Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-23 / 70. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. március 23., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA Húsvéti receptsarok i ■4 « d 2 o ■O $ 2 2 2 ■8 Külön­leges- ségek■ Auszt­riából Húsvéti nyuszi Hozzávalók: 500 g liszt, 35 g élesztő, kb. 1/41 tej, 80 g vaj, 50 g porcukor, 2 tojássárgája, 1 egész tojás, 5 gsó, 1 cs. vaníliacu- kor, reszelt citromhéj. A liszthez hozzáadjuk a lan­gyos tejet, az élesztőt belemor­zsoljuk, lágy tésztát készítünk belőle, majd meleg helyen szé­pen megkelesztjük. Ezalatt a va­jat a cukorral olvadni hagyjuk, ha a tészta megkelt, hozzáadjuk a maradék hozzávalót, (tojás, só, vaníliacukor, citromhéj). A tész­tát letakarva meleg helyen egy fél órát állni hagyjuk. A tésztát lisztezett deszkán 1 1/2 cm vastagságúra nyújtjuk. Éles késsel különböző nagyságú nyuszifüleket, -fejeket, -lábakat, hasat kivágunk. A „testrésze­ket” meglisztezzük, vajjal meg­kenjük és egymásra helyezzük, tojássárgájával megkenjük és 210 fokos sütőben 20 percig aranybama színűre sütjük. Szép kövér nyuszikat kapunk. Húsvéti kenyér Hozzávalók: 600 g liszt, 40 dkg élesztő, 1/41 tej, 70 g porcu­kor, 100 g vaj, 4 tojássárgája, egy csipet só, reszelt citromhéj, 100 g mandula, 200 g mazsola, citro- nat, 1 stampedli rum. Az élesztőt langyos tejben el­keverjük, kevés lisztet eldolgoz­zunk benne, és tésztává kever­jük. A tetejét megszórjuk liszttel és meleg helyen kelni hagyjuk. Ha a teteje megrepedezik, össze­keverjük a maradék lisztet, a porcukorral, a tojássárgákat, a vajat, valamint citromhéjat és a sót, sima tésztává dolgozzuk, és főzőkanállal addig dagasztjuk, míg selymesen sima lesz és hó­lyagzik, tikkor letakarjuk és me­leg helyen egy órát állni hagyjuk. A mandulát összevágjuk és a citronattal, a mazsolával és rum­mal összekeverjük, ha a tészta megkelt, a gyümölcsöket rászór­juk és beledolgozzuk; ha szüksé­ges még lisztet adhatunk hozzá. Golyóformára gyúrjuk és kizsí­rozott tepsibe tesszük. Tojássár­gájával megkenjük és a tetejére késsel keresztet vágunk, majd is­mét egy fél órát állni hagyjuk. 180 fokos sütőben kb. egy óráig sütjük. Ha kihűlt a kenyérhez ha­sonlóan felszeleteljük. Resztéit borjúmáj Hozzávalók: 800 g borjúmáj, só, őrölt bors, egy csipet cayen- bors, néhány csepp citromlé, 50 g olaj, 1 teáskanálnyi cukor, 1/41 pecsenyeszaft, néhány csepp worcesterszósz. A májat megtisztítjuk, levág­juk a zsírosabb részeket; ezután kisujjnyi vastagságú szeletekre vágjuk, őrölt borssal és cayen- borssal fűszerezzük és kevés cit­romlevet csepegtetünk rá. így előkészítve egy órára a hűtőszek­rénybe tesszük. Az olajat egy nagy méretű ser­penyőben felmelegítjük, a pácolt májszeleteket beletesszük, mindkét oldalát hirtelen kisüt­jük, kivesszük és melegen tárol­juk. A serpenyőben maradt olaj­ban a cukrot felolvasztjuk, a pe­csenyeszaftot hozzáadjuk, sűrű­re főzzük, végül sóval és worces- terszósszal ízesítjük. A májat előmelegített tányérokra helyez­zük és a szósszal leöntjük. Tet­szés szerinti zöldségköretet ké­szíthetünk hozzá, így szervíroz­zuk. Föidieperflip (4 személyre) Hozzávalók: 250 g földieper (mirelit vagy konzerv), 150 g föl­dieper fagylalt, kb. 100 g porcu­kor 1/21 joghurt, citromlé, 1 cs. vamliacukor, 1 stampedli Mara- sino, reszelhető csokoládé. A földiepret megmossuk, felé- bé vágjuk és porcukorral össze­keverjük (a cukor mennyisége függ a gyümölcs édességétől), majd két órára a hűtőbe tesszük. Négy nagy desszertpoharat szin­tén lehűtünk. Minden pohárba egy evőka­nál földiepret teszünk; a mara­dék földiepret, valamint a jog­hurtot, fagylaltot, citromlevet, vaníliacukrot és Marasinot tur­mixban összedolgozzuk. A föl- dieperflipet a poharakba töltjük, a tetejét reszelt csokoládéval megszóljuk. Kellemesen frissítő gyümölcsital. Halló fiúk, halló lányok! Bohókás bojtok Színes perié hímzőfonalból vagy gyapjúszálból — hajcsat segítségé­vel — bohókás hajdíszt készíthetnek a tizenéves lányok. A fonal vastagságától függően vágjunk le 15 centi hosszú, 5—10 szálat, s mint a rajzon látható, horgolótű segítségével hurkoljuk be egy szí­nes hullámcsat végébe. A színes bojtocska csinos dísze lehet a copf­nak, lófarok frizurának, de érdekes hatású az egyszerű, sima, rövid frizurán is. Hosszú hajból font copfba akár 3—4 bojtot is beletűz­hetnek. Kis történetek nagy emberekről Juhász Gyula nyári estéken gyakran sétálgatott a Tisza-par- ton. Egy alkalommal két gimna­zista lány jött vele szemben. Amikor a közelébe értek, az egyik lány rámutatott: — Nézd, — mondta a társának — ő az! A költő! És hangos „Jó estét”-tel kö­szöntötték. Juhász Gyula meg­állt, rájuk nézett.. — Költő... én? — mondta. — A versek még nem teszik költővé az embert... — Akkor hát, ki a költő? — kérdezte a lány. — Hiszen én ol­vastam a verseit. — A költő? — nézett messze a magasba Juhász Gyula. — A köl­tő az, aki megállítja a múlandó­ság napját az égen. És szép csendesen tovább bal­lagott. * A rádióriporter ezekkel a sza­vakkal fordult Einsteinhez. — A mindentudó bölcstől kér­dezem, öntől, aki belelát a világ­mindenség mélységes mély tit­kaiba, mondja meg nekem: mi lesz a sorsunk a jövendőben. — Hogy mi lesz a sorsunk? — felelte Einstein — Ezt mindenki­nek tudnia kell. Nem szükséges hozzá nagy bölcsesség — csak jó­zan ész... _ ? — Az lesz a sorsunk, amit majd megérdemlünk. A pszichológus válaszol Rejtélyes tévedéseink Sokan tapasztalhatták már — fiatalabb korban is, és nemcsak fáradtan —, hogy néha napokig hurcolnak a táskájukban egy le­velet, és következetesen elfelej­tik bedobni, vagy eldugnak vala­mit egy „jó helyre”, aztán sehogy sem kerül elő, vagy pedig régi is­merősüknek a neve egyszercsak nem jut eszükbe. Az ok: emléke­zetkiesés. Az elszólás úgy jelentkezik, hogy az ember akaratlanul és ön­kéntelenül valaminek az ellenke­zőjét mondja, például jó estét köszön reggel, vagy más kereszt­néven szólítja jó ismerősét. Az elvétés szándéktalan téves cselekvéseket jelent. Például az ember véletlenül egészen máshol köt ki, mint ahova indult. Leejt egy féltett tárgyat indokolatlan ügyetlenséggel. Egy fontos talál­kozó előtt váratlanul leönti ma­gát, vagy elszakítja a ruháját, ami talán meg is akadályozza az egé­szet. A pszichológia szerint ezek az esetek nem véletlenek. Freud, a pszichoanalízis megalkotója so­kat foglalkozott ezekkel a téve­désekkel, külön könyvet is írt ró­luk. Rejtett okaik elméletileg jól magyarázhatók: mélyebb elem­zései bizonyítják, hogy a tévedé­sek egyedileg is mindig megfejt- hetők. Az emberekben igen gyakori­ak a kettős, ellentmondásos ér­zelmek meg az ellentétes készte­tések. Ugyanakkor nem ritka, hogy csak az egyik oldal tudato­sul vagy marad tudatos az em­berben, az ellentétét nem ismeri el vagy félreteszi. Ez a „másik” olykor feldolgozatlanul, lap­pangva bennünk marad, és lel­künk mélyén önálló életbe kezd. És mint egy huncut kis manó, időnként észrevétlenül keresztbe tesz a tudatos szándéknak. Elő­fordul például, hogy a feleség következetesen odaégeti férje kedvenc ételét, pedig vigyázni akar, vagy a férj lelke mélyén azt szeretné, ha házsártos felesége este nem térne haza, és véletlenül belülről a zárban hagyja a kul­csot. így jönnek létre az elvété- sek. v Az elszólások belső mozgató­ja is a szándékosan ellentétes, tit­kolt érzés, vélemény, szándék. Ha valaki nyíltan nem akarja bí­rálni a főnőkét, és azt mondja ró­la: „Nagyon rendes ember, iga­zán nem mondhatok róla semmi jót” — nagyon is találó a hibás szöveg. Ha az embert sok kellemetlen élmény éri, megpróbál felejteni. A kellemetlen dolognak a tudat­ból való kiűzését elfojtásnak ne­vezzük: az élményeken kívül ez saját érzelmeinkre, vágyainkra, szándékainkra is vonatkozik. Ez a „tisztogatás” néha túl jól sike­rül, és kiesnek a kellemetlenek­kel összekapcsolódott közöm­bös emlékek, vagy akár fontos adatok is (például valamire em­lékeztető évszám vagy kereszt­név). így hiúsul meg a kínos té­mát is érintő levél feladása. Ha váratlanul kihagy az emlé­kezetünk, vagy olykor-olykor el­szóljuk magunkat, elvétjük cse­lekedeteinket, nem kell megijed­ni: ez még nem az öregség, ha­nem a nagyon is élénk lelki mű­ködések jelzése. Bosszankodni sem érdemes, ha már utána va­gyunk. Ellenben nagyon érdekes és tanulságos lehet, ha megpró­báljuk megfejteni a tévedések mélyebb, valódi okát. így rájöhe­tünk saját magunk elől is titkolt ellentmondásos érzéseinkre, el­lentétes késztetéseink tudattala­nul maradt összetevőjére. A tu­dat napvilágára hozva a belső, rejtett konfliktusok biztosabban megoldhatók. Ha predig előre tisztázzuk magunkban lappangó indulatainkat és rejtett céljain­kat, megelőzhetjük a kellemet­len meglepetéseket. Ignácz Piroska Kiskerttulajdonosoknak Növényvédelmi előrejelzés A szőlő- és gyümölcskultúrák­ban, a korábban megkezdett metszési, illetve mechanikai fa­ápolási munkákat most már cél­szerű befejezniük. Ne késleked­jenek a lemosópermetezések el­végzésével sem. Tekintettel arra, hogy sok helyen bekövetkezett a rügypattanás, így a kimondottan nyugalmi idő­szakban engedélyezett Novenda és Gyümölcsfaolaj E készítmé­nyekkel már nem szabad perme­tezniük. A Báriumpoliszulfid 45 ill. Neo- pol szereket rügypattanáskor 5%, míg rügyfakadás után 1%- os oldatban javasolt felhasznál­niuk. A csonthéjas gyümölcsösök — cseresznye, meggy, őszibarack, szilva — és az almástermésűek gombabetegségei ellen jó ered­ményt adnak a réztartalmú ké­szítmények pl. a Rézoxiklorid 50 WP (0,3%), Bordóilé (1%) stb. Ezek a szerek a perzselő hatásuk miatt, csak zöldbimbós illetve fe­hérbimbós állapotig alkalmaz­hatók károsodás nélkül. A mál­na vesszőbetegségeinek vissza­szorítására a réztartalmú gomba­ölő szerek mellett az Orthocid 50 (0,2 -0,3%), Buvicid K (0,2 —0,3%) stb. szerek is hatéko­nyak. Most időszerű a sodrómolyok károsításának a megelőzése is a málnásokban és egyéb gyümöl­csösökben egyaránt. A ribizke és köszméte bokrok védelmében kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az amerikai liszt­harmat fertőzés mérséklésére. E betegség ellen a Sápról, Karatha- ne LC, Topsin M—70* WP, Ru- bigan 12 EC stb. szerek eredmé­nyesek. A levélpirosító ribizkelevéltetű és az üvegszárnyú ribiszkelepke ellen Unifosz 50 EC (0,1%), a Sinoratox 40 EC (0,1%), Ant- hio 33 EC (0,2%) stb. oldata ha­tásos. Déliéi Adrienne Ne kezdd a napot ecetivással! Feszültségekkel, konfliktu­sokkal terhes napjainkban ki kell dolgoznia mindenkinek a maga elhárító mechanizmusait, mert a struccpolitika a 20. század végén követhetetlen magatartás. Ma már korszerűtlen ez a harcmo­dor, és egyszerűen kivihetetlen. A mindenfelől ránk zúduló in­formációk, a harsány tények elől hiába dugnánk homokba a fe­jünket. Tiltakozik ez ellen nyitot­tabb, demokratikusabb, közüle­tibb gondolkodásunk, magatar­tásunk. A másik véglet, a mindent szí­vünkre, vállunkra vevő magatar­tás viszont összeroppanáshoz ve­zethet. Én magam két régi bölcses­ségbe kapaszkodva gyakorlom a türelmet. Az egyik, ha emlékeze­tem nem csal, óegyiptomi erede­tű, de bizonyára ők is másoktól kölcsönözték: Ne kezdd a napot ecetivással! Egy szimpla munkanap is megszámlálhatatlan gutaütéses helyzetet produkál: a hiány, a szervezetlenség, az ostobaság, a tunyaság, de ezekre még nincse­nek igéim. Estére szólót viszont már választottam magamnak. A mondás Pál apostoltól való: Ne feküdj le a te haragoddal! Átgondolva a napi konfliktu­saimat, legalább a feléről mindig kiderül, hogy oktalan volt a ha­ragom, a sértődésem. Miért kel­lene azon mérgelődnöm, ha va­laki nem úgy gondolja, nem úgy látja a dolgokat, ahogy én? Mint­ha csak egyféleképpen lehetne élni! Düheim, másik feléről meg­állapítottam, ha képes lennék sa­ját kiegészítésemnek érezni má­sok képességeit, ha nem ellenem való véteknek fognám fel a más­féle ítélkezést, szokást, magatar­tást, megtakaríthatnék magam­nak sok-sok energiát, amelyet felesleges indulatokra fecsérlek. Vannak jobb napjaim, amely­ben még a lustákat, a balkezese­ket, a megalkuvókat, az irigyeket is elnéző mosollyal figyelem, sőt rokonaimként szemlélem őket. őszintébb pillanataimban el kell ismernem: tőlem sem idegenek ezek a gyarlóságok. Z. E. Gyógyító növényeink A régműit időkben kígyó­harapás ellen, a szellemi fris­sesség fokozására, a kolera és az epilepszia gyógyítására használták, majd fűszernö­vényként is termesztették a zsályát. (Salvia officinális). A kertben meleg fekvés­ben telepítsük, számítva arra, hogy 5—7 évig a helyén ma­rad. Magvait áprilisban ves­sük szabadágyba, 10—15 centis sortávolságra. Rend­szeres öntözés után a nö­vénykéket októberben szed­jük fel, majd gyökereiket és hajtásaikat visszavágva ál­landó helyre ültessük, 70x50 centiméteres tenyészterület- re. Szaporíthatunk tőosztás­sal is, ilyenkor a tövet annyi részre osztjuk, ahány gyöke­res hajtás van rajta. A gyöke­reket és a hajtásokat telepítés előtt vágjuk vissza, miként azt a magról kelt növények­nél is tesszük. A zsálya teljesen kifejlő­dött leveleit még virágzás előtt, május-jűnius hónap­ban gyűjtsük be, majd szel- lős, száraz helyen, árnyékban szárítsuk. A zsálya fagyérzé­keny, ezért télen takarjuk be fenyőágakkal. A forrázással készült, gyakran kortyolgatott zsá­lyatea sok-sok tapasztalat szerint, az egész testet erősíti. Megelőzően hat a szélütésre, s a már bekövetkezett bénu­lásra is kedvező hatásű. A le­vendula mellett ez az egyet­len olyan gyógyfű, amely az éjszakai izzadás kiváltó okát, a szervezet fáradtságban megnyilvánuló gyengeségét megszünteti. Gyógyhatású lehet a görcsökre, a hátgerinc fájdalmaira, a nyirokbeteg­ségekre és a végtagok reszke- tésére. Az ilyen bajok esetén napi két csésze tea rendszeres fogyasztása érdemi javulást eredményezhet. Ez a teaféle­ség hat legerőteljesebben a májra, csökkenti a felfúvó­dást, tisztítja a vért, meg­szünteti a légzőszervekben felgyülemlett nyálkát, és a gyomor elnyálkásodását is. A leromlott szervezetű em­ber étvágyát javítja, mások­nál a bélbántalmakat és a hasmenést meggátolja. Forrázata öblögetésre és borogatásra is használható, például mandulagyulladás­nál, nyakfájásnál, gennygó- cos fogaknál, valamint to­rok-, és szájüreggyulladás- nál. Gyenge alsótestű vagy ideggyenge embereknek ajánlható a zsályafürdő. Erre a célra kétmaroknyi zsályát 12 órán át áztassunk hideg vízben, majd kissé megmele­gítve és szűrve öntsük a me­leg fürdővízbe. A húsz percig tartó ülőfürdő közben szívtá­jékunk ne kerüljön a víz fel­színe alá, A fürdő után még egy órán át az ágyban — für­dőköpenybe bújva — tart­sunk utógőzölést. A zsályatea fogyasztásá­ban néhány hét után tartsunk rövidebb-hosszabb szünetet. Ez idő alatt másfajta — pél­dául csalán — fűből készült teát igyunk. Az izzadást csökkentő vagy megakadályozó teake­verékeknek ez a fűféle az egyik fontos alkotórésze, íme, egy tearecept, amely­ben zárójelben közöljük a súlyrészt: zsályalevél (20), izsópfű (20), diólevél (20), cickafarkfű (20), zsurlófű (20). És egy másik keverék: zsályalevél (10), izsópfű (10), cickafarkfű (10), dióle­vél (30): A zsálya A rrnnltin £»rűí^r«Qr»tr£»'TKiat I—t'r* o fnoíalQ ulrtfii

Next

/
Oldalképek
Tartalom