Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 23. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. január 27., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3 Ami még a pártértekezlethez tartozik 2. rész Dr. Lente István, a Megyei Kórház Rendelőintézetének párttitkára, az egészségpolitikai elvek jelen helyzetével, a társadalmi egészségmegőrző program gyakorlati problémáival és a kórház pártéletének aktuális kérdésével foglalkozott. Mindenekelőtt elmondta, hogy a klasszikusok nyomán a szovjet társadalomorvostani szakemberek által kidolgozott egészségpolitikai elvek az utóbbi években annyit módosultak, hogy eredeti értelmezésük nem tartható tovább. Hangsúlyozta, hogy egyre jobban realitássá válik az a tény, ami szerint le kell számolni a szocializmus gondoskodó államának illúziójával. Az ágazatban együtt él a hiány és a pazarlás. A legtöbb gondot az ingyenesség elvének túlharsogása jelentette. Mint említette, a partértekezleten is szóba került egészségpolitikai program, a jelen gazdasági helyzetben azonban a valóság és a szándék nem eshet egybe. Az életszínvonal megőrzése olyan fizikai és szellemi terhet igényel, ami úgy idegileg, mint fizikailag kimenti az embereket. Maja részletesen kifejtette azokat a problémákat, amelyek az egészségesebb életmód gátjait jelentik. Bársony István, Bélapátfalva Nagyközségi Tanács pártbizottságának titkára sok felszólaló társához hasonlóan a lakóterületi pártmunka fontosságát han- oztatta. Szükségesnek tartotta, ogy ezekhez az alapszervezetekhez olyan üzemi, intézményi dolgozók is tartozhassanak, akik közvetlen környezetükben kívánnak közéleti tevékenységet folytatni. Felfogásbeli problémaként említette meg: sokan ma is úgy gondolkodnak, hogy a munkahelyen végzett pártmunka nagyobb presztízsű, s ez a biztosítéka a szakmai előrehaladásnak, az erkölcsi és anyagi elismerésnek. Mint említette, legfontosabb célkitűzéseink köze tartozik a települések népességmegtartó képességének biztosítása, de ezekhez nincs kialakított koncepció. Ezt követően részletesen foglalkozott a közélet tisztaságának fontosságával. Mint említette sem az országos, sem a megyei pártértekezlet dokumentuma nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, súlyának megfelelően pedig, hogy manapsag elismerünk olyan fogalmakat mint a hálapénz, a csúszópénz, vagy a borravaló, amelyek rendkívüli módon sértik a becsületesen gondolkodó és cselekvő emberek közérzetét. Bőlem Béla feldebrői küldött a kistelepülések gondjaira, problémáira irányította a figyelmet. Elmondta, hogy, a városok és a falvak közötti különbségek minden erőfeszítés ellenere sem csökkentek. Különösen akkor szembetűnő ez, amikor a világútlevél birtokában összehasonlíthatták például az osztrák falvakat a mieinkével. Reálisan világított rá arra, hogy nem várnak látványos máról holnapra történő változásokat, de a felzárkózást nem szabad tovább elodázni. Felszólalásában elítélte keleti szomszédaink faluromboló politikáját, s szólt a hagyományok megőrzésének jelentőségéről. Becsei Elek felnémeti küldött számonkérte a párt politizáló hiányosságait. Az idősebb párttagok nevében nagyobb támogatást kért a jelen politikai viszonyok közepette fellépő számtalan megválaszolatlan kérdés tisztázásához. Megfogalmazta idősebb korosztályának véleményét, amely szerint komolytalannak tartják a mindenáron való „baráti jobb” nyújtását az alternatívoknak. Mint említette, nem kis áldozatok árán szerezték meg annak idején a párt vezető szerepét, s nem tartja azt ildomosnak senkivel megosztani. Úgy ítélte meg, hogy túl sok energiát fecsérelünk az úgynevezett közmegegyezés elérésére ahelyett, hogy pártunk megerősítését tartanánk elsődleges szempontnak. Huszti Sándor egri küldött a megyei pártértekezlet megrendezését megelőző huzavonát ítélte el. Azt fogalmazta meg, hogy környezetéből senkit nem kérdeztek igénylik, avagy sem a pártértekezlet összehívását. Pedig ők május óta többször hangoztatták ennek szükségességét. Nem értette azt sem, hogy több helyütt miért kellett a küldötteket úgymond sebtében megválasztani, ami oda vezetett, hogy sokan felkészületlenül vannak jelen ezen a fórumon. Az ilyen kapkodás felmérhetetlen kárt okozhat a párt tekintélyének. Ezt követően részletesen szólt arról, hogy megyénkben is szükséges az ipar, a mezőgazdaság átszervezése, szerkezetváltása. Ijesztőnek ítélte az ország adósságállományát, amelynek csökkentéséért megyénkben is van még mit tenni. Megfogalmazta kívánalmait is, ami így summázható: az eddigiektőllegyen nagyobb rend, egyezzenek a szavak es a tettek, szabjanak végre világos célt, az egymásra mutogatást váltsa fel megfelelő önértékelés, az adott funkció ne jelentsen elvtelen előnyöket. A rózsaszentmártoni küldöttválasztó közgyűlésen erőteljes bírálatok érték pártunk politikáját, s ennek tolmácsolásával bízták meg Szálai Ferencnét. Megfogalmazták, hogy tartalmában és módszerében új, a nyilvánosság előtt történő politizálásra van szükség a jövőben. Elítélték egykori vezetőink feltétel nélküli bírálatát, életük oly módon történő beállítását, mintha csak kárt okoztak volna ennek a népnek. Bírálták az egymásnak ellentmondó felsőbb pártvezetők megnyilatkozásait, amelyek véleményük szerint ideológiai kuszasághoz vezettek. Az úgynevezett 45-ös kommunisták nehezményezik a korábbi erőfeszítéseik, politikai eredményeik rossz színben való feltüntetését, azok semmissé tételét. Rosszall- ják a főmunkaidő becsületvesztését, az életszínvonal jelentős csökkenését. A pluszmunka, a túlfeszített életritmus szétzilálja a családokat, a közösségeket. Bóka Sándor egri küldött több javaslattal fordult küldötttársaihoz. Ezek közül kiemelkedik, hogy csak olyán jelöltre szavazzanak, akivel a part tekintélye és tömegbefolyása kétséget kizárólag erősödik funkciója betöltése során. Kérte, hogy a megyei pártbizottság záros határidőn belül, de legkésőbb az első negyedév végéig dolgozzon ki programot pártunk vezető szerepének megőrzéséért. Tegyen meg mindent a pártbizottság annak érdekében, hogy nőjön befolyása a nem párttagok körében, azzal a nem titkolt céllal, hogy emelkedjen a taglétszám. A megyei pártbizottság minden eszközzel biztosítsa a párton belüli pluralizmus megvalósulását, tegyen meg mindent a párttagság és a pártapparátus közötti kapcsolat javításáért. Vegyék fontolóra egy a pártbizóttság mellett működő nyugdíjas párttagokból álló tanácsadó testület létrehozásának lehetőségét. Az ő tapasztalataikról ugyanis nem érdemes lemondani. (folytatjuk) Delta-részvétellel magyar—NSZK vegyes vállalat Különböző műanyag termékek gyártására és értékesítésére magyar—NSZK vegyes vállalatot alapított Tatabányán a Delta Ipari Szövetkezet és a nyugatnémet Renders cég. Az indulótőke 42 millió forint, amit fele-fele arányban biztosít a két alapító. A D-R Plast nevű új vegyes vállalat egyelőre évi 2,5 millió márka értékű műanyag áru előállítására rendezkedik be. Virágtartókat, bevásárlókosarakat, malterkeverő-ládákat és az élő baromfi kíméletes szállítására alkalmas speciális konténereket készítenek. A Renders cég a termékek kilencven százalékát visz- szavásárolja és más országokban értékesíti. A virágtartó edényeket például holland kertészeknek adja ki. Egyelőre a tatabányai Delta egyik régi üzemében kezdték' meg a gyártást, amihez a nyugatnémet cég szállította a gépeket, a jövő évben pedig már új üzemcsarnokot épít a vegyes vállalat. Lakossági kezdeményezéssel Garázsépítési akció — eredményekkel — Azt hiszem — mondja —, az mindenki előtt ismeretes, hogy a Csebokszári-lakótelepen élők immár meglehetősen régen megfogalmazták azt a jogos igényüket, miszerint jó lenne, ha az adott városrész szabad területein garázsokat lehetne kialakítani. Indokolt volt ez azért, mert igencsak kevés volt a gépkocsitároló, sok-sok jármű a szabad ég alatt töltötte a napokat. Ezen törekvéseket karolta fel dr. Puskás Sándor is. így aztán neki is köszönhető, hogy végül előre lehetett lépni. — Ebben nem kis szerepe volt az ön által képviselt szövetkezetnek, amely tudomásom szerint 1987januárjában alakult meg... — Az induláskor közel háromszáz tagot számláltunk. Ők megválasztották az igazgatóságot, majd pedig jóváhagyták az alapszabályt, amely rögzíti működésünk valamennyi feltételét. Tény az, hogy az elmúlt esztendő októberéig folytak a különféle tervkészítések, engedélyeztetési eljárások stb. Először a Töviskes utcai — ez egyébként a Karaszek tér mögött található — részre jött meg az építési engedély, majd októberben a Cifrakapu utca 102—156. számú lakóházak és az eger—putnoki vasútvonal közötti térségre. Az előbbi helyen eleddig elkészült 60 garázs, míg az utóbbin 95. A kivitelezést a szövetkezet vezetősége koordinálta. — S hogyan zajlottak a munkálatok? — Mielőtt erről is szót ejtenénk, szabadjon egy-két tényt felsorakoztatni az árakkal kapcsolatban... Egy garázs ára ösz- szesen 90 ezer forint: ebből 20 ezer a telek ára, míg 70 ezer a szükséges anyagok költsége. Amint látja, az összeg nem tartalmazza a munkadíjat, ugyanis az építkezések önerővel zajlottak, azaz az effajta tevékenységet mindenki maga oldotta meg. Meg kell jegyeznem, hogy valamennyi tag részéről nagyon komoly aktivitást tapasztaltunk, hiszen sokan segítségül hívták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, így aztán hamar nőttek ki a földből ezek az új létesítmények. — Úgy vélem, azért nehézségek is akadtak... — Igen, s főleg azért, mert a késő őszi időszakban sok-sok anyagot — példaként említhetném a fenyőárut, a cserepet stb. — alig-alig lehetett beszerezni. Egyes „kellékeket”, főleg azokat, amelyekre mindenkinek szüksége volt, igazgatóságunk igyekezett biztosítani. Mellesleg Épülő garázsok . .. a munkákat 10—12 személyt tömörítő csoportok végezték, s az ezek élén álló vezetők igencsak sokat tettek az egyes feladatok megszervezésében. Ez éppúgy figyelemre méltó, mint az, hogy az egész akció voltaképpen lakossági kezdeményezéssel startolt, azaz az emberek a gondok láttán nem ültek Ölbe tett kézzel, hanem megpróbáltak valamit cselekedni. — S hogyan tovább? — Terveink az idei esztendőre is vannak, tehát az ügy még nem zárult le. Pillanatnyilag a Cifrakapu utcai részen van még lehetőség garázsok létrehozására, vagyis, ha megfelelő számú jelentkező akad, úgy nincs akadálya a folytatásnak. — Igen, csakhogy mennyibe kerül majd mindez? — Nézze, az árakról ma még elég nehéz bizonyosat mondani. Nézetem szerint jelentős változások nem lesznek, igaz, azt jelenleg még nem tudjuk, hogy mennyiért is lehet majd megvásárolni a különböző építőanyagokat. S persze azt sem szabad elhallgatni, hogy akiknek a domboldalban jut hely, azoknak magasabb költséggel kell számolniuk (Fotó: Gál Gábor) hiszen ott más technológiát kell alkalmazni. — S ha valaki úgy határoz, hogy csatlakozik önökhöz, annak mit kell tennie? — Feltétel, hogy az illető a Csebokszári-lakótelepen éljen, továbbá vagy saját személygépkocsival vagy érvényes gépkocsikiutalással rendelkezzen. Emellett nem lehet garázsa, s ilyet meghatározott időszakon belül nem is értékesített. Utóbbiakat azért kell néznünk, mert nem szeretnénk, ha egyesek csupán anyagi haszon reményében kapcsolódnának hozzánk. Akik viszont megfelelnek a kívánalmaknak, azok minden további nélkül felkereshetnek bennünket' Egerben, a Zalka Máté utca 48. szám alatt személyesen a félfogadások alkalmával, avagy levélben. — Mennyi „ügyfélre ”számítanak? — Mindnyájan úgy hisszük, hogy effajta igények 1989-ben is mutatkoznak majd. Ha pedig ez valóban így lesz, akkor — ahogyan azt eddig is tettük — közös erővel folytatjuk a megkezdett utat... (sárhegyi) Az építésfelügyeleti ellenőrzések tapasztalatai Ha bontani hell... Az építésfelügyeleti tevékenységgel, annak helyzetével a gyöngyösi városi tanács testületé a korábbi évek során — önálló napirend keretében — még nem foglalkozott. A fő feladat az építőipari anyagok, szerkezetek minőségének, az előírások megtartásának vizsgálata. A Minisztertanács egy hároméves rendeletének megfelelően a tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási szervei, valamint az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet az illetékes. (Korábban a tanácsok műszaki osztályainak hatáskörébe tartozott az építésfelügyelet). Az előbbiek a tervezést és a kivitelezést, az utóbbi pedig a gyártást, szállítást és a tárolást ellenőrzi. A Heves Megyei Tanácson ezt a munkát egy kis csoport látja el, amely évente mintegy 900 vizsgálatot végez el. Az átszervezés előtt a műszaki osztály ennél jóval kevesebbet végzett és akkor is főleg a kisiparosokkal foglalkoztak. A megnövekedett követelmények, az új hőtechnikai, technológiai megoldások miatt a szempontok köre kiszélesedett: Kiterjedt például arra is, hbgy a kivitelezés a jogerős építési engedélyben rögzítetteknek megfelelően, vagy attól eltérően készül-e. Egyre több a magánerőből, úgymond „házi kivitelezésben” készült lakások száma, amelyeknek minősége sok esetben nem a legjobb. így a szakszerűségre már csak azért is fokozott figyelmet kell fordítani. Az építkezéskor egy műszaki vezető irányítására van szükség, aki betartja az előírásokat, és egy naplót is vezet. 1987-ben a Gyöngyösön, Mátraszentimrén, Gyöngyös- solymoson, Gyöngyöshalászon és Gyöngyösorosziban folytatott vizsgálatok szerint a hőszigetelésnél és a munkanapló vezetésénél akadtak gondok. Sok helyen kellett kijavítani az áthidalók, födémek, falak, nyílászárók hibáit és a napló is körülbelül hússzor nem volt kéznél. Ez évben a környéken 50 ellenőrzést terveznek, amelyek nagy része a megyei építésfelügyeleti csoport önálló feladata lesz. Az eddigiek azt mutatják, hogy jobbult a helyzet. Az eredményekről mindig jegyzőkönyv készül, rögzítve az észlelt hiányosságokat. A csoport a tapasztalatok alapján javaslatot tesz a felsőbb szerveknek, hogy mik legyenek a további intézkedések. így végül az I. fokú építésügyi hatóság bírságol, felszólít a hibák orvoslására illetve figyelemmel kíséri azt. A felmerülő költségek teljes egészében az építtetőket terhelik, senkire sem háríthatok át. Tavaly csak két alkalommal kellett pénzbírságot kiszabni, felszólításra közel egy tucatszor került sor. Olyan is előfordult, hogy egy házszerkezet^ teljesen átalakítottak. Idén különösebb kihágás még nem történt, legfeljebb any- nyi, hogy a kisiparosok a tulajdonosok kívánságára — vagy anélkül — kisebb módosításokat végeztek az engedélyezett terven. Elsősorban a KOSZIG gázbeton termékeknél, amelyek precízebb munkát igényelnek, mint egyéb falazóanyagok, nem ismerik vagy nem alkalmazzák pontosan az előírásban foglaltakat. 1981. január 1-jétől az épületek fokozott hővédelme, ezzel párhuzamosan a fűtési energia csökkentése miatt új szabvány lépett életbe, amelyet 1986 elejétől tovább szigorítottak. Ennek következményeként kezdetben az anyagiak súlyos problémákat okoztak, de mostanra szerencsére már csak elvétve található hiányosság. A kezdeti bizalmatlansággal szemben ma már kevesebben veszik zaklatásnak az ellenőrzéseket. Talán ezért válik nyilvánvalóvá az elmúlt másfél évre visszatekintve, hogy a kivitelezés minősége javult, nemcsak a vállalatoknál, hanem a magánerős építkezéseknél is. Persze nem is éri meg, ha egy esetleges hatósági látogatás . után átalakítani, vagy bontani kell.
