Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-11 / 9. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1989. január 11., szerda Minden évben megszépülnek a régi kudarcok — Totális csőd­ben a magyar labdarúgás? — Új navigátor a kormánykeréknél Szomorú számvetés Vélemények tükrében a vízilabdásügy Az elmúlt egy hétben szinte nem volt olyan nap, hogy ne foglal­koztunk volna az Eger SE OB I-es vízilabdacsapat háza táján kiala­kult helyzettel. Akik figyelemmel kísérték lapunkat, azok tudják, az korbácsolta fel az indulatokat, hogy Pociik Dénes szakosztály­igazgató kiadta az útját három játékosának. Időközben megszólal­tak az ügy érdekeltjei, a pólósok is, és már egy olvasói véleményt is közreadtunk. Most ismét három véleményt tolmácsolunk, mégpe­dig a klub úszó- és vízilabda-szakosztályának elnökéét, egy mun­katársét és egy szurkolóét. Tökéletesen egyetértek Hegyi Ivánnak, a Népszabadság mun­katársának azon megjegyzésé­vel, mely szerint a magyar futball feltétlenül hagyományőrző. Ha másban nem is, hát abban, hogy évről, évre megszépíti a múltat. A hazai labdarúgásnak tudniillik voltak már katasztrofálisnak hitt esztendei, de utólag valamennyi­ről kiderült: sehol sincsenek az újabb és újabb krízisévekhez ké­pest. Ez fokozottan érvényes a Mexikó óta. Az ominózus világ- bajnokság előtt legalább volt egy jónak vélt csapatunk, de az el­múlt két évben ilyen illúzióink is szertefoszlottak. Egyre nyilván­valóbb, hogy teljes az anarchia labdarúgásunk élvonalában. A vezérkarban egymást váltják az elnökök, s náluk már csak a kapi­tányok cserélnek gyorsabban stafétabotot. Pedig úgy tűnik — legalábbis a külső szemlélő szá­mára —, akadnak olyan ambició­zus emberek, akik a magyar fut­ball reformját zászlajukra tűzve, évről évre felbukkannak. A pró­bálkozások azonban rendre megakadnak valahol. Nem volt ez másképp az óév elején sem, amikor Bálint lett a technikai igazgató. Sokan összeráncolták a hom­lokukat a hír hallatán, vajon a II. osztályú Bp. Volán kispadjáról felállt szakember képes lesz-e megbirkózni a feladattal. Az mindenesetre mellette szólt, hogy külföldön eltöltött évei alatt magába szívta a profiszelle­met. Már az is elég lett volna, ha ezt a hazai viszonyok között meg tudta volna honosítani. A kellő támogatás híján Bálint gyorsan megbukott, hiszen Somogyi Je- nőjúlius elejei lemondása után ő sem késlekedett sokáig. Ekkor már a felszín alatt dolgoztak azok az erők, amelyek honi lab­darúgásunk legnagyobb botrá­nyához vezettek. Júniusban a szövetség felfüggesztette a baj­nokság végeredményének a ki­hirdetését, az utolsó forduló gya­nús mérkőzései miatt. Mivel azonban konkrét, kézzelfogható bizonyíték nem akadt, úgy tűnt, mégis minden rendben van. Közben a válogatott élére újra a kétségtelenül legjobb magyar szakember, Mezey György állt. Ha kínkeservesen is, de legyőz­tük az észak-íreket 1-0-ra az első vb-selejtezőn, s mindenki re­Jackie Joyner-Kersee Budapestre készül A tavalyi év egyik legjobb sporto­lónője az amerikai atléta, Jackie Joyner-Kerseevőh. A szöuli olimpi­án fantasztikus világcsúccsal, 7291 pontos teljesítménnyel győzött a hétpróbában, majd megnyerte a tá­volugrást is, maga mögé utasítva az NDK-beli világbajnok Heike Drechslert és a szovjet világcsúcs­tartó Galina Csisztjakovát. A sok­oldalú világsztár most Budapestre készül. Március 3-5. között Budapesten rendezik a II. fedettpályás atlétikai világbajnokságot, és Joyner-Kersee úgy tervezi, hogy részt vesz a téli évad legjelentősebb eseményén. Az edző-fétj, Bob Kersee kifejtette: — Jackie a fedettpályás idényben a 60 m gátra készül, ebben a szám­ban fog indulni mindegyik verse­nyén. A gátazás javítja gyorsaságát, ami pedig elengedhetetlenül fontos a nyári nagy cél eléréséhez, a távol­ugrás világcsúcsának megdöntésé­hez. A feleségét már többször is „a női Rambónak,, nevező Bob Kersee el­mondta, hogy neje öt alkalommal áll rajthoz fedettpályán, majd kije­lentette: — A február 17-i Los Angeles-i verseny után döntjük el véglegesen, hogy Jackie indul-e a világbajnok­ságon. Hajó erőben érzi magát, ak­kor február 24-én következhet New Yorkban az Egyesült Államok baj­noksága, majd a budapesti világbaj­nokság. ménykedett: a sorozat majd folytatódik. Napokkal később azonban robbant a bomba. Kitört a minden eddiginél na­gyobb vesztegetési botrány. Rö­vid idő alatt belekeveredett a fél NB I., s a gyanú árnyéka nem ke­rült el néhány válogatott játékost sem. A rendőrségi vizsgálat ré­testésztaként elhúzódott, s a rendteremtésnek sem volt jel­lemzője a rend. Közben vészesen közeledett a máltai vb-selejtező időpontja, s Mezey még mindig nem tudta, kire is számíthat majd. Végül is egy tehetségesnek vélt, de fiatal és rutintalan gárdát küldött pályára Vallettában. Az eredmény ismert, a 2-2-es dön­tetlen felér egy kudarccal. Per­sze, a magyar futball a bundaügy nélkül is a totális csőd szélére ke­rült, a bajnokság színvonala eny­hén szólva a béka feneke alatt mozog. Az újításként bevezetett tizenegyespárbaj sikere már szü­letésekor sem volt egyértelmű, s az ősz a kétkedőket igazolta. Ta­lán nincs messze az idő, amikor a csapatok szurkolói is beszállhat­nak majd a ráadásrúgásokba. A végeredmény úgysem lenne ir- reálisabb, ám a közönség jobban szórakozna. A bajnokságban a 90 percek többsége unalomba fulladt, s az MTK-VM viszonylag sze­rény, közepes teljesítménnyel is a tabella élére került. Igaz, a legna­gyobb vetélytárs Bp. Honvéd, az ismert körülmények miatt alapo­san meggyengült, ám a tartalé­kos katonacsapat így is a várako­záson felül teljesített. Ennek két oka lehet: a cseresor is jó játéko­sokból áll, vagy szerény tudással s egy kis akarással már a felszí­nen lehet maradni. Azt hiszem, sokan osztják azon véleménye­met, mely szerint inkább az utóbbi játszott közre abban, hogy a Honvéd még így is dobo­gós helyről várhatja a tavaszi folytatást. Közel sincs ilyen irigylésre méltó helyzetben az Újpesti Dó­zsa és a Vasas. Emberemlékezet óta nem volt arra példa, hogy a két együttes az alsóház legalján vetélkedjen egymással. Az edző­válság itt sem váratott magára sokáig, Göröcsöt Varga, Kistele­kit előbb Mészöly, majd Őze vál­totta a kispadon. Arra véletlenül Újabb két évre meghosszabbí­totta szerződését a Barcelona labdarúgócsapatának világhírű holland edzője, Johan Cruyff. A volt világbajnoki ezüstérmes és háromszoros aranylabdás már játékosként is megjárta a katalán együttest. További érdekesség, hogy szakvezetőként is a német­alföldi Ajax együttesében aratta első sikereit. A szakember, mint rádiónyi­latkozatában kijelentette, igazi nagycsapatot szeretne Barcelo­nában kiépíteni, ehhez azonban Joe Deloach, aki az indiana- polisi olimpiai válogató után Szöulban, a nyári játékokon is le­győzte klub- és edzőtársát, Carl Lewist a 200 méteren, s így akar- va-akaratlanul is közreműködött abban, hogy „King Carl” ne tud­ja megismételni Los Angeles-i mesternégyesét, ismét hallat ma­gáról. Ezúttal nem a versenypá­lyán elért nagyszerű eredménye­ivel, hanem — egy nagyon is hi­hetőnek tűnő — bejelentéssel. — Évek óta az a gyanúnk, hogy az európai meghívásos via­dalok rendezői a teljes siker ér­dekében pozitív eredményű dop­sem volt precedens, hogy esetleg a tréner a helyén marad, s néhány gyengébb labdarúgónak kötnek útilaput a talpára. Mezey lemondását megdöb­benés és értetlenség fogadta, hi­szen megbízatása hat évre szólt. Távozásának okai a következők voltak: nem sikerült a hosszú tá­vú szakmai program elindítása, a vezetés részéről hiányzott a kellő megértés, támogatás, így megfe­lelő garanciát nem látott ahhoz, hogy munkáját eredményesen elvégezhesse. Igaz, a másik fél nem így vélekedett, s az MLSZ elnöksége elítélte Mezey tettét, mondván: minden támogatást megkapott, s eddig még senki­nek nem volt ilyen jó munkale­hetősége. Az új kormányos személyére több jelölt is szóba jött, igaz, némelyikük neve eleve komolytalanul hangzott. Gon­doljunk csak arra a Báród Lajos­ra, akit a maga 74 évével szemelt ki az MLSZ elnöksége. Végül is Bicskei Bertalan kezébe került a karmesteri pálca, aki sokak véle­ménye szerint több szempontból is utóda Mezeynek. Az MLSZ székházában tartott bemutatko­záson ugyanis kiderült: hasonló­an elegáns, mint elődje, s ráadá­sul ugyanolyan választékosán beszél. Az új szakvezető — lega­lábbis elmondása szerint — kivé­teles megtiszteltetésnek s ritka szép lehetőségnek tekinti a kine­vezést. A legfontosabb feladat­nak egyelőre azt tekinti, hogy a magyar válogatottat visszacsat­lakoztassa az európai középme­zőnyhöz. Korántsem olyan bo­rúlátó, mint a labdarúgás meg­annyi csalódott híve. Szerinte még mindig vannak tehetségek Magyarországon, s ezt támasztja alá a'84-ben megnyert ifjúsági EB. (Annak a csapatnak egyéb­ként Bicskei Bertalan volt a ve­zetőedzője.) A 44 éves szakem­ber tehát bízik a jövőben, ehhez mindenkitől támogatást remél. Igaz, az elnöki triumvirátus tag­jai közül már csak két vezető se­gítségére számíthat. Tisza László ugyanis bejelentette, hogy hiva­tali elfoglaltsága miatt nem vál­lalhatja tovább az MLSZ-elöljá- rói feladatokat. Az első ember tehát már visszalépett, de bízunk benne, hogy a mondás ebben az esetben is fokozottan érvényes: „Minden jó, ha a vége jó”. Molnár Zsolt még időre van szüksége. Az idén elején Ibériába került szakember működése eddig sem volt siker­telen, mivel csapata mindössze két ponttal marad el a bajnoki listavezető Real Madrid mögött. Cruyff máris kinézte magának jelöltjeit, akiket a jövőben a Bar­celona színeiben szeretne látni. Közülük egyelőre csak a váloga­tott „bombázó”, Ronald Koe- man neve hangzott el, a PSV Eindhoven kitűnőségére azon­ban az örök rivális madridiak is „hajtanak”. pingvizsgálatok tömkelegét tu­solják el, vagy csak mondvacsi­nált teszteket végeztetnek el — jelentette ki az amerikai olimpiai bajnok egy New York-i sajtó- konferencián, amely a hamaro­san megkezdődő amerikai-ka­nadai fedettpályás Grand Prix- sorozat beharangozójául szol­gált. — A képlet egyszerű: ha a doppingszedésen ért atléták ne­vét nyilvánosságra hoznák, azok, s a többiek soha többé nem tér­nének vissza hozzájuk, s láncre- akciószerűen az egész európai versenysorozat megbukna. Pénz van a háttérben, rettentő sok pénz. Valami nincs rendjén „A Népújságból értesültem arról, hogy Pécsik Dénes meg­vált három neves vízilabdázótól. Olyan játékosokról van szó, akik hosszú éveken keresztül erős pil­lérei voltak a csapatnak. Ezért nemcsak a megválás ténye, ha­nem annak módja is joggal és ok­kal kiváltotta e sportágat szerető közvélemény rosszallását. Már annak a ténye, hogy a szakosz­tály elnökének az újságból kel­lett értesülnie az ügyről, sok min­dent elárul. Tekintettel arra, hogy dr. Sike, Vecseri és Vincze kizárásáról, erről a szándékról Pócsik Dénes sem engem, sem pedig a szakosztály vezetését nem tájékoztatta, önkényesen döntött, így elhatárolom magam a történtektől. Úgy vélem, nem tűnik balga­ságnak az az igény, hogy a prob­lémák rendezésénél demokrati­kusan járjunk el, nem pedig a vá­lasztott testület megkerülésével, mellőzésével. Mindezért szüksé­gesnek tartom, hogy a szakosz­tályvezetés tárgyalja meg a már említett három játékos, valamint Zalánki ügyét, ő egyébként hu­szonkét évesen az egyre nyo­masztóbbá váló légkörre hivat­kozva jelentette be távozási szán­dékát, pedig a szakvezetés tehet­séges és ígéretes játékosnak mi­nősítette. Valami tehát nincs Portugál profi a Fradiban Juvenal de Almeida Santos 26 éves, portugál hivatásos labda­rúgó már olyan együtteseket is megjárt, mint a Setubal vagy a korábban szintén első osztályú Varzim. Szinte példátlan eset: Juvenal tavasztól a Ferencváros színeiben készül pályára lépni. Amennyiben szerződtetése va­lóban létrejön, ő lenne az első olyan nyugati profi labdarúgó Magyarországon, aki nem csalá­di kötelékek vagy tanulmányai miatt kerül magyar csapathoz. Juvenal az Üllői úton a zöld­fehérekkel együtt kezdte meg a felkészülést, de Rákosi Gyula vezetőedző csak később formál róla véleményt. Arra a kérdésre, milyen úton került Budapestre a játékos, Magyar Zoltán, a Fe­rencváros labdarúgó-szakosztá­lyának vezetője válaszolt: — Személyes ismeretség nyo­mán kerestük meg Juvenalt, aki szívesen játszana közép-európai csapatban — mondta. — Úgy történt, hogy ügyvéd barátom jó­voltából megismertem Otto Knaust, a világhírű FC Porto egyik vezetőjét. Ő ajánlotta fi­gyelmünkbe a középpályást, akit meghívtunk, s ha megfelel, sze­retnénk szerződtetni. — A játékos csapatával nem kell tárgyalni? — Nem, mert Juvenal olyan profi volt, aki megvette saját já­tékjogát, így szabadon rendel­kezhet önmagával. — Egy első osztályú profi szerződtetése nem tűnik túl olcsó vállalkozásnak. Mennyit ér Ju­venal? — Erről még nem tudok mit mondani, de amennyiben szak­mailag megfelel, azt hiszem, si­kerülni fog nyélbe ütni az üzletet — mondta végül a ferencvárosi labdarügók szakosztályvezetője. rendjén. Azt, hogy milyen dön­tésre jut majd a vezetés, nem tud­ni, egy azonban nem lehet kétsé­ges: azoknak a sportolóknak, akik tehetségükkel, tudásukkal eredményesen szolgálták az egri vízilabdasportot, kötelességünk megteremteni a tisztes visszavo­nulást, munkájuk elismerése mellett. A csapaton belül pedig a fejlődés érdekében elengedhe­tetlenül fontos a jó légkör vissza­állítása.” Dancz Pál az Eger SE úszó- és vízilabda­szakosztályának elnöke A hibát önmagában kereste „Ami dr. Sike Józsefet illeti, szakmai szempontból nem aka­rok vitába szállni Pócsik Dénes­sel. Nem értek ugyanis a póló­hoz, Pócsik viszont évtizedeken keresztül tanúbizonyságot tett a hozzáértésről. Ám kénytelen va­gyok Sike emberi, közösségi ma­gatartásának ilyen minősítése el­len tiltakozni. A közmondás is úgy tartja: az ember lakva ismeri meg a mási­kat. Azért bátorkodom „megvé­deni” Síkét, mert öt és fél éven keresztül ötödmagammal egy 16 négyzetméteres irodahelyiség­ben dolgoztam vele együtt. Me­gint egy közmondás: Sok jó em­ber kis helyen is elfér. Valóban. De ha Sike közösségi magatartá­Rotterdam, 1400 néző. V.: Crombia (paraguayi) Magyarország: Géléi — Zsa- dányi, Quirikó, Kosa, Boros­tyán. Cs.: Gyimesi, Mózner, Csepregi, Rózsa, Freppán. Gól­szerzők: Hermans (1., 2. perc), Loosveld (6.), illetve Rózsa (5.), Borostyán (28.), és Quirikó (40.) Hollandiában a teremlabda- rügó világbajnokságon tegnap sa elfogadhatatlan lenne, ha bomlasztana, ha a hibát csak másban keresné, ez alatt az idő alatt kiderült volna. A mi kis kol­lektívánkban Sike sohasem vi­selkedett elfogadhatatlanul, sőt még csak kifogásolhatóan sem. Ha hibázott, azt mondta: „Diny- nye voltam”, de senki mást nem okolt. A munkahelyen együtt el­töltött öt és fél esztendő — úgy hiszem — elegendő a vélemény- formáláshoz. És még egy adalék: már 1988 elején mondogatta, hogy nyáron befejezi a pólót. Ta­lán jobb lett volna, ha akkor a „Jó volt fiú, köszönöm a játékot” bú­csút kapja meg. így most ezt az olvasóknak, a drukkereknek, a kollégáinak kell pótolni.” Tóth Zoltánná nyugdíjas Az ütés mélyre sikerült „Tisztelettel kérdezem az ille­tékeseket, ez egy huszáros vágás volt?! Amolyan magyar módra? Nem lehetett volna másként. Te­szem azt, egy búcsúmérkőzés­sel? Mert amit Pócsiktól kaptak, azt nem érdemelték meg, az biz­tos. Megítélésem szerint ez az ütés elég mélyre sikerült. Remé­lem, a Népújság ad lehetőséget Pócsik Dénesnek, hogy reagál­jon, netán korrigáljon. Bízom abban, hogy él a lehetőséggel. Egyben köszönöm dr. Síké­nek és két másik társának az ed­digi játékot, és biztosíthatom, hogy sok sportszerető hozzám hasonló véleménnyel van.” Tölgyesi István nyugdíjas Az ESE Baráti Kör tagja megkezdődtek a középdöntő küzdelmei. A magyarok az A-csoportban, a hollandok ellen léptek pályára, s még jóformán labdához sem értek, amikor a hollandok megszerezték a veze­tést, és a szünetig kétgólos előny­re tettek szert. A második félidő­ben a magyar csapat mindent megtett a felzárkózás érdekében, s végül jó hajrával kiharcolta a döntetlent, értékes pontot szer­zett.-totózóban tippel Stúndl Elemér, az eg­ri Finomszerelvénygyár kül­kereskedelmi csoportvezetője. Huszonhat éve totózik, volt már 13 + 1-es találata, na­gyobb nyeremény nélkül. Tippjei a második játékhétre ’’papírformaszagűak”, de — mint mindig — a meglepetés most sem kizárt. 2. hét: 1. Atalanta-Ascoli ...........1 2. Bologna Lecce ........1 X 3 . Fiorentina-Juventus J X 4. Verona-Cesena ............1 5 . Lazio-Roma ................X 6 . Pescara-Sampdoria .X 2 7. Torino-Pisa ...................1 8 . Ancona-Cosenza ....1 X 9. Bari-Padova ..................1 10. Catanzaro-Messina .1 X 11. Genoe-Udinese.......1 X 1 2. Piacenza-Empoli ......1 2 13 . Reggina-Cremonese ...X Pótmérkőzések: l Mflj- tfc 7 I s 14. Napoli-Intern.................1 | 15. Milan-Como ................1 ■ — ¥ ^ 16. Licata-Sambened..........1 A Népújság kérdése: 1988 tavaszán Zsidai József hány alkalommal ült vezetőedzői minőségben az NB 11-es labdarúgócsapat kispadján? A válaszokat levelezőlapon kérjük a következő hét keddjéig, január 17-ig lapunk címére (Eger, Beloiannisz út 1-3.) bekülde­ni. A helyes válaszadók között háromszor 6 darab kéthasábos to­tószelvényt sorsolunk ki, melyet a nyertesek az ESE totózójá- ban, (kis Dobó tér, belső udvar) vehetnek át. Cruyff Barcelonában marad Deloach vádol Teremlabdarúgó-vb Döntetlen a hollandokkal Hollandia—Magyarország 3-3 (3-1)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom