Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-17 / 41. szám
2. T NÉPÚJSÁG, 1989. február 17, péntek „így válhatunk Heves megye politikai centrumává...” (Folytatás az 1. oldalról) esztendő, amikor a nagyobb termelés ellenére csökkent a lakosság fogyasztása. Növekszik az egyre nehezebb körülmények között élők aránya. Ebből adódóan is romlik a közhangulat. A párttagság, de a széles köAéle- mény is elégedetlen a pártértekezlet óta eltelt időszak eddigi eredményeivel. Rendkívül felgyorsultak a társadalmi mozgások, sok az új, a szokatlan jelenség, és ezért többen úgy látják, hogy a párt és a kormány nem ura a helyzetnek, befolyásuk nem érvényesül kellően. A szaporodó szélsőséges megnyilvánulások a lakosságban már nemcsak nyugtalanságot, hanem politikai félelmet is kiváltanak. Sokan úgy vélik, a pártvezetésben nincs egység fontos és időszerű kérdésekben, hogy hatalmi harc folyik. A válság oka az is — a főtitkár szerint —, hogy nem sikerült a közvéleménnyel elfogadtatni: az elhatározott gazdasági és politikai kibontakozás az egész társadalomtól nagy erőfeszítéseket, teljesítményeket követel, s egy pár esztendeig nincs lehetőség a jogos igények kielégítésére sem. Szavakban szinte mindenki vállalja a célokat, de a szívós, kitartó munkát már sokkal kevesebben. Az okok közé sorolta a főtitkár, hogy a párt túlságosan belső ügyeivel volt elfoglalva, emiatt nem kapcsolódott határozottan és kedvezően a politika, a társadalom, az ország reálfolyamataihoz. A pártmozgalom nem volt eléggé jelen a politikai közéletben. Ide sorolta a gazdasági és a politikai reformfolyamatok gyors,ütemét, amely két veszélyt hordoz magában: egyrészt azzal, hogy saját tagságunk, de a társadalom egésze sem tud eligazodni a részdöntések sokaságában, még nem látja a fejlődés fő irányait. Másrészt felbomlás fenyegeti a gazdasági és a politikai reformfolyamatok összhangját. Ez azért veszélyes, mert eltereli a társadalom figyelmét a sorsdöntő kérdésekről, mindenekelőtt a gazdaságról. Hamisnak és egyoldalúnak ítélte azt a beállítást, hogy a gazdasági kibontakozás előfeltétele a politikai reform vé- gigvitele. Ez a szétválasztás a belpolitikai mozgások ellenőrizhetetlenné válásához, katasztrófához vezetne. Csakis a kettő szerves egysége a szilárd biztosíték. A kialakult válság okai között emh'tette a tájékoztatásban, benne a tömegtájékoztatásban meglévő tanulságokat, szélsőségeket. v Kiss Sándor részletesen elemezte a központi bizottsági ülésen Pozsgay Imrével kapcsolatosan kialakított álláspontot, felelevenítette a vitát, szólt nemzetközi megítélésünkről, s az ott elhangzott időszerű politikai kérdésekről. Benne a többpártrendszer megítéléséről. Kiemfelte azt a megfogalmazást, ami szerint pártegységgel a reformért — csak ez lehet a jelszavunk. A KB-nak szilárd elhatározását is tolmácsolta, hogy helyre kell állítani végre a tisztességes munka becsületét, garantálni az eredményesen dolgozó kollektívák biztonságát, meghonosítani a szigorú igényességet a termelésben. A KB-ülésen a főtitkár hangsúlyozta, hogy élni akarunk azzal a páratlan történelmi lehetőséggel, ami szerint reformprogramunk megvalósításában soha nem tapasztalt nemzetközi érdeklődést és jelentős támogatást kapunk. Mindezek alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt egy szabad, független, demokratikus Magyarország fejlesztésén fáradozik. A beszámolót követően dr. Bodó Sándor felvetette, hogy a megyei pártbizottság bízzon meg egy teamet az 1956-os megyei események tisztázására. Mindehhez Tóth István hozzátette, hogy egy reális képet alkotó videofilm készítése sem lenne haszontalan, merthogy 1986-ban a 30. évforduló kapcsán bemutatott dokumentumfilmek nem egyértelműen tárgyalják a történteket. Kiss Sándor válaszában a videofilm készítésével egyetértett, és ezt az igényt továbbítani is fogja, viszont egy külön munkacsoport életre hívását feleslegesnek tartotta, mivel akciótervükben szerepel az elmúlt négy évtized eseményeinek feldolgozása, s szükségtelennek ítélte ebből külön kiszakítani 1956-ot. Az MSZMP Heves Megyei Bizottságának akciótervét dr. Vasas Joachim ideológiai titkár terjesztette a pártbizottság elé. Ráirányította a figyelmet néhány új elemre, hangsúlyozta, hogy témákat terveztek. A fegyelmi bizottság önállóan tervez és dolgozik, megfelelő hangsúlyt kapott a nyíltság is. Ugyanezt tette Juhász Lajosa munkatér^előterjesztése során. A vitában elsőként Bódi Béla kért szót, s indítványozta, hogy amíg a politikai helyzet nem stabilizálódik, addig a pártbizottsági üléseknek legyen állandó napirendi pontja pártunk belső életének megtárgyalása. Javaslatát a hangulatjelentések tartalmi ismertetésével támasztotta alá, ami tanúbizonyságot tett a politikai helyzet értékelésének, megértésének, követésének bizonytalanságáról. Feltette a költői kérdést, hogy vajon szembesülünk-e ezekkel a hangulatjelentésekkel. Az akciótervet vizsgálva felhívta a figyelmet a két gazdaságpolitikai rész összefüggéseire, s indítványozta azok összevonását. Egyetértett azzal, hogy időrendet nem határoztak meg, viszont óvta a jelenlevőket a munka kampánnyá válásától. Kócza Imre azt fejtegette, hogy a májusi pártértekezlet óta több programot készített már a párt, csak ezek következetes végrehajtása hiányzik. Mint említette, így nehéz mozgósítani. Felhívta a figyelmet arra, hogy két olyan esztendő következik, amelyben az esetleges többpártrendszerben kell az MSZMP-nek megőriznie vezető szerepét. Mindez nagyon kemény helytállást igényel, csakhogy ha állandóan ülésezünk, akkor nem leszünk képesek kellőképpen mozgósítani. Valamivel konkrétabbá kellene tenni ezeket a célkitűzéseket, hogy a párttagok tudják, érezzék, mi is a pontos teendő. Akciótervükben is olvasható olyan program, ami nagy területet ölel fel, majdhogynem át- foghatatlan. Készül a párt programja, aminek az a címe: Mit akar az MSZMP? Remélem megmondja. Nekünk is meg kell mondani, hogy mit akar itt Heves megyében konkrétan a gazdaság területén, hol van a legnagyobb gond a káderekkel, felmérni, hogy ki milyen politikus, mert ma politizálni kell. Szükséges megfogalmazni a párttagok felé a követelményeket, nem azt mondani, hogy dolgozzatok önállóan. Tudjuk-e egyáltalán, hogy a többpártrendszerben kikre lehet számítani. Azért, hogy ne veszítsünk sok párttagot, rövid távú, azonnali programot kell adni, minden felvetődő kérdésre azonnal reagálni, láttatni magunkat, erőteljesebben politizálni. Vass József arról szólt, hogy a megyében meglévő tudományos műhelyeket be kell vonni az akcióprogram megvalósításába. Jöjjön létre a MTESZ mellett egy társadalompolitikai tagozat, annak egy közvélemény-kutató csoportja. S mindezt kezdeményezze a párt, mert erre szüksége van a megyei tanácsnak, a KISZ- nek, a Hazafias Népfrontnak s a szakszervezetnek is. Az akció- programban szereplő agrárpolitikai kérdéshez viszont felesleges külön munkacsoportot életre hívni akkor, amikor a GATE ezzel foglalkozik. Követendőnek tartotta a megyei pártvezetésnek azt a nemrégiben elindított gyakorlatát, amelynek során a különböző állami, politikai, társadalmi szervek, intézmények vezetőivel egyeztetik véleményeiket, megismerik egymás gondolatait, problémáit. így volt ez a megyei tanács vezetőivel történt látogatás alkalmával is, csakhogy hiányolta, miért nem vett részt ezen néhány, alapszervezetben dolgozó párttag. Goda Miklós arról szólt, hogy a 20 pontos akcióprogramból mindössze kettő foglalkozik gazdaságpolitikai kérdésekkel. Ónmaguktól kérdezte: meg tudjuk- e mondani, hogy a megyében milyen szerkezetátalakítás szükséges, hogy a megyére vonatkoztatva milyen agrárpolitika érvényes? Felelt is kérdéseire: nem. Kifejtette, hogy az akcióterv fel- építményrészét konkrétnak, a gazdaságpolitikai részét viszont általánosnak tartja. Legalább a kongresszusig szóló időszakra határozzuk meg ezeket kézzelfoghatóan. Budai Sándor azzal kezdte hozzászólását, hogy Kócza elvtárs mondandójának elhangzásáig nyugtalan volt. Miután megismerte az ő véleményét, azért nyugodott meg, mert bebizonyosodott, nem érti félre az akciótervben megfogalmazottakat. Hivatkozott dr. Vasas Joachim azon mondatára, ami szerint ezt az akciótervet véleményeztetni kell a párttagsággal. Kifejtette: nem hiszi, hogy túl sok véleményük lesz ehhez. Hangot adott annak is, hogy ebben a dokumentumban már a célnak is szerepelnie kellene. Annak, hogy mit tegyünk. A bizalomvesztés okát leginkább abban látta, hogy még mindig csak vizsgálódunk. Az emberek unják ezt. Belefáradtak a vizsgálódásokba. Ha megfogalmazzuk a konkrét elvárásokat, megnyugszik a párttagság. Hozzászólását azzal zárta, hogy az akciótervben külön szerepet kapott az alternatív szervezetekkel való foglalkozás. A régi szövetségesek, a KISZ, a szak- szervezet, a Hazafias Népfront viszont kimaradt. Magda Sándor arra világított rá, hogy az eddigi hozzászólók összetévesztették a cselekvési programmal az akcióprogramot. Mint mondotta, nem azon kell vitatkozni, hogy kell-e bizottság vagy sem, hanem azokat minél rövidebb időn belül szükséges életre hívni, hogy a naponta felmerülő, újabbnál újabb kérdésekre is reagálni lehessen. Sós Tamás azt fejtegette, hogy bár több új elemet tartalmaz az akcióterv a korábbiakhoz képest, de osztotta azon véleményt, hogy túl általános. Véleménye szerint, amikor ezek teljesítéséről kell majd számot adni, nem lesz megfogható a feladat. Javasolta a stratégiai résznél a lakóterületi munka konkrétumait megfogalmazni. A pártegység megteremtésénél pedig egy újfajta pártegység-megfogalmazást indítványozott, amibe beletartozik a platform, szabadság és sok más. Szólt a káderkérdésekről, s kérte, hogy a különböző funkciókba kerülés előtt és alatt is foglalkozzanak ezzel. S nem kevésbé élesen vetette fel, hogy teremtsék meg a tisztességes visszavonulás lehetőségét. Patócs László arra hívta fel a figyelmet, hogy közel a tanácstagi választás. Nem tartotta elégnek az akciótervben erről szóló részt. Mint mondotta, a párttagjelölteknek olyan konkrét programmal kell a választópolgárok elé állnia, amiből látszik a párt elképzelése is. Maros völgyi György arra világított rá, hogy az elemezgetések- kel csak az események után kullogunk, s mindez magyarázkodásnak tűnik. Nem vezetünk, mert azt csak úgy lehet, ha biztosan tudjuk, hogy hová akarunk eljutni. Az akcióterv felöleli a pártértekezlet iránymutatását, de elemző és nem több. Már most érdemes arra az időszakra gondolni, amikor elszámolási kötelezettségünk lesz. A nyilvánosság megteremtése érdekében javasolta, hogy akár a pb, akár a vb néhány ülését tartsák meg különböző intézményekben, vállalatoknál, s ezek megszervezésébe vonják be az ott dolgozó kommunistákat is. ' Hozzászólt a vitához Kiss Sándor első titkár is. Mint mondotta, lehet, hogy rossz az akcióterv kifejezés. Ez inkább feladatterv. Születéséről elmondta, hogy azt vizsgálták, melyik az a kb. 20 téma — amit tartalmaz —, amit egymásra építve ki kell dolgozni. A konkrétságot ne ettől váiják. Ennek azt kell tartalmaznia, hogy hol áll. Ott kell a konkrétumokat számon kérni, amit majd ez alapján hozunk a testület elé. S nem kell megvárni egy testületnek, alapszervezetnek, hogy a pb állást foglaljon. Ne húzzuk-ha- lasszuk például a Kócza elvtárs által felvetett káderügyeket. Ha úgy látjuk szükségesnek, akkor döntsünk ott, helyileg. Vass József felvetése kapcsán elfogadta a kritikát, ami a különböző szervek, intézmények vezetőivel való találkozások miatt érte, de hangsúlyozta, hogy nem aktívaértekezlet volt a cél, hanem munka- módszer, munkastílus megtárgyalása. Rögtön ezután hozzátette azt is, hogy elképzeléseikben szerepel: szélesebb körben találkozni a párttagokkal, az alapszervezetek tagjaival mind gyakrabban. Budai Sándor felvetésére azt a választ adta, hogy nem az eddigi szövetségesekről való lemondás miatt nem szól az akcióterv a KISZ-ről, a HNF- ről, a szakszervezetről, hiszen velük naprakész együttműködési programjaik vannak. Az alternatív szervezetek viszont egy olyan új elemet jelentenek, ami azért került kiemelésre, mert többet kell tudni róluk. Dr. Vasas Joachim vita-összefoglalója során azt fejtette ki el- sőkéht, hogy jó volt érezni: senki nem akart elhallgatni semmit. Ez jó érzéssel töltötte el, s már jelent valamit a sokat hiányolt politikai dinamizmus megteremtődésé- ben. Elmondta, hogy a pártértekezleten elfogadott politikai program nyomán állították össze az akciótervet. Nem tértek ki a városi jogú pártszervek, alapszervezetek feladataira. Azt a tervet készítették el, ami a megyei pártbizottságra vonatkcteik. Felvetődött az a kérdés is, hogy miért nem feladattervről beszélünk, miért akciótervről. Azért, mert a pártértekezlet fogalmazott így, bár nem biztos, hogy helyes az elnevezés. Nem tartotta szükségesnek, hogy a megyei pártbizottság minden ülésén önálló napirendi pontként tárgyalja a párt belső életében zajló eseményeket, mert külön témaként szerepel az információs kérdések áttekintése. Akkor kell majd olyan munkát végezni, hogy ez a terület megfelelő módon korszerűsödjön. A vita során felmerült, hogy sok a munka- bizottság. Ettől ő nem tartott, merthogy 70 tagú a pb, s ha bevonják a különböző szakember párttagokat is, a meghatározott feladatok elvégezhetők. A megvalósításkor döntő, hogy milyen felkészült a párttag, a tagság. Még mindig sok mindent felülről várunk, mert az a kényelmesebb, a kevésbé problematikusabb. Megvilágította, hogy részletkérdéseket itt nem fognak megfogalmazni, azt az, adott területen kinek-kinek kell elvégeznie. Vass József nem érezte kielégítőnek az összefoglalás során elhangzott választ, ezért még egyszer megismételte hozzászólását. Miután minden részletet megtárgyalt a testület, Kiss Sándor javaslatára az akcióterv elnevezést feladattervre módosítva a pártbizottság egyhangúlag elfogadta a programot az éves, illetve féléves munkatervvel együtt. A pártbizottsági tagok egyhangú szavazatai alapján kerültek a jelölőlistára a fegyelmi bizottság tagjai, s Antal Lajosnak, a szavazatszedő bizottság elnökének jelentése szerint a titkos szavazást követően ugyanilyen egyhangúan választották meg: Borbáth Sándort, Domoszlai Józsefet, Juhász Tibort, Megyeri Lászlót, Mészáros Gábort, Molnáráé Kepes Katalint, Vájná Bé- lánét, Vámosi Lászlónét, Vere- bély Dénesi, Wachtler Istvánt. A megyei pártbizottság egyhangúan foglalt állást abban is, hogy a február 25-én sorra kerülő hevesi városi pártértekezleten Lukács Józsefet, illetve Sári Józsefet jelöljék az első titkári funkcióba. Tudósítás: Kis Szabó Ervin Fotó: Szántó György Bővíteni a kapcsolatokat kereskedelmi téren is A kolumbiai külügyminiszter budapesti tárgyalásai Magyarország és Kolumbia nemcsak politikai, hanem kereskedelmi téren is bővíteni kívánja kapcsolatait — hangzott el a két ország külügyminiszterének csütörtök délelőtti hivatalos tárgyalásán. Julio Londono Paredes- nek, a dél-amerikai ország diplomáciája irányítójának a személyében első ízben tesz hivatalos látogatást Magyarországon kolumbiai kormánytag. Julio Londono Paredes délelőtt először a Hősök Terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét, majd több mint két órán át tárgyalt vendéglátójával, Várkonyi Péter külügyminiszterrel. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes és Eduardo Suescún-Monroy, Kolumbia budapesti nagykövete. A kolumbiai kormány már korábban úgy döntött, hogy közeledik a szocialista országokhoz. A külügyminiszter tavaly ellátogatott Lengyelországba és Csehszlovákiába, az államfő pedig idén a Szovjetunióba készül. Ami Magyarországot illeti, hazánk tavaly javaslatot tett Kolumbiának egy 185 millió dollár értékű kereskedelmi megállapodásra. Ebben öt magyar vállalat lenne érdekelt. Kolumbiai részről gondosan tanulmányozzák a mindkét fél számára igen előnyösnek tűnő indítványt. A részletek kidolgozása a kereskedelmi szakemberek bevonásával folyik, s remélhetőleg hamarosan alá lehet írni a megállapodást. A kabuli kormány mindenkor kész tárgyalni Ne legyen vérontás Felvételünk az utóbbi napok emlékezetes eseményéről: Borisz Gromov, 14 éves fia társaságában, azután, hogy utolsónak átlépte a szovjet—afgán határt. Afganisztán alelnöke szerint a katonai erőviszonyok mérlegének nyelve a kabuli kormányerők javára billen az afgán belhá- borúban. Úgy véli, hogy a kormányerők most létszámban nagyobbak, szervezettségben különbek mint valaha e század folyamán. Abdul Rahim Ha tef egy csütörtöki, moszkvai sajtóértekezleten fejtette ki e véleményét. A kormányerők létszáma Abdul Rahim Hatef szerint körülbelül félmillió. Az ellenzék csapatait úgy jellemezte, hogy mozgékonyabbak a kormányerőknél. Az erőviszonyok jellemzésére megemlítette: 26 tartományból vonultak ki szovjet csapatok, ám a felkelők egyiket sem tudták megkaparintani. A nemzeti megbékélés és a semleges külpolitika az afgán államvezetésnek és az Afganisztáni Népi Demokratikus Pártnak stratégiai célja. A hadiszerencse forgandóságától, s az ellenzék magatartásától függetlenül törekszenek arra, hogy az afgán nép minden rétege politikai képviseletet nyeljen, hogy az országban többpártrendszer és vegyes tulajdon legyen. Megerősítette: a kabuli vezetés bárhol, bármilyen szinten hajlandó tárgyalni fegyveres ellenzékével a vérontás beszüntetéséről. Brit tiltakozás Khomeini fenyegetése miatt Csütörtökön délelőtt Irán rangidős londoni diplomáciai képviselőjét bekérették a brit külügyminisztériumba, amelynek szóvivője kijelentette: ”Nagy-Britannia tiltakozott Iránnál, amiatt, hogy Khomeini aja- tollah halállal fenyegette meg Salman Rushdie-t. Egyúttal befagyasztotta a teheráni brit nagykövetség bővítésére vonatkozó terveit. A brit kormány úgy véli, mindaddig lehetetlen normális kapcsolatokat kiépíteni Iránnal, amíg az iráni kormány a nemzetközi normáknak meg nem felelő magatartást tanúsít.” Csehszlovákia Közrend elleni vétségekért — büntető jogszabályok Az elmúlt hónapok tüntetései, illetve az utóbbi időben egyre gyakoribb, közrend elleni vétségek, rendbontások miatt Csehszlovákiában törvényerejű rendelettel megszigorították a büntetőjogszabályokat. A döntést a csehszlovák parlament elnöksége hozta február 14-én. A korábbi hat hónap helyett egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki hatósági személyt akadályoz kötelességének teljesítése közben. Közrend elleni vétség miatt eddig háromhónapi szabadságvesztést vagy ötezer korona pénzbüntetést szabhattak ki a bíróságok, most ezt hat hónapra, illetve húszezer koronára emelték. Csehszlovákiában eddig nem volt olyan jogszabály, amelynek alapján büntetni lehetett volna a „közrend megőrzésével kapcsolatos államérdeket” sértő sajtótermékek előállítóit, illetve terjesztőit. Az Alkotmányjogi Bizottság elnöke elmondotta: az utóbbi időben megszaporodtak az ilyen vétségek, ezért volt szükség a büntetést lehetővé tevőjog- szabály-kiegészítésre.
