Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-10 / 35. szám

I NÉPÚJSÁG, 1989. február 10., péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA — HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. Milven földünk felszíne? Milyen sajátosságokkal rendelkezik? A földkéreg, a víz, a levegő, a talaj, az élővilág, a földrajzi borok alkotásában részt vesz, de különböző mennyiségű és minőségű változatban. Sokféle jelenség megy végbe, amelyek általában bo­nyolultak, mert fizikai, kémiui, biológiai, földtani fo­lyamatok egymásra hatásából, kombinációjából ala­kulnak ki. Mostani összeállításunk a földrajz tudo­mány köréből ad ismertetőt, néhány érdekesség be­mutatásával olvasóinknak. Közép-Európa melegedőben Közép-Európában az elmúlt 1—2 évtized volt a legmelegebb időszak az utolsó két évszázad­ban. Négy meteorológiai állomás (Utrecht, Potsdam, Bázel és Bécs) mérései szerint például 1971—80 között 9,4 fok volt a középhőmérséklet — fél fokkal több, mint 1761—1980-ig átla­gosan. Kari Rocznick, regens­burgi meteorológus véleménye szerint a mérési adatok egyértel­műen arra vallanak, hogy folyta­tódik az évszázad közepétől ész­lelt felmelegedési irányzat. A fel- melegedés elsősorban az utóbbi évtizedek enyhe teleire vezethe­tő vissza. 1971—80 között példá­ul a téli középhőmérséklet 1,8 fok volt, másfél fokkal maga­sabb, mint a korábbi két évszá­zadban mért átlagérték. Nem folytatódott viszont a csapadék- mennyiségnek az 1920-as évek­től tapasztalt növekedése. A négyzetméterenkénti 673 literes évi csapadékmennyiséggel az 1971—80 közötti időszak vala­mivel szárazabb volt, mint a ko­rábbi évszázad átlagosan. Arai-tóból Arai-sivatag? A Szovjet-Közép-Ázsiában fekvő Aral-tó, amely a világ leg­nagyobb állóvizei közé tartozik, lassan eltűnik a térképről. A le­folyástalan medence vízzel borí­tott területe 1960-ban még 68 000 négyzetkilométer, 1987 végén pedig már csak 41 000 négyzetkilométer volt. A benne levő vízmennyiség a felére csök­kent, a sótartalma a duplájára növekedett. A vízszintcsökkenés oka az, hogy a tavat tápláló két nagy sivatagi folyó, az Amu- Darja és a Szir-Darja vizét mező- gazdasági művelés alá vont siva­tagos területeken elöntözik. Az utóbbi években e folyókkal szin­te már nem is érte el víz az Arait. A magas sótartalom miatt a tó lassan biológiailag halott álla­potba kerül; eddig már húsz hal­faj pusztult ki belőle. A környék halászata és a hozzá kapcsolódó ipar teljesen visszahúzódott, ez­által mintegy hatvanezer ember­nek kell új munkahely után néz­nie. A partokon kiszáradó só környezetkárosító hatása azon­ban még veszélyesebb. A szél ál­tal kifújt só lerakódik a termő­földeken (amelyeket éppen az Araiból hiányzó vízzel öntöz­nek), és éppolyan terméketlenné változtatja, mintha nem öntöz­ték volna. Geotermikus erőmű Hawaii szigeten, a ma is aktív Kilauea nevű vulkán lejtőjén hozzáláttak egy geotermikus erőmű építéséhez. Az üzemben a mélyből felhozott forró víz ré­vén termelnek villamos energiát. Első lépésként a vulkán szélén lyukakat fúrnak a föld alatti víz­készletekig. A próbafúrások azt mutatták, hogy a mélyben a víz hőmérséklete mintegy 300'C. Amikor a víz a felszínre ér, a nyo­máscsökkenés következtében 99 százaléka 200‘€-os gőzzé válto­zik. Eleinte a gőzzel csak egy kis szállítható berendezést üzemel­tetnek, hogy közben megismer­jék a forróvíz-készletekben levő energia nagyságát, de állandó erőművet is szándékoznak építe­ni. Az üzemet úgy építik meg, hogy ellenálljon a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földren­géseknek is. Eltűnt sziget Izland délnyugati partjaitól 34 kilométernyire eltűnt egy tíz méter magas szikla, amely viharos időben a halá­szoknak tájékozódási pontul szolgált, a radarkészülékek már messziről jelezték. A különös természeti jelenség oka ismeretlen. Feltételezik, hogy a tengerfenék földrengés következtében lesüllyedhetett. Búvárokkal derítik majd fel, hogy valójában mi történt. Az asztalon guruló ceruzához hasonló Tornádó! Kora tavasszal, amikor Kanada felől a hideg, száraz szél a Sziklás hegység mentén beáramlik Észak-Amerika középső, síksági vidé­keire, a Mexikói-öböl környékén beköszönt a tornádószezon. A tornádók, ezek a rendkívül pusztító hatású forgóviharok azután lassan mozognak észak felé, persze nem maguk a légtölcsérek, ha­nem a kialakulásuk övezete. Leginkább Texas, Oklahoma és Kan­sas államokat érintik, s nagyon gyakran óriási károkkal is sújtják. A tornádók eddig mért legna­f yobb sebessége elérte a 350 m/órát. Valószínűleg ennél is gyorsabban mozog némelyik, ám a mérőkészülékek ezt eddig kép­telenek voltak regisztrálni. A tornádók a megfigyelések szerint csaknem mindig a dél­nyugat felől északkelet felé tartó zivatarfrontok esőmentes pere­mén alakulnak ki. Általában egy hatalmas, esetenként több kilo­méter hosszú falszerű felhőré­tegből válnak ki. Ez a felhőtö­meg egy óriási méretű levegő­henger része, amelyet a ciklo­nokhoz hasonló formája, jellege, ám csekélyebb kiterjedése miatt mezociklonnak neveznek. A tornádók kialakulása igen bonyolult, egészében máig sem ismert folyamat. Azzal kezdő­dik, hogy a meleg, nedves levegő nagy sebességgel áramlik félfém, nedvességtartalma bizonyos ma­gasságban vízcseppekké kon- denzalódik, s a megeredő esővel a fel- és leáramlás azonnal követi egymást, a vihar hamar véget ér. A tornádókezdeményben vi­szont a két folyamat akár Több­órás időkülönbséggel követheti ®j?m, fiogy ez az egész folyamat létrejöjjön, előbb ki kell alakul­nia a szélnyírás jelenségének. Ennek során különböző magas­ságban haladó, ellentétes irányú légrétegek találkoznak, amely­nek következtében egy vízszintes tengelyű léghenger alakul ki. Nagyjából az asztalon guruló ce­ruzához lehetne hasonlítani. E légoszlop tengelye a feláramlás során rövidesen függőlegessé vá­lik, és kialakul a legtölcsér. A forgó mezociklonból azonban nem lesz minden esetben torná­dó (bár a 16 kilométeres magas­ságot is elérheti). Hogy mi hozza létre a rendkívül nagy sebességű dugóhúzó szerű mozgást, meg nem ismert pontosan. A tornádók alakja, kiterjedése és időtartama igen változó. Leg­többjük szerencsére csak néhány percig „él”, bár ennyi idő alatt is rendkívül súlyos pusztításokat okozhat. Előrejelzésükre már biztató kísérletek vannak. Speci­ális radar segítségével már 20 perccel a tornádó kialakulása előtt fel lehet ismerni a közelgő mezociklont. Sós folyók A Massachusetts Institute of Technology egyik kutatója Peru egy elhagyott vidékén sós vizű folyókat fedezett fel. Ezek az Amazonas mellékfolyói, s olyan sósak, hogy vizüket sem a törzs­lakosok, sem az állatok nem isz- szák. A kutató beszámolt arról, hogy az Amazonasnak az An­dokban lévő forrásterületem számos olyan hely található, ahol szabadon látható a kősó. A hegyképződés során a geológiai mozgások erős nyomása alatt a só fogpéphez hasonlóan préselő- dött s préselődik ki a szikla repe­désein a felszínre. A kutató több méter magas, a talajból felnyúló sótűket látott. Ezekből szárma­zik a folyó sótartalma. Különö­sen sok sót hord magá val a Hual- laga, az Amazonas egyik legna­gyobb andokbeli mellékfolyója. E folyó egyik kanyarulata ugyanis egy hatalmas sótömböt ölel körül, s abból szívós lepusz­tító munkájával már egy csak­nem 8 kilométer hosszú és 100 méter magas — ragyogóan fehér — sószirtet tárt fel. A sós folyó­ban nincsenek halak, s a repülő­gépről jól látható, hogy partju­kon 40 méteres sávban hiányzik az erdő. Hízik a Föld Bolygónk egyre „hízik”: a ku­tatók számításai szerint évente 40 000 tonnányi „űrpor” gyűlik össze a felszínén. A kozmikus por egy része újra kijut a világűr­be, a többsége azonban a Földön marad. Ennek következtében a Föld tömege állandóan növek­szik, jóllehet ezt a „hízást” nehéz mérni. A becslések szerint az el­múlt 500 millió évben 0,001 szá­zalékkal nőtt a Föld tömege. Program­börze Péli Tamás munkái a/ Ifjúsági Házban Egerben, az Ifjúsági Házban Tamási Orosz János költő nyi­totta meg Péli Tamás festőmű­vész tárlatát. A kamarajellegű kiállításon az alkotó viszonylag nagyobb méretű festményeket tár a közönség elé. Az első látás­ra feltűnik, hogy nem szobabel­sőkben gondolkodik, az általa el­képzelt világ nagyobb teret kí­ván. És ezt abban a pillanatban megértjük, amikor elolvassuk meghívójának hátoldalán a rövid életrajzot: 1948-ban született Budapesten. A Képző- és Ipar- művészeti Gimnáziumban érett­ségizett, majd 1968—1973 kö­zött elvégezte a Holland Királyi Képzőművészeti Akadémiát murális szakon. Ha ezt a képzési . formát áttesszük magyarra, Péli Tamást nem a vászonhoz szok­tatták tanulmányai, hanem a fal­felületekhez. Idevág az a felsoro­lás is, amit közöl: 1972-ben Amszterdamban az Andreas Kórház kápolnájában 72 négy­zetméteres üvegapplikációt ké­szített, 1971-ben ugyancsak Amszterdamban a Jordan Ifjúsá­gi Ház belső terében alkotott, 1981-ben már itthon, a Szabó Ervin Könyvtár részére a Dagály utcában 16 négyzetméteres pan- nót hozott létre, majd 1982-ben Tiszadobon a gyermekotthon­ban festett egy 42 négyzetméte­res pannót. Hungária-sorsjegy Az Egerben és körzetében tevé­kenykedő Hungária Fuvarszervező Iroda és lapunk együttműködési megállapodást kötött, amelynek ér­telmében néhány hónapon át tomb­olajátékra hívja a nyerni akaró uta­zóközönséget. Lapunkban minden héten pénteken ezen a helyen talál­ják meg olvasóink a tombolajegyet, amit kitöltve, utazáskor a Hungá- ria-taxiban elhelyezett urnákba le­het bedobni. A gyűjtést tehát az ez­zel a felirattal ellátott gépkocsik végzik. A nyilvános sorsolást június első hetében rendezik meg. Á sze­rencsés két nyertes egy-egy ötezer forintos gépkocsinyeremény-betét- könyvet kap. € uirrtr ásta Ü 3 ;|S| y MM , if % * j j\ v : 1 Jfti ) 1 é JNHI Az itt látott művek stílusuk­ban, mondanivalóban, tájérzék- lésben, térelosztásban, az alapok szerepeltetésében „visszakö­szönnek” Péli Tamás tanult mes­terségére. A háttér akár díszlet­ként is felfogható. A művészt az egyéniség, a markáns férfiarc ér­dekli. Az a tekintély, ahogyan a csaknem prófétai tekintet mély árkai fölött ránk villan az a széfn, amely viharokat indíthat el, sor­sokat szabhat, szabályozhat minden pillanatban, a történelem és az ember megítélésére felké­szülve. Kiállítások, tárlatok Buda István, Kubisch János festőművészek és Ridovics Péter szobrászművész kiállítása az MMK és a Hevesi Szemle Galé­riájának rendezésében az MSZMP Oktatási Igazgatósá­gán látható. * Juhász Miklós fo­tóművész a diósgyőri Vasas Fo­tóművészeti Kör vezetőjének felvételeit a Megyei Művelődési Központ kisgalériájában nézhe­tik meg az érdeklődők. * Korpo- nay Margó egri festőművész ez­úttal Budapesten, a KISZ moz­galmi propagandacentrumában (Bimbó út 7.) mutatkozik be al­kotásaival. * A magyar film egy éve. Ez a címe a Népújság és a Gárdonyi Géza Színház közös vállalkozásában, a Múzsák Ga­lériája rendezésében megtekint­hető tárlatnak. Ez naponta 3—6 óráig, illetve előadások ideje alatt látogatható a színházban. Gyerekeknek, fiata­loknak ajánljuk •Farsangi játszótér várja a gye­rekeket az Egri Ifjúsági Házban szombaton délelőtt fél 11-től. Álarcokat, szemüveget és deko­rációt készíthetnek itt az ügyes kezűek. Ugyanitt szombaton 6 órakor kezdődik a videovetítés- sel és számítástechnikai játékok­kal egybekötött diszkó. a NBWW es a (HUNGÁRIA TAXl) SZEMÉLY-TEHER közös 13111S13-913 TOMBOLÁJA NéV:_ Lakcím:. Telefon:. Kennedytől Lennonig — Találkozás székely emberekkel Prizma­premierek A XXI. Magyar Filmszemle programjának keretében pénte­ken délután 5 órakor láthatják Gulyás Gyula és Gulyás János produkcióját amelynek címe: Balladák filmje. A rendező test­vérpár évekig kísérte Kallós Zol­tánt, és celluloidszalagra mene­kítette találkozásait székely és mezőségi emberekkel. Megis­merkedhetünk hányattatásaik­kal, megrendítő élményeikkel. Felkavaró képes szociográfiát kapunk, zseniális operatőri munkával. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban a statisztikák szerint há­rompercenként kísérelnek meg emberölést. A lakosság tulajdo­nában több fegyver van, mint a rendőrségnél, és a hadseregnél együttvéve. Éz a dokumentum­film, amelynek címe Amerikai gyilkosságok,' bravúros felvéte­lekkel elemzi a különféle gyil­kosságtípusokat, megszólaltatva az elkövetőket is. A produkciót ma este 7 órakor, valamint vasár­nap délután 5 és este 7-kor lát­hatják a Prizma mozi nézői. Évfordulók, események — bélyegeken A Magyar Posta február 28-án, az Évfordulók, ese­mények sorozat­ban 3 forintos névértékű bélye­get ad ki Wallisch Kálmán szüle­tésének centenáriuma alkalmá­ból. Az új címlet Lengyel György grafikusművész tervraj­za alapján az Állami Nyomdá­ban több színű ofszet nyomással készül. Példányszáma: 701 ezer 300 fogazott, és 4700 fogazat- lan. Wallisch neve Magyarorszá­gon kevéssé ismert, mert alig harminc évet élt hazájában. Munkásmozgalmi tevékenysé­géért, kiváltképpen a Tanács- köztársaság idején Szegeden vál­lalt direktóriumi tagsága miatt üldözték, ezért előbb Jugoszlávi­ába, majd Ausztráliába mene­kült. Itt 1934-ben részt vett a munkások fegyveres felkelésé­ben. A harcot leverték, Wallisch Kálmánt kivégezték. Március 3-án a posta ismét bé­lyeggel jelentkezik, 3 forintos névértékben adja ki a fedett pá­lyás atlétikai világbajnokság megnyitása alkalmából. A fővá­rosban megrendezésre kerülő versenyt köszöntő címletet Var­ga Pál grafikusművész tervezte, s ofszet nyomással az Állami Nyomdában készül 2 millió 313 ezer 300 fogazott és 5700 foga- zatlan példányban. Az ábra a versenyek izgalmát, mozgalmas­ságát jelképezi modem grafikai megoldással, egymástól elütő színekben, ismétlődő atlétikai piktogramok segítségével. Alkalmi bélyegzés: II. 22—25. Számítástechnikai és pénzügyi találkozó, Miskolc. Hivatal az Egyetemvárosban, Miskolc 1-es számú postánál. A Vigadóban látható A főváros képzőművészeti kiállító- helyei közül most egyre hívjuk fel a fi­gyelmet. A téli Duna-parton sétálva ér­demes betérni a Vigadó épületében ta­lálható földszinti kiállítóterembe, az úgynevezett Vigadó Galériába. Bartl Józseffestő- és Vida Győző gra­fikusművész tárlata nyújthat örömteli felfrissülést a hét végét Budapesten el­töltő — erre vetődő — nézelődőknek. Bartl József kiállítása egységes. Nagyméretű olajképein az elvont mon­danivaló sajátságos formarendszerben, ' világos háttér előtt lüktető erős színek variációiban jut kifejezésre. Ugyanezt a szín- és formavilágot viszi át a művész kisméretű ablaküveg- terveire is. Vida Győző képei szerényebb mére- tezésűek, amelyeket nagyfokú tartalmi változatosság és az alkalmazott grafikai technika sokszínűsége jellemez. A kiál­lításon látható munkák a Móra és a Gondolat Kiadók, valamint a Mokép megbízásából készültek. Ebből már sejthető, hogy az alkalmazott grafika néhány területéről, így a plakáttervezés és a könyvillusztrációk világából hozta el legszebb lapjait a művész. A gyerekek számára készült, a természet növény- és- állatvilágát bemutató könyveinek egy- egy szép ábrája látható itt, a gyermekfil­mek plakátjai és celluloidra festett ma­gyar ősmadárvilág dús omamentikájű képei között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom