Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-18 / 42. szám
10 CÄEÄODT NÉPÚJSÁG, 1989. február 18., szombat Könyv az olimpiai bajnokról Síke(r)-dosszié Sikelr »-dosszié címmel hamarosan megjelenik lapunk kél munkatársának, Budai Ferencnek és Homa Jánosnak birkózó olimpiai bajnokunkról, Sike Andrásról szóló könyve. A fotókkal bőségesen illusztrált kiadvány végigkíséri azt az utat, amely a szentdomonkosi szülőháztól a szöuli Szangmu sportcsarnokig, az aranyéremig vezetett. Most, ízelítőül hadd ajánljuk azt a fejezetei — pontosabban annak egy részletét —, amely a döntő előtti órákról szól. A nagy álom kapufában „A döntő napján a többiek már délelőtt kilenckor elmentek a verseny helyszínére, nekem viszont azt ajánlották, hogy maradjak otthon. Ez az időszak, ez a pár óra már szörnyűnek bizonyult. Jöttem-mentem, téblábol- tam, olvasni próbáltam, de a szövegre már nem tudtam odafigyelni. Gondoltam, sétálok egyet, viszont már ez sem jelentett kikapcsolódást. Hazamentem, unalmamban bekapcsoltam a televíziót. Éppen a Szangmu csarnokból közvetítették élő adásban a görög és a bolgár csatáját. Innen tudtam meg, hogy Balov lesz az ellenfelem. Egyből ráhangolódtam, kutattam az emlékeim között. Hogyan is győzött le utoljára? Hogyan birkózik mások ellen? Mi a gyenge pontja? Mire kell nagyon ügyelnem? Ezekből a mozaikokból állt össze bennem az a taktika, amellyel kiálltam ellene. Talán tíz perc kellett, hogy ezt eldöntsem. A lényege: rajtam nem csinálhat akciót.'Ehhez viszont még véletlenül sem szabad a bal kezem hosszan kinyújtani, mert akkor semmi sem ment meg a válldobástól,’ az aláfordulástól. A másik, hogy nem szabad bedőlnöm annak a trükknek, hogy „odaadja” a fejét. Majdhogynem felkínálja, s ez nagyon csalóka. Tisztában voltam azzal, hogy ha ennek a cselnek bedőlök, végem. Az emelését is át kellett gondolnom. Ezt se szokványosán csinálja, itt is vannak rá jellemző specialitások. Túlzás nélkül állíthatom, hogy milliószor átrágtam magamban, mit kell tennem. Mindig oda lyukadtam ki, hogy csak az emelésekkel verhetem meg. Állva, dulakodva nincs esélyem. Eltökéltem, hogy addig megyek előre, míg meg nem intik, s lent a szőnyegen én leszek a helyzet ura. Ez az elképzelésem már csak azért sem tűnt irreálisnak, mert a csaták zöme Szöulban így dőlt el. Állásból sokkal nehezebb akciót csinálni. Summa summárum, úgy határoztam, hogy az emelést legalább egyszer megkísérlem, s ez legalább három pont előnyt jelenthet. Miközben töprengtem, egyre hevesebben vert a szívem. Izgultam. Te jó ég, mit tegyek, hogy lerövidítsem a döntőig hátralévő időt? Mindent megpróbáltam, egy walkmant raktam a fejemre, azzal jártam le-fel a lakásban. Nem használt semmit. Fogtam magam, leugrottam a közeli étterembe. Legurítottam egy kólát. De az idő mintha ólomlábakon járt volna. Lődörögtem a parkban, de ott sem volt jó. Nem túlzók, de voltak olyan pillanataim, hogy már azt sem tudtam, hogy vagyok. Csak a mérkőzés foglalkoztatott. Állandóan Balovot láttam magam előtt. Délben már nem lehetett bírni velem. Attól féltem, hogy ebben a nagy izgalomban úgy kikapcsol az agyam, hogy nem találok visz- sza a szobába, ezért hazamentem a szálláshelyünkre. Leültem, felálltam. Őrült percek voltak ezek. Kiálltam az erkélyre nézelődni. A környéken jöttek-mentek a magyarok, mindegyik* felszólt, hogy szorítanak értem, figyeljek oda, meg ilyesmi. Csak már jönnének vissza a többiek, fohászkodtam, hogy végre szólni tudjak hozzájuk, beszélgethessek velük. Délután kettőre értek haza. Töviről hegyire elmesélték, mi történt Balov és Holidisz között. Nem olyan jó az a bolgár — biztattak —, meg fogod verni! Ezek csak nyugtatni akarnak, futott át az agyamon, azért mondják, hogy lehiggadjak. Az viszont már jólesett, amikor azt fejtegették, hogy én esélyesebb vagyok Balov ellen, mint Komáromi Mamiasvili- vel szemben. Ez megnövelte az önbizalmamat, mert a Tibiben nagyon bíztam. Egy a százhoz mertem volna fogadni, hogy megveri a szovjetet. Az ebédhez hozzá sem nyúltam. Ebben az idegállapotban nem tudtam volna lenyelni egyetlen falatot sem. Nem is emlékszem, hogy ezután hogy kerültem vissza a szobába, sőt arra sem, hogy ekkor miről beszélgettünk Bódiékkal. A gondolataim már máshol kalandoztak. A megbeszélés szerint négykor kellett találkoznunk az épület előtt, de én már fél négykor a cuccaimat rendezgettem. Csomagoltam, hajtogattam a mezeimet. Úgy izgultam, mint egy kisgyerek, akit az édesapja délután elvisz az állatkertbe. Mielőtt felszálltunk a buszra, még mindenki mondott egy-egy biztató szót. A csarnokba érve átfutott egy mosoly az arcomon. Dr. Hegedűs Csaba szövetségi kapitány rámripakodott: — Te csak ne vigyorogj, még nincs vége a mérkőzésnek! Talán azt hitte, hogy már elégedett vagyok. De cseppet sem voltam az. Öt óra körül kimentem melegíteni, a döntőig még háromnegyed óra volt hátra. Igyekeztem magam felhergelni. A kapitánynak az a régi mondása zúgott a fejemben, amivel még az Euró- pa-bajnokság előtt igyekezett feltüzelni bennünket. Azt súlv- kolta belénk, hogy amikor szőnyegre lépünk, gondoljunk arra, mennyit dolgoztunk, mennyit kínlódtunk a sikerért. Nem engedhetjük meg, hogy az ellenfél tönkretegye ezt a munkát. Hegedűs Csaba ezt mágusokat meghazudtolva szuggerálta belénk, s ez így is idéződött fel bennem. Megbeszéltük a taktikát, tanácsai, intelmei javarészt találkoztak az én elképzeléseimmel. Ekkor már nagyon bíztam magamban. Hát még, amikor megláttam Balov arcát, amint belépett a terembe. Pontosabban, alig láttam, mert nem mert rámnézni. Ez biztos jele volt annak, hogy fél tőlem. Ráadásul átvonult egy másik helyiségbe melegíteni. Szinte varázsütésre múlt el minden izgalmam, s egy egészséges rajtláz kerített hatalmába. És nincs tovább, azaz csak most kezdődik a DÖNTŐ. Szőnyegre szólítottak bennünket.” Az orvos szerint Johnson félelmében nyúlt a doppinghoz Három csapatból — egy... Új csapatot láthat a közönség a labdarúgó NB II. tavaszi rajtjánál: a pesterzsébeti székhelyű ESMTK tavasszal egy osztállyal feljebb léphet, miután átvette a felszámolt Bp. Építők helyét. A Bp. Építők ugyanis tavaly az akkoriban megszüntetett Ganz-Mávágót fogadtá be, később azonban az Építők sem kerülhette el sorsát... Ifjabb Marót János, az ESMTK ügyvezető elnöke elmondta: a jövő heten Viczkó Tamás vezető edző kijelöli azokat, akik maradhatnak, a többiek pedig kénytelenek új csapat után nézni. — Most még valamennyien együtt edzenek, de sajnos nem tarthatjuk meg az összes labdarúgót — nyilatkozta az egyesület vezetője. — Mi valóban jól jártunk, hiszen kettő, sőt három együttes játékosállományából választhatjuk ki a legmegfelelőbbeket, s így jó esélyekkel pályázhatunk a bentmaradásra. Az ESMTK eddig a harmincon felüli, többségében volt ferencvárosi játékosokat foglalkoztatta. Mi lesz az ősorsuk? — A zöld-fehérekkel fenntartjuk a jó kapcsolatot, csakúgy mint a Bp. Honvéddal és a Csepellel. Most a Vasashoz is közelebb kerültünk, mivel három köl- csönjátékosuk tavasszal nálunk szerepel. Ami az idősebbeket illeti, számítunk tapasztalatukra, de a nemzedékváltás előbb- utóbb elkerülhetetlen. A Toronto Star című kanadai napilap megszólaltatta a szöuli olimpián doppingvétségen ért kanadai Ben Johnson orvosát, dr. Jamie Astaphant, aki beismerte, hogy páciense tavaly májusban valóban szedett sztanozo- lolt. A 100 méteres síkfutás világbajnoka és világcsúcstartója, mint ismeretes, Szöulban is megnyerte a 100 méteres döntőt, de a doppingellenőrzés anabolikus szteroid, stanozolol nyomait mutatta ki a vágtázó vizsgálati anyagában, s ezért elvették tőle a bajnoki címet. Johnson és környezete azóta is tagadta, hogy doppingszert szedett volna. Á vizsgálati körülmények helytelenségével indokolták a kapott, elmarasztaló eredményt. A Toronto Star telefoninterjújában dr. Astaphan elmondta, hogy Johnson négy hónappal az olimpia előtt combizomsérülés- sel bajlódott. Attól való félelmében nyúlt a meg nem engedett eszközhöz, hogy nem tudja majd legyőzni Szöulban örök riválisát, az amerikai Carl Lewist. — Hogy ő vette a stanozololt, vagy valaki más adta neki, azt nem tudom — mondta az orvos. — Az viszont bizonyos, hogy amint elkezdte szedni a pirulákat, heves izomgörcsöktől szenvedett. Ezután hozták hozzám, és kezeléseim révén újra jó fizikai állapotba került. Astaphan szerint Johnson nem szedett doppingszert, amikor Szöulban győzött. — Bár természetesen nem lehet állandó ellenőrzés alatt tartani egy versenyzőt, bizonyos vagyok benne, hogy a májusi görcsök után Ben nem kockáztatott — hangoztatta az orvos. Az igazság ilyen esetekben nehezen kideríthető. Tény viszont, hogy a döntő utáni vizsgálat terhelő volt Johnsonra nézve, és ezért két évre eltiltották a versenyzéstől. Astaphan doktor nyilatkozatáig mindenesetre teljesen elhatárolták magukat Johnsonék a doppingvádaktól. Ez az első eset, hogy egyáltalán beismerték: Johnson „hallott már” a doppingról. Sportműsor Szombat Asztalitenisz: Áfész VM Eger — Kecskemét NB Il-es női csapatbajnoki mérkőzés, Eger, Kis- tályai úti játékcsamok, 11. Felnőtt férfi csapatbajnokság A-osztályának első fordulója, Gyöngyös, városi sporttelep, 8. Birkózás: Húsos-kupa szabadfogású serdülő egyéni bajnokság, Gyöngyös, városi sporttelep edzőterme, 11. Sakk: Csapatbajnokság második fordulója, Gyöngyös, Partizán út 2., 9. Sí: Északi IBV, sífutás: Galyatető, 9.30. Síugrás: Mátraháza, 11. Alpesi serdülő OB, Bánkút, 10. Teke: Lyukóbányai Bányász — Ceglédi Közgép NB I-es férfi csapatbajnoki mérkőzés. Eger, népkerti automata tekepálya, 10. Tenisz: Gyöngyös város felnőtt és korcsoportos bajnoksága. Gyöngyös, 4-es Számú Általános Iskola, 9. Tömegsport: Nyitott tornaterem-akció. Gyöngyös, 7-es Számú Általános Iskola, 9. Falusi spartakiád — Heves és körzete asztalitenisz- és sakkdöntő. Kömlő, 9. Labdarúgás: ESE — Ózd előkészületi mérkőzés. Eger, népkerti salakos pálya, 11. Vasárnap Birkózás: Bornemissza Gergely II.o. ifjúsági kötöttfogású emlékverseny, Eger, Kemény Ferenc Sportcsarnok, 9: Sakk: Bélapátfalva — Kolacs- kovszky SE II. megyei csapatbajnoki mérkőzés. Bélapátfalva, Lenin út 1., 9. Heves — Hatvan megyei csapatbajnoki mérkőzés. Heves, Hunyadi úti tsz-klubház, 9. Sí: Alpesi serdülő OB, Bánkút, 10. Tömegsport: Falusi szpartaki- ád, körzeti községek döntője. Asztalitenisz és sakk Tarnale- lesz, teke Egercsehi, 8. Gyöngyöskörzetben: Gyöngyös városi sporttelep, 9. Labdarúgás: Farsangi Kupa ifjúsági és serdülő teremlabdarúgó-torna.'Gyöngyös, Kálvária- parti oktatási központ tornaterme, 8. Kosárlabda NB II. Dráma — happy enddel Tanép—Deko 93-90 (47-43, 85-85) NB Il-es férfi kosárlabdamérkőzés, Eger, 300 néző. V.: Gerda, Kovács I. Tanép: Káló 9, SIPEKI 33, Ringer 6, SZÉPHEGYI 25, Fe- ledy 4. Cs.: MOLNÁR 12, La- boda 2, Tompos 2, Irlanda. Edző: Komenczy Lajos. Ritkán fordul elő, hogy két órahosszáig tartson egy kosárlabda-mérkőzés. Tegnap este ez megtörtént. Ritkán látható, parázs hangulatú találkozót vívott egymással a két rivális, jóllehet, ezt a játékvezetők is elősegítették. Á tudósítót ritkán ragadják el az érzelmek, ám a bírói ténykedés láttán most nemegyszer kinyílt a zsebében a bicska. A vak ló jobban eligazodik a hazafelé vezető úton, mint azt a két sípos ember tette a meccsen. No de mindegy, hiszen végül is a dráma happy enddel zárult. Náday a bemelegítés utolsó pillanatában megrántotta a bokáját, majd az első félidő befejezése előtt Fe- ledy, a második végén Sipeki pontozódott ki. Ennek ellenére az első 10 percet leszámítva vezetett a Tanép. Ám a hajrá úgy alakult, hogy szinte a dudaszóval egy időben nekik kellett kiharcolni a hosszabbítást. Korai volt tehát a konzervgyáriak öröme, mert a fogcsikorgató ráadásban az építősöké lett az utolsó szó. A bravó ezúttal nemcsak a játékosokat, hanem a mindvégig tomboló, lelkesítő szurkolókat is megilleti. ... Vízilabda MNK Kétszer á Fradival A hét végén megpezsdül a víz a hazai uszodákban, szombaton és vasárnap összesen tizenhat mérkőzést játszanak a vízilabda Magyar Népköztársasági Kupa legjobb nyolc csapata közé jutásért. A tizenhat között két NB Il-es együttes is ott van, a Csongrád és a Hódmezővásárhely, főleg rájuk vár kemény erőpróba. Lesznek rangadónak minősíthető párharcok is, ezek közül a KEK-döntős Bp. Spartacus és a tavalyi ezüstérmes a napokban az Alfred Balen-kupán jól szerepelt Tungsram összecsapása emelkedik ki. Az egriek a nyolcaddöntőben a Ferencvárossal mérkőznek. Ma, 18.15-kor lesz az első találkozójuk a Hajós Alfréd Uszodában. A visszavágóra másnap 19.30-kora Kom- jádi uszodában kerül sor. Csizma az asztalon? t Sakk-klub a Csuvasban A napokban jutott el szerkesztőségünkbe a hír, hogy az egri Csuvas étteremben sakk-klubot szerveznek. Hogy hogyan került a csizma az asztalra? Nincs ebben semmi különös, ha eláruljuk, hogy az üzlet vezetője, Matin Gábor néhány évvel ezelőtt még a Gyöngyösi SE másodosztályú sakkcsapatának aktív versenyzője volt. Nevével gyakorta találkozhatnak az olvasók lapunk hasábjain, hiszen a vendéglátás nem szakította el teljesen a sportágtól, ha ideje engedi, asztal mellé ül a különféle kupákon, bajnokságokon. Legutóbb például ő nyerte meg az Erkel Ferencről elnevezett versenyt. Mint mondta, a sakk-klub ötlete még az elmúlt évben vetődött fel. Abból az alapállásból indultak ki, hogy a megyeszékhelyen jóval többen űzik ezt az észjátékot, mint ahányan részt vesznek a városi bajnokságban. Elsősorban azokra gondolnak, akik hobbijuknak tekintik a sakkozást, hiszen akik komolyabban foglalkoznak vele, azok például a Kolacskovszkyban kellő elfoglaltságot találnak. Matin Gábor végső soron azt szeretné, ha már a közeljövőben a sakkról az emberek a Csuvasra asszociálnának. Természetes dolog, hogy első hallásra sokan ódzkodnak- attól, hogy egy vendéglátóegységet válasszák sakkpartik színhelyéül. Ez érthető is, hiszen a játékosok között bizonyára sok a nyugdíjas, netán a diák, akiknek egyebek mellett pénztárcája sem engedné meg, hogy ide betérjen. Ám kötelező fogyasztásról vagy efféléről szó sincs. Az étterem különtermében gyakorlatilag a Csuvas más részeitől elszeparáltan rendezik be a klubot. Kellő érdeklődés esetén igazolványt bocsátanának ki, tehát eleve kizárt, hogy olyanok is látogassák a klubot, akiket nem a sakk, a társaság, a játék vonz. Természetesen, ha valaki megkíván egy szendvicset, egy egytálételt vagy egy üdítőt, kiszolgálják, méghozzá III. osztályú áron. Ahogy az üzletvezető fogalmazott: szeretné a vendéglátást és a sakkot közelíteni egymáshoz. Ez lehet, hogy most még merészen hangzik, de meggyőződése, hogy az ötlet kivitelezhető. . Ha a kezdeményezés beválik, akkor úgy tervezik, hogy mindig lenne egy olyan mozgatórugó, amely nem hagyná ellaposodni a klubot. Itt elsősorban a háziversenyek megrendezésére gondolnak, tovább^ arra, hogy idővel minden olyan mérkőzésnek, bajnokságnak helyet adnának, ami eddig kiszorult a város peremére. S hogy mikortól fogad „vendégeket” a sakk-klub? Tőlem, akár már a jövő héttől is, mondta lelkesen Matin Gábor. Minden azon múlik, hogy a Kolacs- kovszky mikor tudja rendelkezésre bocsátani a sakk-készleteket, órákat. A legalkalmasabb napnak a szerda ígérkezik, de ez még az érdeklődők, a tagok kérésére változhat. Az viszont biztos, hogy este 6-tól éjfélig, amíg nyitva tart a Csuvas, a sakk kedvelői is nyugodt körülmények között hódolhatnak szenvedélyüknek. Kívánjuk, járjon sikerrel ez az ötíet! B. F. ben, köznyelven szólva idegbe- csípődés történt. Két-három nap pihenőre van szüksége, s a jövő héten még fizikoterápiás kezelést kap. A csütörtöki BVSC elleni találkozón már remélhetőleg pályára léphet. Torma megsérült Az egri röplabdások egyik erősségének számító, sokszoros válogatott Torma Ágnes megsérült. A kórházban dr. Miksi Gyula részesítette elsősegélyben. Tőle érdeklődtünk a sérülés mibenlétéről, és arról, hogy mennyi ideig lesz „betegállományban” a játékos. Megtudtuk, hogy egy túlterhelt hátizomcsoport mondta fel a szolgálatot egy hirtelen mozdulat következté1989' február 1-től március 11-ig vidéki könyvesboltjainkban. Szépirodalmi, ifjúsági, ismeretterjesztő kiadványok. Boltonként más-más választék! Érdemes benézni hozzánk!
