Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-02 / 52. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. március 2., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. . . .. . • ....... ■'■■■ Receptsarok Főzzünk olcsón Kelkáposztaleves Hozzávalók: 40 dkg kelká­poszta, 11/2 evőkanál olaj vagy 2 dkg zsír, 2 dkg liszt, 1 kanál tej­föl, só. A megmosott kelkáposztát vékony metéltre vágjuk, forró sós vízben főni tesszük. Nagyon hamar megfő. Közben világos rántást készítünk, és a levest be­rántjuk vele. Tejföllel, esetleg to­jássárgájával tálaljuk. Tetszés szerint ízesíthetjük borssal, pap­rikával, kaporral vagy fokhagy­mával. Kelkáposztakrém-levest úgy készítünk, hogy az előbbi levest szitán áttörjük és .valami zsírban sült betéttel (például borsótész­tával, gyűszűtésztával) vagy virs­likarikákkal tálaljuk. Rakott zöldbab (körítés) Hozzávalók: 1 kg zöldbab- konzerv, 2 deci tejföl, 1 tojássár­gája, 4 dkg vaj, só. A zöldbabot sós vízben puhá­ra főzzük és levét lecsurgatjuk. 1 dkg vajjal kikenünk egy mély tűzálló tálat és beleöntjük a zöld­babot. A tojássárgát simára ke­verjük a tejföllel, a zöldbabra öntjük, és tetejére szórva a mara­dék vajdarabkákat, a sütőben alaposan átsütjük. Túróval töltött kelkáposzta Hozzávalók: 1 kg kelkáposz­ta, 1/2 kg tehéntúró, 2 dl tejföl, 5 dkg vaj, 1 kanál apróra vágott zöldkapor, só, 1 tojás. A kelkáposzta leveleit szét­szedjük, sós vízben megfőzzük, leszűrjük. A tehéntúrót áttörjük, a tojással, 1 dl tejföllel, kaporral sóval jól elkeverjük. A káposzta­levelek vastag ereit kivágjuk, a túróval megtöltjük, felcsavatjuk, mint a palacsintát, de végeit nem tűrjük be. Zsírozott és morzsával meghintett lapos tűzálló tálba helyezzük, 1 dl tejföllel meglo­csoljuk, tetejére vajdarabkákat morzsolunk, rövid időre sütőbe tesszük, amíg pirulrji kezd. ízes bukta Hozzávalók: 1/2 kg liszt, 2 dkg élesztő, 2 tojássárga, 3 dl tej, 6 dkg zsír, vaj vagy margarin, 5 dkg cukor, csipetnyi só, 25 dkg lekvár a töltéshez. Idl langyos tejjel, l/2dkg cu­korral, az élesztővel és 3 kanál liszttel kovászt készítünk. A to­jássárgákat a cukorral elkavar­juk, hozzáöntjük a tejet, amiben a sót feloldottuk. A liszt közepé­be mélyedést készítünk, és abba öntjük az anyagokat a kovásszal együtt. Fakanállal'jól kidolgoz­zuk, hogy hólyagos legyen, és hozzáöntjük a langyosra olvasz­tott vajat, amivel szintén jól el­dolgozzuk. Langyos helyen egy óráig kelesztjük. Lisztezett desz­kára kibontjuk, gyengén átgyúr­juk, 1 cm vastagra kinyújtjuk, 8—10 cm-es négyszögekre vág­juk, közepébe gyümölcsízt te­szünk és összecsavarjuk. Ezeket megzsírozott tepsibe egymás mellé helyezzük, tetejét zsírral megkenjük, 1/2 óráig kelesztjük és közepesen forró sütőben süt­jük. Sütés után deszkára kiborít­juk, de csak tálaláskor szedjük szét a buktákat. Tetejét cukorral meghintjük. Készíthetjük túró­töltelékkel is. Bővíthető könyvespolc A bármikor nagyobbítható, praktikus könyves­polcot H-alakúra formált elemekből állítjuk össze. A rajzon bemutatott elem különböző alakzaté pol­cok építését teszi lehetővé. Minden elem 20 mm vastag és 240 mm széles fe­nyődeszkából készül. Természetesen a méreteket a könyvek vagy a falmélyedések nagyságától függő­en, tetszőlegesen változtathatjuk. A vízszintes (1) deszkát a függőleges (2 és 3) deszkákkal, a körben levő rajz szerint kialakított, fecskefarok alakú horonyeresztékkel kötjük össze. Az oldalsó részek felső és alsó széleibe 2—2 furatot készítünk. A függőleges furatokba és elemek elcsú­szását megakadályozó fémpálcákat (4) helyezünk. A fémpálcák vastag szögdarabokból is készíthetők. A fémpálcák furatait az összes elemen azonos he­lyen kell elkészíteni. Figyeljük meg, hogy a vízszintes (1) deszka a függőleges (2 és 3) deszka magasságának nem a kö­zepén helyezkedik el. Az ilyen megoldás az ele­mekből épített összeállítások nagyobb számú kom­binációját teszi lehetővé. Az elemek helyzetétől függően a következő magasságú polcokat kapjuk: 2 X 115 = 230 mm, 2 X 140 ” 280 mm, vagy 115 + 140 = 255 mm. A fenyőfapolcokat gondos lecsiszolás után bevonhatjuk páccal, majd színtelen nitrolakkal. o m | Mim D u-----—----­f i S - ü. .. 11-------------­1 — -4 ÜEK y........... i-------------­_________ r ~...... 1_____ ______L Akörnyezetszennyezés hatása Jelzés az anyaméhből A csecsemőtől az aggastyánig A megyei társadalom- biztosítási tanács — a lakosságért A Heves Megyei Társadalombiztosítási Tanács 1984. június 19- én alakult s július 1-jével kezdte meg tevékenységét mégpedig az MNK Elnöki Tanácsa 1984. évi 5. sz. tvr. és a Minisztertanács 1.009/1984. III. 31./MTH alapján kidolgozott működési szabály­zat szerint. A közel ötesztendős munkáról beszélgettünk Szecskó Klárával, az MIT elnökével. Ahogy feltűntek a környezet­védők, kialakult az ellentáboruk is. Míg az előbbiek azzal érvelnek, hogy a vegyi anyagok teijedésével, a természet átalakításával fokoza­tosan elveszíti az élővilág s egyút­tal az ember is a terét, az utóbbiak a technika áldásai mellett kardos­kodnak. Úgy fogalmaznak, hogy a veszély elenyésző az eredmények mellett. Nemegyszer fölmerül, hogy újabb és újabb munkahe­lyekre van szükség, hogy megőriz­hessük a gazdaság ütőképességét. A „zöldek” inkább azt mond­ják, hogy meg kell találnunk a nö­vekedés új pályáit, mert hogyha nem sikerül kevésbé ártalmas megoldásokat találni az iparban, a mezőgazdaságban és a közleke­désben, akkor hiába minden fejlő­dés, mert nem lesz, aki élvezze gyümölcseit. A szenvedélyek magasra csap­nak, de inkább elvi szinten fogal­mazzák meg ezeket a kérdéseket. Egészen konkrét és megdöbbentő adatokat tartalmaz viszont az a ta­nulmány, amely a Heves Megyei Tanács Kórház és Rendelőintézet szülészet-nőgyógyászati osztályán keletkezett, dr. Farkas Márton osz­tályvezető főorvos irányításával. Az elemzés azt a kérdést teszi fel, hogy miért is növekedett meg a „missed abortion” azaz az abba­maradt vetélés gyakorisága Eger környékén. Abból indul ki ez tíz írás, hogy az utóbbi három eszten­dő során növekedett az aránya: szokatlanul sűrűn fordul elő a ter­hesség első, illetve második har­madában a méhen belüli elhalás. Ez különböző okok miatt történ­het, a magzat életkilátásait sok té­nyező csökkentheti. Utólag el sem lehet dönteni, hogy melyek voltak ezek. A szerzők felsorolnak né­hány lehetőséget: így a korai ter­hességben elszenvedett sugárár­talmat, a vegyi anyagokat, egyes gyógyszereket és mérgeket. A do­hányzás, az alkoholfogyasztás mi­att s a hormonális fogamzásgátló vagy a méhen belüli eszköz hasz­nálata ellenére bekövetkezett ter­hességekben az átlagnál gyakoribb a vetélés. A szülészet-nőgyógyászati osz­tályon az 1983—88 közötti idősza­kot vizsgálták: az ekkor felvett be­tegek terhességének kimenetelét követték nyomon. Az első perió­dusban 127 „missed abortion” kö­vetkezett be, míg a másodikban 237. A biológiai és társadalmi