Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 51. szám ÁRA: 1989. március 1., szerda 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZŐLŐOLTVÁNYOK - PINCÉBEN Abasári helyzetkép — borháborű után. (3. oldal) HALLASSÁK SZAVUKAT A TAGADÓK IS „A múltban több szélhámos visszaélt Petőfi nevével, nem gondolják, hogy Önök egy újabb szélhámosság áldozatai?” (4. oldal) MEGTALÁLTÁK A DECEMBERBEN ELTŰNT IDŐS NÉNIT A bélapátfalvi cementgyár közelében már csak a holttestére bukkantak rá. (8. oldal) PISZTOLLYAL CSALOGATTÁK ELŐ A SZÁZEZER FORINTOT A mester Hatvanban hiába kérte a munkadijat... (8. oldal) Ülést tartott a Politikai Bizottság Március 7-re összehívták a Központi Bizottságot Előterjesztik az MSZMP programtervezetét Valódi tulajdonosok gazdaságai legyenek — Sokszektorú élei- j miszer-termelést — A munka középpontjában a piachoz való alkalmazkodás „A józan paraszti ész még eddig átsegített a bajokon” Zárszámadó közgyűlés a poroszlói Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára agrárpolitikánk megújulásáról szólt Február 28-án, kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület március 7-ére ösz- szehívta a Központi Bizottság ülését. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP cselekvési programjának tervezetét. Megállapította, hogy hazánk történelmi fordulóponthoz érkezett. A felemelkedés és a válságból való kitörés érdekében társadalmunkban megegyezésen alapuló új nemzeti összefogásra van szükség. Az MSZMP az emberi lét kiteljesedését, az esélyek egyenlőségét, a nemzet gazdagodását kívánja elérni. A Politikai Bizottság a tervezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit képviselő programpártként készüljön a soron következő választásokra. A párt, jellegének megfelelően, jövőjét a reformkommunista és az erősödő szociáldemokrata szellemiség ötvözése határozza meg. Célja a demokratikus szocializmus megvalósítása. A testület ügy_ döntött, hogy a programtervezetet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság megtárgyalta a Magyar Néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdésekben állást foglalt és javasolja a Központi Bizottságnak, hogy 1989 második felében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politikáját. A testület előtt szerepelt a Határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú feladatairól készített előterjesztés is. Megállapította, hogy a Határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság hazánk államhatárának megbízható őrizeVáltozatlanul élni akarnak „törvény adta jogukkal” azok a független szervezetek és csoportok, amelyek március 15-én a Szabadság térre kívánnak vonulni, hogy „jelképesen lefoglalják” a Magyar Televíziót — tűnik ki abból az újabb nyilatkozatból, amelyet 21 független szervezet képviselői juttattak el a Magyar Távirati Irodához. Mint írják: semmiféle erőszakra nem szólítanak fel, a Magyar Televízió épületébe nem kívánnak behatolni, az intézmény munkáját nem akarják zavarni. Elvárják viszont, hogy a televízióban ezen a napon hangozzék el a független demokratikus szervezetek „Mit tét, a határforgalom gyors, kultúrált és biztonságos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy a kormány tekintse át a Határőrség munkájának korszerűsítésével, a változó politikai, társadalmi feltételekhez igazodó határőrizet kialakításával összefüggő feladatokat. A Politikai Bizottság meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatását a február 15-ei prágai munkalátogatásáról. Megállapította, hogy az MSZMP főtitkárának Milos Ja- kessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával folytatott megbeszélése hozzájárult a pártjaink közötti bizalom erősítéséhez, egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. Eredményesen segítette elő a politikai és a gazdasági együttműködés új lehetőségeinek feltárását. A testület ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP főtitkárának tájékoztatását Sztipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége elnökével február 27- én tartott határ menti baráti munkatalálkozóról. A tárgyalás megmutatta, hogy az MSZMP éS a JKSZ következetesen folytatja a megkezdett reformokat, kölcsönös az érdeklődés egymás tapasztalatai iránt. A Politikai Bizottság megelégedéssel szólt arról, hogy mindkét testvérpárt vezetőivel konstruktív szellemben vitattuk meg az országainkban élő nemzetiségiek helyzetét. Készséget tapasztaltunk a korszerű nemzetiségi politika továbbfejlesztésére, a Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő magyarok nemzetiségi arculata megőrzésének és kulturális fejlődésének elősegítésére. A Politikai Bizottság — egyebek között — hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást. kíván a magyar nemzet?” című 12 pontja. Szándékukkal vitatkozik egy — ugyancsak hírügynökségi továbbításra bízott — másik nyilatkozat, amelyben a Hazafias Népfront több budapesti, körzeti bizottsága tiltakozik az ellen, hogy a független demokratikus szervezetek képviselői a társadalom nevében kívánják lefoglalni a Magyar Televíziót. Rámutatnak: a társadalom megkérdezése nélkül, a társadalom nevében még jelképesen sem foglalhatják le az MTV-t. Felhívásukat is csak saját nevükben adhatják ki. (MTI) Jobbára ősz hajú férfiak, fej* kendős idős nénik töltötték meg tegnap a poroszlói kultúrház nagytermének széksorait — sokan kinf az előcsarnokban dohányfüstben múlatták az időt, a termelőszövetkezet tagjai közül —, pedig sokkal jobban tették volna, ha ők is bejönnek, s meghallgatják, miről esett szó. Agrárpolitikánkban is mozgalmas időket élünk — s az idők szele érinti a poroszlói tsz-t is. Tóth Mihály termelőszövetkezeti elnök beszámolójában szólt róla, hogy hazánkat is érinti a kedvezőtlen külpolitikai tendencia, gondolván itt Románia nemzetiségi politikájára. A belpolitikai helyzet is „kusza”, ugyanakkor nem szabad lebecsülnünk a politikai reform szükségességét. Még ettől is fontosabb a gazdasági reform, hiszen a termelést szép szónoklatokkal, idézetekkel nem lehet meggyorsítani, ahhoz közvetlen tettekre és cselekvésre van szükség — mondta a tsz-el- nök. S most néhány szó a gazdaság elmúlt évi tevékenységéről. Poroszlón sem volt könnyű az 1988-as esztendő, főleg az aratás utáni komoly aszály miatt. A gyepge tél viszont segített; jól telelt az őszi gabona: hektáronként átlagosan 6 millió volt a kalászok száma. — De mindennek ellenére bízni kell abban, hogy a mezőgazdaságot a röghöz kötött paraszti szorgalom, a józan paraszti ész, mint ahogyan idáig is, a jövőben is át fogja segíteni a nehézségeken. A paraszt mindig tudta feladatát, többek között azt, hogyha nem vet, akkor nem arat — hangsúlyozta Tóth Mihály. A gazdaság főként a növény- termesztésből profitál: az elmúlt évben több mint 63 mázsa hektáronkénti átlagtermést értek el búzából. A kukoricát azonban a legkritikusabb időben érte a csapadékhiány, pont akkor, amikor a legtöbb vízre lett volna szüksége a növénynek. Igaz, így is jobb lett a tavalyelőtti átlagnál. A poroszlói termelőszövetkezetben a növénytermesztésen belül a jó munkával párosult az eredmény is: a tervezetthez viszonyítva 9 millióval lett magasabb a növénytermesztés eredménye. Sokat segítettek a csehszlovákiai szentkirályi és nagy- balogi szövetkezetek, különösen az aratási munkákban. A kapcsolat már régóta gyümölcsöző, s ezt a kölcsönösen előnyös kooperációt a jövőben is alkalmazni szeretnék. A termelőszövetkezet elnöke még szólt az állattenyésztés elmúlt évi eredményeiről, és a gazdaság idei elképzeléseiről is. A vitában felszólalók közül érdemes kiemelni Orbán Imre termelőszövetkezeti tag véleményét, aki a nagymértékű halpusztulásról beszélt. Mint mondotta, felsőbb segítség kell a természeti kincs további kihalásának megakadályozására. Ezt követően Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Mint hangsúlyozta, a legutóbbi Központi Bizottsági ülésen elhangzottakkal kapcsolatban őszinte örömmel mondhatja el, hogy megyénk nagyüzemi mezőgazdaságának ezen belül a meghatározó szerepet játszó szövetkezeti gazdaságnak a gondjai kisebbek, mint ahogyan ez országos átlagban tapasztalható. — Úgy jellemezhetném megyei helyzetünket, hogy a tipikus gondok és nehézségek — amelyek útját állják élelmiszer-termelésünk fejlődésének -, nálunk (Folytatás a 2. oldalon) Elöljárók Rossz szájízzel forgatták a szót a kezdet kezdetén a vá- . lasztópolgárok: az elöljáróság, az elöljáró titulus valahogy beidegződön a múlt emlékei közé. A közigazgatási formaváltás azonban megkövetelte egy olyan kapcsolatrendszer kialakítását, amely biztosítja a kisközségek létfolyamatosságát a közös tanácsok kebelében. Az elöljárósággal, az elöljárók 'megválasztásával érdekképviseletet igyekeztek teremteni azoknak a településeknek, amelyek — gazdasági, népességi, környezeti okok miatt — önállóan rendkívül hátrányos helyzetbe kerültek volna. Az egykori „névtábla” azonban új formákat takart; így jött létre, alakult meg a húsz közös tanácshoz tartozó 31 társközségben működő elöljáróság. Életképességüket, jogosítványaik értékét három esztendővel a létrejöttük után is számosán megkérdőjelezik. Kétségbe vonják, hogy megte- het-e mindent ez a kis közösség a lakosság érdekében, vajon alkalmasak-e a társadalmi munkás elöljárók a település szószólóinak. Mint egy megyei vizsgálódásból kitűnik: az elöljárók felkészültsége, élettapasztalata, a tanácsi tevékenységben való jártassága megfe-. lelő. Ezt támasztja alá, hogy közülük 24 tíz évnél régebben . tanácstag, huszonnyolcán pedig tagjai a közös tanács végrehajtó bizottságának. Mindez ugyan önmagában mérve nem érték. A megmérettetés szintje és mikéntje a képviselet, a területi működés. Van kisközség, ahol törölték a határidőket, nincs ülésrend, akkor dugják össze a fejüket, amikor az élet, s a helyi érdekszféra úgy kívánja. Megkérdőjelezi viszont — s joggal — a kis testület életképességét — mint például Szúcs-Bányatelepen —, ha tagjai egy egész éven át nem találnak meghányni-vetni való dolgot a saját házuk táján. A tapasztalatok bizonyítják, hogy nincs olyan hét, hónap, hogy ne lenne lakossági igény az elöljáró „fellépésére”. Más kérdés, hogy egy-egy lakossági képviselő úgymond „mennyi- ' re mer” elmenni a faluja ügyeiben. Gondok főként a döntési hatáskörök gyakorlásánál vannak: Nagytályán, Egerfar- moson fordult elő, hogy segélyezések ügyében késlekedtek, Szajlán pedig amolyan tartózkodó álláspontra jutott testületével az elöljáró, amikor nem vállaltak fel, átruháztak ügyeket a közös tanács szakigazgatási szervére, holott a felelősség vállalásával erősíthették volna meg önmagukkal szemben a lakosság bizalmát. A három év tapasztalata alapján sok elöljáró úgy tartja, hogy többet is tehetne, de bizonyos mértékben meg van kötve a keze. Kevésnek érzik — okkal és joggal—, hogy csu- < ; pán a helyi szükségletek kielé- í gítésének lehetőségeit, a falubeli erőforrások felkutatását I kapják feladatul, a megoldás kulcsát viszont egyre ritkábban. Hogy mozgósíthassanak, nagyobb függetlenséggel szervezhessenek, önálló pénzügyi keretre lenne szükségük, a gazdálkodás felelősségének érzetével. Napjainkra ezt az önállósági igényt már nem lehet megkérdőjelezni... Szilvás István A zárszámadáson résztvevők egy csoportja (Fotó: Perl Márton) A televízió jelképes lefoglalásáról A társadalom nevében, a társadalom megkérdezése nélkül?
