Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-18 / 42. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. február 18., szombat GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. A KSH Megyei Igazgatóságának jelentése 1988. évről « Megyénkben az 1988. év gazdasági folyamataiban az éves népgazdasági terv előirányzatainak megfelelő, illetve attól eltérő jelenségek, kedvezőtlen tendenciák is megfigyelhetők. Gazdasági jelzőtábla Megnevezés 1988. év az 1987. évi %-ában Szocialista ipar A termelés volumene 93,2 A foglalkoztatottak száma 96,7 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 96,4 A foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 109,2 Kivitelező építőipar Az építőipari termeiéi volumene 92,5 A foglalkoztatottak száma 98,4 Az egy építőipari fizikai foglalkozásúra jutó építőipari termelés 92,7 A foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 106,7 Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek értékesítésének volumene 100,9 A foglalkoztatottak száma 92,4 A foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 107,7 Kiskereskedelem Eladási forgalom (fogyasztói folyó áron) 106,9 Ezenbelül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkék 110,0 vendéglátás 102,6 ruházati cikkek 99,1 vegyes iparcikkek 107,8 A lakosság központi forrásból származó pénzbevételei 111,2 Kaput nyitni Európára Németh Miklós megnyitotta a nemzetközi bankárképző központot Avatóünnepséget tartottak pénteken a magyar — francia együttműködéssel alakult Nemzetközi Bankárképző Központ Kft. várbeli székházában. Az intézményt 29 részvényes alapította, 130 millió forintnyi alaptőkével. Az ünnepe ségen előadást tartott Németh Miklós, a kormány elnöke. A szocialista ipar 1988. évi termelése 6,8%-kal elmaradt az előző évitől. Az átlagosnál jobban csökkent a bányászat, a villamosenergia- és az építőanyagipar termelésének volumene. Az ipar ágazatai közül csak a köny- nyű- és az egyéb ipar teljesítménye nőtt. Számottevőbb módosulás az ágazati és a termékszerkezetben nem következett be. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 3,6%-kal mérséklődött. A termelékenység színvonala csak a könnyű-, az egyéb és az élelmiszeriparban haladta meg az előző évit. A megyei székhelyű ipar összes értékesítése — összehasonlítható áron — az előző évinél 3,1%-kal kevesebb. Ezenbelül a belföldi átadása 4,3%-kal mérséklődött, a külkereskedelmi célú értékesítése úgy nőtt 7,4%- kal, hogy a rubelelszámolású kiszállítása 7,6%-kal csökkent, a nem rubelelszánjplásúé 16,0%- kal emelkedett. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1600 fővel (3,3%-kal) csökkent, jobban, mint az előző évben. Az átlagosnál gyorsabban fogyott a foglalkoztatott nyugdíjasok és a bedolgozók száma. A létszám elsősorban a temészetes fogyás következtében mérséklődött, de az egyes egységek már a korengedményes nyugdíjazási lehetőséggel is éltek. A foglalkozatottak nettó havi átlagkeresete 6927 forint volt, 9,2%-kal több, mint 1987. évben. A szellemi foglalkozásúak nettó átlagkeresete gyorsabban emelkedett, mint a fizikai foglalkozásúaké. A megyei székhelyű építőipari vállalatok és szövetkezetek építőipari termelésének volumene az 1987. évinél 7,5, az előirányzottnál 2,6%-kal kisebb. Az előző évhez hasonlóan csak a szövetkezeti kivitelezők teljesítménye nőtt. A megrendelőknek 455 lakást adtak át, az előző évi- . nél 10-zel többet. Az év végén kivitelezés alatt álló lakások száma 515, az egy évvel korábbinál 93-mal kevesebb. A foglalkoztatottak száma 110 fővel (1,6%- kal) csökkent, mérsékeltebben, mint az előző évben. A foglalkoztatottak nettó havi átlagkeresete 6690 forint volt, 6,7%-kal több, mint 1987. évben. A szellemi foglalkozásúak nettó átlagkeresete jobban nőtt, mint a fizikai foglalkozásúaké. A mezőgazdasági termékek termelésének volumene meghaladta az előző évit. A növénytermesztés eredménye — a kiemelkedő gabona- és szőlőtermés következtében — nőtt, az állattenyésztésé csökkent. A megyében az előző évinél 30%-kal több gabona termett. A nagyüzemek szőlőtermése 6%-kal volt nagyobb az 1987. évinél. A fontosabb állatfajok december 31-i állománya — a baromfi kivételével — meghaladta az egy évvel korábbit. A gazdaságok a központi árualapba összehasonlítható áron közel egy százalékkal több mezőgazdasági terméket értékesítettek, mint az előző évben. Ezenbelül a növényi termékekből 12%-kai többet, állatokból és állati eredetű termékekből 12%-kal kevesebbet adtak át. A foglalkoztatottak száma 1690 fővel (7,6%-kal) csökkent, jobban, mint az előző évben. A foglalkoztatottak nettó havi átlagkeresete 6320 forint volt, az előző évinél 7,7%-kal több. A szellemi foglalkozásúak nettó átlagkeresete gyorsabban emelkedett, mint a fizikai foglalkozásúaké. A kiskereskedelem eladási forgalma fogyasztói folyó áron 6,9%-kal nőtt, összehasonlítható áron azonban 8,2%-kal csökkent. A? értékesített áruk meny- nyisége minden árufőcsoportban kevesebb volt, mint az előző évben. Legnagyobb mértékben a ruházati cikkek eladása esett visz- sza, legkevésbé a bolti élelmiszereké és élvezeti cikkeké. A forgalom csökkenésében egyaránt szerepe volt az 1987. évi elővásárlásoknak, az árukínálat hiányosságainak és a jelentős áremelkedésnek. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az áruellátás néhány termék kivételével kiegyensúlyozott és folyamatos volt. A nyers hús iránti kereslet összességében jelentősen visszaesett, de az olcsóbb húsfélék iránt fokozódó igényeket nem sikerült kielégíteni. A tartós fogyasztási cikkek közül nem volt elegendő többek között automata mosógépből, mélyhűtőből. Egyes építőanyagokból sem mennyiségben, sem választékban nem volt megfelelő a kínálat. A szilárd tüzelőanyagokból mennyiségben kielégítő volt az ellátás. A lakosság központi forrásból származó pénzbevételei 11,2%- kal nőttek, jobban mint az előző évben. Leggyorsabban a társadalombiztosítási kifizetések emelkedtek, elsősorban a fogyasztói áremelések miatti jövedelem-kiegészítés és a jogosultak számának növekedése miatt. A munkaviszonnyal kapcsolatos kifizetések aránya kisebb mint 1987. ében. Bevezetőben szólt arról: bizakodással tölti el, hogy a múltat ítélőszék elé idéző, fájó sebeket feltépő és bizonytalanságot tükröző, néha viharosan kavargó közéletünkben most olyan eseményen vehet részt, amely a stabil fogódzót, a tartós értékek érvényesítését és vállalását is jelképezi■ Biztató továbbá, hogy vannak olyan markáns erők, amelyek a maguk területén a siker ígéretével járulnak hozzá egy eltorzított ideológián alapult téves pálya helyreigazításához. Olyan pálya kialakításához, amely visz- szavezet a szerves fejlődés útjára, és kaput nyit Európára. Sokan gondolják úgy, hogy a fejlődés fő irányától Kelet-Euró- pa a második világháborút követően kanyarodott el. Aki azonban a történelmet és különösen a gazdaságtörténetet tanulmányozza, bizonyságot nyer arról, hogy ez már sokkal korábban megkezdődött. A világtól való elzárkózásunk és elzárásunk csak súlyosabbá tette a következményeket. Ez olyan tény, ami nem könnyíti, hanem nehezíti a visszakanyarodás történelmi léptékű feladatának megoldását. S azt igényli, hogy erőinket ne szétforgácsoljuk, hanem összefogjuk; és összefogjunk mindazokkal, akik ebben, az összeurópai fejlődési folyamat sikerében érdekeltek. Vissza akarunk kerülni a főútra, és keressük az oda vezető ösvényeket. Amihez el szeretnénk jutni, az a modem jogállam, a plurális politikai intézményrendszer keretében jól működő demokrácia, a hatékony, vegyes tulajdonon alapuló piacgazdaság. Ez utóbbi irányába már régebben is tettünk — némileg tétova — lépéseket. Már a 60-as évek közepén megszületett az a felismerés, hogy a naturális, mennyiségi célokon és utasításokon alapuló központi tervezés nem képes pótolni a piac szerepét. De ebben az időszakban a piacfelfogás még leszűkült az árupiacra. Hosszú út vezetett ahhoz — a világnak e táján eredetinek ható — felismeréshez, hogy a gazdasági folyaElképzelések Tarnaszentmiklóson, a Metalloglobus telepén Új piacokat tárnak fel — Nincs nálunk munkanélküliség, meg tudjuk tartani az embereket! — ezzel a számunkra örvendetes hírrel fogadja az érdeklődőt Budai István fenntartási osztályvezető Tarnaszentmikló- son, a Metalloglobus Fémipari és Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat helyi telepén. Még azt is hozzáteszik, jelenleg kétszázhú- szan dolgoznak ott, s a vállalat fejleszteni is képes: új tevékenységet vezetnek be a színesfémek kohászati előkészítése terén. — A talpon maradáshoz melyek a legsürgetőbb tennivalók? — Idei fő feladatunk — yála- szol Kovács László áruforgalmi és lemezalakítási osztályvezető — olyan új piacok feltárása, ahol még nem vagyunk jelen. A Duna—'Tisza-közére és a Tiszántúl térségére gondolok elsősorban. Van 15 közös boltunk és öt nagy tranzit raktár. Utóbbiak Nyíregyházán; Szentesen, Szolnokon, Siófokon és Székesfehérvá-, rótt találhatók. Áruforgalmi tervünk erre az esztendőre 460 millió forint. — A megrendelők? Budapesten a 23. Számú Állami Építőipari Vállalat, Hódmezővásárhelyen a Fémtechnika matok összehangolásának és a társadalmi kontroll érvényesítésének a piacnál nincs jobb színtere, és a pénznél nincs jobb eszköze. De végül ez nyitotta meg az utat ahhoz, hogy aktívan hozzálássunk a pénz- és tőkepiac intézményi, szervezeti és működési feltételeinek kialakításához. Ezután utalt arra, hogy a modem ipari világban a gazdaságok szerkezete, az azokban betöltött funkciók átalakulóban vannak. Ahhoz hasonlítható fordulat megy végbe, mint amikor a termelés kikerült a család köréből, és szervezett társadalmi folyamattá vált. Most a termelésről leválnak a szolgáltatások. így nemcsak az oktatás szerepe nő, hanem a kutatásigényes termékek és az értékesítési, szolgáltatási folyamátok jelentősége is. A modernizáció pénzügyi intézményi feltételeinek megteremtésében az elmúlt néhány évben három kiemelkedően fontos lépést tettünk. A 80-as évek elején, mintegy négy évtizedes szünet után ismét lehetővé vált értékpapírok kibocsátása és forgalmazása. A pénzügyi intézményi rendszer modernizálásának következő állomása a kétszintű bankrendszer létrehozása volt. Megkezdődhetett a mai kor követelményeinek megfelelő monetáris politika és eszköztár kiépítése. Mindez az eddiginél sokkal nyíltabb, demokratikusabb, és ezáltal eredményesebb társadalmi ellenőrzést tesz lehetővé a tőkék befektetése és áramoltatása felett. A pénzügyi intézményrendszer megújulásával, a tőkepiac internacionalizálásával, majd a valutakon vertibilitás fokozatos kialakításával szervesen összekapcsolódnak a bel- és külföldi folyamatok, s ezen keresztül a gazdasági élet szereplői nap mint nap szembesülnek a nemzetközi pénzvilág értékítéletével. Mivel a múltban ezeket a jelzéseket a gazdaság szereplői gyakran megszűrve és késleltetetten észlelhették, nem alakultak ki sem makro-, sem mikroszinten a gazVállalat. Megemlíthetem az Alba Regiát, amely termékeinket a tengizi építkezésen is felhasználja. Éz a cég osztrák helyszíni szerelési munkákat is végez, s hét újdaság világpiaci alkalmazkodásának elégséges feltételei. A nemzetközi pénzvilágról szólva a miniszterelnök kitért arra: számunkra kiemelkedő jelentősége van a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal fenntartott kapcsolatainknak. Ezek olyan időszakban épültek ki, amikor nemzetközi fizetési helyzetünk több, egyrészt tőlünk független tényező hatására kritikussá vált. S ennek a kritikus helyzetnek az áthidalásában akkor semmi mással nem pótolható segítséget jelentett, hogy csatlakozhattunk ezekhez az intézményekhez és élvezhettük támogatásukat. Kapcsolatunk azóta is intenzív és korrekt. Remélem, ezt a minősítést ők is osztják. Nem tagadjuk: számítunk arra, hogy a gazdaság modernizálásához, a piacgazdaság feltételeinek megteremtéséhez saját erőfeszítéseink mellett támaszkodhatunk a nemzetközi környezet, s különösen a Valutaalap és a Világbank támogatására. Tudatában vagyunk: egy ilyen együttműködés csak a könyörtelen realitások kölcsönös figyelembevételével folytatható. E realitásokba éppúgy beletartozik a gazdasági szerkezet átalakítására, a külső és belső pénzügyi egyensúly megteremtésére vonatkozó követelmény, mint a magyar gazdaság működési mechanizmusát befolyásoló objektív adottságok, s a társadalmi, politikai viszonyokból adódó korlátok. Bármelyik oldalt vagy tényezőt hagyjuk figyelmen kívül, kudarcra ítéljük legjobb törekvéseinket. Nem tehetünk úgy, mintha nem tudnánk: gazdaságunk még nem igazi piacgazdaság. Ráadásul birkózik azzal a nem könnyű feladattal, hogy belső piacán ösz- szekapcsolja a gyökeresen más értékrendet hordozó nyugati és keleti piacokat. Egy ilyen közegben természetesnek kell tekinteni, hogy egy „szabályos,, piac- gazdaságban jól kiszámítható hatással járó eszközök — például kamatlábemelés, valutaleértékelés, adókulcs-módosítás — nálunk alkalmazva nem ugyanazokat a reagálásokat és következményeket váltják ki. Ha erre nem vagyunk tekintettel, keserű csalódások érhetnek bennünket. fajta profilt igényel. Ez teljesíthető termékfésüléssel, átalakítással. — Kereseti lehetőségek? — Az év végén a nyereséggel, A működési sajátosságok figyelembevételénél csak egy fontosabb: hogy jobbító törekvéseink magát a működést nehogy lehetetlenné tegyék. Ez a veszély akkor áll fenn, ha a gazdasági racionalitás szempontjai elfedik előlünk az óhatatlanul keletkező társadalmi feszültségek kritikus értékét. Ezután kifejtette: tudnunk kell, hogy a pénzügyi intézmény- rendszer piacgazdaságokból jól ismert eszköz- és szervezeti rendszerének kiépítése önmagában nem garantálja a gazdaság hatékony működését. A bankszakma presztízsének növeléséhez véglegesen meg kell haladni néhány, az ötvenes években kialakult, és azóta klisévé merevedett ideológiai tabut is. Arról van szó, hogy a vállalkozás ne tartozzon többé az erkölcsileg gyanús kategóriába, ellenkezőleg: a vállalkozás számítson erénynek. Rögtön hozzátenném, hogy nem a mai, kissé még zsibvásárra hasonlító formájában, hanem a holnap piaci kényszere által szabályozott alakjában. Fontos, hogy a gazdálkodás, a vállalkozás társadalmi felelősségét az jelentse, hogy az emberek szükségleteit kielégítő javakat kell termelnie. A gazdálkodás tehát elsősorban ezen a ponton erkölcsi kérdés, és ha ezt az erkölcsi szabályt a gazdálkodás megszegi, akkor nemcsak veszteséges lesz, hanem erkölcstelennek is minősül. így fejezte be: Magyarországon többnyire nagyobb szimpátiát táplálnak a kiutat radikális politikai megoldásokkal kereső Kossuth, mint az Európához való felzárkózást a minőség, a magas szintű szakmai tudás és kultúra irányában kereső Széchenyi iránt. Mi most nem elszakadni — főleg nem leszakadni — akarunk, hanem integrálódni a modem euió- pai nemzetekhez; ehhez Széchenyi szellemére kell sokkal fogékonyabbnak lennünk. Az első tanfolyamok már a következő napokban kezdődnek, egyebek között a pénzpiac — tőkepiac kapcsolatáról, a váltókról, a lízingekről, a kisvállalkozások finanszírozásáról, a különféle monetáris szabályozásról. A hallgatók sikeres vizsga után közös magyar — francia oklevelet kapnak. vagy a többletprémiummal együtt 8—10 százalékos emelkedés várható. (-lay) Sok még a kézzel végzendő munka A lefolyócsövekej rakodják át a telep udvarán (Fotó: Perl Márton)
