Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-23 / 70. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1989. március 23., csütörtök „Katonás” kézis A pofonokra gólokkal válaszol Katona And­rea: „...Atkári Lajos hívására igazoltam az abonyiakhoz. Nem bántam meg.” (Fotó: Gál Gábor) Tavaly nyáron a füzesabonyi női kézilabdások már az NB II. ka­pujában álltak, amikor az osztá- lyozón jóformán egy banánhéjon elcsúsztak. Az elmúlt évben va­lósággal kiszenvedték elsőségü­ket a megyei bajnokságban, az idén azonban megűjhodott a csa­pat, oldódott a bénító görcsös- ség, és hangyaszorgalommal gyűjtötték pontjaikat. Meg is lett az eredménye, hiszen a félidőben fölényesen, hat ponttal vezetik a mezőnyt. Atkári Lajos edző jog­gal bízik a végső sikerben, persze az igazi megméretést újra csak az osztályozó jelenti majd. Hétről hétre a kéziscsaták ré­szese a fiatal, beállós Katona Andrea, aki a csapat egyik gól­zsákja, és a mesterlövészek me­gyei listáján is ötödik. — Nem éppen kisasszony­sportágat választott magának. A beállós posztján meg ugyancsak sűrűn csattannak a „pofonok”... — Az való igaz, hogy a védő­falban nem könnyű az élet. Aki érzékeny akár a mimóza, az jobb, ha el sem kezdi. Persze azért nem kell mindent jámborul eltűrni. Válaszolni is lehet rá. — Csak nem? — A legcsattanósabb felelet­tel, amj,csak létezik — gólokkal. Akinek a „faltörő kos” szerepe jut, annak bizony helyén kell hogy legyen az esze. Ha elveszíti a fejét, és netán visszaadja a köl­csönt, az semmi jóra nem vezet. Szerencsére a góllövést nem tilt­ják a szabályok. ' — Ez a józanság általában jel­lemző a kézisekre? — Mindenkinek ez lenne a jól felfogott érdeke, de hát a játék hevében, az ütközéseknél sok minden előfordulhat. Természet dolga is, hogy ki hogyan reagál, ki mennyire tudja megőrizni a higgadtságát. — Lehet valaki egyáltalán hi­degvérű, amikor a példának oká­ért egy NB Il-es osztályozón két nyamvadt gólocskán múlik a fel­jutás? — Az tény, hogy tavaly nyáron egy csöpp szerencse nem sok, de annyink sem volt. Erős csoport­ból, a Szolnoki Spartacus, Jász­berényi TK, Csongrád és Vásá- rosnamény társaságából kellett volna megszerezni az első két hely valamelyikét. Ez nem jött össze, mert például az első szá­mú kapusunk egyszerűen nem tartott a csapattal, volt úgy, hogy mezőnyjátékosnak kellett véde­nie. A pofozógép Vásárosna- mény ellen már csüggedten ját­szottunk, mert azt hittük, hogy minden elveszett. Csak egyetlen góllal lőttünk többet, mint ők, pedig — utóbb kiderült — ha há­rommal nyerünk, akkor legjobb harmadikként a másodosztályba léphetünk. Bosszantó, de hát az is igaz, hogy a szerencse is a „jó kapus” mellé szegődik. — Most lát esélyt? — Egyre jobban összerázódik a társaság ezt mutatják a Dobó­kupa mérkőzései is. A bajnokság megnyerése — úgy érzem — nem okozhat gondot, hiszen a hat pont tetemes előny. Az osztályo­zón kell úgy küzdeni, hogy kiér­demeljük Fortuna kegyeit. — Tehetségére felfigyelve, hív­ták már NB-s csapatokhoz is, mégis Füzesabonyban maradt. Nem mindenki gondolkozik úgy manapság, hogy a hűség kifize­tődő. — Tényleg megkerestek tavaly az Eger SE-től, a Salgótarjántól és a Síroktól is. Én mégis nemet mondtam, amire rém egyszerű a magyarázat. Megtaláltam a he­lyem a lányok között, kölcsönös a megbecsülés, egymás segítése. Számomra ez többet jelent min­den más előnynél. Bízom benne, hogy velük sem kell örökkön örökké a megyei bajnokságban szerepelni. Komoly visszatartó erőt jelentett a Füzesabonyi Áfész is, ahol könyvelőként dol­gozom. Megbecsülnek, jól érzem magam a munkahelyemen. Ez nem csekélység, ugye? — A hasonló írások végén többnyire a jövőt firtatják. Le­gyünk ezúttal formabontók, és beszéljen a kezdetekről. — Hét esztendeje, az Eger SE- nél fogtam először kézilabdát, s Kun Endre volt az első meste­rem. Később a Kéri csapatával, Lisztóczki Péter irányításával a középiskolás-kupán a négyes­döntőig jutottunk. Az érettségi után jelenlegi edzőm, Atkári La­jos hívására igazoltam az abonyi­akhoz. Nem bántam meg. A beszélgetés végeztével a fe­hér hollóhoz kötődő, közhely- szerű kifejezés jutott eszembe. Meg aztán az, hogy meglehet, a hűség, a ragaszkodás manapság nincsenek divatban, de egyálta­lán nem bizonyos, hogy idejét­múltak. A megbecsülés azért még képes őket feltámasztani. Buttinger László Csak röviden... A hagyományokhoz híven, az Apci Vasas szervezésében ismét megrendezték a Bagi László lab- darúgó-emléktornát, kilenc csa­pat részvételével. Három cso­portban körmérkőzések után ju­tottak a döntőbe, ahol az alábbi sorrend alakult ki: 1. Lőrinci Áfész, 2. Hatvani Szövetkezet, 3. Hatvani Lendület. Díjazták még a gólkirályt: Simonkovics Sándort (Lendület), a legjobb kapust: Boács Sándort (Lendü­let), és a legjobb mezőnyjáté­kost: Gedei Sándort (Lőrinci). ESE - Ú. Dózsa 2-1 (0-1). NB-s ifjúsági labdarúgó-mérkő­zés, Eger. G.: Pápai (2). Jók: Kőműves, Juhász, Nagy Zs. Pápai. A 32. perctől tíz emberrel ját­szottak a hazaiak, mert Kelement kiállította a játékvezető. ESE — Ú. Dózsa 1-1 (0-0). NB-s serdü­lő mérkőzés, Eger. G.: Oláh. Jók: Lénárt, Képes, Oláh. HKVSC - ESMTK 1-1 (0- 0). NB-s ifi. mérkőzés, Hatvan. G.: Pető. Jók: Hatvani, Lábát, Pádár. HKVSC - ESMTK 0-0. NB-s serdülő mérkőzés, Hatvan. Jó: Kőműves. Megyei sakk-csb Vezet a Bélapátfalva A megyei sakkcsapatbajnokság 7. fordulója után újabb helycsere történt az élen. A Bélapátfalva az éltáblások jó játékával rangadót nyert Füzesabonyban, és átvette a vezetést a szabadnapos hevesiektől. A másik találkozón a Hatvan bizto­san szerezte meg a két pontot az eg­riektől. Füzesabony — Bélapátfalva 5:7 Győztek: Csanálosi, Czakó, Ze- le, illetve Éberth, Ikanov, Racskó, Barta, Benedek. A Gál S.-Zolnai, Malik-Váradi, Paál-Vanyó és a Gál P.-Póbis parti döntetlenül végző­dött. Hatvan—Kolacskovszky SE II. 8:4 Győztek: Mátrai, Gyóni, Schmidt, Mike, Binder, Kovács A., Kötél, illetve Vadászi, Báder, Kar­sai. A Kovács P.-Domány és a Schósz-Hegedűs játszmákon pont- osztozkodás történt. A bajnokság állása: 1. Bélapát­falva 8,2. Heves 7,3. Füzesabony 6, 4. Hatvan 5, 5. Kolacskovszky SE II. 2 ponttal. Körzeti labdarúgó-bajnokság — Nagy versenyfutás az Eger körzet II. osztályában — Noszvajon győzött a Nagyvisnyó — A pataiak megtréfálták a Szűcsit Rangadót nyert a Heréd A Gyöngyös körzeti bajnok­ságban jól kezdődött az idény a herédiek számára, hiszen otthon tartották a két pontot a Boldog­gal vívott rangadón. Az adácsiak Ecséd elleni győzelmükkel do­bogós helyre léptek elő az őszi hetedikről, ami egy lendületre nem is apró ugrás. Meglepetés, hogy az őszi negyedik helyezett Szűcsi mindkét pontot Gyön­gyöspatán hagyta, és a listaveze­tő Domoszlót a visznekiek „megszabadították” az egyik ponttól. Heréd — Boldog 3-0 (1-0) Heréd, 200 néző. V: Ménesi. Heréd: őri — Tóth, Kovács, Sármány A., (Mudriczki), Kop- lányi (Petlanovics), Oravecz, Gyurika, Horváth, Kiss, Eged, Sármány Zs. Edző: Petri János. Boldog: őszi — Lukács, Far­kas, Makádi, Kerek, Futó, Nagy, Imre, Bangó, Dudás. Edző: Csá- nyi István. A tíz fővel kiálló vendégcsa­pat — az egyik játékos igazolása érvényét vesztette — esélyeit to­vább rontotta, hogy a második félidő 22. percétől sérülés miatt kilenc főre fogyatkozott. A heré­diek a továbbiak szempontjából nagyon fontos pontokat szerez­tek. Góllövők: Tóth, Mudriczki, Oravecz. További eredmények (zárójel­ben az ifjúságiak): Ádács-Ecséd 1- 0 (3-2), Gyöngyöspata-Szücsi 2- 1 (5-1), GYSE II.-Gyöngyös- taiján 2-1 (5-0), Karácsond- Csány 5-1 (11-0), Visznek-Do- moszló 1-1 (1-4). A bajnokság állása: 1. Dom»szló 12 7 4 1 30- 5 18 2. Karácsond 12 6 5 1 27-10 17 3. Adács 12 7 2 3 21-18 16 4. Heréd 12 7 1 4 25-19 15 5. Szűcsi 12 5 4 3 28-16 14 6. Boldog 12 6 2 4 28-17 14 7. GYSE 11. 12 5 3 4 22-18 13 8. Ecséd 12 5 2 5 26-17 12 9. Visznek 12 2 5 5 18-23 9 10. Gy.tarján 12 1 5 6 13-24 7 11. Gv.pata 12 2 1 9 13-56 5 12. Csány 12 1 2 9 13-38 4 Megjegyzés: A Rózsaszent- márton és a Visonta csapata visz- szalépett a további küzdelmek­től, eredményeiket a versenybí­róság törölte. Az Eger körzeti bajnokság I. osztályában különösebb megle­petés nélkül zajlott le az első ta­vaszi forduló. Az élen állók ma­gabiztosan gyűjtötték be pontjai­kat. Ami változás történt a tabel­la élén, az a két elmaradt mérkő­zésnek tudható be. Az eredmények (zárójelben az ifjúságiak): Mátraderecske-An- domaktálya 1-1 (3-3), Egerbak- ta-Istenmezeje 4-2 (1 -4), Heves­aranyos-Verpelét elmaradt, Demjén-Novaj 0-2 (1-1), Bala- ton-Kisnána 2-2 (8-4), Felsőtár- kány-Egerszólát 0-2 (5-0), Mak- lár-Parád elmaradt. A bajnokság állása: 1. Novaj 14 9 3 2 41-18 21 2. Egerbakta 14 8 4 2 25-14 20 3. Egerszólát 14 9 1 4 47-24 19 4. Makiár 13 8 2 3 39-14 18 5. Párád 13 8 2 3 28-16 18 6. Andomak­tálya 14 6 4 4 30-25 16 7. Kisnána 14 7 2 5 33-31 16 8. Verpelét 13 5 2 6 19-22 12 9. Balaton 14 3 5 6 28-31 11 10. F.tárkány 14 4 1 9 15-33 9 11. M.derecske 14 2 4 8 17-31 8 12. Demjén 14 2 4 8 18-33 8 13. Istenmezeje 14 4 — 10 26-48 8 14. H.aranvos 13 2 4 7 17-43 8 Az Eger körzeti bajnokság II. osztályában mindjárt a tavaszi nyitányon átrendeződtek az élen a sorok, és hihetetlenül szoros versenyfutás alakult ki. Az őszi bajnok, Noszvaj otthonában is súlyos vereséget szenvedett a vis- nyóiaktól. Bizonyára nem ilyen folytatásra számított a listaveze­tő. A bocsiak ellenben Bekölcén is nyertek, s ezzel átvették a veze­tést. Az eredmények: Bodony- Vécs 4-4, Bekölce-Egerbocs 1-2, Szajla-Mátraballa 2-2, Apella ISZE-Markaz 1-2, Nosz- vaj-Nagyvisnyó 2-6, ESE Ifi.IL- Szilvásvárad 2-2, Mikófalva- MCKSZ Kerecsend 1-2. A bajnokság állása: 1. Egerbocs 14 9 2 3 49-13 20 2. Sz. várad 14 9 2 3 46-20 20 3. Noszvaj 14 9 2 3 36-25 20 4. Nagyvisnyó 14 8 3 3 54-31 19 5. Márkáz 14 7 5 2 36-20 19 6. M.bállá 14 6 5 3 28-23 17 7. ESE Ifi. 11. 14 6 4 4 37-21 16 8. Mikófalva 14 6 2 6 21-23 14 9. Száj la 14 4 5 5 31-31 13 10. Bekölce 14 4 3 7 29-44 11 11. MCKSZ Kerecsend 14 3 4 7 19-48 10 12. Apella ISZE 14 4 1 9 30-37 9 13. Bodony 14 2 2 10 15-57 6 14. Vécs 14 — 212 18-56 2 Egy piros lap utózöngéi Yolt-e „csontzene” Tamaleleszen? A megyei labdarúgó-bajnok­ság legutóbbi fordulójában leját­szott Tamalelesz — Kisköre mér­kőzés papírforma-eredményt hozott. Aki ismeri az erőviszo­nyokat ebben az osztályban, az csöppet sem lepődött meg a há­zigazdák győzelmén. Nem is indokolná semmi azt, hogy visszatérjünk erre a találko­zóra, ha szerda délután nem ka­punk kiskörei tudósítónktól, Oláh Jánostól egy felháborodott hangú telexet. Ebben ismerteti, hogy néhány perccel a a találko­zó lefújása előtt Ivády István, a Ielesziek egyik védőjátékosa olyan durván leteritette Tolnai Imrét, a vendégek csatárát, hogy mentővel kellett az egri kórház­ba szállítani, és a sérülés minden bizonnyal pontot is tesz pályafu­tása végére. Joggal kifogásolta, hogy a tarnaleleszi tudósító az esetről említést sem tett, holott ezt nemcsak az emberi jóérzés, de a tárgyszerűség is megkövetelte volna. A szerkesztőségünkhöz eljut­tatott üzenet tartalmazta még Kiss Ferenc kiskörei edző véle­ményét is: — Végig küzdelmes, kemény, néha alattomos beleme- nésekkel tarkított összecsapást láthattak a szurkolók. Közel két évtizede vagyok a pályák kör­nyékén, de ilyen kirívóan durva szabálytalansággal még nem ta­lálkoztam. A dolognak utánajártunk, és most csokorba kötve adjuk közre az érintettek véleményét. Úgy hisszük, kiviláglik az igazság. Várallyay Miklós játékvezető: — Ivády belemenéséig sportsze­rű meccset vezethettem. Nem sokkal a lefújás előtt Tolnai elhú­zott a balösszekötő helyén, és a keresztezni szándékozó hátvéd a labda helyett a csatár combját ta­lálta el térdével. A szabálytalan­ságot szándékosnak ítéltem meg — Tolnai már csak a kapussal állt volna szemben —, és piros lapot mutattam fel a vétkesnek. Tolnai Imre, aki az egri kór­házban fekszik: — Láttam az előttem felvillanó térdet, de ki­kerülni már nem tudtam. Azt nem tudom megítélni, hogy volt-e benne szándékosság, de az tény, hogy addig kemény, ám durvaságtól mentes volt a mér­kőzés. A diagnózis: izomszaka­dás. Több hónapos kényszerpi­henő következik, s ezzel aligha­nem véget is ér a pályafutásom. Betöltöttem a harminchármat, és feleségem a három gyerekkel egyre jobban hiányolja az együtt töltött órákat. Persze, nem mon­dom, szebben is végződhetett volna... Ferencz László, a tarnaleleszi klub vezetőségi tagja: — A kétjá­tékos egyszerre rajtolt az előre­vágott labdára, és Ivády belépője a kiskörei csatár combját találta el. Hasonló szabálytalanság gya­korta előfordul, bár az is igaz, hogy nem végződik mindig ilyen szomorúan. Egyébként személy szerint egy sportszerű mérkőzés­nek tartom a vasárnapi találko­zót. Hangsúlyozom, hogy a kis­körei labdarúgóknak és vezetők­nek is ez volt a véleményük. Ivády István, a szabálytalan­kodó játékos: — Nagyon sajná­lom az esetet. Úgy éreztem, a labda útjába tudok lépni, de saj­nos olyan szerencsétlenül ütköz­tünk, hogy a térdem eltalálta Tolnai Imre combját. Mivel lát­tam, hogy súlyos a sérülés, na­gyon megviseltek a történtek. Ti­zenhat éve futballozom, de soha senkinek komolyabb sérülést nem okoztam, egyszer sem állí­tottak ki. Ószintén remélem, hogy a kiskörei csatár hamaro­san rendbejön. A Népújság ha­sábjain keresztül kívánok neki mielőbbi gyógyulást. Bár a sérülés kétségkívül saj­nálatos, mégis úgy véljük, hogy a kívülálló szemszögéből a mellék­és utózöngék tanulságai érde­melnek figyelmet. Újra bebizo­nyosodott, hogy a harag, az in­dulat rossz tanácsadó, amely el­hamarkodott ítéletalkotásra sar­kall. Kitűnt, hogy a kisköreiek állításával szemben Tamalele­szen nem volt „csontzene”. An­nál is inkább, mivel maga a sér­tett is így látta. Az azonban sajnálatos, hogy csak napokkal később, és akkor is az ellenféltől kellett tudomást szereznünk a történtekről...! (buttinger) Utánpótlás­eredmények Nemregiben rendezték meg a városi leány miniröplabda-baj- nokság első fordulóját. A csapa­tok két csoportban küzdöttek meg egymással, mely után az élen az alábbi sorrend alakult ki: A. cs. 1.12-essz. ált. isk. (test­nevelő: Molnámé Csáki Melin­da) 2. pétervásárai ált. isk. (test­nevelő: Szabó László) B. cs. 1. 6-os sz. ált. isk. (test­nevelő: Molnámé Csáki Melin­da) 2. 4-es sz. ált. isk. (testnevelő: Vajdáné Sárréti Piroska) A második fordulóban a fent említett csapatok az 1 — 4. he­lyért játszanak majd, míg a cso­portok 3 — 4. helyezettjei az 5 ÚSZÓ Nyíregyházán bonyolították le a napokban az úszó Olimpiai Reménységek Versenyének má­sodik fordulóját, amelyen az egri és gyöngyösi úszópalánták kép­viselték megyénk színeit. A via­dalt három korcsoportban — delfin, úttörő és gyermek — ren­dezték meg, és kiváltképp az egri úttörő fiúk jeleskedtek, akik ve­zetik a pontversenyt a nyíregyhá- . ziak, gyöngyösiek és miskolciak előtt. Közülük is kiemelkedőn úszott Veres Attila, aki az egyet­len első helyezésünket szerezte ebben a korcsoportban, és az ugyancsak élen végző 4x100 mé­teres vegyes váltónak is egyik erőssége volt. A harmadik fordulónak az eg­ri uszoda ad otthont június 3-án. — 8- helyért csapnak össze. A hét végén Miskolcon ren­dezték meg a körzeti ifjúsági és junior cselgáncsbajnokságot. A miskolci színekben versenyző eg­riek a következő helyezéseket ér­ték el. Ifik 75 kg: 1. Barta Zsolt, 3. Kréti Tibor. 83 kg: l. Orosz László, +83 kg: 1. Kovács Attila. Junior 60 kg: 2. Nagy Tamás. 65 kg: 3. Szőcs Tibor. 71 kg: 3. Kas­sa Zoltán. 78 kg: 1. Zakar Csa­ba, 3. Kovács Sándor. 86 kg: 2. Pető Zoltán. Szintén a hét végén bonyolítot­ták le az Utasellátó-kupa női, fel­nőtt nemzetközi versenyt, ahol Bóta Mónika 72 kg-ban a 3. he­lyet elért magyar válogatott tagja volt. ORV A megyénkbeli első helyezet­tek. Delfinek. Lányok. 50 m hát: Feith Ágnes (Eger SE) 43,97. A pontverseny állása: 2. Gyöngyösi SE 718, 3. Eger SE 698 ponttal. Fiúk. 100 m gyors: Gólya Róbert (ESE) 1:11,62. A pontverseny állása: 2. Éger SE 2975... 4. Gyöngyösi SE 2482 ponttal. Úttörők. Fiúk. 200 m mell: Veres Attila (ESE) 3:05,09. 4x100 m vegyes váltó: Eger SE (Ferencz, Veres, Fodor, Keller) 5:14,59. A pontverseny állása: 1. Eger SE 3264... 3. Gyöngyösi SE 2788 ponttal. Lányoknál: 2. Gyöngyösi SE 3105, 3. Eger SE 2599 ponttal. Gyermekek. Fiúk. 200 m mell: Karanyicz Balázs (ESE) 2:59,49.

Next

/
Oldalképek
Tartalom