Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-20 / 43. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. február 20-, hétfő POSTAFIÓK 23. Üzen a szerkesztő B. J. Indoklásaiban jókora ingerültség sűrűsödik össze. Ezért is és főként azért, mert kitartóan egyfókuszű logikával érvel, ismét csak idézünk leveléből: „Szeretném olvasni az olyan cikkeket, ha már mindent lehet, kik azok a szabadságszerető személyek, akik olyan nagyon áhítoznak a szabadság után, honnan jöttek erre a világra, mennyit harácsoltak össze maguknak, van-e házuk, saját nyaralójuk, autójuk, és ha van, milyen berendezésű lakásuk van, és milyen márkájú a kocsijuk és nem azért kell-e nekik a nagyobb szabadság, mert féltik a koncot és uralkodni szeretnének a nincsteleneken? Derítsék ki azt is, miért akarja ő a nagyobb mozgásteret? Én még ezekről az emberekről semmit sem hallottam és nem láttam, mert ezek eddig csak kiabáltak, követeltek, rontottak az ország fegyelmén, rendjén... Nekem ezen szabadságról, gyülekezésről és egyebekről nagyon rossz emlékeim vannak, mert már átéltem két világháborút, egy ellenforradalmat, átéltem több pártrendszert, átéltem a magán- tulajdoni társadalmi rendet, a saját bőrömön tapasztaltam, hogyan kell aludnom a marhák és a lovak között.” És hosszú levelében némi öntépéssel egybekötve önzéssel vádolja az értelmiséget, mert megfogalmazza programját, amiben nem jut hely és szerep a segédmunkásnak. Valóban hangosabb lett a társadalom, felgyorsult mozgása is. Vélemények ütköznek, sokan élnek a zúgolódás jogával, amit kedélyesebb korban a ius murmu- randi-nak, a morgás jogosítványának szoktak nevezni. A rendet és a fegyelmet kéri számon egy adott pillanatban, amikor az országban — a főtitkári nyilatkozat szerint is — politikai, gazdasági és erkölcsi válság van. Azt nem lehet állítani, hogy ez a hármas válság, amely igen erőteljesen érinti és foglalkoztatja a társadalmat, az értelmiségiek miatt jött össze. Az erkölcsi és anyagi megbecsülés az értelmiségieket elkerülte, „a pangás éveiben” — akármilyen tapintatosan fogalmazunk is. Az etikai normák is mintha megbillentek volna az utóbbi évtizedekben. Ha most a felismert válság közepén, a maguk felelősségi és értelmi szintjén keresik az egész közösség számára a megoldást, a kiutat, nem tételezhető fel, amit ön ír: „Nem éltek ezek a szabadságszerető, gyülekező személyek a magántulajdoni viszonyok között és nem tudják felmérni, mi az igazi nyomor, vagy bíznak abban, hogy ők lesznek a fejesek és eltartja őket a szegény nép, mint régen, ezért örvendeznek a szabadságnak; a szabadszólásnak?” A hallgatag többség most ismerszik a saját hangjával, most cseréli ki gondolatait. A nagy nyilvánosság előtt most fejti ki, fejtheti ki gondolatait önmagáról a társadalomról. Ne kívánja ön megfosztani őket ettől a lehetőségtől. Ha a többpártrendszert á főtitkár szerint az MSZMP kezdeményezi, akkor új rendet kell teremteni, új feltételek között, amiről sem önnek, a levél írójának, sem nekünk nincsenek előre legyártható receptjeink. Legyen türelmes, odafigyelő ezekben a hetekben-hónapokban is. Mi is tesszük a magunkét, igyekszünk követni a lap hasábjain azt a társadalmi és politikai mozgást, ami kicsiny hazánkban és körülöttünk, főleg Európában végbemegy. Jogi ábécé Cégbejegyzés. Új törvény született a gazdasági társaságokról. A jogszabály széles körben lehetővé teszi a vállalkozást. A tisztességes működés és üzletmenet céljából szükséges egy olyan központi nyilvántartás, ahol a gazdasági élet pástján egymással szemben álló felek megbizonyosodhatnak arról, ki a partnerük. A gazdasági társaság jogalanyiságát a cégjegyzékbe való bejegyzés hozza létre. A társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől, illetőleg az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. Mivel a cégbíróságok személyi és tárgyi feltételeit igazán most próbálják megteremteni, előfordul, hogy az aktatömegekben „fuldokló” cégbíróktól bizony meglehetősen hosszadalmas idő múlva érkezik meg a határozat. Vagyis az, hogy a céget bejegyezték a nyilvántartásba, vagy netán elutasították a kérelmet. Ha ugyanis a társasági szerződés jogszabályba ütközik, a cég nem alakulhat meg. Adódik a kérdés, mit csináljanak az alapítótagok a hosz- szú várakozási idő alatt. A társaság tevékenységét a cégbejegyzés megtörténte előtt (de csak a cégbírósághoz való bejelentés után) megkezdheti, de a cégbejegyzés hiánya nem menti fel a tevékenységéért vállalni köteles felelősség alól. A társasági szerződés tartalmi és formai követelményei meglehetősen széles körűek, ezt laikusnak nem ajánlatos megcsinálnia. A jogszabály egyébként is megkívánja ügyvéd vagy jogtanácsos ellenjegyzését. 1989. január 1-jétől meg fog jelenni a cégbíróság hivatalos lapja. Ez részben bírósági, részben pedig vállalati közleményeket fog tartalmazni. Például kötelezheti a cégbíróság, hogy a vállalatok különböző adataikat közzétegyék. Biztonságos egy olyan céggel üzletet kötni, amelynek pozitív mérlege közszemlére került. Jó tudni, hogy akik a bírósági cégbejegyzés megtörténte előtt a leendő társaság nevében eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a közös név alatt vállalt kötelezettségekért. Cserbenhagyáson általában azt a magatartást értik, amikor a balesetet okozó személy segítségadás nélkül továbbhajt, menekül a helyszínről. Idézzük pontosan a paragrafust: ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető. Itt kell idéznünk a büntetőjog által szankcionált másik magatartási formát is, a segítségnyújtás elmulasztását. A segítségadás mindenkinek kötelező, de aki gondatlanságból, véletlenül maga idézte elő a veszélyhelyzetet, fokozottan köteles segíteni. Például a gázoló gépkocsivezető három évig, ha a sértett meghalt és életét a segítségadás megmenthette volna, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, függetlenül attól, hogy a balesetet szabálytalan előzésével okoz- ta-e, vagy a sértett lépett féktávolságon belül figyelmetlenül a jármű elé. Bűnözőket fogtak el A képen Kovács József, Kiss Gáborés, Tóth Gábor munkásőrök láthatók, akik azzal szereztek elismerést és név szerinti dicséretet parancsnokuktól a pető- fibányai egységgyűlésen, hogy a közelmúltban körözött bűnözőket ismertek fel, illetve fogtak el. Ők mesélik: Tóth Gábor: Kovács Józsi barátommal igyekeztünk az egyik este hazafelé. A lőrinci erőműnél arra lettünk figyelmesek, hogy két férfi az egyik autót feszegeti. Feléjük tartottunk, amikor észrevették bennünket és egy nővel együtt, aki figyelt és jelzett, hármasban a közeli gépkocsijukba vágták magukat és elmenekültek. Felírtuk a rendszámát, s ezt átadtuk a rendőrségnek, így reggelre elő tudták keríteni őket. Keresett bűnözők voltak, akik nemcsak Lőrinciben, de már Hatvanban és máshol is szétszedtek néhány autót, leszedték a kerekeiket, műszereiket, s azzal üzérkedtek. Kiss Gábor: Ugyancsak Lőrinciben történt velem is az eset. A szomszédban dolgoztam, amikor zajra lettem figyelmes. A déli órákban történt, kimentem az utcára. Egy idős bácsi viaskodott két cigányasszonnyal, akik nagy csomó cuccal, és 68 ezer forinttal akarták megkárosítani az idős embert. Szolgálatba helyeztem magam, és értesítettük a rendőrséget. Még nem tárgyalta a bíróság az ügyüket, mert később kiderült, hogy annyi halmozott bűncselekményt követtek el, hogy a nyomozást még most is folytatni kell. (Fotó: Perl Márton) Az elnyomó rendszerek receplje? Mint állampolgár szeretnék az Önök lapjában viszontnyilatkozni a Münnich Ferenc Társaság álláspontjára: A Münnich Ferenc Társaságnak a reformokról, a társadalmi rendszer stabilizálásáról leírt véleményével egyetértek, de nem tudom megérteni, milyen alapon használnak ilyen kifejezéseket, hogy a „tisztességes vállalkozói hasznot szigorú, intézményes és dolgozói ellenőrzéssel kell ellátni”. Jelenleg Magyarországon erre a feladatra nagyon sok szerv hivatott, pl:: APEH, gazdasági rendészet stb. Amennyiben ők még ettől is többet tudnának produkálni az ellenőrzés feladatainak ellátására, akkor egy elcsépelt poénnal élve, a világon létező, népet elnyomó rendszerek sorban állnának a receptért. Meg tudom érteni a társaság őszinte ellenérzését 1956-nak az eddigiektől eltérő értelmezése ellen, ők tudják miért?! De ahogy a Magyar Néphadsereg vezetőinek — szerintem — nagy gondot okoz a Vorosilovról elnevezett laktanyák szükségessé vált „átkeresztelése”, a Münnich Ferenc Társaságnak is nyilatkozatok helyett, a valóság nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg, a név változtatásán kellene törnie a fejét! Ha a fent nevezett társaság álláspontját a nagy nevű Magyar 'Távirati Iroda kapásból leközli, (merem remélni, hogy a Heves Megyei Népújság ezt a nyilatkozatomat szintén meri közölni. Geibinger András Eger *(Minden félsz nélkül tárjuk olvasónk levelét a nagyközönség elé. A társaság névadóját ért észrevételét viszont nem osztjuk — a szerk.) Miért nincs orosz könyv Egerben? Szeptemberben érkeztem Le- ningrádból vendégoktatónak az egri tanárképző főiskola orosz tanszékére. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy ebben a kellemes és kulturált iskolavárosban — ahol az ország egyik legnagyobb létszámú orosz tanszéke működik — nem lehet orosz nyelvű könyvekhez jutni. (Miskolcon például, ahol nincs humán jellegű felsőoktatási intézmény, csak műszaki egyetem, nem probléma, hogy A Népújság február 15-i számában Veszettség ellen csirkefej címmel — Soós Tamás tollából — velem készített inteijú jelent meg, amely néhány zavaró pontatlanságot tartalmaz. Az egyik tévedés hivatali beosztásom megnevezése, én ugyanis nem megyei vezető állatorvos, hanem az egri kerület főállatorvosa vagyok. Az írásban szerepel az alábbi, nekem tulajdonított orosz nyelvű szépirodalmat vásároljon az ember.) • A jövendő nyelvtanárok — kb. 500-ra tehető tanszékünk hallgatóinak száma — előadásokon és gyakorlati foglalkozásokon ismerkednek a klasszikus orosz és szovjet irodalommal. Az órákra orosz eredetiben kellene olvasniuk a műveket. A többségük ezt azonban nem tudja megtenni, mivel a könyvekhez orosz nyelven lehetetlen hozzájutni. A tanszék mondat: „Az egészen bestiális vadászokat nem számítva undorodtunk ettől a gyilkolástól.” A fenti kitétellel azért sem értek egyet, mert harmincéves állatorvosi tevékenységem során meggyőződtem arról, hogy a vadásztársadalom többsége a vadon élő iállatokat legalább olyan féltő gonddal óvja, mint az állatorvos. dr. Huszti György kerületi főállatorvos meglehetősen jól felszerelt könyvtára sem képes a növekvő igényeket kielégíteni. Az orosz és szovjet szerzők munkáit így a diákok fordításban olvassák, ám ez a megoldás nem fejleszti nyelvtudásukat. Ahhoz, hogy ez a kedvezőtlen helyzet megváltozzék, nem kell új könyvesboltot nyitni. Elég, ha valamelyik egri könyvüzletben orosz részleget alakítanak ki. Úgy gondolom, hogy az oktaTermészetesen sem Huszti dr. sem pedig magam nem a jószándékú, igazán sportszerű vadászokat értettük a már említett mondat alatt. Ám e sorok írójának személyesen is volt alkalma meggyőződni arról, hogy egyesek alantas ösztöneiket élik ki a „vadászat” leple alatt. Bizton állíthatom tehát, hogy igenis van tási célok megvalósításának segítésén túl gazdasági szempontból sem lenne ráfizetéses ez a vállalkozás. A főiskola oktatóin és hallgatóin kívül bizonyára sok általános és középiskolai nyelvtanár,, valamint az Égerben megforduló nagyszámú szovjet turista is szívesen vásárolná az orosz nyelvű szépirodalmi műveket. Jakov Duhan docens, az irodalomtudományok kandidátusa nak brutális lelkületű vadászok, de szerencsére nem ők vannak többségben! A cikk lényege egyébként is az volt, hogy a veszett állatokkal szemben létezik egy olyan eljárás, amely humánus és állatvédelmi szempontból is alkalmazható. (Soós Tamás) Felhívás! Ünnepeljük együtt március 15-ét! Nemzeti ünnepünkön tegyük félre ellentéteinket, mint ahogyan 1848 márciusában elődeink félretették azokat. A nemzeti ünnep legyen a NEMZET ünnepe, pártállástól, ideológiai hovatartozástól függetlenül. Legalább egy napra legyen a kisgazda, a kommunista, a FIDESZ-tag, az MDF-tag, a hívő és nem hívő, a politizáló és nem pilitizáló egyszerűen MAGYAR! Mutassuk meg ország és világ előtt is, minket nemcsak a széthúzás, hanem az összetartozás is jellemez! Ha az eltérő gondolkodású emberek a harcot külön- külön kívánták volna megvívni, 1848-ban sohasem győzött volna a forradalom. Tűzzük fel a kokárdát és ünnepeljük együtt március 15-ét! Csongrád Megyei Tanács V.B. ifjúsági és sportosztálya Nem ők vannak többségben — szerencsére! A Hírlapelőfizetési és Lapellátási Iroda Dolgozóink részére a következő egyéb alkalmaz érettségizett munkavállalókat előadói munkakörben. A munka adminisztratív jellegű, a Magyarországon megjelenő valamennyi bélés külföldi lap előfizetéseinek nyilvántartását foglalja magába. A továbbtanulási szándékot támogatjuk. Vidékiek számára a munkásszálláson való elhelyezés megoldható. kedvezményeket biztosítjuk: — bejáróknak utazási hozzájárulást, — vidékieknek — 18. életév felett — havonta 2 alkalommal az állandó lakóhelyükre történő hazautazásuk térítését, — különböző postaszolgálati díjkedvezményeket, — üdülési, sportolási, művelődési lehetőségeket. Bérezés: kezdőknek 4500 — 5000 Ft között, a már munkaviszonnyal rendelkezőknek a munkában töltött idő függvényében. Jelentkezni lehet: személyesen — vidékiek levélben is — HELÍR 1900 Budapest, XIII., Lehel u. 10/a I. emelet 102-es szoba, a munkaügyi előadónál. A munkahely megközelíthető a 3-as (kék) metróvonal Élmunkás téri állomásától gyalogosan 5 perc.
