Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-23 / 70. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 70. szám ÁRA: 1989. március 23., csütörtök 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A MEGYE LEGKISEBB TÉESZE ÉLÉN „Első gondolatom volt elhagyni a süllyedő hajót" (3. oldal) HÚSZÉVES A FÉMMŰVEK FÜZESABONYI GYÁRA „A hétszáznegyven bői négyszázötvennyolc dolgozó törzs- gárdatag” (3. oldal) VOLT-E „CSONTZENE” TARNALELESZEN? „Láttam az előttem felvillanó térdet, de már nem tudtam kitérni előle” (6. oldal) RUMLI A HATVANI BÚZAVIRÁGBAN „...poharakkal kezdte bombázni az italospolcokat" (8. oldal) Testvérvárosi kapcsolat Ausztriában is? Egerben járt az osztrák igazságügy-miniszter Folytatta munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka Elfogadták a sztrájktörvényt Szerda délelőtt 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével folytatta munkáját az Országgyűlés március 8-án megkezdett ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A törvényhozók először az Országgyűlés idei várható programja feletti — a hónap elején megtartott ülésen megkezdett — vitát folytatták, majd a sztrájktörvény tervezete került a Parlament elé. Dr. Halmos Csaba államtitkár: „A sztrájk a munkavállalók alapjoga” Középen dr. Egmont Foregger Magyarországi látogatása során tegnap dr. Egmont Foregger osztrák igazságügy-miniszter és kísérete — dr. Helmuth Gonsa büntetésvégrehajtási miniszteri tanácsos, dr. Gerhard Li/zko miniszteri titkár — dr. Borics Gyula magyar igazságügyminisztériumi államtitkár kíséretében Egerbe látogatott. A megyeszékhelyen elsőként Foregger úr dr. Ripka Kálmánnal, a megyei bíróság elnökével folytatott megbeszélést, majd hivatalában találkozott Schmidt Rezsővel, Heves Megye Tanácsának elnökével, aki látogatójának bemutatta Heves megyét, szólt szűkebb hazánk társadalmi, kulturális, gazdasági életéről, és a jövő feladatairól. A baráti légkörű megbeszélésen dr. Francz Schmidt osztrák nagykövet felvetette annak a lehetőségét, hogy Heves megye valamelyik városa alakítson ki testvérkapcsolatot, hisz erre már hazánk több megyéjében van példa. Schmidt Rezső — aki maga is „az osztrák táj és történelem szerelmesének” vallotta magát —, nem zárkózott el a lehetőségtől, sőt utalt arra, hogy Gyöngyös és a felső-ausztriai Sant Pölten között folynak már tárgyalások. Amikor tegnap az Országgyűlés ez évi várható programjáról mondták el véleményüket a képviselők, az egyik szabolcs-szat- mári felszólaló javasolta, hogy még az idén foglalkozzanak a nemdohányzók érdekében hozandójogszabálytervezetével. A honatya rávilágított, hogy mivel hárommillió dohányost számlál az ország, ugyanakkor a népesség egészségi állapota mélyponton van, ezért törvényt kellene alkotni arról, hogy minden helyiségben, ahol dohányzók és nemdohányzók kényszerűen tartózkodnak együtt, tilos rágyújtani. A Parlament végül nem tartotta fontosnak, hogy erről az idén tárgyaljanak. E téma révén viszont több képviselő is megjegyezte, hogy napjainkban, amikor a gazdaság és a társadalom nehéz pillanatokat él át, ennél fajsúlyosabb kérdésekkel kellene foglalkozni. Mi több, Barcsik Jánossal beszélgetve még az is kitűnt, hogy a hevesi honatya a most napirendre tűzött sztrájk- törvénynél is találna előbbre valót. — Az embereknek a sztrájknál súlyosabb gondjaik vannak (Fotó: Gál Gábor) A megyeházáról történelmi városnézésre indultak vendégeink, majd a Főegyházmegyei Könyvtár megtekintések csatlakozott a delegációhoz dr. Kovács Jenő, a MEFAG vezérigazgatója, aki Szilvásváradra invitálta dr. Egmont Foreggert és kíséretét. A szilvásváradi gazdaság, az erdészeti múzeum megtekintésekor szó esett a MEFAG és az osztrák cégek jó kapcsolatáról is. Vendégeink a késő délutáni órákban vettek búcsút. Lapunk munkatársa kérdésére így összegezte benyomásait: dr. Egmont Foregger osztrák igazságügyi miniszter. — Több ízben látogattam már el az önök kedves vendéglátó hazájába, sőt három-négy ízben át is utaztam Egeren. Városuk régi német neve, Erlau ismerősen cseng az osztrákok fülében, no nemcsak gasztronómiai és borászati különlegességei, hanem kulturális kincsei miatt is. Mintegy semleges ország igazságügyminisztere külön örömömre szolgálnak azok a demokratikus változások, amelyeknek most lehetünk tanúi Magyarországon. Remélem, a nagykövet úr javasolta testvérvárosi kapcsolat csak erősíti „sógori” viszonyainkat. —jegyezte meg Barcsik János. — Ezek között első helyen áll, hogy nincs előrelépés a gazdálkodásban, a termelésben. Nekünk most arról kellene törvényt alkotni, hogy miként lehetne a munka hatékonyságát fokozni, és ennek révén hogyan lehetne a nemzet gazdálkodását helyretenni. A többől egyéni és közösségi célra egyaránt többet tudnánk juttatni. Hogyan értékeli a Parlamentben folyó törvényalkotó munkát Nagy Endréné, mennyire érzi alaposnak a Tisztelt Ház tevékenységét, hiszen előfordult, hogy a gyülekezési törvényt pár hét után módosítani kellett. — Én úgy érzem, hogy nem statikus, évtizedekig, netán évszázadokig élő törvényekre van szükség a legtöbb esetben, hanem olyanokra, amelyek a társadalom, a gazdaság fejlődésének egy-egy időszakában biztosítják a lehető legoptimálisabb szabályokat — mondta Nagy Endréné. — Minden jó jogszabályra szükség van, éljen az akár csak pár évig is. Aztán, ha a fejlődés úgy kívánja, azt módosítani kell, vagy helyette újat kell alkotni. A Tisztelt Ház 1989-es programjához három képviselő szólt hozzá. Az egyik hozzászólásra Nyers Rezső államminiszter válaszolt. Mint mondta, a kormány dolgozik a reform-csomagter- ven. Várhatóan nyáron elkészül vele, így ősszel az Országgyűlés elé tudja terjeszteni. A határozathozatalkor támogatásra talált az a javaslat, hogy az Országgyűlés idei programja egészüljön ki az Állami Bér- és Mint mondotta: olyan törvényjavaslat kerül napirendre, amelyben tételes jogi szabályozás hazánkban eddig még soha nem volt. Okkal vetődik fel a kérdés: miért éppen most jött el az ideje annak, hogy a sztrájkról jogi szabályozás szülessen. A felületes válasz kézenfekvő: miután az utóbbi időben megjelent társadalmi-gazdasági életünkben a sztrájk, régi magyar szokás szerint erre azonnal paragrafusokat kell hozni. Valójában ennél jóval többről van szó. Ha a munkaviszony keretében is valódi érUgyanakkor az is fontos, hogy egy-egy adott időszakban a lehető legoptimálisabb törvény szülessen. Ezért szükséges, hogy a törvény előkészítésében, a bizottságokban ne csak a kormány, hanem mások véleményét is megismerjük. Az ellenérdekekről is tudnunk kell ahhoz, hogy minél alaposabb munkát végezhessünk mi, képviselők. A folyosói beszélgetésekből is kitűnt, hogy hazánkban egyre több embert foglalkoztat a most tárgyalásra kerülő Budapest — Bécs világkiállítás ügye. A rendezvény előkészületeiről Sbmo- gyi Lászlót, a világkiállítás kormánybiztosi tisztének várományosát, volt építési és városfejlesztési minisztert kérdeztük. — Hogyan értékeli Ön azokat a vitákat, amelyek a világkiállítás megrendezése körül kibontakoztak? Ugyanis ez azért furcsa, mert még nem kapta meg Budapest és Bécs a rendezés jogát. Van-e egyáltalán értelme ennek a vitának? — Nagyon hasznosnak tartom ezeket a vitákat — válaszolta Somogyi László. — Elsősorban amiatt, hogy ez egy olyan ügy, Munkaügyi Hivatal beszámolójával az időszerű bér- és munkaerő-gazdálkodási feladatokról. Az Országgyűlés 1989. évi várható programját négy ellenszavazattal fogadták el a honatyák. Ezt követően az önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről tanácskoztak a képviselők. Ezután Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke terjesztette elő a sztrájkról szóló törvényjavaslatot. dekegyeztetés kialakulásával kell számolnunk, annak jogi feltételeit is meg kell teremteni. Ebbe a rendszerbe szervesen illeszkedik a sztrájk, mint a munkavállalói érdekérvényesítés egyik drasztikus eszköze. Ebben a megközelítésben a sztrájkjog rendezésének alapvető oka, de egyben célja is, hogy az érdekegyeztetési folyamatban az összhangot biztosítsa, mégpedig annak a világon mindenütt elfogadott elvnek a szem előtt tartásával, amely szerint a sztrájk az érdekérvényesítés végső eszköze. melyben, ha nem is az első pillanattól kezdve, de legalább a döntést megelőzően ki kell kérni az emberek véleményét. így mód nyílik arra, hogy a lehető legnagyobb -nyilvánosság előtt elmondjuk: ez nem kizárólag Budapest ügye, s szó nincs arról, hogy egy olyan kiállítást akarunk rendezni, amely csak a fővárosunkra korlátozódik. Egy országos megmozdulásra törekszünk, amelyben nagy teret kapnak a helyi kezdeményezések. Az persze igaz, hogy a világkiállítás Budapesten lesz, de a különböző kulturális programok, művészeti események és főleg az idegenforgalmi fejlesztések messze nem