Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-15 / 39. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 39. szám 1989. február 15., szerda ÁRA: 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA LÁT-E ÖN REÁLIS ESÉLYT A KIBONTAKOZÁSRA? „...a munkanélküli-segéllyel nem értek egyet”- mondja a Mezőgép hegesztője.” (3. oldal) BEVEZETÉS A „KOCSMOLÓGIÁBA” Lehet, hogy a sarki italboltban tulajdonképpen tudományos kutatásokat végeznek? (4. oldal) ÖNGYILKOSOK NEMZETE? „...sűrűn szeretkeznek, és mielőtt önkezükkel véget vetné­nek életüknek, rengeteg adót fizetnek.” (5. oldal) A TE LE LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 23, 34, 55, 75, 88 Piacszervezés magyar vállalatok közreműködésével Kim De Dzsung az Országházban Stadinger István, az Ország- gyűlés elnöke kedden az Ország­házban fogadta Kim De Dzsun- got, a Koreai Köztársaság ellen­zékben lévő Béke és Demokrá­cia Pártja elnökét, és a kíséreté­ben lévő vezető politikusokat. Kim De Dzsung és az általa veze­tett küldöttség magánlátogatá­son tartózkodik Magyarorszá­gon. A tárgyaláson részt vett Fara­gó András, az Országgyűlés Saj­tóirodájának vezetője, aki az el­hangzottakról rövid tájékozta­tást adott az MTI tudósítójának: — A baráti légkörű eszmecse­rén az Országgyűlés elnöke em­lékeztetett arra, hogy most első ízben járnak vendégek a Koreai Köztársaságból a magyar Or­szágházban, s ez a látogatás min­den bizonnyal új fejezetet nyit a két ország törvényhozásának együttműködésében. Ezt köve­tően tájékoztatást adott a ma­gyar Parlament működéséről, s az elkövetkező egy év teendői­ről. Elmondta, hogy a törvény­hozó testületnek mintegy 35-40 új törvény megalkotásáról, illet­ve korábbi törvények módosítá­sáról kell döntenie, köztük a leg­fontosabb az új alkotmány elfo­gadása. — Kim De Dzsung pártja és népe nevében üdvözölte a Ma­gyar Népköztársaság és a Koreai Köztársaság közötti teljes jogú diplomáciai kapcsolatok felvéte­lét. Ez a lépés — mondotta — elősegítheti a Koreai-félsziget tartós békéjét és fejlődését. Utalt arra, hogy a népes delegáció lá­togatásának célja annak tanul­mányozása, mit tehet a Béke és Demokrácia Pártja a két ország közötti kapcsolatok ápolásáért, az együttműködés további fej­lesztéséért. Kitért arra, hogy pártja a másik két ellenzékben lévő párttal többséget alkot a nemzetgyűlésben, így befolyá­solni tudja annak munkáját. A két parlament együttműködését tovább javíthatná, ha a magyar Országgyűlés elnöke ellátogatna Szöulba, és megismerkedne a nemzetgyűlés munkájával. A koreai küldöttség itt-tartózkodása során találkozott az Or­szággyűlés külügyi, valamint kereskedelmi bizottságának néhány tagjával is. Az eszmecserén főként a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokról esett szó. A vendégek nem titkolták azon szándéku­kat, hogy magyar vállalatok közreműködésével szeretnének piaci po­zíciókat szerezni Jugoszláviában, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Lengyelországban és természetesen a Szovjetunióban is. Az OBT véleménykutatása Fórum a békemozgalom megújulásáról Nyílt fórumot tartott tegnap délután Egerben, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizott­ságán az Országos Béketanács, amely a különböző vitáin el­hangzott javaslatok és vélemé­nyek alapján a mozgalom meg­újítására törekszik. E kezdemé­nyezésekről adott tájékoztatást ezúttal Barabás Miklós, az OBT főtitkára az érdeklődő népfront­tagoknak, illetve a papi békebi­zottságok és az MDF képviselői­nek. Mint hangsúlyozta: az el­múlt két-három évben az Orszá­gos Béketanács nemzetközi és hazai tevékenységének tartalmá­ban, jellegében és módszereiben számottevő változások történ­tek. A nemzetközi helyzet és a hazai környezet gyökeres meg­változása, valamint az új típusú együttműködés és szolidaritás iránti igény megfogalmazása az eddigi eredmények mellett to­vábbi lépések megtételére kész­teti a mozgalmat. Ehhez a nem­zetközi fejlemények kedveznek, s lehetőséget biztosítanak arra, hogy erősebbé váljék az az össze­fogó erő, amely a békemozga­lomban rejtőzik. Az elképzelések szerint a megújulási folyamat útja, hogy az Országos Béketanács nemzeti jellegű, önálló koalíciós szövet­séggé alakuljon át, amely a Ma­gyar Békeszövetség nevet veszi fel. Ehhez a békemozgalomnak a programja kialakítása során szá­mításba kell vennie a hazai közé­let szereplőinek erőteljes válto­zását, az alkotmányozó törekvé­seket, a nagy számban megjelenő társadalmi érdekközösségeket és a programjaikban megfogalma­zódó béke- és biztonságpolitikai elképzeléseket. A fórum résztvevői közül szá­mosán'kiemelték, hogy nem az elnevezés a lényeg: a program, amelyet felvállal. Kerüljön elő­térbe a koordináló szerep, a tö­megmozgalom-jelleg az emberi, a nemzeti összefogás jegyében. S a szövetségbe tömörült egyéni és csoportos tagság véleményének toleráns értékelése alapján, ala­pozva arra, hogy a változó világ­ban is legyen érvényes jelszó: „A béke minden ember legszemélye­sebb közügyé...” Sajtótájékoztató a HM-ben Fegyveres, fegyver nélküli és polgári szolgálat a néphadseregben Kedden a Honvédelmi Mi- MN kiképzési csoportfőnöke tá- nisztériumban sajtótájékoztatót jékoztatta az újságírókat a febru- rendeztek. Előbb dr. Mórocz La- ári állományváltásról, az alterna- jos vezérezredes, honvédelmi tív katonai szolgálat várható be- minisztériumi államtitkár, az (Folytatás a 2. oldalon) Összefogás eredménye — Az idén még tízezren — Kitüntették a tervezőt és a kivitelezőket — Az idegenforgalmat is szolgálja — Jelkép is — Ami méltó a korhoz, méltó a helyhez Átadták, Eger SZOT-üdülqjét Tegnap délelőtt Egerben ben­sőséges ünnepség keretében ad­ták át a megyeszékhely egyetlen olyan üdülőjét, amelynek a gaz­dája a SZOT. Az ünnepélyes megnyitón — amelyen egyebek mellett jelen volt Kiss Sándor,az MSZMP Heves Megyei Bizott­ságának első titkára — Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára köszöntötte a megjelenteket, a tervezőt, a kivitelezőket, mind­azokat, akik az elmúlt két és fél esztendő során azon munkál­kodtak, hogy ez az igazán impo­záns gyógyüdülő a vendégek rendelkezésére állhasson. Rövi­den ismertette azokat a körülmé­nyeket, amelyek között megva­lósult ez az elképzelés, s hangsú­lyozta, hogy a jelen gazdasági körülmények között mit is jelent Egernek, s magának a szakszer­vezeti mozgalomnak. Miután a jelenlevők megte­kintették a 350 millió forintért épült létesítményt, amely 133 szobából áll, négyszintes, gyó­gyászati célokat is szolgál, Csi­kós Pál, a SZOT titkára adta át hivatalosan is rendeltetésének. Mint hangsúlyozta, olyan üdülőt avathatnak most Egerben, amely Az új üdülő madártávlatból méltó a korhoz és méltó a hely­hez. Kiemelte azt az összefogást, amely eredményeként megvaló­sulhatott több szakszervezet, vállalat és intézmény áldozatvál­lalásával a történelmi megye- székhely egyetlen üdülője. Is­mertette, hogy a kooperációs építkezésben résztvevők számá­ra, anyagi részvételük arányában kedvezményes beutalókat bizto­sítanak, s így törlesztik adóssága­ikat. Nem hallgatta el azt sem, hogy az egri üdülő nemcsak a szakszervezeti beutaltakat fo­gadja, hanem az idegenforgal­mat és a belföldi turizmust is szolgálja. Mint mondotta, ez kényszerű lépés ugyan, de az ilyenfajta bevételekre azért van nagy szükség, hogy a kedvezmé­nyes üdülés feltételeit biztosítani tudják. Mint említette, évente tíz­ezer vendéget fogadhatnak, s ez nem kis mértékben meghatároz­za az itt dolgozók felelősségét is. Eger SZOT-üdülőjének ter­vezője Sáros László, a Szakszer­vezeti Munkáért arany fokozatú kitüntetést vehette át a SZOT tit­kárától, csakúgy, mint Tóth La- jos belsőépítész és Fodor Lajos, a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója, aki a kivitele­zési munkálatokat irányította. Szamos Gábor, a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat igaz­gatója megemlékezett az elmúlt két és fél év nehézségeiről. Mint mondotta, sokan emlékezhetnek az alapkőletételkor tett kijelen­tésére, ami szerint ez az építőkö­zösség felkészült erre a munkára. Nos, menet közben derült ki csak, hogy olyan feladatot vállal­tak, ami miatt még a másfél hó­napos késés ellenére sem kell szégyenkezniük. A legtöbbet vállalóknak, így Somogyi Tibor művezetőnek, Hadobás József fűtésszerelőnek, valamint Fülöp Lajos asztalosnak miniszteri Ki­váló Dolgozó kitüntetést adha­tott át. Mint többen hangsúlyozták a jelenlevők közül, ennek az üdü­lőnek a megvalósítása egy jelkép is, mégpedig a szakszervezeti ösz- szefogás jelképe. Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke azt fejteget­te, hogy az épület színvonalához méltó üzemeltetői lesznek az üdülőnek. Erre biztosíték úgy a gyógyászati, mint a vendéglátói szakembergárda. Jól képzett vendéglátóipari szakemberek gondos­kodnak arról, hogy mindenki kellemesen érezze magát itt Tágas, kellemes körülményeket biztosító könyv­tár is az üdülők rendelkezésére áll (Fotó: Szántó György) Falu­szövetségben Igazuk van azoknak, akik egy-egy kísérleti jellegű döntés kapcsán úgy érvelnek: majd kiforrja az idő... Megfontoltan gondolkodnak, mert az elmé­letben helytálló alapelveket az évek múlásával átírja az élet. S mivel a gyakorlat zömében cá- folhatatlanul bizonyít, nem -szégyen a korábbi elképzelé­sek ismételt átgondolása, ne­tán homlokegyenest más útra való terelése. Vegyük például azt a korábbi településszerve­zési és -fejlesztési koncepciót, miszerint az aprófalvakat, az egyre nagyobb számban fellel­hető kisközségeket a közeli közigazgatási központokhoz kell csatolni az egyenletesebb gyarapodásuk, a jobb ellátá­suk, az emberibb életkörülmé­nyek megteremtése érdeké­ben. E tekintetben az előrelátó gondoskodás nem is vesztett csatát, hiszen az érintett pár száz, vagy alig több mint ezer lakosú falucskákban szemmel láthatóan előnyére változott a környezet: vizet kapott példá­ul Erdőkövesd, Váraszó, kor­szerűbb óvodát Egerfarmos, de sorolhatnánk a további pél­dákat. A kistelepülések elöljárói viszont egy másik gondolatsor écáit teregethetik ki beszélge­téseik alkalmával, s ez a tárház az érem másik oldala. Ponto­sabban fogalmazva: a dolog emberi, lokálpatrióta szemmel látott és mért vonatkozása. A társközségek — a helybeliek j szóhasználata szerint: „csa- , tolt” települések — lakói még jj ma is „kényszerházasságnak” i érzik ezt a helyzetet, s némi ; iróniával „gyámsági terület­nek” nevezik státuszukat. Ar- j ; ra célozva, hogy nem tartják * ■ őket alkalmasnak, érettnek a saját sorsukat, fejlődésüket I '? érintő döntésekre, ezért költö- ! ) zik el a tanács, szűnik meg az ‘ * iskolai felső tagozat, kebelezi i I be a határukat a környékbeli jj ' termelőszövetkezet. S hozta az • l élet, hogy Petőfibányán, Ká- . ! polnán, s nem titkolt szándék- ■ : kai Egerfarmoson is egyre töb- ! » ben és nyíltabban beszélnek az ; önállóságról, mondván: a tér- i ! képet megváltoztathatták, a ■ f szülőföldi ragaszkodást nem... j A közigazgatási egységből j j való kiválás, s egyáltalán a kis- j I községi önállóság igényének j ! mai feltörése mindinkább egy, : az eddiginél lazább szervezeti kötődést kíván a települések között. Olyan érdekvédelmi szervet, amelyhez minden érintett falu a maga döntése, elhatározása alapján csatla- 5 kozhatna megyei vagy orszá- j gos szinten. S ez a testület le­hetne — a Hazafias Népfront j égisze alatt — a faluszövetség, amelynek csírái már fellelhe- ‘ tők hazánk egyes vidékein, j : Miután érezhetően szükség i van és lesz a helyi önállóság, az i öntevékenység szélesítésére, ' olyan érdekvédelmi szövetsé­get kell létrehozni, amely „a ; lakosság közvetlen képvisele­tén keresztül hozzásegíti a fal­vakat a meggyengült jogi és gazdasági helyzetének helyre- állításához, egyúttal lehetővé teszi a falvak sajátos érdekei­nek megjelenítését és védel­mét mind az állami, mind pe­dig a politikai döntések előké- | szítésében.” Ezt a közösségi igényt lám: j j az idő forrótta ki,.. Szilvás István ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom