Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-14 / 38. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 38. szám ÁRA: 1989. február 14., kedd 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÚJABB KÖZJÁTÉK KÁPOLNÁN „Persze, város lesz, még villamosok is fognak itt járni...’' (3. oldal) SZÍNE ÉS FONÁKJA Húsz mozit be kell zárni. Nagyrédén sem az emberségen múlott... (4. oldal) A GYÖNGYÖSI MODELLEZŐ „...a kör alakú pályán 249,6 km/őra sebességgel száguldott...” -majd karambolozott. (6. oldal) MIT TAKAR AZ AUTOKOMPLEX? Egerben forintért alkatrész Opelhez, Volkswagenhez, FIAT- hoz, február 15-től használtautó-kereskedés is... (8. oldal) Magyar—osztrák határ menti tárgyalások Széchenyi alakját idézve Medikusok a megyei kórházban A gyógyítás tnittdetittfipjfii Dr. Czenkár Béla főorvos egy medikával konzultál Németh Miklós miniszterelnök és Franz Vranitzky osztrák kancellár hétfőn délelőtt Nagy- cenken megkezdte határ menti munkatalálkozóját. Vranitzky kancellár röviddel tíz óra előtt érkezett a magyar határra, s onnan közvetlenül a kormányig megbeszélés első színhelyére, a nagycenki Széche- nyi-kastélyhoz hajtatott. A kasTegnap délután Egerben, a KISZ Heves Megyei Bizottságának székházába látogatott Kiss Sándor, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Vasas Joachim és Juhász Lajos, a megyei pártbizottság titkára, ahol a megye KISZ-vezetőivel, a városi KISZ- titkárokkal, úttörővezetőkkel találkoztak. A vendégeket Sós Tamás, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszöntötte, hangsúlyozva, hogy ilyen összejövetelre emlékezete óta még nem került sor, s akkor amikor a stratégiai szövetséget megfogalmazták, egyebek mellett erre is gondoltak. Rövid tájékoztatójában szólt arról, hogy az országos KISZ-értekezletet követően milyen folyamat indult el megyénkben. Beszélt terveikről, elképzeléseikről, amelyek közül kiemelte, hogy mindenképpen egy alulról felfelé építkező szervezet mintájára kívánnak a továbbiakban működni. Szólt költségvetési gondjaikról, ami abban összegezhető, hogy idén a rendelkezésre álló anyagiak reálértéke nem éri el az elmúlt évi felét sem. Beszámolt a KISZ-apparátus létszámának csökkentéséről, a létesítményeik további hasznosításáról. Érzékeltette a fiatalok körében megfogalmazódott kérdéseket, amelyek elsősorban politikai bizonytalanságról vallanak, s az eddig felmerülő problémák nem egyértelmű megválaszolásából adódnak. tély parkjának bejáratánál vendéglátója, Németh Miklós üdvözölte a magas rangú látogatót. A két kormányfő és kíséretük ezután a múzeum igazgatójának szakavatott kalauzolásával megtekintette a Széchenyi-emlékki- állítást. A reformkor legnagyobb magyarjának szellemi öröksége előtt tisztelegve Németh Miklós (Folytatás a 2. oldalon) A megyei pártbizottság első titkára mindenekelőtt annak adott hangot, hogy e mostani találkozó egy folyamat része, tárgyaltak már a megyei tanács vezetőivel, a jövőben pedig a Hazafias Népfront, o- szakszervezet tisztségviselőinek véleményét is szeretnénk megismerni s ha erre hajlandóság mutatkozik, akkor a megyénkben eddig létrejött alternatív szervezetek képviselőivel is szívesen egy asztalhoz ülnek. Ezt követően tájékoztatta a fiatalokat a pártértekezlet munkájáról, aláhúzva, hogy a jövőben a lakóterületi, alapszervezeti munka erősítése a cél. Részletesen szólt az újonnan felálló megyei pártvezetés elképzeléseiről, s kifejtette, hogy nemcsak a má- • ban, hanem a jövőben is gondolkodnak, tehát a párt létkérdése, hogy ifjúsági szervezete, a KIS^Z élénken politizáló, velük együtt gondolkodó szervezet maradjon a jövőben is. Megerősítette a jelenlevőket abban, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet kívánnak fordítani a pályakezdő fiatalok gondjaira, életkezdetük nehézségeinek leküzdésére. A kötetlen formában folytatódott beszélgetések során, egyebek mellett olyan kérdések merültek fel, hogy milyen konkrét reformlépésekre készül a párt,vagy szakít-e hagyományos reszortterületekkel a megújuló munkastílus. Mi kell ahhoz, hogy egy ifjú medikusból igazán jó orvos válhasson? A kérdést nem könnyű megválaszolni, hiszen ez a hivatás nem tanulható meg csupán a tankönyvekből. A jövendő doktoroknak sokat kell tapasztalni, betegek közt lenni, hogy rájöhessenek a titok nyitjára. Hiszen mindig is érvényes marad a régi szabály: nem a betegséget, az embert kell meggyógyítani. Az egészségügy mindennapi munkájáról nemcsak az egyetemi klinikákon, hanem a vidéki kórházakban is tanulságos képet kaphatnak a hallgatók. A megyei kórház és rendelőintézet tíz esztendeje foglalkozik a medikusok gyakorlati oktatásával. Akkor kötöttek ugyanis szerződést a Debreceni Orvostudományi Egyetemmel, s a kapcsolat eredményeképpen évente több mint száz diákot tanítanak az egyes osztályok főorvosai és szakorvosai. Az első- és másodévesek nyaranta tapasztalt ápolónők mellett sajátíthatják el szakmájuk alapfogásait, a felsőbb évesek pedig négyhetes gyakorlatokon vesznek részt. A képzés így jóval életköze- libb lehet, mint a klinikákon, hiszen ott tízen is körülállják a vizsgálatot bemutató tanársegédet. Egerben minden egyes hallgató egy-egy kórtermet ellátó szakorvos mellé kerül, és tíz osztályvezető-főorvos irányításával részt vesz a betegellátó tevékenységben. Megadott tematika szerint sajátíthatja el a helyes betegvizsgálat, a differenciált diagnosztikai készség és a terápiás jártasság szükséges követelményeit. A legfontosabb, hogy a fiatalok megtanulják, hogyan kell elbeszélgetni, kontaktust teremteni a páciensekkel, és még a laboratóriumi vizsgálatok előtt felsorolni a feltételezhető betegségeket. Ezeket az esettanulmányokat természetesen szakorvos irányításával végzik. így már egyetemi éveik alatt részük lehet abban a felelősségben, amellyel pályájuk során majd szembe kell nézniük. A szakmai fejlődést segíti, hogy a bel- és gyermekgyógyászat, a neurológia, a pszichiátria, a szülészet és nőgyógyászat, a sebészet és a baleseti sebészet problémáiba is bepillanthatnak a hallgatók. Általánosabb tájékozottságra tehetnek szert, ami akkor is hasznos, ha a diploma megszerzése után körzetben fognak dolgozni. A gyakorlatok célja az is, hogy lehetőséget adjon a tehetségek kibontakozásának, és felkeltse az érdeklődést a speciálisabb szakterületek iránt is. A közös munka során a diákok megismerik a kórház szervezeti felépítését, annak működését, és hogy pontosan mit várnak el tőlük. Legtöbbjük megszereti a várost, és az egyetem elvégzése után sokan szeretnének ide kerülni, immár kollégaként. A gyakorló medikusokból kerül ki az (Fotó: Gál Gábor) intézmény orvosutánpótlásának jó része. A hallgatók jelenléte arra sarkallja az oktatókat is, hogy lépést tartsanak tudományuk legfrissebb eredményeivel. Az osztályokon jól képzett vezetőfőorvosok dolgoznak, akiknek egy része tagja a szakmai kollégiumoknak is. Az elért magas színvonalat mi sem bizonyítja jobban, mint az az elismerés, amelyben a közelmúltban a Debreceni Orvostudományi Egyetem részesítette a megyei kórházat. Dr. Szerdahelyi Ferencnek, az intézmény oktatási és tudományos főigazgató-helyettesének a Kiváló Oktató kitüntetést adományozták, és ugyanezt kapta a dr. Czenkár Béla főorvos által vezetett sebészeti osztály is. A gyakorlatok az orvosképzés szerves és nélkülözhetetlen részévé váltak az évek során, hozzásegítik az egyetemistákat, hogy az elméleti tudás mellé megszerezzék a mindennapi gyógyítás tapasztalatait is. Tanulságos, számos összefüggésre magyarázatot adó tájékoztatót tett közzé nemrég a Központi Statisztikai Hivatal. Választ kapunk arra, hogyan éltünk, dolgoztunk, mennyire volt eredményes, illetve eredménytelen a munkánk 1988- ban. Történelmi léptékkel mérve a tavalyi év a Miniszter- tanács által meghirdetett és a Parlament által jóváhagyott stabilizációs program megvalósításának első esztendeje volt. Ezért is különösen szembeötlő és tanulságos ez a jelentés. Merthogy 12 hónap után vannak kedvező jelek, de változatlanul ott feszülnek gondjaink is. A népgazdaság ugyanis nem érte el a tervezett 1-1,5 százalékos növekedést 1988- ban. A bruttó hazai termék is csak a cserearányok kedvező változásának hatására lett fél százalékkal több, mint 1987- ben. Sajnos, nem sikerült front- áttörést elérni a termelés fellendítésében, a termékszerkezet javításában. Kétségtelen, a kedvezőbbé vált külkereskedelmi viszonyoknak köszönhetően jelen- ! tősen növekedett a kivitel a I konvertibilis elszámolású piacokra. Ugyanakkor az adósságállomány emelkedését nem sikerült megállítani! És egy el- j gondolkodtató adat: 1988- \ ban tízmillió «590 ezren voltunk, összességében 123 ezerrel kevesebben, mint 1980- ban. A hazai átlag bruttó bér 8800 forint körüli, amelyből 6800-6900 forint került egy magyar átlagdolgozó zsebébe. A bérek reálértéke 6-7, a mezőgazdaságban 3-4 százalékkal csökkent. A nyugdíjasok száma a múlt év végén megközelítette a két és fél milliót, akik átlagosan 4500 forint ellátást kaptak, csaknem 16 százalékkal többet, mint az előző 1 évben. Valamelyest javult az egészségügyi ellátás, az oktatás szolgáltatási színvonala és az infrastruktúra is. Népgazdaságunk „motorjának”, az iparnak termelés- növekedése lényegében megegyezett az 1987. évivel. A legeredményesebben a vegy- és ä gépipar fejlődött, a köny- nyű- és az élelmiszeripar termelése viszont csökkent. Az egyes cikkek exportja viszont örvendetesen 4,5 százalékkal j növekedett. A kedvező árak- j hoz igazodva különösen a vas- | és alumíniumkohászat, továb- i bá a gép- és az élelmiszeripar, j illetve az egyes vegyipari ága- j zatok fokozták kivitelüket, j Növelte termelését a mező- j gazdaság, különösen búzából j és cukorrépából. A tőkés pia- j cokra került áruk nagyobb részét ez utóbbi, iliétye az élelmiszeripar adta. Elgondolkodtató, hőgy hazánk lakosságának jövedelme 1988-ban az előirányzatot meghaladóan csökkent. A reáljövedelem mintegy 2, a fogyasztás pedig 4-4,5 százalékkal. Mind az állami, mind a magánerős lakásépítés mérséklődött. A fogyasztói árak viszont a tervezett 15 fölött voltak, megközelítették a 18 százalékot. Nehezebb, szigorúbb feltételek között éltünk, dolgoztunk tehát tavaly. Nem sikerült a hőn óhajtott szerkezetváltást megvalósítani. Ez utóbbi, továbbá a nagyobb teljesítmények elérése az idén és jövőre elengedhetetlen a stabilizáció érdekében. Mentusz Károly A KAEV gyöngyösi gyárában Növelik a tőkés exportot A KAEV gyöngyösi gyárában — mini ismeretes — cipőipari gépeket készítenek. A korszerű konstrukciók ma már a világpiacon is megállják a versenyt. Tavaly előtt kezdték meg a nyugatnémet Schön cég számára a lengőfejcs gépek gyártását, amelyből 180 darabot szállítottak. Az ugyancsak NSZK-beli USM cég is érdeklődik a termékek iránt: erre az évre 500 gépre kapott megrendelést a gyár. Munkájukba enged bepillantást Szántó György képriportja. A megyei párt- és KISZ-vezetők találkozóján hallottuk
