Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

8. NÉPÚJSÁG HÉTVÉGE NÉPÚJSÁG, 1989. január 28., szombat — I —I—I----------I--------------1---------HÍ--------I I I_______________I ' . .' . ■ " - ' - • ________/ .> ._______■■ * _______' '________________________________________________2.____________ . _ .................. E mlékek a múltból Látogatás a Kéményseprő Múzeumban Régészeti feltárások bizonyít­ják, hogy Anglia őslakói találták fel hajdanán a mai értelemben vett kéményt. Feltételezhető, hogy a kéményseprő szakma is abban az időben született — vilá­gosított fel Pálinkás Mária, a Kéményseprő Múzeum kezelő­je, amikor a mindenki által ked­velt kéményseprők múltjáról, s e szakmát bemutató gyűjtemény­ről faggattam. A Kéményseprő. Múzeum nem a szokásos értelemben vett múzeum, hanem a Fővárosi Ké­ményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat házi bemu­tatója, a budapesti Rákospatak utcában. Az érdeklődők két ki­sebb helyiségben a falakon és a vitrinekben nézhetik végig az ér­dekes kiállítási darabokat. Köz­tük egy ezerhétszázhatvanki- lencben kiállított német nyelvű mesterlevelet, mely a gyűjte­mény anyagának legrégebben keletkezett dokumentuma. A házi múzeum érdekessége még, hogy a relikviák darabjait egytől egyig kéményseprőmesterek vagy azok utódai gyűjtötték össze az elmúlt harminc év alatt. Az anyag jól áttekinthető, a berendezők időrend szerint rak­ták sorba a tárgyakat. Érdekes látványt nyújtanak a falakon el­rendezett létrák, azbesztkesz­tyűk, kaparok, kefék, a szakma nélkülözhetetlen kellékei. Az első magyar nyelven és névre szólóan kiállított doku­mentum 1882-ben keletkezett. Az első női kéményseprő De már tíz évvel korábban, 1872-ben lépett életbe az első ipartörvény, amely a céheket megszüntette, és kimondta ipar­társulatokká történő átalakulá­sukat. Az 1884-es tizenhetedik törvénycikk megszüntette a ké­ményseprőipar szabad jellegét, s nemcsak engedélyez, de képesí­téshez és a megbízhatóság igazo­lásához kötötte a szakma gya­korlását. A kéményseprőipar fontossá­gát, de a szakma művelőinek el­lentmondásos helyzetét is tanú­sítják a korabeli újságok. Talán a legérdekesebb közöttük a Jöven­dő című lap 1919. május tizediki száma, amely nem titkolja: „A magyarországi kéményseprőse­gédek érdekeiért küzdő lap, a szakegylet hivatalos közlönye”. A kémény­seprő­mesterség eszközei A kefék, kötelek, s egyéb kiál­lított tárgyak egyszerűnek tűn­nek, ám ezekkel az egyszerű esz­közökkel tudni kell és kellett is bánni. Igen komoly elméleti fel- készültséggel rendelkeztek a se­gédvizsgára jelentkezők — su­gallja a látogatónak a házi múze­um, arról nem is beszélve, hogy milyen magas szakmai tudást kö­veteltek azoktól, akik mesterré akartak válni. A minimúzeum anyagából nemcsak szakmai, hanem szo­ciológusokat érdeklő informáci­ók is nyerhetők. „A tüzelőanya­gok okszerűbb kihasználása” cí­mű könyv igazolja, hogy az ener­giahordozókkal való takarékos­kodás nem új keletű. Egy fotó ta­núsága szerint a férfiszakmák el­nőiesedésesem az utóbbi néhány évben kezdődött meg, hanem 1916-ban. Ezt egy fotó bizonyít­ja, melyen kéményseprő-felsze­relésben állt felvevőgép elé egy csinos hölgy abból az alkalom­ból, hogy a nők közül ő tett első­ként kéményseprői mestervizs­gát. A múzeumban ennek a szak­mának a történetéről bővebb in­formációt kaphat az, akit érdekel Kocsis Attila, okléVeles gépész- mérnök, műszaki igazgatóhe­lyettes írásos anyaga, melyet a helyszínen tekinthet meg az ér­deklődő. Csak ízelítő az anyag­ból. „Kassa város 1643. július ti­zennegyedikén elrendeli, hogy a kéményeket házanként megvizs­gálják, s aki a hibát tizenöt nap alatt ki nem javítja, azt megbün­tetik. Pest város tanácsa 1697- ben elrendeli a szalma- és nádfö­delek lebontását, és 1700. au­gusztus huszonkettedikén ren­deletet ad ki, mely szerint, aki egy hét alatt rendes kéményt nem épít, annak házát elkoboz­Egyesület a magyar zenekultúráért A vidék zenei életének fejlesztéséért „A magyar zenei élet krónikus és fenyegető válságban van, ami csak részben vezethető vissza a gazdasági bajokra, az okok jelen­tős része etikai, szakmapolitikai és társadalmi. Ez utóbbiak hatá­sát — első lépésként — a zenei ér­tékek magas színvonalú, koncep­ciózus, tenniakaró hordozóinak összefogása révén nagymérték­ben ellensúlyozni lehet...” A veszélyt jelző és arra orvos­lást kereső fenti mondatok a Ma­gyar Zeneművészeti Társaság ok­tóberben kiadott felhívásának be­vezetőjében olvashatók. A felhí­vás a továbbiakban „felkéri a ma­gyar társadalom mindéi! zenesze­rető tagját, hogy lépjen a társaság pártoló tagjainak sorába”. A neves magyar zeneszerzők és előadóművészek kezdeményezé­sére 1987-ben megalakult egyesü­lés tagjai között ma félszáz muzsi­kus található. A Durkó Zsolt ze­neszerző elnöki vezetésével mű­ködő társaság az elmúlt év no­vemberében alapszabályzatban fogalmazta meg céljait. Ennek ér­telmében feladatuk „a magyar ze­nekultúra sokszínű fejlődésének előmozdítása, a zenei előadómű­vészek, karmesterek, zeneszerzők eredményeinek, értékeinek, érde­keinek vedelme, az ifjúság — kü­lönösen a zenei nevelésből eddig kimaradt rétegei — zenei ízlésé­nek hatékony fejlesztése, a múlt és a jelen magyar zenekultúrája qjél- tatlanul elhanyagolt értékeinek gondozása és eljuttatása a közön­séghez”. — Tevékenységünk sok rész­feladatból áll — jegyezte meg a 22 pontból álló alapszabályzat­hoz fűzött gondolatai között Durkó Zsolt. — Fontosnak tart­juk például a vidék zenei életének fejlesztését, á zenei élet gondjai­mű oratóriumának előadását, Lajtha László zeneakadémiai szerzői estjét, erdélyi magyar szerzők műveiből összeállított koncertet terveznek, továbbá hangversenyeket Nyíregyházán, Szolnokon, Sopronban, Szom­bathelyen a fiataloknak és a fel­nőtteknek. A valóban komoly válsághelyzettel küzdő hazai ze­nekultúra segítségére siető társa­ság működésének gyakorlati fel­tételei ma még talán nem eléggé határozottan körvonalazottak. Ám a kezdeményezés minden­képp tiszteletet érdemel. És tá­mogatást azok részéről, akik szí­vesen vállalják a funkcióját te­kintve egyébként ugyancsak tisz­tázatlan „pártoló tag” szerepét. Az említett alapszabály szerint pártoló tag lehet „minden olyan személy”, aki elfogadja az egye­sület alapszabályát, s aki eljut­tatja belépései nyilatkozatát a társaság irodájához (1051 Buda­pest, Vörösmarty ter 1. I. em. 114.), és „ezzel morálisan állást foglal a krízisbe jutott hazai ze­nekultúra felkarolásának fontos­sága és sürgőssége mellett, ek­ként erősítvén a társaság fellépé­sét a magyar zenei, művelődés­politikai és szükség szerint egyéb fórumokon...” Szomory György Durkó Zsolt nak megoldására vonatkozó ja­vaslatok megfogalmazását az ál­lami kulturális vezetés számára, a zenei intézmények munkájá­nak figyelemmel kísérését, önál­ló koncertek szervezését stb. Gondoskodni szeretnénk egye­bek közt arról is, hogy előadó- művészeink rangjukhoz méltón legyenek foglalkoztatva. Utalok ezzel például azoknak a művé­szeknek a helyzetére, akiket két évvel ezelőtt az Országos Filhar­mónia elbocsátott szólistáinak soraiból. Széles, minden terület­re kiterjedő pártfogást szeret­nénk tehát nyújtani a zenei élet — különösen a zenei nevelés és közművelődés — különböző posztjain munkálkodó művé­szeknek, szakembereknek, s eh­hez keresünk pártoló tagokat. A Magyar Zeneművészeti Társaság máris gazdag koncert­programot kínál az évad hátralé­vő részére a működése iránt ér­deklődőknek. Az egyesülés bu­dapesti nyitóhangversenyére no­vember 22-én került sor a Zene- akadémián Ligeti András ve­zényletével pódiumra lépő Ma­gyar Rádió és Televízió szimfo­nikus zenekara, illetve Kovács Dénes hegedűművész közremű­ködésével. A továbbiakban egyebek közt Händel Messiás cí­A vadgazdálkodásért A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Állattani és Vadbiológiai Intézetében a hazai vadgazdálkodás fejlesztését szolgáló kutatásokat folytatnak. A vadgazdálkodási ku­tatásokat 3500 hektáros vadászte­rület, illetve az itt található kísérleti karámrendszer szolgálja. Az egyetemi intézetben folyama­tosan gondoskodnak arról, hogy a legújabb kutatási eredményeket napra készen átadják a hallgatók­nak. A szarvashús és a barkás agancs termelése a népgazdaság számára kedvező devizapiacokat teremthet (Fotó: Kiss G. Péter - MTI) Érdekességek innen-onnan Süddeutsche Zeitung A gyermekhalálozások leggyakoribb okai a daganatok A gyermekkori halálozások leggyakoribb okai a rosszindula­tú daganatok — közölte Ingolf Joppich, az 'NSZK-beli, mün­cheni sebészkongresszuson. Mi­re a gyermek az orvos elé kerül, a daganat már ritkán van kezdeti stádiumában. A rákbeteg gyer­mekek 20 százalékának már megállapítható, 80 százalékának meglévő, de még nem felismer­hető daganatáttételei vannak. A gyermeksebész szerint a ké­sői beavatkozás okai a követke­zők: ebben a korban a daganatok gyorsan növekednek; a gyerme­kek nem beszélnek rosszullétük- ről, ami pedig a szülőket illeti, ők gyakran valósággal rettegnek a felismeréstől, hogy gyermekük beteg—, ennek még a gondolatát is elutasítják maguktól. (Ford.: Horváth Ida) Humor Kevesen tudják, hogy a kardi­gán eredetileg férfiruhadarab volt, méghozzá katonák viselték. A névadó, lord Cardigan tábor­nok a krími háborúban é 1854) egy angol könnyűlovasbrigád élén állt. A derékon alul érő ka­bát a Cardigan-huszárok egyen­ruhájának volt a tartozéka, innen az elnevezés. Egyébként a lo­vasbrigád a háború egyik legvé­resebb csatájában, a balaklavai ütközetben az orosz tüzérség ágyútüzébe került, és a hétszáz lovasból mindössze kétszázan menekültek meg. Szerencséjére az életben maradottak között volt a ma oly divatos női ruhada­rab névadója, Cardigan generalis is. ♦ Ilyenkor, az új esztendő kéz-' detén a legnépszerűbb olvasmá­nyok közé tartoznak a futuroló­gusok jövendölései. Nos, az idei legizgalmasabb jóslatok egyike, hogy a hetvenes évek energiavál­sága a kilencvenes években visz- szatér. Egyes vidékeken dúsabb lesz a termés búzából, kukoricá­ból és rizsből. Rossz hír, hogy ko­runk pestisének, az AIDS-nak a halálozási mutatója az ezredfor­dulóig — az áldozatok prognosz­tizált száma alapján — felérhet akár egy világháború pusztításá­val is. Ázz USA Dél-Karolina álla­mában 1992-re építik fel azt a nukleárishulladék-tárolót, amely a tudósok szerint az eddigi legmegbízhatóbb technológia alapján fog működni. Az eljárás lényege, hogy a környezetet leg­inkább veszélyeztető sugárzó anyagokat üvegesítik. így bármi­lyen katasztrófa is következzék be, a veszélyes hulladék nem jut­hat a levegőbe, és a vizet sem szennyezheti. Egyébként az USA-ban az atomfegyverekhez 17 nukleáris létesítmény termel hasadóanyagokat. * Az indiai Radzsasztán állam­ban a nők nem csinálnak problé­mát a kötetlen párválasztásból, a partnercseréből. Az újraházaso- dásnak külön rítusa van, a nata. Akkor esik meg, ha a házastár­sak valamelyike meghal, vagy az egyik egyszerűen elhagyja a tár­sát. Az elhagyásban főleg a gyen­gébb nem képviselői a kezdemé­nyezők. A nata ceremóniája törzstől és kaszttól függően vál­tozik. Legelterjedtebb formája, hogy a nő vízzel teli edénnyel a fején beállít a kiszemelt új férjé­hez, aki a csöbröt a háza elé ki­rakva tudatja: a házasság meg­köttetett. Nem ritka eset, hogy az újdonsült férj vigaszdíjat fizet elődjének. Az általánosan elterjedt hie­delemmel szemben az osztrákok sokkal inkább sörivók, semmint borivók. A sörfogyasztás terüle­tileg is nagy szóródást mutat. Legtöbben Tirolban hódolnak e szokásnak. A fejenkénti éves sörfejadag — a csecsemőket is számítva — százhatvankilenc li­ter. Eszerint a napi korsó sörét ott mindenki megissza. Tirol után Salzburg és Karintia követ­kezik. A legszerényebb ország­rész — a sörivás statisztikájában — Burgenland. Itt az éves átlag mindössze nyolcvannégy liter. Ausztria 1981 óta sört exportál. A legtöbb nedűt Olaszországba küldik. Második helyen kis ha­zánk, Magyarország áll. * Régen Kínában az apró női láb a szépség és az erotika szim­bóluma volt. A kínai nők már kislánykorukban hozzáláttak lá­buk kicsinyítéséhez. A láb növe­kedését kegyetlen módszerrel akadályozták meg. Legkésőbb hatéves korukban estek át a fáj­dalmas „műtéten”. Lábujjaikat a talpuk, alá kötötték és egy asztal tetejéről kellett leugraniuk. Az ugrás következtében az eltört láb­ujjcsonkok aztán fokozatosan el­sorvadtak, és így lett kisebb a lá­buk. A feudális Kínában elsősor­ban a gazdag hölgyek igyekeztek lábuk kicsinyítésével tetszeni a férfiaknak. A lábcsonkítás hosz- szú századokon át általános szo­kássá vált az egész kínai társada­lomban. — Maga mozdonyvezető, nem? De akkor miért akar tehergépkocsit vezetni? — Mert a mozdonnyal nem tudok feketefuvarokat csinálni. * — Az én feleségem minden hob­bimat ellenzi. — Az enyém inkább támogatja. — És mi a maga hobbija? — Takarítás, mosogatás, bevá­sárlás. A hajótörött utolsó erejével ki­úszik a szigetre. Felesége a partról kiabál felé: — Hol voltál ilyen sokáig? A hajó már két órával ezelőtt elsüllyedt! — Te még miért nem mentél férj­hez? — Várom az igazit. — És szerinted ki az igazi? — Aki el akar venni feleségül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom