Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-22 / 45. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. február 22„ szerda FIATALOKRÓL — FIATALOKNAK 5. SlS*iSÄÄä Pétervásári pillanatkép Zsong az iskola... A portán tisztelettudó kisdiák fogad. A folyosó csendje mintha titokban tartaná, hogy az egyen- színű ajtók mögött ötszáznál is több nebuló „tömi” tudással a fejét. Péterkeiek, kisfüzesiek, ivádiak, erdőkövesdiek, vára- szóiak negyediktől nyolcadikig. Az apróságok, akik ma még a kisközségekben tanulnak, ebben a körzeti központban fejezik be az iskolapadok koptatását. Innen bocsátja szárnyra őket harminchárom tanártársával együtt Király Gábor igazgató. — Milyen a továbbtanulási arány? — Általában két nyolcadikos osztály végez, 70—80 gyerek indul neki innen a magasabb lépcsőfoknak, ki Egerbe, ki Szentesre, Budapestre, Füzesabonyba, más a helybeli szakiskolába. Talán egy-ketten nem tanulnak tovább, a zömük pályát választ, érettségire készül. Kétharmaduk az ipart, mezőgazdaságot, kereskedelmet az egészségügyet választja, a többiek az itt szerzett alapokra építkezve diplomázni szeretnének. Általában jófejű gyerekekkel foglalkozunk... — A következő korosztályok, a kisváros leendő diákjai menynyivel számíthatnak többre, magasabb szintű oktatásra? — Ezekre az alapokra lehet építeni, ma is kémiai bázisiskola vagyunk, kiskörzeti szerepet töltünk be. Évente 40 ezer forint értékű felszereléssel, szemléltetőeszközzel gyarapodunk a környező iskolák javára, hasznára is. De vannak még terveink: emeletráépítéssel szeretnénk terjeszkedni, hogy nyelvi labort, további szaktermeket, tágasabb könyvtárat alakíthassunk ki. S ami a legdédelgetettebb álmunk az idegen nyelvi oktatás mellett, az a sporttagozat. — Hajdanán gimnázium is működött itt... — ...Igen, 1964—70 négy osztállyal. A környező községekből, de még Mátraballáról, Sírokból, Recskről is voltak diákjai, s mind megállták a helyüket. — Lesz-e valaha Pétervására „iskolaváros”? — Az általános és a szakmunkásképző iskola mellé, szerintem, egy általános és egy gépészeti szakosztállyal ismét gyökeret ereszthet a gimnázium. Ahogy a pedagógusainkat ismerem, a leendő tanári kar csírája már adott. A beszélgetést lezárja a csengőszó, az iskola zsongása ki- áramlik a közeli utcákra... (szilvás) (Fotó: Perl Márton) „Sokszor hatóságként viselkednek, döntenek, szabályoznak...” Felesleges lépcsőfok? „Szeretik önök a Gameszeket?” A kérdés egyáltalán nem naiv és cél nélküli. Egyre több iskolaigazgatótól, pedagógustól hallottam mostanában: ezek a műszaki ellátó, gazdálkodó szervezetek sokszor inkább a „kerékkötő” szerepét töltik be. Pedig annak idején azért születtek meg — a nyolcvanas évek elején — hogy megkönnyítsék az alsófokú oktatási intézmények gazdálkodását, hogy levegyék vállukról a karbantartás, az energiafogyasztás, az adminisztráció nyűgjeit. Mostanában azonban megerősödtek azok a vélemények, miszerint ez nem a legtökéletesebben sikerült... Ezt támasztja alá, hogy megyénkben is akadt már néhány olyan iskola, amely az önálló gazdálkodás mellett voksolt... Szeretik önök a Gameszeket? A hatvani Széchenyi úti általános iskola ez év elején „vette a kalapját” — egyedül kíván talpon maradni. Egy-két hónap elteltével igazi tapasztalatokról még nehéz beszélni. Mégis erre kértük Ságiné Szűcs Klára igazgatóhelyettest. — Tudja, elindult nálunk egy kísérleti program, a Zsolnay- módszerhez lehetne hasonlítani. Ennek mintegy feltétele volt az önálló gazdálkodás. Saját magunk, és a nekünk legmegfelelőbb időpontban vásárolhatunk így segédeszközöket, oktatási anyagokat. — Érzik már az új állapot hasznát? — Még nem nagyon. Egyelőre még egy fél évig párhuzamosan gazdálkodunk, tehát a Gamesz is könyvel, mi is. Egy biztos: a bérpolitikánkban jelentős különbségekre számítunk. S kihasználjuk az összes lehetőségünket. Kiadjuk bérbe a tantermeket, az ebédlőnk, a konyhánk olyan, hogy esküvőkön is használható, pályáztunk a Soros-alapítvány ösztöndíjára. — Akkor a fenti kérdés: Szeretik önök a hatvani Gameszt? — Meg kell mondanom őszintén: nálunk nem túl népszerűek. Felesleges lépcsőfoknak tartjuk a tanács és az iskolák között. Ráadásul visszás helyzet az, hogy saját költségvetésünkbe csak úgy látunk bele, ha ezt külön kérjük. Nálunk a pártértekezleteken is elhangzott: meg kellene szüntetni a létezésüket. Hogyan viszonyulnak ugyanehhez a kérdéshez egy kisebb intézményben? A hevesi Hunyadi úti általános iskola igazgatónője, Tóth Simonné: — Jónak mondható a kapcsolatunk. A lehetőségekhez mérten igyekszenek segíteni — csak hát kevés a szakember! így a karbantartás kissé nehézkes. — Önök meg sem próbáltak elszakadni? — De... Ha lenne megfelelő anyagi fedezetünk, áttértünk volna legalább a bérgazdálkodásban az önállóságra. Önkritikusan mondom: ez minket, igazgatókat is nagyobb odafigyelésre, takarékoskodásra ösztönzött volna. „Engem úgy tartanak számon, mint a Gämesz nagy ellenzőjét” — e szavakkal kezdi mon- dókáját Barta Károly az Egri VI- os Számú Általános Iskola igazgatója. Majd így folytatja: — Egy kis létszámú, kis pénzösszeggel gazdálkodó óvoda, iskola jól hasznosítja a Gamesz tevékenységét. A karbantartó részlegük például számukra nélkülözhetetlen! És még egy pozitívuma lehetne — és ezt nagyon feltételes módban mondom — ha levenné a terheket az adminisztráció tekintetében. Egyébként Egerben az a tapasztalatunk, hogy a Gamesz nem rendelkezik olyan forrásokkal, amelyekkel az eredetileg kitűzött feladatokat teljesíteni tudná — ehhez túl kicsi. Ahhoz viszont elég nagy, hogy „rátelepedjen” az iskolákra. Szolgáltató jelleg helyett sokszor hatóságként viselkedik, szabályoz, dönt. — Mennyire szoros a kapcsolat önök között? — Tudja mit? Először tavaly tudtuk meg, mi igazgatók, hogy pontosan mennyi a költségvetésünk. Nem ismertük az adatokat: mennyibe kerül a fűtés, a villany. Követeltük, hadd lássunk tisztán, legyünk jobban érdekeltek a bérgazdálkodásban. Részben ezért is lettünk mi is önállóak, januártól. De szeretnénk később a teljes függetlenséget elérni. — Eszerint az a véleménye, hogy a Gameszre nincs szükség? — De igen, csak egy jóval kisebb és jóval rugalmasabban működő formában... Alsófokú Oktatási Intézmények Gazdasági-Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet. A Gamesz. Egerben gyönyörű helyen, a Gárdonyi utcában található. Fehér falak, belül boltívek, faburkolat. Higgadt elegancia. Ilyen környezetben élmény lehet dolgozni! A tájékoztató táblán felkelti a figyelmemet „számító- gépes csoport, videocsoport...” — Hányán is dolgoznak itt? — kérdezem Molnár Lászlót, az intézmény vezetőjét. — Karbantartók tizennyolcán, a gazdálkodással, közművelődéssel'közel harmincán. A „bürokraták”,, tehát a konkrét könyveléssel foglalkozók száma hét, és állományunkhoz tartoznak a felsőtárkányi úttörőtábor dolgozói. Hatvanötén vagyunk összesen... — Mintha eltolódna az arány a papírmunkával foglalkozók javára. .. Ráadásul még mindig elfogadott dolog, hogy az iskolák is vezetnek bizonyos könyvelést, nyilvántartást — például a bérekkel kapcsolatban — és a Gamesz is. — Nehéz erre válaszolni... rosszat kellene mondanom más szervezetekről, és ezt nem szívesen teszem. Az intézmény a maga jól felfogott érdekéből vezeti ezeket a nyilvántartásokat. A bürokráciának van egy ilyen kí- vánalmi rendszere. Kell egy kontroll, és ez mi vagyunk. Hangsúlyozni szeretném — egy ember foglalkozik ezzel nálunk! Százmillió forint körül van csak a bér... Nincs is százmillió. Úgy nyolcvanmillió körüli. Elég tetemes összeg... Nem akarok pontos adatokat mondani, mert a költségvetésnek ezeket a dolgait nem biztos, hogy el kell mondanom... (Nem feszegettük a pontos adatokat. Ugyan nem értettük, miért nem árulhatja azt el a Gamesz vezetője — de bizonyára megvan a pontos magyarázata. A városi tanács pénzügyi osztályának vezetőjétől, Rófusz Bélától megtudtuk: ez Éger Város Tanácsa összes költségvetésének egyötöde -- 195 millió forint a Gamesz éves költségvetése. Ennek nagy részét „elviszik” az állandó kiadások: a hozzájuk tartozó 48 intézmény dolgozóinak bére, az étkeztetés, az energia. Mozgatható tőke, tehát, amiből az iskolák konkrétan felhasználhatnak alig néhány millió forint... Majdnem pontosan: negyven). — Ugye tudja, hogy sokan panaszkodnak a Gamesz működésére? Későn, január helyett március végén kapják meg az iskolák a költségvetésüket, épp, mikor kell, akkor nincs pénz a számlájukon, a megtakarított pénz másokhoz vándorol... Mit szól ehhez? — Ezek az észrevételek egyrészt jogosak, hiszen akinek épp nem jut felújításra, karbantartásra, az úgy érzi: tőle vontak el. Igyekszünk alaposan felmérni a lehetőségeket — és az igényeket is. S hogy későn kapják meg a költségvetést? Decemberben már jóváhagyták, de az igazgatói testület a felosztásba is bele kívánt szólni. (Megjegyzem ehhez joguk van...) Meg aztán egy-két módosítás is hátráltatja, például, hogy a társadalombiztosítás jelentősen megemelkedett januártól. A számlánkon pedig azért nincs pénz mindig, mert a tanács is ütemezve utalja. — Mit szól ahhoz, hogy néhány iskola a különváláson gondolkodik? — Ha hiszi, ha nem, egyszer már mi is végigzongoráztuk ezt a lehetőséget. Mi lenne, ha nem lenne Gamesz? Akkor mind a 48 intézmény felvehetne egy külön gazdálkodással foglalkozó szakembert. És ez már jóval többe kerülne, mint így. — Igen ám, de a hasznáról nem beszélt. Az iskolák energiamegtakarítása, bérmaradványának egy része sokszor „átvándorolt” oda, ahol túlköltekeztek, több pénzt használtak. Nem tartja ezt igazságtalannak? — Csakhogy ez fordítva is igaz. Ez az integráció következménye. Egyik alkalommal ide kell a több pénz, másik alkalommal oda. (Megjegyezzük: ez nem nyugtatja meg azokat, akik évek óta beáznak, fűtési gondokkal küszködnek, vagy egyszerűen csak az átlagosnál romosabb épületben szervezik a tanítást. De miután műszaki szakember vizsgálja az igények jogosságát, így nincs jogunk vitatni: szubjektív okok befolyásolják-e bizonyos esetekben a döntést...) — Úgy tudom, a Gamesz több üzleti vállalkozásba is belefogott. Ez sem az iskolák rovására történt? — Sőt! A javukra... Tavaly 2 és fél millió forint jött be a szabad kapacitásunk kihasználásából. Karbantartóink eljárnak „bérbe” javítani. Szerelünk össze számítógépeket, kihasználjuk gépkocsijainkat. Ez valahol vissza-, szállingózik az iskolákhoz... (Szintén a pénzügyi osztály vezetőjétől tudjuk, hogy az egri Gamesz megkapta a szépasz- szony-völgyi szabadtéri színpad üzemeltetésének jogát — és fáradságos kötelességét. Tavaly ez az akció veszteséges volt — pontos számot egyik helyen sem kaptunk. És sajnos, ez a veszteség is „szétosztódott” a 48 intézmény között... De idén már úgy tervezik: a vállalkozás legalábbis nullszaldós lesz.) Lehet hát vitatkozni, hogy szükség van-e erre a „közbülső lépcsőfokra” kellenek-e nekünk a Gameszek? S bár ez a cikk azzal a tréfásnak tűnő kérdéssel indul, hogy vajon szeretjük-e „őket”, a valódi válasz nem az „igenben” vagy a „nemben” keresendő. Arra, hogy kufárkodja- nak a pénzével — természetesen senkinek sincs szüksége. Hogy nehezítsék a munkáját — arra sem. Lehet, hogy tényleg egy rugalmasabb, kevésbé bürokratikus szeryezet létrejötte a megoldás? A Gamesz szerint a Gameszre szükség van... Mindenesetre azok a „makrancos” iskolák egyre inkább az önállóság felé kacsintgatnak. Érthető... Doros Judit • HEVES MEGYEI ,, MUNKAÜGYI állásajánlatai: A HEVES MEGYEI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓSÁG igazgatója (Eger, Lenin tér 1.) pályázatot hirdet az újonnan szervezett egészségügyi osztályra az alábbi munkakörökre: — 4 ellenőrző főorvosi; — 3 gyógyszerészi; — 3 gyógyszertári asszisztensi; — 1 egyéb, a társadalombiztosításban jártas informatikai, ellenőrzési állásokra. A munkakörök betöltése határozatlan idejű munkaviszony keretében, kinevezéssel történik. A bérezés végzettségnek és feladatkörnek megfelelően kiemelt. A beadott pályázatoknak tartalmazni kell: — a pályázó legfontosabb személyi adatait; — részletes szakmai önéletrajzot; — a szakmai végzettséget igazoló okiratokat, vagy azok fénymásolatait (diploma, szakvégzettség, nyilvántartás stb.). A pályázat elbírálásánál előnyben részesülnek: — azok az orvosok: — akik szakvégzettséggel, 15—20 éves gyakorlattal, ellenőrzési, felülvizsgálati jártassággal rendelkeznek; — szakgyógyszerészek (főként gyógyszerhatástani, gyógyszerigazgatási, gyógyszerellátási — szervezési szakvizsgával rendelkezők); — gyógyszerutilizációnál dolgozó gyógyszertári asszisztensek. A pályázatokat közvetlenül a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatójához kell benyújtani.
