Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-17 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 41. szám ÁRA: 1989. február 17., péntek 4,30 FORINT EMBERI DOLGOK „S lássunk csodát! A lapunkban közölt kérésnek mégiscsak volt foganatja.” (3. oldal) JÚLIUS KÖZEPÉN SÍRFELTÁRÁS A poéta kuriózumot szolgáltató rokona lakik Irkutszkban? (4. oldal) AZ ÉMÁSZ-NÁL NINCS ADÓKEDVEZMÉNY Villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulás: APEH-tól? ,áramütés” az (8. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 3, 15, 53, 65, 73 Megváltozott időpont, másik helyszín Küldött minden megyei szövetség elnöksége, és 3—5 meghívott A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége ügy határozott, hogy az országos termelőszövetkezeti konferenci­át a korábban meghirdetett idő­ponttól eltérően február 24-25- én rendezi meg. A testület java­solta, hogy a tanácskozás helye is változzék. A helyszín az MSZMP Budapest XI. kerület, Villányi út 11—13. szám alatti oktatási igazgatósága lesz. Az el­nökség azért döntött így, mert a több mint 500 küldöttnek a ta­nácskozás technikai feltételeit itt lehet megteremteni. A konferencián az országos tanács 125 tagja, minden megyei szövetség elnöksége és megyén­ként 3—5 szövetkezeti meghí­vott vesz részt, küldöttként. Az országos tanácskozás résztvevői írásos előteijesztése- ket kapnak; elemzést a termelő- szövetkezetek helyzetéről, a gaz­dálkodási feltételek javításának lehetőségeiről, a szövetkezetpo­litika időszerű kérdéseiről, vala­mint állásfoglalásokat az érdek- képviseleti munka megújításá­ról. A bevált tradíciók munkánk építőkövei Dr. Maróthy László volt a Bükki Nemzeti Park vendége „Környezetvédelem a peda­gógusképzésben” címmel elmé­leti konferencia kezdődött teg­nap a Heves megyei KlSZ-bi- zottság felsőtárkányi továbbkép­ző központjában. Ebből az alka­lomból kereste fel dr. Maróthy László környezet- és vízgazdál­kodási miniszter szűkebb hazánk táj- és természetvédelmi bázisá­nak központját, a felnémeti sáncban lévő Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát. A vendéget dr. Bartucz Fe­renc, a BNP igazgatója kalauzol­ta és mutatta be a központban folyó munkát. Ezt követően a miniszter oldott kerekasztal-be- szélgetés formájában cserélt esz­mét a Bükki Nemzeti Park terü­letén tevékenykedő természető­rökkel, geológiai, állat- és nö­vénytani szakfelügyelőkkel, szakemberekkel. Dr. Maróthy László elmon­dotta: a jövőben a korábbiaknál nagyobb mértékben kívánják adaptálni a szaktudományi is­mereteket, és a régi, jól bevált tradíciókra is építik munkájukat. Igaz, a természet- és tájvédelem már komoly múltra tekint vissza, míg a környezetvédelem aránya lag friss szakterület. Az általa ve­zetett minisztérium a közeljövő­ben lesz egyesztendős, és e be­szélgetésekből kíván képet kapni arról, hogy milyen változásokat hozott a korábbi átszervezés, s megvalósíthatók-e mindazok az elképzelések a környezet-, táj- és természetvédelemben, amely­nek alapján életre hívták a mi­nisztériumot. Ó egyébként a kö­zeljövőben még szorosabb nem­zetközi együttműködést kíván kialakítani a környező országok­kal, hiszen csak így biztosítható egymás természeti értékeinek a megbecsülése és védelme. A jövőben is a védelem elsősé­gére kell figyelni a nemzeti par­koknak, hiszen munkájuk egyre inkább a társadalmi figyelem kö­zéppontjába kerül. Viszont a tá­mogatások csökkentésével nekik is az önmaguk eltartására kell tö­rekedniük. Szélesebb körű információk Ülést tartott a megyei NEB Tegnap a kora délutáni órák­ban ülést tartott a Heves Megyei Népi Ellenőrzési BizottságEger- ben, a megyei tanácson. Az ülé­sen részt vett Ballal László, a KNEB elnöke, aki eredményes­nek tartotta a testület munkáját, és felhívta a figyelmet a soron lé­vő feladatok pontos végrehajtá­sára. A vendégek közt volt Kür­tösi Károly, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője és dr. Asztalos Mik­lós, a megyei tanács elnökhelyet­tese is. A napirendben elsőként Cse- pelyi Károly, a megyei NEB el­nöke tartott beszámolót az el­múlt évi munkáról. Elmondta, hogy a megyei kibontakozási programhoz igazodó intézkedési tervük a szokásosnál is szélesebb körű információkra és témaja­vaslatokra támaszkodott. Ellen­őrzéseik többsége gazdaságpoli­tikai jellegű volt, így például a gazdaság működési zavarainak elhárítását segítette elő. Emellett figyelmet fordítottak a társada­lompolitikára, a szociálpolitiká­ra, ezen belül a lakossági ellátás­sal, szolgáltatással összefüggő gondokra, és figyelemmel kísér­ték az élet- és munkakörülmé­nyek alakulását is. A korábbi gyakorlatnak megfelelően tevé­kenységük szerves részeként foglalkoztak a lakossági pana­szokkal és közérdekű bejelenté­sekkel. Az idei évről szólva az előadó kitért arra, hogy ellenőr­zési és munkatervük alapján fel­adataik adottak a következőAó- napokra. Ezek az eddiginél köz­vetlenebbül kapcsolódnak a kü­lönböző szintű költségvetési gaz­dálkodás ellenőrzéséhez. Ezt követően Csepelyi Károly elnöki jelentését hallgathatták meg a résztvevők a megyei NEB határozatainak végrehajtásáról és a fontosabb intézkedésekről. Tájékoztató az MSZMP KB február 10-11-i üléséről Akcióterv a megyei pártértekezlet politikai programjának megvalósításához — Az első félévi munkaterv — Megválasztották a fegyelmi bizottságot — Jóváhagyták Lukács József és Sári József heves városi Pártbizottság első titkári jelölését „így válhatunk Heves megye politikai centrumává..." Ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Tegnap délelőtt Egerben a januári pártérte­kezletet követően első ízben tartott ülést a megyei pártbizottság. A testület tájékozta­tót hallgatott meg Kiss Sándor első titkár előadásában, az MSZMP KB február 10- 11-i üléséről. Ezt követően dr. Vasas Joa­chim és Juhász Lajos, a megyei pártbizottság titkárai előterjesztésében megvitatták a me­gyei pártbizottság akciótervét, megtárgyal­ták a pártbizottság, valamint a végrehajtó bizottság éves, féléves munkatervét. Kiss Sándor első titkár tá­jékoztatóját tartja Kiss Sándor első titkár kö­szöntőjében hangsúlyozta, hogy megválasztásuk, a megyei párt­értekezlet óta első alkalommal találkoznak, s ezt felhasználva kívánt mindenkinek alkotó munkát, jó együttműködést. To­vábbá azt, hogy legyen erejük, türelmük a pártértekezlet által elfogadott program megvalósí­tásához, a kialakult feszültségek feloldásához. Kiemelte, hogy nyílt vitáikkal, munkájuk társa­dalmasításával, megalapozott döntéseikkel, a feladatok végre­hajtásának átgondolt megszer­vezésével váljanak megyénk po­litikai életének centrumává. Kö­zös munkával, egyetértésben vá­lasztóikkal, megyénk párttagsá- gának-tagjaival, jelenünkért, jö­vőnkért, a párt eszmei, politikai egységéért, megyénk lakosságá­ért, gazdasági, társadalmi gond­jaink felszámolásáért. E gondo­latok jegyében adta át a szót Ju­hász Lajosnak, a pártbizottsági ülés első elnökének, aki minde­nekelőtt Bányai Istvánt, a KB tagját, valamint Lakosi Kál­mánt, a KB munkatársát kö­szöntötte. Mielőtt az érdemi munkához kezdhettek volna, Bódi Béla felvetette, hogy a két napirendi pontként megjelölt akció- és munkatervet egy napi­rendi pontként tárgyalják. Mi­után a pártbizottság tagjai ezzel egyetértettek, megválasztották a szavazatszedő bizottságot, akik­nek a későbbiek során arról kel­lett számot adni, hogy kiket vá­lasztottak meg a fegyelmi bizott­ság tagjaivá. Mint ismeretes, a megyei pártértekezleten csak a fegyelmi bizottság elnökét vá­lasztották meg Tass József sze­mélyében, tagjait ezen az első pártbizottsági ülésen jelölték. A levezető elnök bejelentette azt is, hogy a pártértekezlet hatá­rozatának értelmében, ha más­ként nem rendelkeznek, akkor a pártbizottsági ülések nyíltak, azon előzetes bejelentés alapján bármelyik párttag részt vehet, így erre az ülésükre ketten voltak kíváncsiak a hivatalosan is meg­hívottakon kívül, Bóta Sándor és Bujdosó Sándor személyében. Elfogadta a pártbizottság azt az előterjesztést is, hogy a nem pb- tag városi, városi jogú pártbizott­ság titkárai, a megyei pb osztály- vezetői, a megyei bíróság elnöke, valamint a megyei főügyész ál­landó meghívottként legyen je­len. Ezt követően került sor Kiss Sándor tájékoztatójára a február 10-11-i, soron kívüli központi bizottsági ülésen elhangzottak­ról. Mint mondotta, munkáját nagyban megkönnyíti, hogy a két nap történéseiről közlemény jelent meg, Grósz Károly interjút adott a Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió munkatársainak, aminek tartalma a napilapokban is megjelent, a közeljövőben ol­vasható lesz Grósz elvtárs elő­adói beszéde és zárszava, az alapszervezeti titkári tájékozta­tóban szerkesztett formában is napvilágra kerül a vita, a Társa­dalmi Szemle különszámában pedig már közölték a történelmi albizottság tanulmányát. Mind­ezt azért tartotta szükségesnek előrebocsátani, mert a párttag­ság kevesli a KB-ülésről szóló tá­jékoztatást. Ezt követően azt ad­ta közre, hogy pártunk főtitkára előadói beszédében időszerű po­litikai kérdésekről szólt. Hang­súlyozta, hogy feszültségekkel terhelt időszakban ült össze a testület, nagy jelentőségű kérdé­sekről dönteni. Ebből fakadóan nagy szükségét látta a higgadt­ságnak, az érzelmi töltésektől mentes, a párt és a nemzet iránti felelősségtől vezérelt vitának. A következőképpen jellemezte azt a politikai helyzetet, amiben élünk, dolgozunk, és amelyben a tervezett programunkat meg kell valósítani: Napjainkban a hosszú ideje tartó gazdasági és politikai vál­ság újabb, átmenetileg feszültebb szakaszátéljük át. Miben valósul meg a válság? Az életszínvonal romlásában, abban, hogy hosszú évtizedek óta 1988 volt az első (Folytatás a 2. oldalon) Politikai butikok Az idei télen ködös az időjárás. A köd alatt hol hű­vösebb, hol enyhébb légá­ramlatok uralják kontinen- 5 sünk nagy részét. Van olyan földrész viszont, ahol ki­mondottan lágyabb szellők fújnak, és évtizedes jégszik­lák olvadnak hatására. Fél- j reértés ne essék, nem időjá- j rás-jelentésről van szó, ha­nem a hasonlat vonatkozhat I napjaink politikai valóságá­ra. Szomorúbb viszont, hogy * a kedvezőbb áramlatokból mi itt Közép-Európában, azaz Európa és a Balkán szélén, kimaradunk. Fél év- százados'betegség kínozza e j földrajzi tájegységet. A leg­sebezhetőbb részen. Nyug­talanító, sőt a robbanás kö­zelségét érzékeltető hírek érkeznek a soknemzetiségű Jugoszláviából, s meglehe­tősen viharos szél fúj a Ti­szántúlra a Hargita felől is. Míg Magyarörszág belpoli­tikájában szeretné megvaló­sítani — felvállalva reforme­lődeinek történelemhagyo­mányát — a többrétű politi­kai, gazdasági, társadalmi teherviselését, addig külpo­litikájában egy autokratikus vezetésű, megkésett „abszo­lutizmussal” viaskodik déli határaink mentén. Álljunk meg egy pillanatra, s gon­dolkozzunk el: amíg fris­sebb politikai széljárást re­mélünk belügyeinkben, ad­dig vajon a polarizáció jót tesz-e külkapcsolatainknak. Létezik egy szép magyar mondás: menyemnek mon­dom, hogy a fiam is értsen belőle. Azaz, az örök igaz­ságok jó szívvel átruházha­tók. Épp ezért biztos: a kó­rusokból kihallatszanak a fals hangok, s ez annyit je­lent: egyes csoportosulások az erdélyi kérdésből úgyne­vezett politikai árudát, buti­kot akarnak csinálni, így véli ezt Bodor Pál, hazánkban élő erdélyi író is. Korántsem biztos, hogy a ! portyaharcokról híres ma- j gyár nemzet fölösleges kardcsörtetéssel, létező és vélt sebek emlegetésével hathat egy saját nagyságába j ájult nemzetre. A Központi j Bizottság külügyi osztályá- í nak szakemberei korábban j kijelentették: elengedhetet­len Trianon újbóli felülvizs- ] gálata. Ám ez korántsem j akarja azt, hogy az Erdély­ben élő magyarságnak eddig I is szörnyűséget juttató fe­nyegetőzés legyen ez. Sok- | kai inkább az új tárgyalási alapok keresését. Mert az I állandó fenyegetés szülte az elvadult helyzetet is. És gondoljunk az állatvilágra: a j sün is akkor fordítja tüskéit j felénk, ha megijesztik. Te- j hát taktikai kompromisz- j szumra kell törekednünk, és világos, korrekt programra. I Homályos, hamis alternatí­vák között eddig is lehetett volna választanunk, de a kö- j vetkezmények majdnem | végzetesek lettek. Remél­jük, elmúlik a politikai buti- i kok kora, a kiábrándulás, a cinizmus vagy az apátia, és I friss szelek híjnak Hargita I felé is. Soós Tamás Az új összetételű pártbizottság egy csoportja (Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom