Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-02 / 28. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. február 2., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. Logopédusok nehézségei Az iskolai kudarcok ellen - a szép beszédért Receptsarok ízes ételek Borscsleves Hozzávalók: 30 dkg sovány marhahús, 2 evőkanál olaj vagy 3 dkg zsír, 10 dkg sárgarépa és pet­rezselyemgyökér, 20 dkg burgo­nya, 10 dkg vöröscékla, 20 dkg édes fehérkáposzta, 1 kis fej hagyma, 10 dkg paradicsom, 1 dkg liszt, 1 dl tejföl, só, pár szem bors, citrom vagy ecet. A húst félpuhára főzzük. A hagymát apróra vágva a zsira­dékban megfonnyasztjuk, a me­téltre vágott zöldségféléket hoz­záadjuk, megsózzuk, és a húshoz adjuk. Beletesszük a hámozott, cikkekre vágott paradicsomot, a kockákra vágott burgonyát, az ujjnyi metéltre vágott káposztát, borsot, pár csepp ecetet, és pu­hára főzzük. A liszttel világos rántást készítünk, a levest be­rántjuk, és 5 percig forraljuk. A húst tálalásnál vékonyra felszele­teljük. Ecet helyett ízesíthetjük citrommal vagy kovászos uborka levével. Közvetlenül tálalás előtt keverjük el a tejföllel. Készíthetjük marhahús he­lyett krinolin- vagy virslikarikák­kal, ezt tálalás előtt 5-10 perccel adjuk a leveshez. Sólet Hozzávalók: 40 dkg tarkabab, 40 dkg marhahús (leveshúsnak való), 2 libacomb, 40 dkg füstölt hús (legjobb a füstölt libacomb vagy mell, de tehetünk bele füs­tölt csülköt vagy oldalast is), 1 kis fej vöröshagyma, 1 kiskanál pirospaprika, 3 evőkanál olaj vagy 2 dkg libazsír, 1 evőkanál liszt. A zsiradékon megpirítjuk az apróra vágott hagymát, meg­hintjük pirospaprikával, beletesz- szük az előző este beáztatott ba­bot, és felengedjük kb. 2 liter víz­zel. Hozzáadjuk a húsféléket, és a tetejére hintjük a lisztet, ame­lyet belekeverünk. Az egészet le­fedjük, és a sütőben addig sütjük, míg a belevalók teljesen meg nem puhultak. Általában nagy fazékban jó készíteni, és ügyelni arra, hogy a víz a kezdetén ellep­je a belevalókat. Sózni csak ak­kor kell, ha a benne lévő füstölt hústól nem elég sós. Sokan gers­lit is raknak a sóletbe, de anélkül is kitűnő. A sülés során a vizet a bab és a húsfélék magukba szív­ják, ha túlságosan is elfő a leve, ajánlatos kevés vízzel pótolni, de tálalni rövid lével, sűrűn kell. ízes bukta Hozzávalók: 1/2 kg liszt, 2 dkg élesztő, 2 tojássárga, 3 dl fej, 6 dkg zsír, vaj vagy margarin, 5 dkg cukor, csipetnyi só, 25 dkg lekvár a töltéshez. 1 dl langyos tejjel, 1/2 dkg cu­korral, az élesztővel és 3 kanál liszttel kovászt készítünk. A to­jássárgákat a cukorral elkavar­juk, hozzáöntjük a tejet, amiben a sót feloldottuk. A liszt közepé­be mélyedést készítünk, és abba öntjük az anyagokat a kovásszal együtt. Fakanállal jól kidolgoz­zuk, hogy hólyagos legyen, és hozzáöntjük a langyosra olvasz­tott vajat, amivel szintén jól el­dolgozzuk. Langyos helyen egy óráig kelesztjük. Lisztezett desz­kára kiborítjuk, gyengén átgyúr­juk, 1 cm vastagra kinyújtjuk, 8-10 cm-es négyszögekre vág­juk, közepébe gyümölcsűd te­szünk és összecsavarjuk. Ezeket megzsírozott tepsibe egymás mellé helyezzük, tetejét zsírral megkenjük, 1/2 óráig kelesztjük és közepesen forró sütőben süt­jük. Sütés után deszkára kiborít­juk, de csak tálaláskor szedjük szét a buktákat. Tetejét cukorral meghintjük. Készíthetjük túró­töltelékkel is. Hideg kávé (mazagran) Egy pohárban összekeverünk 1/3 rész kristály étjeget, 1/3 rész erős, édesített feketekávét, 1/3 rész szódavizet. Szalmaszállal tá­laljuk. Kiváló üdítőital. A logopédiát nem sokan is­merik, s talán jelentőségét sem fogadják el teljesen. Pedig ma már egyre több a dadogó, pösze, egyszóval beszédhibás gyermek, akikre oda kellene figyelnünk. A velük kapcsolatos problé­mákról beszélgettünk az Eger­ben dolgozó szakemberekkel. Felkutatásuk nem kis gondot okozott, hiszen nincs közös szék­helyük: a város különböző álta­lános iskoláiban tanítanak. Az egri 13-as számú általános iskola logopédiai „szobájában” talál­koztunk munkaközösségük ve­zetőjével Nagy Imrénével, köz-, vetlen munkatársával dr. Hor- váthné Papp Juliannáal, Nagy Enikővel, aki a 6-os iskolában és Fábián Zsuzsával, aki a Lenin út 123. szám alatti óvodában dol­gozik. A helyiség méretét tekint­ve aligha mondható tanterem­nek, s zajos fekvése sem legmeg­felelőbb a célnak. Bútorzata csak szűk helyet hagy a belépőnek, hi­szen a két asztal, a szekrény, a he­verő és a néhány szék zsúfolásig megtölti a „termet”. A falakon színes, hangulatos mesefigurák, az asztalon ceruzák, számolóko­rongok, pálcikák, füzetek. A szoba barátságos levegője meg­változtatja első benyomásomat, mégis megkérdezem Nagy Imré- nét, hogy adottak-e a feltételek munkájukhoz ? — Sajnos majdnem mindany- nyian ilyen mostoha körülmé­nyek között dolgozunk. A leg­Nagyon gyakorlott háziasz- szony az olyan, aki pontosan — a családtagok számához igazítva — ki tudja számítani egy-egy kö­zös ebéd mennyiségét. Habár manapság, a mostani élelmiszer- árakból adódóan, egyre inkább rászorul mindenki a takarékos­kodásra. Mégis előfordul, hogy megmarad egy-két szelet felvá­gott, kis darabka sajt vagy kol­bász, falatnyi sülthús, egy-két ki­főtt burgonya, vagy hasonló. Teli éléskamrából vagy hűtő- szekrényből könnyű finom enni­valókat varázsolni, de ez napja­inkban egyre nagyobb gond. S nem rendelkezünk olyan teli pénztárcával, hogy a maradé­Hamarosan kezdődnek a he­tekig tartó vidám farsangi mu­latságok. A tánchoz pedig „kü­lönleges” ruha kell. Szerencsé­re az idei divat lehetővé teszi, hogy a legelegánsabb lányru­hák is házilag készülhessenek. Anyaguk változatos lehet, varrhatjuk selyemből, bársony­ból, takánszótt kockás alperi- ből, olcsó szövetből, sőt flanel­ből is. A fodornak nem kell a ruha anyagából készülnie, lehet elütő színű és idegen anyagú. A rajzok különböző korú fiata­loknak adnak ötleteket. 1. Arányos, karcsú lányok­nak való, selyem miniruha. A dúsan ráncolt fodor a vállán és a szoknyán készülhet a ruha anyagából, de szép csipkéből is. A háta mélyén kivágott. Alakí­tásra is alkalmas fazon. 2. Két színből kombinált selyem- vagy muszlinruha. Ez a fazon is al­kalmas alakításra. 3. Vállpán- tos selyemruha, hosszított de­rékkal, csípőre varrott pliszé fodorral. Derékig érő, lekerekí­tett boleró egészíti ki a ruhát. 4. Hosszított derekú, karcsúsított, fontosabb lenne, hogy valahol a belvárosban, egy helyen legyen a központunk. Ez nem a mi ké­nyelmünket szolgálná, hanem a gyermekeiket hozzánk hordó szülőknek nyújtana nagy segítsé­get, hiszen sokan meg sem talál­nak bennünket, úgy szét va­gyunk szórva. Persze szakmailag is sokat jelentene, ha egymással konzultálhatnánk. — Térjünk a dolog szakmai oldalára. Hogyan szűrik ki a be­szédhibás gyerekeket, s milyen korban kell elkezdeni velük fog­lalkozni? — Mivel a tiszta beszéd az is­kolaérettség feltétele, tanévkez­déskor az óvoda középső és nagycsoportjaiban és az iskolák első osztályában szűrünk Eger­ben és környékén egyaránt. Ez abból áll, hogy minden gyerek megtekint egy színes képekből álló feladatsort — s már nyújtja is felém Nagy Enikő a hangulatos, kis képeket tartalmazó kartonla­pot, amelyen egymásután sora­koznak a különböző állatok és tárgyak — s nekik meg kell ne­vezniük az ábrákat. Ebből meg­állapítjuk, hogy van-e és ha van milyen a beszédhibájuk. — Milyen arányban fordul elő ez a probléma? — A középsősök ötven száza­léka, a nagycsoportosoknak pe­dig a spontán javulás miatt 25-30 százaléka a beszédhibás, s ez az adat normálisnak mondható — válaszol a kérdésemre Nagy to­kokra ne gondoljunk. Egy kis ügyességgel, érzékkel és konyhai alkotókedvvel azonban a mara­dékokból is újat tudunk vará­zsolni... Ezekhez az alkalmi „kompo­zíciókhoz” nem lehet pontos re­ceptet adni. Legtöbbször egysze­riek és megismételhetetlenek, hiszen mindig más-más alap­anyagból és más-más mennyi­ségből tevődnek össze. Csak arra kell ügyelnünk, hogy összeillő ízeket rakjunk egymás mellé, ha­bár lehet, hogy alkotásunk eddig nem ismert zamatokkal lep meg még bennünket is. A megmaradt felvágott szele­teket, esetleg gombadarabokat gyöngyözött selyemruha, dú­san ráncolt szoknyával. 5. Koc­kás anyagból készíthető, hosz- szított derekú lánykaruha, a kocka színével azonos fodrok­kal. 6. Bársonyból készíthető kétrészes ruha. A felsőrész bő­sége gumiházba fogott. A gallér réné. — A szűrések során megta­láljuk azokat a gyerekeket is, akik az óvodai munka során va­lamilyen probléma miatt háttér­be húzódnak, és közülük kerül­nek ki pácienseink. Sajnos min­den esetet nem tudunk ellátni, hiszen több mint száz óvodás jut­na ránk fejenként. így rangsorol­nunk kell súlyosság és életkor szempontjából. A célunk az len­ne, hogy már a középső csoport­ban foglalkozhassunk mindenki­vel, mert minél idősebbek, annál nehezebb rögzült hanghibáikat kiküszöbölnünk. — Mi a teendő a szűrések után, s a szülők komolyan veszik-e cse­metéjük gondjait? — Tanácsadásra hívjuk be őket, s itt megpróbáljuk meg­győzni arról, hogy gyermekük­nek szüksége van a kezelésre, ugyanis sokan nem ismerik ezt be — mondja Nagy Enikő logo­pédus. — Sajnos a kiszűrteknek általában csak egyharmada jön el. A szülőket ekkor már meg­nyerjük arra, hogy be is hordják kicsinyeiket, s a házi feladatokat is megoldják velük. — Nekem más a véleményem a szülőkről — vetj közbe Fábián Zsuzsa, a Lenin úti „logopédiai óvodai csoport” szakembere. — Egyre több a súlyos beszédhibás gyerek, akiknek problémái is ösz- szetettebbek. Ebbe az óvodába nemcsak egészségesek, hanem a legsúlyosabb hibákkal küszkö­dök is járnak, akiknek min­és húsmaradékokat egy kis hagy­más zsiradékon megpirítjuk, mellé daraboljuk a burgonyát, tetejére reszeljük a sajtot, esetleg a húslevesből megmaradt zöld­séget is felkockázva hozzákever­jük, az előző napról megmaradt tejfölt a tetejére öntjük, s az egé­szet a sütőben megsütjük — s máris kész a különleges csemege. Az alkotó elemek tetszés sze­rint felcserélhetők, s így mindig más-más lesz a domináns íz: hú­sos, sajtos, zöldséges, gombás... Ha az összekomponált maradé­kokból is csak. kis mennyiség lesz, keverhetünk hozzá még egy-két kifőtt és áttört tojást is, adhatunk mellé rizst, rátehetjük és a kézelő csipkefodor. A szoknya négy fodorral készül. Ha nincs elég anyagunk ezek­hez, akkor azonos színű fényes selyemből is varrhatjuk. 7. Régi ruhából is alakítható bolerós együttes. A szoknya dereka dú­san ráncolt, alul fodros. Szép dennap szükségük lenne a keze­lésre. Ám a szülők nem látják be, hogy csöppségeiknek intenzív foglalkozásokon kellene tanul­nia. Ritka az a család, amelyben otthon is törődnének a kicsivel, hiszen — mondják ők — azért jár ebbe az óvodába, hogy a logopé­dus foglalkozzon vele minden­nap. Sokan még azt sem tudják, hogy a kezelés ingyenes, s ezzel az indokkal hárítják el közeledé­sünket. A családnak, az óvodá­nak és nekünk logopédusoknak jobban össze kellene dolgoz­nunk. Hiszen mindannyian azt szeretnénk elérni, hogy a gyer­mek minél hamarabb mehessen iskolába problémáit mind a háta mögött hagyva. — Mi tartozik a logopédia fel­adatai közé az artikuláció, a hangfejlesztés javításán kívül? — Á logopédia sokrétű fel­adatot lát el. A beszédhiba csak egy tünet, amelyet a legjobban le­het észrevenni, de ez még sok mindent hordoz magában. Ezért már nemcsak esztétikai problé­ma. Foglalkozunk az óvodások nagy- és finommozgásainak (kéz, szem) koordinációjával, szókincsbővítéssel, mondatalko­tással, a hallási figyelem és a rit­muskészség fejlesztésével, tehát iskolaelőkészítő gyakorlatokkal is — válaszol Nagy Imréné. — Ezért lenne fontos, hogy már az óvodában mindenkit el­láthassunk, s csak akkor kerülje­nek iskolába, amikor már nincs, kifőtt tésztára, süthetünk mellé burgonyakrokettet, szalmabur­gonyát — ahogy tetszik. Az alapanyagok drágulása, az általános takarékoskodás — ami minden családnál teljesen érthe­tő — még nem jelenti azt, hogy konyhai ötleteinkben is szegé­nyesebbeknek kell lennünk. Ép­pen ellenkezőleg! Az apró, de annál merészebb próbálkozások nyomán csalá­dunk asztalára olcsó, de mégis új és ízletes ebédet-vacsorát vará­zsolhatunk. A háziasszonyok alkotó fan­táziájának így nem az ára, hanem az értéke emelkedik — családi közös kasszánk hasznára! fehér blúz ülik hozzá. 8. Kockás vagy egyszínű anyagból készít­hető lánykaruha, nagy fehér gallérral. Madeiracsipke kere­tezi a gallért, a kézelőt és a szoknya alját. Villányi Zsuzsa vagy csak minimális a beszédhi­bájuk — fűzi hozzá Fábián Zsu­zsa. — Hiszen hogy tanulnak írni és olvasni, ha még beszélni sem tudnak rendesen? Mert ha mégis bejut az iskolába a súlyosan pö­sze, vagy dadogó, nehezen tud majd megküzdeni a tantervi kö­vetelményekkel, és a kudarc gyakran visszahúzódóvá, neuro­tikussá teszi. — Hogyan zajlik le egy foglal­kozás? — Az hogy hány résztvevővel dolgozunk, attól függ, milyen sú­lyos a problémájuk. Ha kevésbé, akkor néggyel is foglalkozunk egyszerre — felel ismét Nagy to­réné. — Legelőször az artikuláci­ós mozgást ügyesítjük, a hangok képzésének és ejtésének módját. Ezek után a helyes és helytelen ejtést különböztetjük meg, majd a csöppségek hallási figyelmét és elemzőkészségét fejlesztjük. Vé­gül pedig a szókincsbővítést és a mondatalkotást gyakoroljuk. — Hatásosak-e a kezelések? Eger és környéke óvodáiból ta­valy 270 rászorulót láttunk el és közülük 168-nál arattunk teljes sikert, ez országosan is kiemel­kedő. Gratulálunk ehhez a szép eredményhez s reméljük, hogy körülményeik javulásával, a csa­ládok és az óvodák nagyobb se­gítségével még hatékonyabb munkát végezhetnek a jövőben is logopédusaink. Búzás Zsuzsanna Orvosunk válaszol Nyolcéves kisfiam éjjel többször felkel ágyából, fel sem ébred, ha­nem alva járkál a szobájában, majd a lakásban. Reggel amikor felébred és rákérdezek a történtekre, semmi­re sem emlékszik. Kérdezem, hogy betegség tünete-e ez, vagy nem kell vele foglalkozni? — írja aggódó le­velében Z. Jánosné gyöngyösi olva­sónk. Az alvajárást vagy szomnambu- lizmust a tankönyvek általában a pszichológiai kórképek, vagy az al­vászavarok között tárgyalják. Nem sorolják tehát a különálló betegsé­gek körött. Annyi azonban bizo­nyos, hogy szoros összefüggés van az éjjeli ágybavizelés, az alvajárás és az epilepszia körött. Az alvajárás gyakoriságára nincsenek pontos adataink. A szülők és a gyermek környezete csak kellemetlen tünet­ként kezelik, titkolják, ezért nem mindig kerülnek az orvos elé az ilyen esetek. A keletkezési mecha­nizmusra vonatkozóan a legelfo­gadhatóbb magyarázat az, hogy az álmodó észlel, de nem tud. A nem tökéletes alvás közben mozgásje­lenségek indukálódhatnak. Az álomban az ébrenlét eseményei bi­zonyos formában folytatódhatnak, így minden különösebb kóros inger nélkül is bekövetkezhet tehát alva­járás. Az álom és az ébrenlét esemé­nyei váltakozva késztetik alva is mozgásra az egyént. Ezért van az, hogy minden indok nélkül jámak- kelnek a szobában az ilyen embe­rek, és olyat cselekszenek, amelyre másnap nem is emlékeznek. Az alvajárót magára hagyni tehát sohasem szabad, mert veszélyhely­zetbe kerülhet, például kieshet az ablakon. A gyermek környezete le­gyen türelmes és megértő e jelen­séggel szemben. Sohasem szabad ezért megfedni, hiszen ő a cselek­ményéről nem tehet. Kollégiumok­ban különösen nehéz az ilyen gye­rek helyzete, mert tréfálkoznak ve­le, rejtélyes, riasztó vagy éppenség­gel humorosnak tartják ezt a visel­kedést. Egy idő után e panaszok megszűnnek és soha többé nem tér­nek vissza. Végezetül még azt taná­csolom az aggódó szülőknek, hogy feltétlenül konzultáljanak ideggyó­gyász szakorvossal is, mert az alva­járás, mint tünet más betegségre te­relheti a gyanút. Ezt pedig a tünetek ismeretében eredményesen lehet gyógyítani. Maradékból konyhai „varázslat" Selyemből, muszlinból Fodor fodor Hátán

Next

/
Oldalképek
Tartalom