Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-09 / 7. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. január 9., hétfő POSTAFIÓK 23. —- — ___ ! ! Á tmeneti lesz az elválás? A sajtó, a rádió és a televízió már jó előre beharangozta, s ha kézbe veszik lapunkat, láthatják, hogy az áremelés nem kerülte el a szerkesztőségeket sem. Számos olvasónk lemondta a Népújságot. Sokan az ára miatt kénytelenek voltak megválni kedvenc lapjuktól, mások kritikai észrevételeiket is eljuttatták a Népújság főszerkesztőjéhez, Kaposi Leventéhez. Ezekből adunk most közre néhányat. Üzen a szerkesztő F. M. Idézünk leveléből: „December 16-án délután, 81 éves vak nagynéném az egri Lenin u. 12- 14. sz. alatti ABC-áruházban vásárolt egy fél kiló kenyeret és két darab kis csokit. Mivel nem lát - ezt igazolta a nála lévő fehér bot is -, így megkérte a pénztárost, hogy az aprópénzt legyen szíves kivenni a tárcájából. Amíg ez történt, a pénztáros szólt az egyik eladónak, jöjjön, nézze meg a néni táskáját. Mire a vevő bármit szólhatott volna, már ketten turkáltak a táskájában...”. Az idézetet itt abbahagyjuk. Nem szeretnénk tapintatról elmélkedni, sem arról, hogy a kereskedők általában kitűnő emberismerettel rendelkeznek. Magánbeszélgetéseink során el is mondják, mennyire nem vagyunk mi sem angyalok, akik a pult elé megyünk, vásárlási szándékkal. Ezt a panaszt fejcsóválás mellett tesszük közzé. N. J. A parabolaantenna felszerelésének örül levélírónk, de kérdései vannak: „Nem hisszük, hogy minden egyes lakásba való új antenna egységesen 2500 forint, illetve azok részére 800, akik már rendelkeznek városi kábeltévéhálózattal. Kérdezzük: azt kinek a költségére építették ki? Az ország több városából értesültünk arról, hogy pl. Pesten is és Miskolcon is 1400-1500 forintba került, a Dunántúli Napló egyik számában pedig 1000 forint befizetéséről van vita! Szeretnénk tudni, hogy milyen kalkuláció alapján merül fel ez a magas költség, s gondoltak-e a kis nyugdíjjal rendelkező idősekre, mikor ezt a költséget megállapították?” A kérdés indokoltnak látszik, ezért adunk neki nyilvánosságot. M.M. A lengyelpiaccal kapcsolatos észrevételeit - több más levélíró megjegyzéseivel együtt - végig- gondolandónak tartjuk. Ha azt állítjuk, hogy ezen a lengyelpiacon teljes mértékben érvényesül a piac törvénye, magyarul: megfogom az árut, „meggusztálom” és ha nekem megéri, megveszem, éppen annyiért, amennyire lealkudom. Igaz, itt nem adnak semmiféle bizonylatot, hogy innen vagy onnan származik, eny- nyi meg ennyi a jótállási idő. Garancia nélkül megy a kereskedelem. Tagadhatatlan igényt elégít ki. S ma, amikor az emberek igen hosszan megnézik, mire adják ki a pénzt kezükből, megfontoltan kell beavatkozni az eddigi „lengyelpiaci rendbe”. Rendészet és kereskedelmi érdek diktálhat intézkedéseket. De amit a levélírók „zargatásnak” neveznek, nem tűnhet végleges megoldásnak. „Egy olvasó” jeligére Kritikát mond, ezért kíván névtelenségben maradni. A kritika nekünk szól, az újságnak, azért mert feledékenyek, olykor pontatlanok vagyunk: hogy filmek lényeges adatait nem újuk meg, így nem tudni, hogy azt a produkciót ki rendezte, milyen nemzetiségű alkotásról van szó, ki játssza a főszerepet. Hiányzik néha a közéleti személyek pontos jelölése is. ígérjük, igyekszünk a pontos és gyors információra! „Sok évig voltam előfizetője, olvasója lapjuknak. Nagyon szerettem ezt az újságot, mert a megyénk különböző helyeiről szóló cikkek közelebb álltak hozzám, mint az országos lapoké. Miért írom múlt időben? Sajnos, egyelőre meg kellett tőle válnom, het- venhárom éves, nyugdíjas pedagógus vagyok, nem túl nagy nyugdíjjal. Tehát azokat az újságokat tartottam meg, amik egyelőre nem drágultak. Bízom benne, hogy átmeneti lesz ez az elválás. Addig is jó egészséget kívánok munkájuk végzéséhez.” Manapság nem ritka, hogy hosszú, kiegyensúlyozott vagy annak látszó házasságban a feleségnek rá kell döbbennie arra, hogy élete párja megszegte a házastársi hűséget. Olyannyira, hogy annak „kézzel fogható nyoma” az elkövetkezendő években fizethető gyermektartásdíj. Ugyanis a félj házasságon kívüli kapcsolatából gyermek származott. Ha a házastársak rögtön elválnak, mielőtt az apa tartási kötelezettsége életbe lép, anyagi probléma emiatt nem keletkezik a házastársak között. Ám leginkább az az eset fordul elő, hogy hosszabb-rövidebb türelmi idő után zátonyra fut a házasság. A bontóperben, illetve az azt követő vagyonjogi vitában a feleség kéri, hogy a bíróság számolja el a házasságon kívül született gyermek után fizetett tartásdijat a férj különadósságaként. Házasságon kívül született gyermeke persze bármelyiküknek lehet, a házasság megkötése előtti időből is. A bíróságok ezért nagyon körültekintően vizsgálják az adott esetet, és azt helyezik a döntés súlypontjába, hogyan állapodtak meg erről a kérdésről a házastársak. UgyanOrvosetikai okokból nem állt szándékomban véleményt nyilvánítani a Népújság december 15-i számában dr. Kaucsek Ferenc tollából megjelent írásra, amely az égési sérülés sóval történő kezeléséről szól. De betegeim és köztem konfliktushelyzetet szült ez a cikk, ezért tehát nem hagyhatom szó nélkül. Orvosilag, biológiailag és fiziko-kémia- ilag olyan tájékozatlanságról árulkodik az írás, amelyet bármely, középiskolát végzett ember két mondatban meg tudna cáfolni a diffúzió és az ozmózis törvénye alapján. A hiperozmo- láris oldat legyen cukor, só, vagy bármi más nedvszívó (dehydTá- ló), azaz szövetroncsoló hatású, „Végtelenül sajnálom, hogy a Népújságot, aminek 1955-től, egri lelkészkedésem kezdetétől olvasója voltam, amiből 1975- től"85-ig — mint Heves megye országgyűlési képviselője — szeretett megyémről tájékozódtam, január elsejétől le kellett mondanom. Testvéri szívvel kívánom, hogy szocialista hazám, hazánk egyre tökéletesebb fejlődését a Népújság tovább erősítse. A fő- szerkesztő úrnak és munkatársainak lélekben tovább is testvére maradok és sikereket kívánok.” Komjáthy Aladár református esperes-lelkész Budapest is, ha a házasság megkötése már úgy történik, hogy a házasságot kötők egyikének házasságon kívül született gyermeke van, és ezt eleve tudomására hozza leendő házastársának, akkor a közösen kifizetett tartásdijjal szemben fel sem merülhet a különadósság- ként való elszámolás, ugyanúgy, mint az előző házasságból „hozott” tartásdíjfizetéssel szemben sem. Ez a törvényen alapuló tartási kötelezettség a házastársak egyetemleges kötelezettsége, tehát ha a kötelezett nem tud fizetni, helyette házastársának kell állnia az összeg fizetését. Más a helyzet viszont, ha a házasságkötéskor valamelyik fél elhallgatja, hogy házasságon kívül született gyermeke van, és ezután a gyermek után a közös szerzeményből fizeti a tartásdijat. Ez az eset nem tartozik a közösen vállalandó törvényes tartási kötelezettség körébe. A házasság fennállása alatt keletkezett — házasságon kívül született gyermek utáni — tartási kötelezettségből ismét döntő a feleség hozzáállása. Ha ő egy jogfenntartó nyilatkozattal közli, hogy az együttélést ugyan folytatja, de esetleges válásuk esetén mert a sejtekből elvonja a vizet. A szerző ennek fordítottjával próbálkozik magyarázatot adni, de sajnos, a természet törvényeit nem úgy forgathatjuk, ahogy az nekünk kedvező. Az a tény, hogy a betegeknek komolyabb baja nem történt, az csak a szervezet csodálatos ellenálló-képességének köszönhető, amit néha az orvos is tisztelettel figyel. Szakmailag tovább lehetne folytatni a bizonyítást, amely szakfolyóiratban természetes lenne, de nem ez a legalkalmasabb hely erre. Mindenesetre, ha a magyarországi legkiválóbb égésisebészek és intézmények több tízéves felvilágosító munka után elérték, hogy a köztudatból úgy ahogy, eltűnVannak olyan előfizetők is, akik az újság minőségi mutatóit hozzák fel a lemondás indokának. Egy kétségtelenül jó szándékú olvasó őszinte tisztelettel a „kevésbé mamelukok közül” a következőt úja: „Nemcsak az nyilvánvaló az újságolvasó előtt, hogy a szerkesztők műveltebbek, okosabbak az olvasóknál, de az is, hogy kiérződik írásaikból. Ez azonban nem érheti el a gúnyolódás érezhető szintjét, hiszen ez csökkentheti az előfizetők számát, ronthatja a gazdaságosságot, de ugyanilyen hatást eredményezhet az, ha az előfizető a csökkentésnek nem látja értelmét.” A levelében leírt további kifogások is igazak. Célunk az elkövetkezendő időszakban az, hogy adottságaink és lehetőségeink között versenyben maradjunk a többi lapokkal. A Népújság nemcsak esztétikai megjelenésében, nyomdai technikájában, hanem a tartalom tekintetében is igényesebb kíván lenni. a gyerek tartására kifizetett ösz- szeget a férj különadósságaként kívánja elszámoltatni, akkor a bíróság ezt a későbbiekben figyelembe veszi. Ajánlatos ezt a nyilatkozatot írásban, ügyvéd segítségével elkészíttetni. Ha a feleség nem tesz ilyen nyilatkozatot, akkor a közös vagyon megosztásakor a későbbiekben a félj külön adóssága nem jön létre. Jó tudni, hogy ha a félj nem végrendelkezik a felesége javára (most feltételezzük azt az esetet, hogy a házasságból közös gyerek nincs), akkor a törvényes örökös ez a házasságon kívül született gyermek lesz. Ha a félj úgy hal meg, hogy felesége nem tette meg annak idején a jogfenntartó nyilatkozatát, azaz jogi formában is elhatárolja magát a gyermektartásdíj közös fizetésétől, akkor férjének halála esetén sem számíthatja le a félj ezzel kapcsolatos különadósságát. A vagyonközösséghez tartozó dolgok felének örököse a házasságon kívül született gyermek lesz, oly módon, hogy az özvegy csak haszon- élvezetet örököl. tek e sebek kezelésének változatos és az emberi butaság legnagyobb repertoárját tartalmazó kuruzsló szokásai (a mézes puskaportól kezdve elképesztő „gyógymódokig”), akkor sajnálatosnak tartom, hogy ezt meggondolatlan jóindulatból visszaállítjuk. Kérem, hogy korrigálják a hibás cikket, mert az orvos és beteg közötti bizalmat rendítették meg ezzel a téves információval. Egyébként égési sebet, ha orvos nem látta, elsődlegesen csak bő, hidegvizes mosással, esetleg gyógyszertárban kapható spray- vel, aerosollal, például Irixszel, Panthenollal kezelünk. Dr. Dányi Gyula Tárnáméra Urbán Dezsőné Selyp Jogi tanácsadás A házasságon kívül született gyerek és a házastársak vagyona Dr. Kertész Éva Ne a mézes puskapor mintájára Konfliktus — betegeim és közöttem A „KARANCSHÚS” felvételre keres Latvija típusú mikrobuszra GÉPKOCSIVEZETŐT. Elsősorban gyöngyösi lakosok jelentkezését várjuk. A gépkocsivezető feladata: Gyöngyös-Salgótarján útvonalon a „KARANCSHÚS” dolgozóinak munkásszállítása. A munkásszállítási feladat ellátása mellett a gépkocsivezetőt önálló munkakörrel bízzuk meg. (Jelentkezhet húsipari szakmunkás is, ha rendelkezik a mikrobuszra érvényes jogosítvánnyal.) Jelentkezni: személyesen lehet a vállalat munkaügyi osztályán. Cím: „Karancs” Húsipari Szövetkezeti Közös Vállalat 3100 Salgótarján, Hámán Kató telep 64. sz. Sikeres váltás A parádsasvári SZOT-gyermeküdülő bezárása után a parádfür- dőire is hasonló sors várt. Annak ellenére, hogy az ország legkihasz- qáltabb intézménye volt, pénzügyi nehézségek jelentkeztek. Nem kis gondot okozott ez a SZOT Mátra-Bükkvidéki Üdülési Igazgatóságnak, mivel még Parádsasváron is ott áll kihasználatlanul a gyönyörű kastély, és most a parádfürdőit kell megmenteni az elavulástól. Az üdülő vezetői keresték a megoldást, míg végül sikerült üzemeltetőt találni. Az egri, hajdúhegyi szociális otthon épületének állaga erősen megromlott, ezért nyolc évre bérbe vette az Egri Városi Tanács a gyermek- üdülőt. Pák Péterné igazgató elmondta, sikeres volt a váltás. Eleinte szokatlan volt számukra, hogy gyermekek helyett idős, több magatehetetlen lakót gondoznak, de az egészségügyi dolgozóval kiegészült személyzet mindent megold. Persze ehhez az is hozzájárul, hogy az itt otthonra lelök nagyon kedvesek, szereire méltók. Csizmánk Imre bácsi szerint ő Parádfürdőn újjászületett. A fentieket én is tanúsíthatom, mivel a karácsonyt együtt köszöntöttük velük, ahol részt vettek továbbá a helyi népfront, a Vikuv, a Parádi Üveggyár, az egri áfész és a Finomszerelvénygyár képviselői is. Gembiczki Béla Parádsasvár Meg kell várni a fórumot Nyílt levél A december 19-én Gyöngyösön megtartott „várospolitikai fórumon” én is részt vettem. Ha jól tudom, akkor és ott abban foglaltunk állást, hogy a Gyön- gyösorosziban épülő üzem környezetvédelmének, a Mátrára várható szennyeződésének tisztázására 1989. január 23-án meghívott jeles szakemberek részvételével egy nagyon komoly fórumra kerül sor. Itt tisztázódna véglegesen, hogy valóban menynyire hat károsan a környezetre, a Mátrára, Gyöngyösre és vonzáskörzetére a megépítendő üzem. Ezt egy időszerű, fontos és korrekt dolognak ítéltem meg. Sokan voltunk, akik tevőleges részesei voltunk a Mátra szebbé, kulturáltabbá, az idegenforgalom számára vonzóbbá tételének. Sok ezer gyöngyösi emberrel vasárnapokat dolgoztunk a Sástó építésénél, a váltógyáriak építették a kilátót. Épült autóút és sok pihenőhely, van vízvezetékrendszer, stb, stb. Sokan már nem is élnek közülük, akik a Mátra szerelmesei voltak. Dr. Nagy Gyula bácsi, Magyári Pista, Bugát Pál és lehetne sorolni. Most mégis „Tiltakozunk” címszó alatt aláírásokat gyűjtenek, hogy azonnal állítsák le az építkezést. Ez az, ami ellen viszont én tiltakozom! Meg kell várni ezt a fórumot — ahol biztosan telt ház lesz —, s ha a szakemberek meggyőznek arról, hogy káros lesz az üzem a környezetre, ígérem, én leszek az egyik, aki az építkezés ellen tiltakozom és segítek az aláírások gyűjtésében. De addig nem! S kérem, hogy a hozzám hasonló, a Mátrát szerető, egészségünket féltő, de igazságosan dönteni nem tudó többséget ne zaklassák addig az aláírások gyűjtésével. Gácsi László Gyöngyös Nem mindegy... Kérődző sörtehenek ? A Népújság december 17-i számának 3. oldalán, a jobb alsó sarokban lévő szöveg „új távlatokat nyit meg számunkra”. A rövid írás arról tudósít, hogy a Nagykanizsai Sörgyár rövidesen forgalomba hozza 0,33-as palackban a Holstein Prémium sört. Makacsul, háromszor is megírja ezt. Elgondolkoztam. Ha ez így igaz, akkor ezentúl nem szorulunk sörbehozatalra, és legelőinken békésen kérődz- nek majd a sörtehenek, de akkor mi lesz a sörgyárakkal? Esetleg készíthetnének tejporból vagy árpából tejet. Erről egy Hasek- tréfa jut eszembe. Akkortájt különösen fontos volt a pályaudvarokon a hordár. A befutó vonat első osztályú kocsijának ablakából harsányan kiált egy keménykalapos úr: „Nocsnik!” A pályaudvar közönségéből kitört a harsány nevetés, amit hősünk csodálkozó arccal figyelt. A hordárt ugyanis Noszicsnak hívják, a Nocsnik bilit, éjjeli edényt jelent. (Fonetikusan írtam az idegen szöveget.) Ugye, nem mindegy? A már említett cikkben sem, mert ezt a finom sört Holstennek hívják, és NSZK-licenc. Eredetileg a Holsten Brauerei AG Hamburg gyártja. Besztercei György Eger Nyugdíjasokat köszöntöttek A Technolux Szolgáltató Szövetkezet vezetői nemrégen találkozóra hívták nyugdíjasaikat az egri Expressz étterembe. Két szép vers elhangzása után a szövetkezet részéről Lakó Péter köszöntötte a szépszámú idős embert, akiket tájékoztatott a szövetkezet életéről, munkájáról, eredményeiről és természetesen a gondokról is. Ezt követően a Bontott anyagok — műanyag ajtó, 3 szárnyas műanyag ablak, két szárnyas faajtó, radiátor, armatúrák — sürgősen eladók. Érdeklődni lehet: a 20-577-es egri telefonon 8-16 óráig. r munkában megfáradt emberek baráti beszélgetés keretében elevenítették fel élményeiket. Ezúton mondunk köszönetét e felejthetetlen estéért a szövetkezet vezetőségének. Külön elismeréssel szólunk az étterem dolgozóiról, akik kitűnő vacsorát szolgáltak fel. Berecz Gáborné Bélapátfalva
