Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-09 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • XL. évfolyam, 7. szám ÁRA: 1989. január 9., hétfő 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AKI OLVASSA, ADJA ÁT! Kedves, régi előfizetőinkhez szólunk (3. oldal) NE A MÉZES PUSKAPOR MINTÁJÁRA „Konfliktus — betegeim és köztem” — írja cikkünkre vála­szolva az orvos (5. oldal) CSÚSZÓS, TAKARÍTATLAN JÁRDÁK „...az illetékesek figyelmébe ajánljuk..'’ (8. oldal) KÁLI KRIMI Betörőt fogtak az iskolában (8. oldal) A munkásőrség a szocializmus építését segíti Ünnepélyes egységgyűlés Gyöngyösön — Levél Grósz Károlynak Évente visszatérő, fontos ese­ményei a munkásőrközösségek- nek a kiképzési évet záró és újat nyitó egységgyűlések. Ilyenre került sor a hét végén Gyöngyö­sön, a laktanyában, ahol a Ne- mecz Józsefről elnevezett városi egység tartotta meg ünnepélyes összejövetelét, amelyen megje­lent többek között Hajdú István, az MSZMP KB tagja, a Magyar Rádió elnöke, Hölvényi Tamás, a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságának képviselője, Kiss Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára, Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke, Polonkai András, a munkásőrség megyei parancsnoka, valamint a város párt-, állami, tömegszervezeti, üzemi, szövetkezeti vezetői, a társ fegyveres szervek, erők, va­lamint a Szovjet Déli Hadsereg­csoport képviselői. A jelentéstétel, a Himnusz és a szavalat elhangzása után dr. Pa- tócs László, a városi pártbizott­ság titkára mondott elnöki meg­nyitót, majd Bokros István, váro­si munkásőrparancsnok értékel­te az elmúlt évben végzett mun­kát, ismertette az idei esztendő főbb feladatait. Bevezetőjében a javuló nem­zetközi helyzetről adott átfogó képet, majd a belpolitikai ese­ményekkel foglalkozott, különö­sen a májusi pártértekezlet óta eltelt idő történéseit elemezte, hangsúlyozva azt, hogy a jelenle­gi, nehéz helyzetünket a pártta­gok és pártonkívüliek is külön­bözőképpen ítélik meg. Akad­nak, akik káoszról, zűrzavarról, a szocializmus pozícióinak tér­vesztéséről szólnak és új rendet követelnek. Többen azt hangoz­tatják, hogy a nehézségek a szo­cializmus szükségszerű velejárói. Tudatosan hamis nézet ez — mondotta -, amely személy sze­rint is sért sok embert, közöttük veterán munkásőröket, akik egész életükben becsülettel azért dolgoztak, hogy a társadalom túlnyomó többsége számára el­fogadható szocializmus épüljön hazánkban. Az egység munkás­őrei őszintén hiszik, hogy úrrá le­het lenni a nehézségeken, a szo­cializmus gazdasági, politikai rendszere megújítható. Egyér­telmű az üzenet: „a munkásőr­ségnek nincs más alternatívája, csak a szocializmus”. Azt is elmondta a parancsnok, hogy az egység munkásőrei ta­valy is élenjártak munkahelyi fel­adataik végzésében. Az állo­Bnkros István parancsnoki be­számolóját tartja mány 84 százaléka szocialista brigádban dolgozik, közülük so­kan részesültek különböző elis­merésekben, kitüntetésekben jó munkájukért. A munkásőrök ál­tal benyújtott újítások, ésszerűsí­tések közel 5 millió forint megta­karítást eredményeztek. A mun­kásőrök erkölcsi, politikai érté­két hűen tükrözi, hogy most, a nehezebb viszonyok között erő­sebb a kötődés, ragaszkodás a testülethez, mint bármikor az­előtt. Hosszú idő óta ebben az esztendőben kérték legkeveseb­ben leszerelésüket, így a cserélő­dés nem éri el a 6 százalékot sem. A gazdálkodási, pénzügyi helyzetük ismertetése után a munkásőrök igénybevételéről beszélt a parancsnok. Hangsú­lyozta, hogy a tavalyelőtti száz­ötven óráról ez 98 órára csök­kent, melynek 80 százalékát a munkásőrök szabadidejükből teljesítették. Befejezésül az idei teendőknél az állandó politikai képzést és az új lőkiképzést emelte ki, amelyet új, harcszerű, négyfős csopor­tokkal hajtanak majd végre. Vé­gül ismertette azt a levelet, ame­lyet a Vörös Csillag Érdemrend­del kitüntetett egység egyhangú jóváhagyásával juttattak el Grósz Károlyhoz, a párt főtitká­rához, amelyben arról biztosítot­ták a pártvezetőt, hogy a gyön­gyösi munkásőrök minden ere­jükkel, tudásukkal támogatják a párt kibontakozási politikájának végrehajtását. (Folytatás a 2. oldalon) Az országos parancsnok serlegét és oklevelét Liszkai Ernő, a híra­dósok parancsnoka veszi át (Fotó: Perl Márton) A Minisztertanács közleménye az 1989. évi fogyasztói áralakulásról, a központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről A Minisztertanács az 1989. évi terv alapján döntött egyes központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről. I. A népgazdasági tervben számított gazdasági tel­jesítmények és feltételek szerint a fogyasztói árszín­vonal 1989-ben az 1988. évinél mérsékeltebben, legfeljebb 15 százalékkal emelkedik. Az év első hó­napjaiban a lakosság által vásárolt számos fontos terméket és szolgáltatást érintő, átlagosan 20-22 százalékos mértékű központi áremelésre kerül sor. Az árintézkedések a ráfordítások növekedésével, a termelői és a fogyasztói ártámogatások csökkenté­sével, az adózási feltételek változásaival vannak ösz- szefüggésben. Január 9-től az élelmiszerárak a mezőgazdasági támogatások jelentős csökkentése, valamint az egyéb szabályozó- és költségváltozások következ­tében átlagosan 16-17 százalékkal emelkednek. Ezen belül a húsárak 15-16 százalékkal növeked­nek. A marhahúsnál az átlagos áremelkedés közel 30 százalék. így például a vastaglapocka, fartő, Ste­fánia kilogrammonkénti ára 130 forintról 170 fo­rintra nő. A sertéshúsok és -húskészítmények átla­gosan 13-14 százalékkal drágulnak. így például 1 kg rövidkaraj ára 150 forintról 170 forintra, a pári­zsi felvágotté 88 forintról 100 forintra, a veronai felvágotté 110 forintról 130 forintra, a gépsonka je­lenlegi 220 forintos kilogrammonkénti ára 250 fo­rintra emelkedik. A baromfi árak átlagosan 13-14 százalékkal növekednek. A vágott csirke fogyasztói ára a jelenlegi 63 forintról 74 forintra növekszik ki­logrammonként. A húst tartalmazó konzervek is drágulnak. A zsiradékok árai átlagosan 15 százalékkal emel­kednek. így például 1 kg sertészsír ára 30 forintról 34 forintra, a palackos napraforgó étolaj literen­kénti ára 37 forintról 42,30 forintra, a negyedkilós Rama margarin ára 17,50 forintról 20,80 forintra változik. A tej és tejtermékek árai átlagosan közel 40 szá­zalékkal emelkednek. így például 1 liter 2,8 száza­lékos zsírtartalmú pasztőrözött tej ára 9,20 forint­ról 12,90 forintra, a 20 százalékos zsírtartalmú 0,2 literes poharas tejföl ára 8,90 forintról 13 forintra, a 0,10 kg-os 80 százalékos zsírtartalmú vaj ára 9,40 forintról 11,60 forintra, az edami sajt kilogram­monkénti ára 107 forintról 152 forintra változik. A sütőipari termékek árai 15-16 százalékkal emelkednek. így például a fehérkenyér kilogram­monkénti ára 10,40 forintról 12 forintra, a vizes zsemle és tejes kifli darabonkénti ára 1,10 forintról 1,30 forintra változik. A finom liszt ára kilogram­monként 9,10 forintról 10,90 forintra nő. A kris­tálycukor ára 26,10 forintról 27,90 forintra emelke­dik kilogrammonként. Drágulnak még a fűszer­paprika-félék és a déligyümölcsök is. Az élelmiszerek árának emelkedése a vendéglá­tóipari árakban is érvényesül. A munkahelyi és elő­fizetéses étkeztetésnél a nyersanyagdrágulás ada­gonként kb. 3 forinttal növelheti az igénybevevők hozzájárulását. A mosószerek árai átlagosan 8 százalékkal emel­kednek, így például a 2,8 kg-os Tomi Brill ára 167 forintról 175 forintra, a 3 kg-os Perlux ára 220 fo­rintról 248 forintra nő. Változik a gyógyszerrendelés, -kiadás és -térítés rendszere. A gyógyszerek térítési dijai jelentős dif­ferenciálódás mellett átlagosan 82 százalékkal emelkednek. Nő a térítésmentesen igénybevehető gyógyszerek köre, elsősorban a krónikus betegsé­geknél, a vény nélküli gyógyszerek viszont teljes áron (támogatás nélkül) kerülnek forgalomba. A gyógyászati segédeszközöknél a drágulás 7 százalé­kos lesz. A személygépkocsi-árak az importárak, a vevő- szolgálati költségek növekedése és az import-for- galmiadó emelése miatt átlagosan mintegy 25 szá­zalékkal növekednek. így például a Lada 1300 S tí­pus új ára 199 ezer, a Skoda 120 L ára 176 ezer, a Trabant Limusin 91 ezer, a Dacia TX 171 ezer, a Polski Fiat 126/650 ára 120 ezer forint lesz. Az ár­változás nem érinti a vásárlót, ha — a Merkur Válla­lat gépkocsi átvételére szóló értesítése alapján — a gépkocsi teljes vételárát január 7-ével bezárólag befizette, de a kocsi átvételére csak ezen időpont után kerül sor. A darabáru-fuvarozás dijai 15 százalékkal lesz­nek magasabbak. Február 1-jétől módosulnak — az élelmiszerárak emelésével összhangban — a gyermek- és diákjóléti intézmények térítési dijai. Számos szolgáltatás dija emelkedik február 1-jé- vel. A helyi közlekedési tarifák átlagosan 62 száza­lékkal nőnek. Budapesten közel 90 százalékos lesz a drágulás, míg vidéken minegy 55 százalék. így például a villamos vonaljegy ára egységesen 5 fo­rint, az autóbuszjegyé 6 forint lesz. Budapesten a havi villamosbérlet ára 75 forintról 180 forintra, a kombinált bérleté pedig 170 forintról 280 forintra emelkedik, a tanuló és nyugdíjas kombinált bérle­tek új ára 70 forint lesz. A vasúti személyszállítási dijak 30 százalékkal, a távolsági autóbusz viteldijai 10 százalékkal emelkednek. Jelentős mértékben drágulnak a postai szolgáltatások. A levélpostai dí­jak átlagosan 27 százalékkal emelkednek, a szab­vány levél feladási dija belföldre 5 forint, külföldre 15 forint lesz. A távirati szódíj 66 százalékkal, az európai nemzetközi telefonbeszélgetéseké 64 szá­zalékkal emelkedik. A telefon alapdij — az előfize­tő tulajdonában álló készülékek esetében — 148 százalékkal nő. így például a távhívásba bekapcsolt ikerállomások 30 forintos alapdija 80 forintra, a fő­állomásoké 40 forintról 100 forintra emelkedik. A tv előfizetési havi dija 80 forintról 100 forintra vál­tozik. A helyi tanácsok február 1-jétől kaptak lehe­tőséget egyes kommunális szolgáltatások (köztisz­taság, kéményseprés, temetkezés) dijainak átlago­san 10-14 százalékos emelésére. Megfelelő előkészítés után március 1-jétől az ivóvíz köbméterenként 3-7 forinttal, a csatorna­használat 2-5 forinttal drágul. Ez—jelentős területi differenciálódás mellett — a lakosság által fizetett dijak 220-290 százalékos emelését jelenti. A díj­emelés a bérlakásban élőket is érinti. A víz- és csa­tornaszolgáltatásba bekapcsolt lakások esetében az egy lakásra jutó díjtöbblet átlagosan 100-120 forint havonta. Az intézkedést elsősorban az állami támo­gatás csökkentése indokolja. A háztartási energiahordozók (tüzelőanyagok és energiaszolgáltatások) fogyasztói árai májustól — a támogatás csökkentése, valamint az energiatakaré­kosság nagyobb mérvű ösztönzése érdekében — át­lagosan mintegy 30 százalékkal emelkednek. Az átlagos mértéken belül az egyes energiahordozók­nál differenciált mértékű áremelésre kerül sor. Minden olyan esetben, amikor az áremelés a tari­farendszer (térítési díjrendszer) változásával is jár (gyógyszerek, gyermekétkeztetés, helyi közleke­dés, postai szolgáltatások, ivóvíz- és csatornahasz­nálat) az érdekelt tárcák, illetve vállalatok részlete­sen tájékoztatják a lakosságot az új feltételekről. Az év során a szabadáras termékeknél és szolgál­tatásoknál bekövetkező további áremelkedésekről a lakosság az eddigi rendnek megfelelően kap tájé­koztatást. Az árváltozások a családok létszámától, jövedel­mi viszonyaitól függően igen differenciáltan érintik az egyes háztartások kiadásait. Az év eleji és az év során bekövetkező tervezett árszintemelkedés kö­vetkeztében az egy főre jutó havi többletkiadás 800 forint körüli. A községekben élőknél ez az átlagos­nál kisebb, a városokban, főként Budapesten pedig az átlagot lényegesen meghaladó. Az alapvető fo­gyasztási javaknál bekövetkező drágulás országos átlagban havi 510 forint személyenként. II. A szociálpolitikai feladatokra 1989-ben rendel­kezésre álló források arra adnak lehetőséget, hogy az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásá­nak mintegy háromnegyed része a nyugdíjasoknál és szociális ellátásban részesülőknél ellentételezés­re kerüljön. Emellett sor kerül néhány, az ellátási rendszert érintő kedvező lépésre is. A kormány kö­telezettséget vállal arra, hogy ha a fogyasztói árszín­vonal növekedése számottevően nagyobb lesz a szociálpolitikai intézkedésekhez alapul vettnél, ak­kor további jövedelemnövelő lépéseket tesz. A nyugdijak az eddigi százalékos mértékkel szemben — szociális szempontokat is figyelembe véve — egységes összeggel emelkednek. 1989. ja­nuár 1-jétől havi 360, májustól további, legalább 100 forinttal nőnek az eddigi, illetve az év folyamán megállapításra kerülő nyugdijak, baleseti nyugellá­tások, kivételes ellátások, rokkantsági járadékok, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátá­sok, az átmeneti járadék és a rendszeres szociális já­radék. Azonos mértékben nő a házastársi pótlék összege is (a jövedelempótlék összege változatlan marad.) A minimális nyugdijak az előzőek szerint fel­emelésre kerülnek és megszűnnek egyes korábbi el­térések. 1989-ben a saját jogon kapott öregségi nyugdíj minimális összege 3340 forint, az özvegyi nyugdíj minimuma 3140 forint. Az egységesítés mintegy 180 ezer főt érint kedvezően, mivel ez a 360 forintos nyugdíjnövelésen túlmenően átlago­san további havi 100 forint emelést jelent. Havi 3500 forintra egészül ki január 1-jétől min­den 70 éven felüli, valamint súlyosan rokkant (I., II. (Folytatás a 2. oldalon) Drága kincs Az egészség kincs — hang- j zik a gyakorta mondogatott, j ám tudatunkig mégis oly rit- I kán elhatoló szentencia. Még j azt is nyugodt lelkiismerettel I hozzátehetjük, hogy felbe- j csülhetetlen értékű, fölöttébb I drága kincs, mivelhogy pótol- I hatatlan, semmivel sem he- I I lyettesíthető adománya a ter- | mészetnek. Megléte jófor- J mán magától értetődő, látha- j tatlan akkumulátora energiá- I inknak, munkavégző képes- ! ségünknek, életkedvünknek. Hiánya megkeseríti minden- | napjainkat, beárnyékolja j hangulatunkat, felborítja lel- ‘ ki egyensúlyunkat, kedélyál- j lapotunkat. Miért hát, hogy oly kevéssé ; figyelmezünk örökbecsű „in­gatlanunkra”, mely ugyan­csak ingatag? Miért teszünk oly keveset a megóvása érde­kében, holott tudván tudjuk, hogy törékenysége gondozást igényel, miként a gyümölcsös sem nélkülözheti a kertész tö­rődését, különben felveri a gaz. Ha fáradtak, ingerültek va­gyunk — sajnos —, elérhe­tőbb közelségben van hoz­zánk a cigarettásdoboz és a gyufásskatulya, mint a futóci­pő és a tréningruha. Búfelej- tőnek ott az italkimérés, de akkor is a pohár után nyú­lunk, ha öröm ér minket. Es­ténként menetrend szerint le­huppanunk a televízió elé, fá­radt agyunk szinte fel sem fogja a látottakat, csak a szem „rágógumizik” egyhangúan. Meglehet, tíz perc múlva már az igazak álmát alusszuk, de megrögzött szokásainkon nem változtatnánk a világ minden kincséért sem. Pedig a mozgásterápia már nem számít vadonatúj felfe­dezésnek az orvoslás tudo­mányában, nem egyszer gyógyszer helyett írják elő. Még jobb, ha megelőzzük a bajt, legalábbis megkíséreljük távoltartani magunktól az alattomban lappangó kórt. A napi néhány perces testmoz­gásra úgy áhítozik a szerveze­tünk, mint a masinák „gyom­ra” az olajra. Ahhoz, hogy önnön egészségünk köré vé­dőburkot vonjunk, „csupán” beidegződött szokásaink te­hetetlenségi erejét kell le­győznünk, s lehetőleg olyan újabbakra szert tenni, ame­lyek nem rombolják, pusztít­ják biológiai vagyonúnkat, hanem éppen ellenkezőleg, vigyázzák testünk és lelkünk épségét. Már hallom a katonás , rendben sorakozó, lelkiisme­retünket nyugtatgató argu­mentumokat. Kinek van ma­napság ideje, energiája, pénze a rendszeres sportolásra, arra, hogy kedvét lelje az úszásban, \ futásban, teniszben, síelés- ben? Mikor amúgy is szinte mindenki túlhajszolt, vala­mennyiünket a napi megélhe­tési gondok szorongatnak. Mindezek igazságtartalma vitathatatlan, mégis gyanút l ébreszt bennem. Hasonló- j képpen ahhoz, mint amikor ■ valaki elfoglaltságával mente- ; geti könyv nélkül töltött nap- j jait. Holott az egyén akarata j korántsem elhanyagolható ; tényező, sőt, a nehezedő ! időkben mind fontosabbá vá- * lik. Végül is mindenki önma- j i ga teheti a legtöbbet a saját : \ épüléséért. Éppen a túlélés \ j érdekében... Buttinger László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom