Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-28 / 73. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. március 28., kedd

GAZDASÁG

TÁRSADALOM

3

Találkozás a Münnich Ferenc Társasággal

Az elnök szerint:

„Túl gyorsak a változások...”

Utánozni lehet az év bármelyik időszakát

A

Üj növényház Bábolnán

A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer hibridvetőmag-üzeme nemrég új, 200 négyzetméter alapterületű növényházzal bővült. Az új létesítményt — amelyhez egy ugyancsak 200 négyzetméter alapterületű kiszolgálóhelyiség is tartozik — egy osztrák cég szerelte. A korszerű, automatikával és számítógéppel is felszerelt növényházban mesterségesen utánozni lehet az év bármelyik időszakát, így az különleges növénytermesztési feladatok elvégzésére is lehetőséget nyújt.

Nyár közepének megfelelő az időjárás a növényházban: 22 Celsius-fok átlaghőmérséklet, 40 ezer lu- xos napsütés és 72 százalékos relatív páratartalom mellett csövesedik a kukorica. A nyári talajhőmérsékletet a 80 cm mélységű, rendkívül energiatakarékos padlófűtés biztosítja.

Felvételünkön Hadfalvi Márta kertészmérnök, a rendszer kezelője

(Népújság-telefotó — MTI — Matusz Károly felvétele)

A versenyképesség sürgetése

A szövetkezeti törvény és a földtörvény módosításának tervezete

A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége — a februári tsz-konferencia határozatának megfelelően — a területi szövetségek elnökeinek részvételével nemrég kibővített ülést tartott. A testület megtárgyalta a gazdasági társasággá történő átalakulásról, valamint a szövetkezetekről, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a földről szóló törvények módosításának tervezeteit. Az elnökség a vitában abból indult ki, hogy a módosítás szükségességéről és annak egyes tartalmi kérdéseiről a februári konferencia már állást foglalt. Sürgette a szövetkezetek versenyképességét javító feltétel- rendszer kialakítását, valamint — a gazdasági és politikai reformokkal összhangban — a szövetkezeti igények érvényesítését. Az elnökség egyetért a szövetkezetekről és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvények részleges módosításával.

A TOT elnöksége az átalakulási törvény tervezetével kapcsolatban fontosnak ítélte, hogy egyoldalú előnyök nyújtásával ne ösztönözzék a szövetkezetek

gazdasági társasággá történő átalakulását. Megnyugtatónak tartja azokat a tervezett rendelkezéseket, amelyek lehetővé tennék, hogy a tagok mindenkor érdekeiknek megfelelően dönthessenek. Szükségesnek tartja azonban a döntéshozatalt annyiban szabályozni, hogy az átalakulás kimondásához a tagok kétharmadának titkos szavazatára legyen szükség. A gazdasági társasággá történő átalakulásnál elengedhetetlen követelmény az is, hogy a szövetkezeti tag valódi, megnevezett tulajdonos legyen, és érdekelt legyen a szövetkezeti vagyon reá eső részének és a közös vagyonnak — szabad rendelkezéssel történő — gyarapításában.

A szövetkezeti törvénytervezetekkel kapcsolatban a testület megállapította: azok lehetőséget nyújtanak a szövetkezeti önkormányzatnak arra, hogy a felhalmozott vagyon egy részét a tagoknak juttassa. Javasolta az elnökség, hogy az ilyen módon osztható vagyonrész mértékét a törvény a szövetkezeti közös vagyon 50 százalékában határozza

meg. Az elnökség álláspontja szerint a termelőszövetkezeti törvénytervezet a tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatát illetően több olyan rendelkezést tartalmaz, amely mind az önkormányzatot, mind a kapcsolatok kiteljesedését korlátozza.

A testület megítélése szerint az alapszabályra kell bízni a kötelezőenjegyezhető részjegy ösz- szegének meghatározását, és ‘a vagyoni kapcsolatok egyéb formáinak megállapítását.

A földtörvény tervezetére vonatkozóan az elnökség több módosításra tett javaslatot. így arra, hogy a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanok feletti tulajdonosi jogok gyakorlója csakis a közgyűlés lehessen, a föld termőképességének fenntartását a törvény követelje meg.

Az országos tanács elnöksége megállapította, hogy a törvény- tervezetekkel kapcsolatos állás- foglalások érvényesítése nem jelent teljes körű megoldást a szövetkezetek tényleges gazdasági és szervezeti önállóságának gondjaira és a tag tulajdonosi helyzetének helyreállítására sem.

Száját az asztalra

Nemrégiben Hevesen — a helyi népfront szervezésében — találkozóra került sor a Münnich Ferenc Társaság intézőbizottságának elnökével: Berényi Ferenccel.

A vendég először is névadójuk életútját ismertette, majd pedig azonnal rátért a társasággal kapcsolatos tudnivalókra. A jelenlévők megtudhatták, hogy a szervezet több mint tizenkétezer taggal rendelkezik, de ez a szám napról napra nő, mégpedig több százzal. Ott vannak a főváros minden kerületében és vidéken is. Elmondta (érdekességképpen) azt is: akárhányszor támadás éri őket, mindig megugrik a létszám. Vagy: mikor elhangzott az az értékelés, hogy az ötvenhatos ellenforradalom népfelkelés volt, nyomban háromezer emberrel nőtt a tagság. Igen magas közöttük a nők aránya — hiszen ők szeretik a nyugalmat —, s a tervek szerint ifjúsági csoportjuk is lesz. Jó viszonyuk van az ÉLTE KISZ-szervezetével, valamint az ifjúmunkásokkal — például Dunaújvárosban.

Arra a felvetésre, hogy menynyire ultrabalosak ők, Berényi Ferenc azt válaszolta: ő még egyáltalán nem találkozott ilyen szárnnyal, és bár köztük is van egy-két megcsontosodott ember, azért a többség nem ilyen. Hangsúlyozta: egy sor kérdésben nem értenek egyet az MSZMP-vel, ennek ellenére együttműködnek velük, s kritikus szövetségesüknek tekintik magukat. (Megjegyzendő, hogy a Münnich Ferenc Társaság hetven százaléka tagja az MSZMP-nek...)

Azt a vádat sem fogadta el, hogy a társaság fegyveres „jelleggel” bír. Ez azért sem nagyon lehetséges — mondta —, mert sok köztük az öreg, akiktől nem kell félni. Az elnök azt is leszögezte, hogy elsősorban szellemi erőt képviselnek, s ők tudják csak igazán, hogy a fegyverrel nem lehet játszani — van tapasztalatuk —, és ezt inkább a fiatalabbak nem tudják, akik olykor játszanak a tűzzel.

A gazdasággal kapcsolatban azt fejtegette, hogy nem a burA közelmúltban — mint lapunk is beszámolt róla — megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Egri Szervezete. Az (újjá)alakuló összejövetelen kihirdették az ideiglenes vezetőség névsorát, s közölték, hogy a hamarosan megrendezendő első pártgyűlésen állandó vezetőséget választ a tagság.

A városháza dísztermében — népes közönség előtt — dr. Ko- rompay János (az ideiglenes vezetőség tagja) mondott programbeszédet. A szónok egyébként 1945 és 1948 között több vezető tisztséget töltött be a „szocdem” párt egri és megyei szervezeteiben.

A programtervezetben szerepeltek a szociáldemokrácia klasz- szikus értékeit magába foglaló pontok — például demokratikus szocializmust, jóléti társadalmat —, ám a nyilatkozatban — és ez természetes is — főleg Magyar- ország mai válságos helyzetével, az abból kivezető út lehetőségével foglalkoztak. Ezek közül idézhetjük például, hogy szükséges a harc az egész társadalmat átszövő korrupció ellen, hogy igazságos társadalombiztosítási és nyugdíjrendszert kell bevezetni, hogy elengedhetetlen a tulajdonviszonyok reformja, az igazságos adórendszer kialakítása, és a piacgazdálkodásra figyelő reális gazdaságpolitika is.

Nyilvánvaló, hogy a fejlődés csak a korszerű politikai intézményrendszer, a jogállamiság keretein belül képzelhető el.

A szociáldemokrácia talán legfontosabb alapeszménye a szolidaritás. A nyilatkozat kitér erre a kérdéskörre is, az iménti követelésekben: az emberi jogok korlátozás nélküli érvényesítézsoá elemeket kell visszaépíteni, hanem egyértelmű gazdaságpolitikai célok kellenek, és ezekhez megfelelő feltételek. Ha mindez megvan — mondta,- felfelé ívelő szakasz indulhatna meg. Hiszen a nép már bebizonyította — negyvenöt után —, hogy képes végrehajtani a célokat. A helyre- állítást követően és közben ugyanis ipari városok egész sora (Komló, Salgótarján, Dunaújváros stb.) épült. Tehát nem a szocialista társadalom bukott meg, hanem a vezetés. Berényi Ferenc még azt is mondta, hogy vannak kitűnő gyáraink és mezőgazda- sági üzemeink, csupán a megfelelő embereket kell megkeresni.

A párttá szerveződéssel kapcsolatban azt fejtette ki, hogy amíg az MSZMP a szocializmus útján halad, addig ők nem lesznek párt. A (többi) alternatív csoportokkal összefüggésben hangsúlyozta, hogy azok zavarják a munkát, csontig lerágott témákat citálnak, továbbá dologidőben tüntetnek. A többpártrendszertől pedig nem várnak sokat, s ezt példával is alátámasztotta: „van, ahol több párt van, és a dolgok rosszul mennek, s van, ahol egy párt működik, és esetleg ott sem mennek jól...”

A vendég felhívta a figyelmet arra is, hogy ők túl gyorsnak ítélik meg a változásokat, szerintük inkább a stabilitást kellene szem előtt tartani. Ötvenhatról szólva pedig elmondta, sohasem mondták azt, hogy az események eleve ellenforradalomként kezdődtek, viszont később véres fehérterror tombolt, és akik a gyerekek kezébe fegyvert adtak, azok egyértelműen csak banditák lehettek. Berényi Ferenc ezután Rákosi Mátyás és Szent István között vont párhuzamot, hiszen — mint mondta — első királyunk is büntetett (levágatta az emberek kezét és fejét), mégis mint pozitív személyiséget tartjuk számon. A történelem tehát csak kellő távlatból ítélhető meg.

Az elnök végül bejelentette: áprilisban vagy májusban lesz közgyűlésük. Ott fogalmazzák meg a társaság programját.

(havas)

sét, a határainkon túl élő magyarság érdekeinek védelmét, stb. A szociális biztonság megteremtését pedig a következő pontok rögzítik: otthonteremtési lehetőséget a fiataloknak, a lakosság elszegényedésének megállítását, küzdelmet az infláció ellen, következetes ár- és bérpolitikát, valamint hatékony szociálpolitikát, a cigányság helyzetének rendezését.

A szónok úgy fogalmazott, hogy a program(tervezet) egy út, egy lehetőség az Európába való visszatérésre, s mint mondta: igaz, hogy mostanság túl sok a nyilatkozat, mégis a politikai szándékokat meg kell fogalmazni, enélkül ugyanis nincs cselekvés. Korompay János kifejtette azt is, hogy az elmúlt negyven év hosszú szünet volt, s ma politikai iskolára van szükség ahhoz, hogy pótoljuk a kihagyást, s megtanuljunk vitázni, érvelni. Végezetül elmondta: az elkövetkező idő legfontosabb feladata az MSZDP számára, hogy a programtervezetből valódi program álljon össze, hogy felkészüljenek a még idén megrendezendő kongresszusra, valamint a"90-es választásokra.

A beszéd után hozzászólások következtek. Főként a régi, idősebb szociáldemokraták fejtették ki véleményüket, egyikük például elmondta: tisztában van azzal, hogy a szociáldemokrata párt sem képes csodákra, a felgyülemlett problémák már túl súlyosak ehhez. Ám a többi párttal — természetesen egyenlő feltételekkel — együtt képesek lehetnek úrrá lenni a nehézségeken, s így sikerülhet egy ember- központú társadalom felépítése.

H. A.

Környezetvédelmi

beruházás

Por- és füstgázleválasztó

Por- és füstgázleválasztó berendezést építenek a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár három kúpolókemencéjéhez. A vállalat jelenleg Salgótarján legnagyobb légszennyezője. A három kúpolókemencéből évente mintegy száz tonna por, kén-dio- xid és szén-monoxid — a megengedett mennyiség sokszorosa — árad a levegőbe. Az elszívó-ievá- lasztó berendezést az NDK-beli Gisag cégtől vásárolták. A körülbelül negyvenhárommilliós környezetvédelmi beruházást tizenkétmillió-hatszázezer forinttal támogatja a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium.

A berendezéseket üzem közben építik, a három kemencét csak júniusban kell leállítani, s az augusztusi újraindítástól a por- és füstgázkiáramlás már a megengedett értékek alá csökken. A környezetvédelmi beruházás a termelés szempontjából is hasznos lesz, mivel egyenletesebbé válik a kemence üzemeltetése.

Diákalapítvány

Alapítványt létesítenek az 1200 lakosú Fertőszéplakon, kiváló diákok számára. Ezzel örökítik meg az 1849 és 1938 között élt Pokker János helyi ács- és építőmesternek, Fertőszéplak egykor köztiszteletben álló elöljárójának az emlékét, aki a környező városokban és falvakban számos középületet épített, közöttük az 1904-ben megnyílt fertőszéplaki iskolát, amely ma is az oktatás szolgálatában áll. Az alapítványa tételt Pokker János leszármazottai, továbbá a fertőszéplaki iskola öregdiákjai kezdeményezték. Több helyi vállalat, szövetkezet, intézmény, illetve az egyházközség és számos egyéni adakozó eddig már 120 ezer forintot ajánlott fel az alapítvány javára.

Az elgondolások szerint a Pokker János alapítványi díjat, a velejáró bronzplakettet és pénzjutalmat első ízben az 1991 — 92-es tanév nyitóünnepségén adják át az arra érdemes fertőszéplaki tanulóknak, akik a helybeli általános iskolában, továbbá olyan helybeli középfokú vagy felsőfokú építőipari, építőanyag-ipari oktatási intézményben kimagasló eredménnyel fejezték be tanulmányaikat. A pénzjutalommal az alapítványtevők a tehetséges fiatalok továbbtanulásához, illetve pályakezdéséhez kívánnak segítséget nyújtani. Azokban az években, amikor a kuratórium nem talál díjra érdemes diákot, a díj összegét oktatási eszközök vásárlására fordíthatja a fertőszéplaki iskola.

Bemutató ürügyén

A korszerű táplálkozás terjesztésének szándékával tartottak szójás-csirkés ételbemutatót Egerben, az Unicornis étteremben. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a Zagyvarékasi Baromfifeldolgozó és az Egervin tárta termékeit a vendéglátás szakemberei elé, a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat, valamint a Mátra Füszért rendezői közreműködésével.

Üzletvezetők, konyhafőnökök, főszakácsok, diákkonyhák irányítói ízlelgethették a tizen- kétféle szójakészítmény hozzáadásával főzött étkeket. íme, egy menüajánlat: előételnek tojássaláta szójapehellyel, főételnek rizs es csirkehús szójakockával, süteménynek pedig ízes palacsinta vagy almáspite szójaliszttel.

A kóstolás közben a szakemberek véleményüket is elmondták.

— Az áremelések — adott tájékoztatást Bánkuti Gyula, a Panoráma áruforgalmi osztályvezetője — ellene hatnak a korszerű táplálkozásnak. Ezért van szükség egy viszonylag olcsó, teljes értékű fehétjeforrásra, ami nem más, mint a szója. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát egy jugoszláviai céggel működik együtt a termeltetésében és forgalmazásában. A baromfihús pedig azért került most az asztalra, mert azt is még nem túl drága fehérjeforrásnak tekinthetjük.

— Mi is valójában ez az együttműködés önök és a déli szomszédunk vállalata között? — A kérdést Gábris Zoltánnak, a bólyi kombinát képviselőjének tettük fel.

— Becsén van egy szójaprote- in-gyár — válaszolta —, velük kötöttünk hat éve 120 millió dolláros megállapodást. Évente ma már 13 ezer tonna szóját viszünk ki, és tízezer tonna készterméket kapunk. Ez jelenleg a hazai piac teljes ellátásához elég. Ám ha igénylik, a kétszeresét is vállaljuk!

— Miért előnyösebb szójával étkezni, mint nélküle?

— A szójalisztnek például — de a többi terméknek is — igen jó emulgeáló hatása van, vagyis megköti a vizet és a zsírt. De a szójakockából kiváló pörkölt is készíthető, szinte észre sem veszi az ember, hogy nem igazi húst eszik. Emellett a szója teljes értékű fehérje, s igen olcsó. Az sem véletlen egyébként, hogy a legnagyobb fogyasztó éppen a húsipar.

— Mekkora lehet a megtakarítás alkalmazásával?

— Ha tiszta fehérjében számolunk : a szója kilogrammjában a készítmény fajtájától függően 80-126 forintos fehéijeérték van. A sertéshús kilójában mindezért 900 forintot kell kifizetni. Kísérletet is végeztünk: egy budapesti iskolában 600 tanuló kapott szójás ebédet. Az egy hónap alatt diákonként 49,25 forint volt a megtakarítás. Ez azt jelenti, hogy pontosan ilyen értékű húst váltottak ki.

— Gyanúm: a magyar ember inkább inkább kedveli a hagyományos táplálkozást, a finom , sülteket, a szaftos pörkölteket. Hogyan próbálják tehát megkedvelteim ezt a fehérjeforrást?

— Főképp azzal — felelte Ménesi László, a Mátra Füszért értékesítési osztályvezetője —, hogy mindig megtalálható legyen az üzleteinkben. Jelenleg 200 mázsát rendeltünk szójakockából és -pehelyből, 300-at pedig szójalisztből.

— Vajon önök megszerették-e már a szóját?

— A feleségem — mondta Gábris Zoltán — már évek óta ezzel főz, s mondhatom, igen egészséges étel.

— Én eddig nemigen találkoztam szójatermékkel — így Ménesi László —, de minden bizonnyal a jövőben vele bővül az otthoni választék.

(Sz. Z.)

Megalakult az MSZDP Egri Szervezete

Program a felzárkózásért