Budapestre korlátozódnak. — Heves megye nincs éppen közel a fővároshoz, mennyire kapcsolódhat be ebbe a programba? — A megye egyik fő területe idegenforgalmi elképzeléseinknek. A rendezvény áprilistól októberig tart majd. Hevesnek azok az idegenforgalmi lehetőségei ma is megvannak — Eger, a Mátra, a Bükk, a történelmi borvidék —, amelyek olyan látványt nyújtanak, melyekkel egy ilyen, Először is arra a kérdésre kell válaszolni, amely úgy fogalmazódott meg az előkészítő viták során, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi körülményeink között egyáltalán indokolt-e megengedni a sztrájkot. Erre a kérdésre lassan tizenhárom éve megszületett az egyértelmű válasz. Az 1976. évi 9. törvényerejű rendelettel ugyanis hazánk elfogadta az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelynek 8. cikkében kötelezte magát: biztosítja az adott ország törvényeivel összhangban gyakorolt sztrájkjogot. Másodszor a sztrájk szabályozásának egyik alapdilemmájára kell a figyelmet felhívni. A sztrájk a munkavállalók alapjoga, de mint minden alapjog szabályozásánál, szükségképpen érvényesülnek meghatározott korlátok. Ugyanis az alapjogok, korlátlan érvényesülésük esetén más állampolgári, emberi vagy munkavállalói jogokat, illetve társadalmi alapérdekeket sérthetnek. Ezért olyan, talán kényesnek nevezhető egyensúlyt kell teremteni a jogi szabályozásban is, amely egyfelől garantálja a dolgozók sztrájkhoz való jogát, ugyanakkor védi a társadalmat az e jog gyakorlásából szükségképpen bekövetkező hátrányoktól. Azt is látni kell, hogy önmagában a jogi szabályozás képtelen ezt a funkciót betölteni. Halmos Csaba szerint a törvénytervezet szabályai két nagy csoportba sorolhatók. Az egyikbe a sztrájk gyakorlásának feltételeit érintő, míg a másikba a sztrájkban résztvevők védelmét szolgáló rendelkezések tartoznak. E szabályok részletes ismertetése helyett az államtitkár az előkészítés során vitatott kérdésekre tért csak ki. Az eredeti tervezet abból indult ki, hogy a dolgozókat csak munkaviszonyuk keretében illeti meg a sztrájk joga. Ez a megfogalmazás a sztrájkjog gyakorlását tehát a munkaviszonyt érintő kérdésekre korlátozta. Ä tervezet vitáját alapvetően ez a megoldás váltotta ki. Az eredeti javaslatban rendező elvként szerepelt, hogy a sztrájk igazában azzal szemben hatékony eszköz, aki a követelést orvosolni is tudja. A vitázók többsége azonban ezt az elvet úgy értékelte, hogy túlzottan korlátozza a sztrájkhoz való jogot. Bár az értelmezésben lehetnek különbségek, világosan le kell szögezni: a kormány nem kíván korlátozó sztrájktörvényt elfogadtatni, mert ez saját érdekeivel is ellentétes. Ez a magyarázata annak, hogy a szakmai vitát komolyan vette és nyitottan fogadta a javaslatokat, módosította korábbi elgondolásait. Vitathatatlan, hogy a sztrájknak csak a munkaviszony keretében történő megengedése disz- funkciókkal is járhat. így példá(Folytatás a 2. oldalon) fél évig tartó program során élni kell. Itt nemcsak elvi biztatást adunk, hanem az idegenforgalmi fejlesztéseket egyértelműen támogatni kívánjuk. Terveinkben szerepel egy nyilvános pályázat kiírása, mindenféle ötletet, javaslatot szívesen fogadunk, hiszen a világkiállítás 1995-ben lesz, s van idő arra, hogy jól átgondolt programokkal, műsorokkal az ország minden része részt" vegyen e rendezvényben. — Egyszóval az infrastrukturálisfejlesztés is az egész országra vonatkozik... — Döntően azt kell mondani, hogy elsősorban a Bécs — Budapest közötti autópálya, vasútvonal korszerűsítésére, a főváros közlekedésének modernizálására, s a nyugati országrészre koncentrálódik. A telefon-összeköttetés és az egyéb autóút-építés tovább fog folytatódni a keleti országrészben is. — Májusban születik döntés, hogy Bécs és Budapest, avagy Miami kapja-e mega világkiállítás megrendezésének jogát. Mi történik, ha mégsem jutunk hozzá ehhez a lehetőséghez? — Nagyon sajnálnám — válaszolta Somogyi László. — Mi azonban úgy gondoljuk» hogy a szavazattal rendelkező tagországok, különösen az európai államok, valamint Japán és Korea reánk szavaznak, mert ez egy olyan új gondolat — két város rendezi, kétféle társadalmi berendezkedésű állam —, amely nagyon nagy reményt ad arra, hogy Bécsre és Budapestre szavazzanak. Homa János „...a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására...” A világkiállítás nemcsak Budapest és Bécs ügye