hát­tér jelentősen nem változott, így külső körülményekben kell keres­ni, hogy miért nőtt kétszeresére a . vetélés aránya. Lehetséges magya­rázatot jelent a sugárzás, Cserno­bil hatása. Olyan kömyezetszeny- nyező üzem működése, amely az utóbbi három évben bocsát ki ká­ros anyagokat. Elképzelhető olyan új vegyszerek hatása a me­zőgazdaságban, amelyek élelmi­szerek és víz fogyasztásával kerül­nek a szervezetbe. Összegzésül a tanulmány leszö­gezi, hogy a nagyszámú vetéjés oka a környezetszennyezés lehet, amely következtében károsodtak az ivarsejtek, s ez vezet a korai ter­hesség gyakoribb elhalálozásához. Ez a jelzés, amely az anyaméh­ből jött, arra figyelmeztet, hogy nagyon komolyan kell vennünk a környezetvédők aggodalmait. Az elmúlt esztendők során olyan ve­szélyforrások jelentek meg, ame­lyek jelenünket és jövőnket fenye­getik. Ezért határozottan fel kell lépni minden környezetszennye­zés ellen, legyen az gyár, kipufogó­gáz, vegyszer vagy bármi más. Ezek külön-külön és egymást erő­sítve is tönkretehetik természeti környezetünket, ezáltal egészsé­günket is. (g■ l) — Kik alkotják a tanácsot és milyen feladatokat látnak el? — A 25 tagú önkormányzati jellegű testületben 12 iparági­ágazati szakszervezet, az SZMT, a KISZÖV, a TESZÓV, a MÉ­SZÖV, a KIOSZ, a K1SOSZ, a megyei KISZ-bizottság, a me­gyei munkavédelmi felügyelő­ség, a megyei tanács egészség- és munkaügyi szakigazgatási szer­vének képviselői vesznek részt, akiknek többsége munkahelyén is a társadalombiztosítással, szo­ciálpolitikával foglalkozik. Ezenkívül létrehoztunk Gyön­gyösön egy albizottságot. A bi­zottságok a nyugdíjjal, a nyugel­látások kivételes emelésével, be­tegségi, anyasági ellátással kap­csolatos problémákkal, segélye­zésekkel foglalkoznak. Mivel a társadalombiztosítási ellátáshoz való jogosultság teljes körűvé Vált, így természetes, hogy az MTI elé került kérelmek száma évről évre növekedett. Míg 1985-ben 3089 ügyet bíráltunk el, addig 1987-ben 4337-et. (A ’88-as adatok feldolgozása még tart. A szerk.) Ez igen nagy és időigényes munka volt, ezért az albizottságunkat az M IT teljes jogkörével ruháztuk fel Gyön­gyösön. Ennek megfelelően a testület munkájának csak kisebb részét képezték az ilyen jellegű feladatok, mint például a jogalap nélkül felvett összegek visszafi­zetésével kapcsolatos kérelmek. A kivételes nyugdíjemelésekről az albizottságok 1985. január 1-től, az MTTnyugdíjfellebbezé­si szakbizottsága pedig 1987-től önállóan dönt. A Miniszterta­nács határozata értelmében min­den évben beszámoltatjuk a me­gyei igazgatóság vezetőjét a la­kosság társadalombiztosítási el­látásáról, vizsgáltuk az ügyfélfo­gadás rendjét, kulturáltságát, ha­tékonyságát, elemeztük a taná­csok szociálpolitikai tevékenysé­gét, különös tekintettel az idős- korúakra. — Konkrétan milyen ügyek kerültek 1984-től az MTT és a szakbizottságok asztalára? — Tizenháromezer panasszal foglalkoztunk 1987 végéig, amelynek többsége a nyugdíjhoz vagy baleseti ellátáshoz kapcso­lódott. Mintegy 1300-an emel­tek szót az öregségi, míg 1600-an a rokkantsági nyugdíj határozata ellen. Ezekben az észrevételek­ben a lakosok a szolgálati idő be­számítását, illetve rokkantság esetén a munkaképesség-csök­kenés mértékét vitatták. Az el­múlt esztendőkben legnagyobb számban azonban a kivételes nyugdíjemelési, a jogalap nélkül felvett ellátások elengedésére irányuló kérelmek, segélyezési beadványok szerepeltek. A társadalombiztosítási taná­csoknak joguk van arra is, hogy a hosszú szolgálati idővel és ala­csony összegű nyugdíjjal rendel­kezők részére — amennyiben szociális helyzetük is indokolja — nyugdíjemelést állapítsanak meg. E tevékenységünket nem propagáltuk széles körben, mert erre az 1985 óta folyamatosan emelt keret sem nyújtott volna megfelelő alapot. Mégis előfor­dult, hogy az év végeken annyira felszaporodott a kérelmek szá­ma, hogy azokat pénz hiányában nem tudtuk teljesíteni. Szeren­csére a szakszervezeti bizottsá­gok és más érdekképviseleti szer­vek az idősek segítségére siettek. A rendelkezésünkre álló forin­tok felhasználásánál igyekez­tünk körültekintően elbírálni a benyújtott kérelmeket. Minden­kor figyelemmel voltunk a szol­gálati időre, és ha aránylag kevés is volt, vizsgáltuk okait. A kör­nyezettanulmányok során bete­kinthettünk a kérelmezők szo­ciális helyzetébe, amit szintén ér­tékeltünk a határozatok megho­zatalánál. Az elmúlt évek tapasztalatait összegezve elmondhatjuk, hogy az MTT eleget tett a kívánalmak­nak. Azt azonban nem hallgat­hatjuk el, hogy a megye életét irányító politikai, társadalmi és állami szervek sajnos még min­dig nem ismerik eléggé munkán­kat, feladatainkat. Nem egy he­lyen alakult ki olyan szemlélet, hogy megváltoztak a társada­lombiztosítással kapcsolatos fel­adatok. Még ma sem tudatosult eléggé, hogy a korábban a társa­dalombiztosítási bizottság hatás­körébe tartozó teendők változat­lanul megmaradtak, bővültek. Az aktívahálózatra továbbra is feltétlen számítunk. A társadalombiztosítás min­dig a szociálpolitika szerves része volt. A gazdasági-társadalmi ne­hézségek napjainkban még in­kább aláhúzzák fontosságát. Ezt tartjuk szem előtt a jövőben is. Szüle Rita Régiből újat — he tőből egyet Ha kevés is a pénzünk vagy kihíztuk ruháinkat, nem kell kétség­beesni, alakítsuk át, modernizáljuk. Akik szeretnek kötni, horgol­ni, maradék fonalból olcsón készíthetnek csíkos betétrészeket. Fel­használhatunk még kiegészítéshez másik, régi ruhát is, ha a kettő színben és anyagban összeillik. Divatos a kombinált összeállítás, sőt új színt és frissességet vihetünk vele öltözködésünkbe. 1. Két színből kombinált ke­zeslábas, az elejére rágombolha­tó betéttel. 2. Régi kopott kosz­tümöt felfrissíthetjük, ha kicse­réljük a kopott részeket a rajz szerint. 3. Divatos a magasra sza­bott széles derékpánt. A régi pantallóhoz hozzá dolgozzuk a többsávosan gumizott széles övét. Az öv anyagából készül a kétsoros gombolású boleró. 4. Szintén régi kabátból alakítható dzseki. Modernné tehetjük, ha kockás szövettel borítjuk a gal­lért, a revert, a kézelőt és ebből az anyagból készül a sima vona-' lú, oldalt felhasított szoknya is. 5. Karcsúsító hatást érünk el, ha a régi ruhánkra, a rajz szerint dzsörzébetétet készítünk. Min­den korosztálynak javasolt for­ma. 6. Bővítésre alkalmas fazon. A hosszanti betétek még osztják az alakot is. Erősebb méretre is javasolt ruha. 7. Derék alá érő, lenvászon kiskosztüm, idegen színű betéttel és ujjapánttal. A szoknya egyenes, elöl egy hajtás­sal bővül. Az oldalvarrásba állí­tott zsebet letűzött pánt díszíti. 8. Francia vonalú délutáni ruha, mélyített karöltővel. Az eleje be­tét és az övhöz varrott „seszli” bélése azonos anyagból készült. Hordható seszli nélkül is, de ak­kor a betét anyagából is varrjunk hozzá övét, azzal hordjuk. Villányi Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom