Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-04 / 3. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 3. szám ÁRA: 1989. január 4., szerda 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A NYILVÁNOSSÁG „BÜNTETŐB ESZKÖZE Az, hogy ki mit tekint botránynak, voltaképpen világszem­lélet kérdése. De lássuk csak a botrányok könyvét! (2. oldal) HOL HALT MEG PETŐFI SÁNDOR? Bargu/inban kutatják a neves poéta sírját... (4. oldal) MIÉRT DRÁGÁBB, HA MÉG NEM DRÁGÁBB? Leállították a szabálytalan bérletárusítást a Mátra Volánnál. (8. oldal) SPORTFEGYVEREKET VITTEK MAGUKKAL A TETTESEK Falbontással törtek be a vámosgyörki MHSZ-klubba. (8. oldal) Az Országházban Straub F. Brúnó volt a házigazda Piaci kamatok — Nagyobb kedvezmény a gyermekeseknek — Mérséklődik a havi részlet — Nincs szükség bankkölcsönre Diplomáciai fogadás Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke kedden az Országház­ban fogadta a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek veze­tőit. A diplomaták az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Straub F. Brúnónak. A fogadáson részt vett Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Várkonyi Péter külügyminiszter. A fogadás szívélyes légkörben zaj­lott le. Több „zöldhitel” a termelőszövetkezeteknek A Szabolcs-Szatmár Megyei Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségének szervezésében négynapos ta­nácskozás kezdődött kedden Budapesten, a TOT Oktatási Központjában a szövetkezeti gazdálkodás időszerű kérdései­ről. Az első napon Villányi Miklós pénzügyminiszter a monetáris politikának a szövetkezetekre gyakorolt hatásáról beszélt. A pénzügyi intézkedések a szövetkezetek versenyképessé­gének javítását szolgálják — han­goztatta a miniszter, és bejelen­tette, hogy a mezőgazdasági ter­melés ez évi finanszírozására — a tavalya 15 milliárd forinttal szemben — 15-18 milliárd forint úgynevezett „zöldhitelt” folyósít a bankrendszer. A hitelek nagy részéhez váltó útján juthatnak a gazdaságok. Szükség van a szövetkezeti tu­lajdon reformjának gyorsítására, hogy erősödjön a tagság vagyon- érdekeltsége. Fontos azonban, hogy a belső reformok végrehaj­tásáról a szövetkezetekben de­mokratikusan döntsenek, a gaz­dálkodásban tovább nőjön az önállóság. Olyan tőkeáramlás a kívána­tos, amely jobban összekapcsolja a nagyüzemet és a kisgazdasá­got. A magyar—roman határon Menekülttábor felállítását javasolja a Magyar Demokrata Fórum A Magyar Demokrata Fórum mondotta, hogy korábbi nyilat­Ideiglenes Elnöksége nyilatko­zatot juttatott el kedden a Ma­gyar Távirati Irodához, amely­ben szorgalmazza menekülttá­bor felállítását a magyar — ro­mán határon. Az Ideiglenes Elnökség sze­rint a magyar — román határon kialakult helyzet, az egymásnak ellentmondó híresztelések, né­hány menekült visszatoloncolá- sának megütközést keltő híre, egyes határőrszervek megma­gyarázhatatlan intézkedései és az egész kérdésben az egységes irá­nyítás hiánya teszi szükségessé a határhoz közeli menekülttábor létrehozatalát. A nyilatkozat alapelvnek te­kinti: a magyar nemzet termé­szetesen nem kötelezhető ellen­séges, vagy a belső rendre veszé­lyes elemek korlátozatlan befo­gadására — ugyanakkor az MDF vezetőségének határozott állás­pontja, hogy körültekintő vizs­gálat nélkül senkit sem szabad Romániába visszatoloncolni. A menekülttábort nemzetközi támogatással ajánlják mihama­rabb létrehozni, az Egyesült Nemzetek Szervezete illetékes szerveinek bevonásával. „A Magyar Demokrata Fó­rum a maga szerény eszközeivel minden módon támogatja ezt a kezdeményezést” — fejeződik be az Ideiglenes Elnökség nyilatko­zata. * Gál Zoltán belügyminiszter­helyettes, a hazánkban tartózko­dó külföldi állampolgárok ügyei­nek intézésére alakult tárcaközi bizottság vezetője a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának el­kozatában ezt a lehetőséget, egy menekülttábor felállítását már ő is felvetette. A Belügyminisztéri­umban is folytatnak erről meg­beszéléseket, de még nem dön­töttek. A tábor megvalósítása hosszabb időt igényel. Gál Zol­tán elmondotta, hogy a mene­külttábor felállításának gondo­latát feltétlenül üdvözlik, mert az illegálisan Romániából átjöttek ellenőrzésének jelenlegi, vi­szonylag gyors módja sok téve­dési lehetőséget is magában rejt. Bizonyos fajta szűrésre a mene­kültek körében mindenképpen szükség van a magyar társada­lom érdekében, hiszen átjöhet­nek például köztörvényes bűnö­zők is. Jobb feltételeket teremtene, ha a menekülteket meghatáro­zott ideig egy táborban helyez­nék el, ahol természetesen meg­felelően gondoskodnának róluk. Ez a megoldás ugyanakkor sok­kal nagyobb költséget igényel a jelenleginél, hiszen a táborban külön egészségügyi és szociális ellátást kell biztosítani. Az elképzelések szerint az il­legálisan hazánkba érkezőknek kötelezően kellene majd megje­lenniük a menekülttáborban. Kötelező vizsgálat után kapná­nak tartózkodási engedélyt, amely szabad mozgást biztosíta­na számukra hazánkban. A közi­gazgatási szerveknek — így pél­dául a Belügyminisztériumnak, mint a tanácsokkal foglalkozó hatóságnak — kellene működ­tetnie a tábort, s az lenne a leg­kedvezőbb, ha a tárcaközi bizott­ság lenne a gazdája, hiszen a fi­nanszírozását is a letelepedési alapból célszerű megoldani. A lakásépítés és -vásárlás új támogatási rendszere Megváltozott január 1-jétől a lakásépítés és -vásárlás támoga­tási rendszere. A pénzintézetek — az OTP mellett a kereskedelmi bankok is — az idén már piaci ka­matokkal nyújtanak kölcsönö­ket. Az állami támogatás az új rendszerben nem a kamatokhoz, hanem a törlesztésekhez kapcso­lódik. A változásokról Székely István, a Pénzügyminisztérium lakáspolitikai osztályának veze­tője tájékoztatta az MTI munka­társát. Elmondta: mindez a pénzügyi rendszer továbbfejlesztése, az egységes pénzpiac megteremtése miatt vált szükségessé. Koráb­ban a lakásépítésre és -vásárlásra nyújtott hitelek szociálpolitikai szempontokat szolgáltak, a piaci viszonyok nem érvényesültek. Az így folyósított támogatások szociális hatékonysága minimá­lis volt, nem igazodtak kellően a családok változó anyagi lehető­ségeihez. Most a hitelpolitika és a szociálpolitika szétválik, a ka­matok a monetáris politika függ­vényévé válnak. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank képvise­lői a lakáshitelezéssel foglalkozó pénzintézetek bevonásával meg­állapodtak az induló kamatszint­ben, amely jelenleg 18,5 száza­lék. (Ezen felül a bankok évi 1 százalékos kezelési költséget is felszámítanak.) Ehhez kapcso­lódik a hiteltörlesztési támogatás új rendszere. A kamat és a keze­lési költség mértékét a Magyar Nemzeti Bank hozza nyilvános­ságra. Ettől felfelé nem térhet­nek el a pénzintézetek. A mérté­kek addig érvényesek, ameddig nem születik új megállapodás. A korábbi kedvezményes ka­matot kiemelt törlesztési támo­gatás helyettesíti. Ez azt jelenti, hogy a piaci kamattal felvett köl­csön törlesztőrészletének bizo­nyos — a gyerekszámtól függő — hányadát az adós helyett a költ­ségvetés fizeti. Egy gyermek ese­tén a támogatás mértéke a tör­lesztőrészlet 40, kettőnél 70, há­rom és több gyermek esetén 80 százaléka. Ez azonban csak a törlesztés első öt évére vonatko­zik. A második öt évben a támo­gatás e százalékértékek fele, vagy­is 20,35, illetőleg 40 százalék. A harmadik öt évben a támogatás mértéke egységesen 15 százalék. A törlesztési támogatások a köl­csönfelvételektől számított 15 év után megszűnnek. A támogatott kölcsönök ma­ximális összege egygyermekes családok esetében 300 ezer fo­rint, kétgyermekeseknél 400 ezer, három- és több gyermeke­seknél pedig 500 ezer forint. Ez az úgynevezett garantált köl­csön, amelynek folyósítását nem tagadhatja meg a bank. A lakásépítő, -vásárló gyer­mektelen családok öt éven ke­resztül a törlesztés 30 százalékát kapják kedvezményként. Ezt követően 10 éven át a kedvez­mény 15 százalékos. Ugyanilyen mértékű kedvezmény jár a gyer­mekes családoknak arra a hitel­összegre, amelyet a garantált kölcsön összegén felül vesznek fel. Ennek a hitelnek nincs előírt felső határa, összegét a bank pénzügyi lehetősége, illetőleg a hitelt igénybe vevő hitelképessé­ge határozza meg. A törlesztési támogatást igénybe vehetik azok a gyermektelen, fiatal házaspá­rok is, akik vállalják a leendő egy, illetve két gyermeket. A kiemelt támogatás mértéke természete­sen ebben az esetben 40, illetőleg 70 százalék. A törlesztési idő hossza a bank és az ügyfél megállapodásától függ, várhatóan a jelenlegi maxi­málisan 35 év helyett 20-25 évre csökken, mert a 18,5 százalékos kamat mellett nem célszerű hosz- szabb lejáratot alkalmazni. A számítások szerint, ha az 500 ezer forint kölcsön futamidejét 10 évvel megnövelik, akkor havi 50 forinttal csökken a törlesztés, viszont a kölcsön kamata több százezer forinttal nő. A szociálpolitikai kedvez­mény összege is változott. Két gyermek után 150 ezer forintról 200 ezer forintra nőtt, három (Folytatás a 2. oldalon) „Dominóval” — biztonságosabb Nemrég lapunkban is be­számoltunk arról, hogy korszerű berendezéseket kapott a hatvani MÁ V-cso- mópont. Az űj technika biztonságosabban, gyor­sabban képes a naponta ideérkező és innen induló mintegy 300 szerelvény út­ját irányítani. Az úgyneve­zett Dominó-70 rendszer távvezérlő üzemmódban is működtethető számítógép­ről, kevesebb személy zettel lehet ellátni a forgalmi szolgálatot. Már új típusú jelzőberendezések továb­bítják az információt a sí­nen lévőknek. (Szabó Sándor Új élet Itt az esztendő kezdete, és most minden második újságcikk úgy kezdődik, hogy: itt az esztendő kez­dete. Ez persze sablon és közhely, de most mégsem tudom kikerülni. Szóval itt az esztendő kezdete, a nagy fogadko­zások ideje. Ezek lényege rendszerint az, hogy mától — engedékenyebb esetben holnaptól — új, az eddigi­nél jobb életet kezdünk. Nem cigarettázunk, nem iszunk kávét és alkoholt, korszerűen táplálkozunk, nem idegeskedünk, nyu­godtak és türelmesek le­szünk, tehát egészsége­sebb, harmonikusabb éle­tet kezdünk. Amióta az eszemet tu­dom, megfogadják mind­ezt az emberek. Hogy hol­naptól aztán — de tényleg — vége az átkos dohány­zásnak, ennek-annak. Be­vált fordulat, hogy ilyen­kor a cigarettát kidobják az ablakon, hogy jöjjön az új, tiszta és makulátlan élet. Minden szilveszterkor ez megy. Aztán mi lesz a nagy fo­gadalmakból? Rendsze­rint semmi. Felmerülhet a gyanú: talán ennyire gyen­ge akaratúak volnánk, vagy „esetleg” a dolgok nem csak rajtunk, a mi el­határozásainkon állnak (vagy buknak). Az a valószínű, hogy döntéseinket, elhatározá­sainkat és főleg esélyeinket valóban behatárolják a kö­rülmények. Máskülönben talán nem lenne hazánk­ban félmillió alkoholista, nem lenne a lakosság egy­negyede neurotikus és nem „büszkélkedhet­nénk” az egyik legrosz- szabb halálozási statiszti­kával, már az évi ötezer öngyilkosról nem is beszé­lek. Azt hiszem, ilyen ada­tok után felmerülhet a kér­dés: nem túl mélyek-e a problémák ahhoz, hogy csupán fellelkesült újévi fogadalmakkal képesek legyünk változtatni életvi­telünkön. De bizony elég mélyek. Igaz, a cigarettá­ról például nagy akarate­rővel leszokhatnánk, de nyilvánvaló, hogy az egyé­ni elhatározás gyakran ke­vés ahhoz, hogy egy egész nép súlyos konfliktusai megoldódjanak társadal­mi szinten. Természetesen ezzel nem állítom azt, hogy az egyéni akaratnak és fele­lősségnek nincs jelentősé­ge, ám azt látni kell, hogy az egyes ember gyakran védtelen és kiszolgáltatott. A körülmények, az ese­mények sodrása teszi őt a statisztikák szereplőivé, és olykor sajnos, áldozattá is. így, az esztendő elején, mikor szokásunkhoz híven felszabadultan fogadko- zunk, bizony rá kell jöj­jünk arra, hogy vannak dolgok, amiken egyenként nehezen segíthetünk. Kidobni az ablakon egy doboz cigarettát... Vajh ha ilyen egyszerű lenne az egész. Havas András

Next

/
Oldalképek
Tartalom