuk, forró zsiradékban, fedő alatt, megsózva kevés vízzel puhára pároljuk. 3 dkg liszttel be­hintjük és vízzel felengedjük. Ha már egyszer jól felforrt, szitán az egészet átszűrjük és a zellert áttör­jük. Visszaöntjük a fazékba, egy csésze tejjel s a még szükséges víz­zel felforraljuk. Apró zsemlegom­bócokat főzünk bele, vagy gyűszű- tésztával tálaljuk, és a tálban meg- tejfölözzük. Gombafelfújt Hozzávalók: 35 dkg gomba, 3 evőkanál olaj vagy 5 dkg zsír, 2 zsemle, 3 egész tojás, zöldpetre­zselyem, só, bors. 35 dkg gombát megtisztítunk, apróra vágunk és olajon vagy zsí­ron sóval, törött borssal puhára párolunk, aztán hűlni tesszük. Két zsemlét tejben megáztatunk, jól kicsavarjuk, villával széttörjük. Hozzáadunk egyenként 3 tojás- sárgáját, a párolt gombát, amely­ből két kanálra valót félretettünk. Végül hozzákeverjük a tojások ke­ményre vert habját. Kikent formá­ba öntjük és 50 percig gőzben főz­zük. Tálra kiborítva, a félretett gombával és apróra vágott zöld­petrezselyemmel megszórjuk. íz­lés szerint gomba-, vagy sajtmár­tást adunk hozzá. Töltött csirke Hozzávalók: 1 db sütni való, kb. 80 dkg-os csirke, 2 evőkanál olaj vagy 3 dkg zsír. Töltelék: 1 zsemle, 2 egész to­jás, 2 evőkanál olaj vagy 3 dkg zsír, zöldpetrezselyem, majoránna, só, bors. Szép sütni való fiatal jércét ve­szünk erre a célra. Már a tisztítás­nál ügyeljünk arra, hogy a bőre szét ne szakadjon. Kezünkkel vagy fakanál nyelével ügyesen a bőr alá nyúlva elválasztjuk a bőrt a comb- és a mellehúsától. A csirkét kívül- belül gyengén besózzuk, kevés majoránnával fűszerezzük. Töltelék: a zsemlét tejben meg­áztatjuk, kicsavarjuk, jól szétmor­zsoljuk, hozzáadunk egy csíkokra vágott főtt tojást, 1 nyers tojást, 3 dkg olvasztott zsiradékot, sót, bor­sot, apróra vagdalt zöldpetrezsely­met, esetleg a csirke apróra vágott máját, s mindezeket jól elkeverjük, ízlés szerint adhatunk bele kevés párolt gombát is. A tölteléket egyenletesen a bőr alá töltjük, egé­szen le a comb tövéig, amíg a bőr fel van nyitva, vagy a csirke has­üregébe nyomkodjuk, a nyílást a végén összetűzve. Kézzel eligazít­juk, nyakánál a nyílást összekötöz­zük vagy bevarrjuk, a combokat a háton keresztül átkötözzük, hogy alakját megtartsa. A kimaradt töl­teléket a belsejébe töltjük. A szár­nyakat zsírpapírba csavarjuk, hogy ki ne száradjanak. A töltött csirkét nagyságának megfelelő kis tepsibe vagy lábasba helyezzük, forró zsiradékkal leöntjük. Nem túl forró sütőben sütjük. Időköz­ben kevés vizet is önthetünk alá, és a zsíros lével sütés közben locsol­juk. Sütési ideje 50-60 perc. Sütés után 10 percig pihentetjük, s az­után vágjuk fel. Káposztás palacsinta Hozzávalók: 12 db palacsintá­hoz való tészta, 20 dkg édes ká­poszta, só. A káposztát megreszeljük, be­sózzuk, legalább 10 percig sóban tartjuk, utána jól kicsavarjuk és a nyers palacsintatésztával jól elke­verjük. A palacsintatésztát a ren­desnél sűrűbbre készítjük, mert a káposzta leve hígít. Rendes pala­csintákat sütünk belőle, valamivel több olajjal. Negyedekbe hajtjuk és forrón tálaljuk. ízlés szerint borssal fűszerezhetjük. Ha a kirakatokat nézegeti az ember, szinte el sem tudja kép­zelni, hogy nyolc-tíz évvel ez­előtt mivel voltak tele, amikor a bizsu még nem volt olyan divat, mint ma. Merthogy mostanság szinte nincs olyan üzlet, ahol ne kínálnának fülbevalót, gyön­gyöt, karkötőt. Trafikban, ma­szek butikban, áruházban, óra- és ékszerüzletekben, áfész-bolt- ban, dolláros üzletben, S-mo- dellben és Módiban, mozi kira­katában, fodrászkellékesnél és pályaudvaron. Mindez feltétele­zi, hogy óriási üzlet gyártani és forgalmazni a modern divat eme szédületes karriert elért kellékeit. Chanel kisasszony, aki először adott rangot a bizsunak, maga is meglepődne ezen a fantasztikus sikeren. Ma az is bizsut hord, aki megengedhetné magának az ere­detit. Ami a divatot illeti, nem tudni, meddig tart még a „nagyobbat, fényesebbet” tendenciája. Ami másfél éve merész fülbevalónak számított, azt manapság alig ve­szik észre. Tavaly kezdődött a színes kövek korszaka, kicsit ke­vesebb most a strassz jellegű. A művirágok eltűntek a lófarkak, kis kontyok körül, és a masni sem annyira divat már, inkább körbe­tekerik valamilyen szép csillogó anyaggal a hajat. A fülbevalók között a klasszikus karika hódít új megjelenési formáiban, ez persze csak bizonyos korosztály­nak áll jól. A szép, szabálytalan formájú klipszek — a jó minősé­gűek, eiegánsabbak — a közép- korúaknak előnyösek. A szép bizsu azonban nemcsak öltöztet, hanem kötelez is. A strassz nem illik a hótaposó csizmához, a nej­londzseki ízléstelen a csillogó hajbavaló mellett. A bizsu mind­azonáltal rendkívül jó hatással van a divatra, a sima, egyszerűbb darabokat is kiemeli egy jól meg­választott garnitúra. Az óriási mennyiségi kínálat ritkán teremt egyedi darabot, pe­dig az igényesebbek valami más­ra vágynak, mint az éppen futó tömegáru. A fülbevalódivatban most nincs igazi slógen. Az alka­lomtól és attól függ, ki milyen ru­hát visel. A masnik még tartják magukat a fülben és a ruhán is. (Egyszerre azért ne halmozzuk!) A nyári ruhákhoz annak idején jól illettek a színes műanyag gyü­mölcsök és mértani idomok, míg a dzsungeldivat előhozta a hüllő­bőrt utánzó anyagok mellett a hasonló fülbevalókat is, például a kígyó formájút. A szép kitű­zők, brossok igen divatosak, klasszikus blúzokhoz. Chanel stílusú kosztümökhöz természe­tesen örök divat a többsoros fémláncas-gyöngyös variációjú Chanel-lánc. Voltaképpen itt volna az ideje, hogy klasszikus anyagokból, el­érhető áron tudjunk egyedi ízlésű bizsut vásárolni, akár kerámiá­ból, akár üvegből, féldrágakő­ből, fémből vagy bőrből, illetve ezek variációjából. Olyanokat, amelyek figyelembe veszik a di­vatirányzatokat, de valami töb­bet szándékoznak adni a tö­megárunál. Nemcsak szü­lőknek... A fővárosban, a Családtervezési Intézetben (1148 Bp. Vámos I. út 3.) két évvel ezelőtt indult be a tera- tológiai tanácsadó telefonszolgálat leendő szülőknek, aggódó kisma­máknak, orvosoknak, egészségügyi szakembereknek. Az intézet mun­katársa, Lőkös Márta munkanapo­kon reggel 8—16 óráig fogadja a hí­vásokat a 632-229, 631-402-es te­lefonszámokon. A teratológia vele­született rendellenességekkel fog­lalkozó tudomány, s egyértelmű, el­igazító és megnyugtató választ kap­hatnak az érdeklődők e szolgáltatás során a még tisztázatlan kérdésekre, a tévhitek, felesleges aggodalmak eloszlatására. A konzultációt igény­lő gondok megválaszolásához újra fel kell tárcsázni a megadott számot, a szakterületükön kívüli orvosi, egészségügyi témáknál pedig a kis­mamákat a megfelelő szakrendelé­sekre irányítják. Hazánkban kétszáznál vala­mivel több száz éven felüli idős ember él: többségük, kétharma­duk nő. Bár az ország több mint tízmilliós népességéhez viszo­nyítva ez nem nagy szám, arra azonban alkalmas, hogy bizo­nyítsa: az emberi élet meghosz- szabbításának feltételei az elmúlt negyed század alatt javultak ná­lunk annak ellenére is, hogy köz­ismert: a munkaképes korú férfi­ak halálozási arányszáma az utóbbi években-évtizedben rom­lott, és ennek következtében a férfiak születéskor várható átla­gos életkora közel egy esztendőt csökkent: ma 66 év körül mozog. Ezt a látszólagos ellentmon­dást az magyarázza, hogy az 1960. évi felmérés során még csak 34 százéves vagy annál idő­sebb honpolgárt tudtak számba venni; létszámuk tehát azóta meghatszorozódott. Ugyanak­kor sokkal jobban differenciáló­dott az élettartam amiatt, hogy viszonylag többen élnek egész­ségtelen életet, válnak súlyos al­koholistákká, — sokszor mérték­telenül — dohányoznak, nem fordítanak (esetleg kényszerű­ségből) elegendő időt a pihenés­re, a regenerálásra, egészségtele­nül étkeznek stb. Emellett azon­ban a technika és az orvostudo­mány haladása ma már jobb fel­tételeket teremt, mint egy ne­gyed századdal ezelőtt. Ugyan­akkor azt is bizonyítja a százéve­sek számának meghatszorozó- dása, hogy nem mindenben helytálló az a vélekedés, amely a I folyamatosan növekvő stresszál­I lapotokat teszi egyedül felelőssé a lakosság, elsősorban a férfiak egészségi állapotának a romlásá­ért. A ma elfogadott tudományos vélemények szerint körülbelül 114—120 év lenne az az életkor, amit az emberek elérhetnének. Igaz, sokszor olvasni-hallani en­nél jóval hosszabb életről szóló — többnyire kaukázusi, vagy más hegyvidéki területekről származó — híreket. E felröppe­nő híradásokat, amelyek nem­egyszer 130, sőt 150 éves embe­rekről szólnak, meglehetős fenn- J tartással kell fogadni. Arról van szó, hogy ezeken a vidéke­ken száz, sőt annál is több évvel ezelőtt az anyakönyvezés egyál­talán nem volt megbízható. A gerontológia hazánkban fejlődő tudományág: tárgyköre sokkal szélesebb, mint a geriát­riáé, amely csak a beteg, idős em­berek gyógyítását öleli fel. A ge­rontológia az öregkor teljes élet- kórtanával foglalkozik, széles körű társtudományok (történeti, szociológiai stb.) vonatkptásqi- val egyetemben. Ma már min­denki előtt nyilvánvaló, hogy amint a gyermek nem kezelhető úgy, mint egy „kis felnőtt”, ha­sonlóképpen az idős ember sem egyszerűen „öreg felnőtt”, ha­nem eltérő élettani sajátosságai vannak. Ezt ismerte el az egész­ségügyi kormányzat akkor, ami­kor lehetővé tette, hogy ebből a szakágazatból is szakorvosi ké­pesítést lehet szerezni. Feltehe­tően a gerontológus szakorvosok a klasszikus belgyógyászatból különvált tudományágukkal hozzá fognak járulni a geronto­lógia — és ezen belül a geriátria — magasabb fokú műveléséhez. Ennek az intézkedésnek je­lentősége túlmutat a jelenlegi idős korúak közvetlen érdekein. Az időskori élettani viszonyok és az azzal összefüggő tudományte­rületek kutatása ugyanis jól hasznosítható ismeretekhez jut­tatja a gerontológusokat. Ezeket a felismeréseket és összefüggése­ket jól tudják majd hasznosítani azon korosztályok érdekében, amelyek még csak ezután érik majd el azt a kort, amikor a ge­rontológusok hatáskörébe ke­rülnek. Ha ugyanis sikerül a száz évesnél idősebbek életére, élet­viszonyaira jellemző ismérveket feltérképezni, akár az életvite­lük, benne jelenlegi és korábbi szokásaik, munkájuk, táplálko­zásuk, akár emberi-társadalmi kapcsolataik tekintetében, akkor nagy valószínűséggel olyan kö­vetkeztetések vonhatók le, ame­lyeket általánosan is fel lehet használni. A társadalmi egész­ségmegőrzési program során ez a legnagyobb jelentősége a geron­tológiai kutatóközpontok tevé­kenységének. Gyerekálmok Minden gyerek álma egy kis romantikus kuckó a kert eldugott zugában. Érdemes hát az a.) rajzon látható, fedett búvóhelyet megcsinálni, bizonyára nagy örömet fog okozni. Alapja egy léckeretre lehántolt husángokból rá­szögezett prices, amelynek egyik végére kerül a sá­tortető: összeszögezett lécváz, amelyet cseréppel, náddal vagy akár szalmával lehet befedni. A prics- cset a négy sarkán állítsuk téglára, így nem lesz sá­ros esős időben sem, és a fakeret sem megy hamar tönkre. Egy pokróc, 1—2 tarkabarka párna (anyu­ka jóvoltából) teljessé teszi a „komfortot.” S az öreg partvisnyélen lengedező zászló büszkén hirdeti: ez itt a bátor Sólyomszem vigvamja. b. ) A kisebbek kedvelt játéka a hinta. Hát még egy ilyen kutyafejű libikóka! A mérleghinta tenge­lye egy hatalmas tuskó, amelynek közepe hosszanti irányban ki van vájva. A tuskó alja cementalapba van ágyazva. A hinta mérlegrúdja vasból van, két végére simára esztergált tuskóülőke van erősítve a kifaragott kapaszkodóval: a kutyafejekkel. A vas­rúd fölött, a tengely közepén keresztben hosszú, vastag csavar rögzíti a rudat, hogy a menetből ki ne essék. c. ) Ezen a mérleghintán a nagyobbacskák is játszhatnak. Megfelelő számú husáng és egy szál deszka az alapja. Érdekessége, hogy kétféle magas­ságra is állítható. Az állványt erős, legalább 10 centi vastag husángokból állítsuk össze, nemcsak egy­máshoz szögelve az elemeket, hanem jól össze is kötözve. Az ülődeszka legalább egyeolos legyen, s aljára helyezünk két távtartó lécet, hogy ne ugorjék le a kereszthusángról hintázás közben. A deszkát arra a vízszintes törzsdarabra helyezzük, amelyik a játszó gyermekek magasságának éppen megfelel. " B. K. 'i * i ''V m HEVES MEGYEI I SZOLGÁLTATÓ IRODA I 3301 EGER. KLAPKA U.9. S 36/13-1« állásajánlatai: Heves Megyei Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felvételt hirdet kápolnai telephelvére AUTÓSZERELŐ és FESTŐ SZAKMUNKÁSOK részé­re. Egri Áfész: Eger, Knézich K. u. 2. Pályázatot hirdet PÉNZÜGYI CSOPORTVEZETŐI munkakör betöltésére. Pályázati feltétel: SZAKIRÁNYÚ FELSŐFOKÚ VÉG­ZETTSÉG. legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Alkalmas­ság esetén OSZTÁLYVEZETŐI KINEVEZÉS lehetséges. Bérezés megegyezés szerint. Részletes felvilágosítást a közgazdasági főosztályvezető ad. Telefon: 11-644 A pályázatokat részletes szakmai önéletrajz csatolásával 1989. április 10-ig lehet benyújtani a fenti címre. Eger Város Tanácsa V.B. egészségügyi osztálya: Eger, Do­bó tér 2. Telefon: 10-144 Pályázatot hirdet GAZDÁLKODÁSI FŐELŐADÓI munkakör betöltésére. Pályázati feltétel: közgazdaság­tudományi egyetemi, illetve pénzügyi-számviteli főiskolai végzettség. Jelentkezési határidő: 1989. április 15. AGRIA Bútorgyár: Eger, Kistályai út 8. Felvételt hirdet PÉNZÜGYI ELŐADÓI, GÉPKÖNYVELŐI, és GÉP­ÍRÓI munkakörök betöltésére. Finomszerelvénygyár: Eger Két műszakos munkarendben alkalmaz női munkavállaló­kat MINŐSÉGELLENŐRI munkakörben jó kereseti le­hetőséggel, valamint VASIPARI SZAKMUNKÁSOKAT. Egri Nyomda: Eger, Vincellériskola u. 3. tmk-üzemébe ELEKTROMŰSZERÉSZ SZAKMUNKÁSOKAT alkal­maz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom