Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-10 / 294. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 294. szám ÁRA: 1988. december 10., szombat 2.20 FORINT Négy évtizedes jogaink Nem csupán a négy évtizedes jubileum teszi, hogy ma különös tisztelettel emlékezünk meg azokról a jogosultságainkról, amelyek valójában születésünk tényével illetnek meg bennünket. Kivétel nélkül mindannyiunk jogai ezek. Negyven esztendeje éppen ezen a december 10-ei napon fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A deklaráció megalkotója a — később Nobel-dijjal is elismert — francia René Cassin persze, történelmi örökségre is támaszkodhatott. Akár saját országa múltjából, akár az észak-amerikai függetlenséget kinyilvánító dokumentum alapján. Az igazi jelentősége az 1948. december 10-én megteremtett elvek rendszerének leginkább az volt, hogy a század második világégése után jött létre, az államok nagy részének egyetértésével. Abban a helyzetben, amikor újabb háborús veszély fenyegetett. A röpke visszapillantáshoz tartozik, hogy 1966- ban két nemzetközi szerződést hoztak létre, a Polgári és a Politikai, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát. Megfogalmazva bennük az emberi méltóság védelmétől kezdve a személyes biztonsághoz, a munkához, a pihenéshez való jogon keresztül egészen a rabszolgaság, a kényszermunka tilalmáig mindent, ami valamilyen formában a Föld lakóinak sajátja. Napjainkban különösképpen fontos az, miképpen viszonyulunk az emberi jogok kérdéséhez. Hiszen éppen ezekben a hónapokban vagyunk kénytelenek szembetalálkozni olyan jelenségekkel, amelyek egyrészt sajnálatosan eltérnek az említett nemzetközi megállapodásokban, illetve a Helsinki Záróokmányban rögzített elvekkel, célkitűzésekkel, másrészt egyfajta átalakulást, megújulást is szolgálnak hazánk jogrendjében, egyáltalán itthoni életünkben, viselkedésünkben. Érthető és csakis így fogadható el az a magatartás, ahogyan tiltakozunk keleti szomszédaink kulturális hagyományokat elsüllyesztésre ítélő településváltoztatási törekvései ellen. Azon próbálkozásokkal szemben, amelyek ellentétesek több kétoldalú és a helsinki megállapodással. Ugyanakkor az emberi jogok gyakorlásának az eddigiekhez képest merőben új megoldásait is feladatunkul vállaltuk. Gondoljunk csak a í sorra születő, vagy a közeljö- ; vő elképzelései között szereplő jogforrásokra. Mi más le- j hetne a célja az Országgyűlés elé kerülő egyesülési törvény- < tervezetnek, a választójoggal kapcsolatos átalakításnak? Egyértelműen biztosítéka lehet emberi jogaink maradéktalan érvényesülésének, ; hogy az Alkotmány módosí- j tása során külön súlyt fektet-1 § nek arra: valóban jelentősé- S géhez méltó szabályozást | kapjon. Szalay Zoltán j A gyülekezési, valamint az egyesülési törvények tervezetéről Tanácskozott a megyei képviselőcsoport Kovács András csoportelnök vezetésével tegnap ülésezett a a Cement- és Mészművek bélapátfalvi gyárában az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja. Az eseményen — melyen részt vett Juhász Lajos, a megyei pártbizottság titkára, Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke, dr. Molnár Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Diószegi Lajosné, a Hazafias Népfront megyei titkárhelyettese is — elsőként dr. Kilényi Géza, igazságügyminiszter-helyet- tes számolt be azokról a törvény- tervezetekről, amelyeket a decemberi ülésen tárgyal meg a Tisztelt Ház. Dr. Kilényi Géza elmondta, hogy az elkövetkező időszak legfontosabb perspektivikus feladata az új Alkotmány megalkotása lesz. Mint utalt rá, vita volt azon, hogy az 1949-es Alkotmányt módosítsák-e, vagy új Alkotmány legyen. Mivel rendkívül sok változást történt 1949 óta, s a jelek szerint még jó néhány változásnak nézünk elébe, ezért döntöttek az új Alkotmány mellett. Az igazságügyi tárcát arra kötelezték, hogy november végéig készítse el ennek az alapvető jogszabálynak az úgynevezett szabályozási koncepcióját. Ez megtörtént, néhány helyen alternatív javaslatokat tartalmaz. Nagy valószínűség szerint erről sok helyen tárgyalnak majd. Minden egyéb törvényalkotásnak ehhez kell igazodnia. Sokszor hallani, hogy vajon nem az lenne-e az optimális sorrend, ha először megszületne az új Alkotmány, s ezt követnék a további, nagy jelentőségű törvények. Mint az igazságügyminisz- ter-helyettes hangsúlyozta: valóban ez lenne a logikus, de tudomásul kell venni, hogy az országban a gazdaság, a társadalom területén rendkívül felgyorsultak az események, ezért a gyülekezési és az egyesülési törvénnyel már nem lehet megvárni az új Alkotmányt. Ami a gyülekezési törvényt illeti: a gyülekezéshez való jog alapvető állampolgári jog, amelyet az állam valamennyi szervének tiszteletben kell tartani. A jogi szabályozás nem irányulhat a tiltásra, a korlátozásra, az elfojtásra. Az államnak elő kell segíteni e jognak az alkotmányos keretek közötti működését. Ugyanakkor nem képezheti vita tárgyát, hogy egy gyülekezés nem irányulhat a szocialista társadalmi berendezkedés ellen, nem szolgálhat faji, nacionalista célt. Elkészült e törvény tervezete, amelyet társadalmi vitára bocsátottak. Dr. Kilényi Géza úgy fogalmazott, hogy igazi vita bontakozott ki, nem voltak előre eldöntött kérdések. Már összegezték a tapasztalatokat, s ezt követően került sor arra a politikai állásfoglalásra, amely meghatározza e jogszabály alapelveit. Az egyesülési joggal kapcsolatban dr. Kilényi Géza úgy fogalmazott, hogy a hatalom lépés- kényszerbe került, hiszen a szemünk láttára nőtt ki például a FIDESZ, a Magyar Demokrata Fórum vagy például a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. Az emiatti jogbizonytalanság a hatalom és az állampolgár szempontjából egyaránt kellemetlen. Ezért született politikai állásfoglalás, hogy ki kell dolgozni egy ezzel összefüggő törvényt. Először csak az egyesületekről akartak ilyen magas szintű jogszabályt alkotni, de az élet meghaladta ezt az elképzelést. Hiszen vannak olyan állampolgári önszerveződések, amelyek nem igényelnek egyesületi kereteket. Aztán létezik olyan egyesület fölötti szféra is, mint például a szakszervezetek, a tömegmozgalmak. A viták során két szélsőséges nézet csapott össze. E szerint az egyesülési törvény mondja ki, hogy hazánkban csak egyetlen párt, az MSZMP működik, más párt létrehozására nincs lehetőség. A másik vélemény pedig az volt, hogy aa Alkotmány mondja ki a többpártrendszert. Dr. Kilényi Géza elmondta, hogy egyik álláspontot sem tudták magukévá tenni a tervezet kidolgozói. Részben azért, mert nem lehet elvi kifogás egy szocialista többpártrendszerrel szemben, ellentétes lenne az MSZMP- szerepfelfogással, ha kimondaná az egypártrend- szert. Az Alkotmány előkészítésekor abból indultak ki, hogy néhány éven belül létrejön Magyar- országon a szocialista többpártrendszer. Ugyanakkor egyértelműen deklarálni kívánják, hogy csak olyan szervezet működhet hazánkban, amely összhangban áll az Alkotmánnyal. Egyébként az Alkotmány elfogadása után kerülhet sor a politikai pártokról szóló törvény tervezetének parlamenti tárgyalására. Szó volt arról is, hogy a választójogi törvény tervezetének vitája azért nem bizonyult sikeresnek, mert annak sorait tavasszal fogalmazták meg, s őszre már nyilvánvalóvá vált, hogy nem elég korszerű, szemléletében elavult elemeket hordoz. Dr. Kilényi Géza szerint ennek vitájával feleslegesen borzolták az állampolgárok kedélyeit. Hogy egyáltalán társadalmi vitára került, abban a régi beidegződésekhez való ragaszkodás játszott szerepet. E tervezet további sorsa még nem teljesen tisztázott, elképzelhető, hogy külön tartják majd a tanácstagi és a parlamenti választásokat. Ezt követően kérdésekre adott választ az igazságügymi- niszter-helyettes. Bart a Alajos képviselő, a megyei pártbizottság első titkára a népszavazással kapcsolatos kérdésekről érdeklődött. Dr. Kilényi Géza el-, mondta, hogy ha komolyan vesz- szük a nép szuverenitását, az állampolgárokat nem lehet kire- keszteni, hogy közvetlenül hozzanak döntést. A jövő év második felében kerül Országgyűlés elé a népszavazásról szóló törvényjavaslat. Ezután Barcsik János, Árvái Lászlóné, Nagy End- réné, Kovács András, Zsidei Istvánná, Sebők Józseféi Nagy Jó- zsefné mondta el véleményét e készülő törvénytervezetekről. Ezután Villányi Miklós pénzügyminiszter számolt be az idei költségvetés alakulásáról, s a jövő évi elképzelésekről. Mint mondotta, az idén mintegy 20 milliárd forintos költségvetési hiány várható, s hasonló mértékű lesz a jövő évi is. Egyébként a jövő évi költségvetés a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó és a nyereségadó mértékeire, s az 1989-es terv rendszerére épül. A tervezésben a hagyományos módszereket követték, de lényegesen csökken a védelemre, a központi és a megyei igazgatásra fordítható állami támogatás. Kiemelt fejlesztést élvez a felsőoktatás, a központi kutatás és a szakoktatás. Egyébként három variációban kerül a költségvetés jövő évi terve az országgyűlési képviselők elé. Az első elképzelés szerint bevezetnék az állami vagyonhoz, valamint a lakásalaphoz való hozzájárulást, a második variációban egy támogatáscsökkentési program és egy 6 százalékos különadó szerepel, míg a harmadik változatban az első kettő variánsa található, mégpedig úgy, hogy tartalmazza a lakásalaphoz való hozzájárulást, s nem tartalmazza a pótadót. Ö mindenesetre a kettes változatot javasolta. A személyi jövedelemadóról szólva kitért arra is, hogy a most sorra kerülő ülésszakon az adótábla szerkezetében lévő egyenetlenségeket igyekeznek kiküszöbölni, viszont az adórendszer alapvető elemeihez az idén nem kívánnak hozzányúlni, csak akkor, ha rálátásuk lesz minderre. Éppen ezért kérte a honatyákat, hogy az adótörvények felülvizsgálatára jövőre kerülhessen sor. Ezt követően kérdésekre adott választ a pénzügyminiszter. Az esemény az esti órákban ért véget. Kovács András csoportelnök köszöntötte a résztvevőket (Fotó: Szántó György) Összehívták a Központi Bizottság ülését A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését a Politikai Bizottság december 15-ére összehívta. A testület időszerű politikai kérdéseket vitat meg Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében. E téma megtárgyalásáról a Központi Bizottság az előző, november 22-i ülésén döntött, amikor elfogadta azt a javaslatot, hogy soron következő ülésén a párttagságot, a társadalmat foglalkoztató néhány alapvető belpolitikai kérdésben foglaljon állást. A kormányzati munka korszerűsítésére vonatkozó javaslatot Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke terjeszti a Központi Bizottság elé, A testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében személyi kérdéseket is megvitat. Magyar — kínai viszony A látogatás sikeres volt Megelégedéssel nyilatkozott a Kínai Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásának eredményeiről pénteken tartott pekingi nemzetközi sajtóértekezletén Várkonyi Péter magyar külügyminiszter. Egyebek között elmondotta, hogy találkozott Li Peng kínai miniszterelnökkel, Vu Hszüe-csien miniszterelnök-helyettessel és rendkívül mélyreható, alapos tárgyalást folytatott kínai meghívójával, Csien Csi-csen külügyminiszterrel. i A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy a kínai külügyminiszterrel és más kínai vezetőkkel folytatott megbeszéléseit közvetlen és baráti légkör jellemezte. Pozitívan értékelték a magyar-kínai kapcsolatokat, azok magas színvonalát, és megállapodtak: kölcsönösen minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a kétoldalú kapcsolatok minden területén tovább fejlődjenek. A tárgyalásokon arra a közös megállapításra jutottak, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdésekben a magyar és a kínai álláspont igen hasonló vagy azonos. Mindez jó alapul szolgál ahhoz, hogy közösen munkálkodjunk az enyhülés folytatódása és a világbéke megőrzése érdekében. Várkonyi Péter a magyar-kínai kapcsolatok továbbfejlődése szempontjából fontos eredménynek nevezte a vízumkényszer megszüntetéséről, illetve a magyar és a kínai külügyminisztérium együttműködéséről Pekingben aláírt megállapodásokat. A kínai fővárosban dolgozó külföldi tudósítók kérdéseire válaszolva a magyar külügyminiszter elmondotta, hogy egész sor nemzetközi kérdést megvitatott Csien Csi-csennel. Részletesen tájékoztatta kínai partnerét Magyarország Európa-politikájáról, amelynek fontos célja az együttműködés fejlesztése, nem utolsósorban a bécsi utóértekezlet sikeres befejezésének biztosítása. Csien tájékoztatta őt közelmúltban tett moszkvai útjáról és a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásairól. A kínai külügyminiszter szerint a látogatás sikeres volt, s a kínai fél rendkívül elégedett annak eredményével. A hallottak alapján Várkonyi azt a következtetést vonta le, hogy a Moszkvában lezajlott kínaiszovjet külügyminiszteri találkozó nagyon fontos lépés azon az úton, amely elvezet Kína és a Szovjetunió kapcsolatainak teljes normalizálásához. A Kínában tartózkodó magyar külügyminiszter a kínai vezetőkkel folytatott megbeszélései közben értesült arról a leszerelési kezdeményezésről, amelyet Mihail Gorbacsov szovjet elnök és pártfőtitkár jelentett be New York-i beszédében. — Elmondhatom önöknek — jelentette ki Várkonyi az újságírók előtt — hogy kínai partnereimmel együtt a legteljesebb egyetértéssel üdvözöltük ezt a nagy fontosságú szovjet kezdeményezést. Ülést tartott az SZMT Tervezet a Szakszervezetek Heves Megyei Szövetségének létrehozására Tegnap Egerben ülést tartott a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa. A résztvevők a napirendi pontok sorában többek között olyan fontos kérdéseket vitattak meg, mint a lakossági ipari szolgáltatások helyzete, a munkaidőalap kihasználását biztosító ügyeleti szolgálatok eredményessége, a társadalmi aktívahálózat működésének kezdeti tapasztalatai. Dr. Kaszás Mária, a megyei tanács ipari osztályának vezetője terjesztette elő a témát, s válaszolt az elhangzott kérdésekre, javaslatokra. Az SZMT állásfoglalását a témával kapcsolatosan Czibik Márton titkár összegezte. A munkahelyi művelődés tapasztalatairól és fejlesztésének feladatairól Lévai Ferenc SZMT-titkár szólt. A Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa szeptemberi ülésén vitatta meg a SZOT által közreadott „Elgondolások a magyar szakszervezetek tevékenységének megújításáról” szóló dokumentumok tagsági vitájának tapasztalatait, és állást foglalt a következő időszak megyei tennivalóiban. Megerősítette azt az igényt, hogy a változó társadalmi, gazdasági viszonyokhoz jobban igazodó, a tagság érdekeit markánsabban kifejező és képviselő mozgalom megteremtésére van szükség. A tegnapi ülésen Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára e célok jegyében terjesztette elő a tervezetet a Szakszervezetek Heves Megyei Szövetsége létrehozásáról. Az elképzelések szerint a szövetség szándéka, hogy keretet biztosítson a szakszervezetek számára a munkavállalói, tagsági, össz-szakszervezeti érdekek kifejeződéséhez, védelméhez, érvényesítéséhez. Az érdekérvényesítő szervezet funkcióját akkor tölti be, ha biztosítja a tagság szervezett részvételét a megye politikai, társadalmi, gazdasági életének alakításában. A munkavállalók élet- és munkakörülményeit befolyásoló területpolitikai kérdésekben képviseli a szövetségesek álláspontját, törekvéseit, s egyben munkavállalói kontrollt tölt be az illetékes párt-* állami és társadalmi szervezetek előtt. A tervezet értelmében a szövetség — elismerve az MSZMP politikai vezető szerepét — partnerként kíván résztvenni a megyei pártbizottság politikai programjának kialakításában, a megye gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését meghatározó döntések, állásfoglalások előkészítésében. A tanácsok önkormánya zati szerepének növekedése szükségessé teszi, hogy a szövetség ugyancsak egyenrangú félként vegyen részt a munkavállalók gazdasági, szociális, kulturális viszonyait érintő tanácsi döntések befolyásolásában. Céljai között szerepel a munka- nélkülivé vált dolgozók újbóli munkavállalásának biztosítása, a szociális ellátás fejlesztésében való részvétel, különös tekintettel a pályakezdő fiatalok, a nagycsaládosok, az egyedülállók, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők és a csökkent munkaképességűek helyzeténekjavítására. A végleges pontot a szövetség megalakulására, annak működési, szervezeti kérdéseire, jogi eszközeire a szakszervezeti tagság véleménye teszi rá.
