Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-07 / 291. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. december 7, szerda Ma kezdődik a hivatalos program Mihail Gorbacsov New Yorkban Megállapodás Voroncov és a felkelők között A szovjet kormány és az afgán ellenzék képviselői megállapod­tak, hogy a közeljövőben Pakisz­tánban folytatják tárgyalásaikat. Ebből a tényből nyugati megfigye­lők arra következtetnek, hogy a tárgyalások Szaud-Arábiában tar­tott első fordulója a lehető legsike­resebb volt. A taifi találkozón szovjet részről Jurij Voroncov szovjet első kül­ügyminiszter-helyettes, kabuli nagykövet, az afgán felkelők nevé­ben pedig Burhanuddin Rabbani, hét fegyveres ellenzéki csoport szövetségének vezetője vett részt. A felkelők Iszlámábádban ked­den kiadott nyilatkozata szerint megállapodtak a szovjet féllel, hogy az ellenzéki fegyveresek nem fogják zavarni a szovjet katonák kivonulását, a szovjet csapatok pe­dig nem támadják őket. A nyilat­kozat szerint egyetértés volt abban is, hogy Afganisztánban békés úton egy szélesebb koalíciós ala­pon létrehozandó kormánynak kell átadni a hatalmat. A felkelők elutasították, hogy az új kormány­zatban részt vehessen a jelenlegi elnök, Nadzsibullah pártja. Megállapodás született arról, hogy a gerillák szababon bocsátják valamennyi szovjet hadifoglyukat, ha a szovjetek is elengedik az álta­luk fogva tartott afgán felkelőket. ENSZ-határozatok Az ENSZ közgyűlése hétfőn több határozatban bírálta a dél-af­rikai apartheid rendszert. Döntést hozott arról is, hogy 1989-ben rendkívüli ülésszakot tartanak a faji elkülönítés témájáról. Az ENSZ közgyűlése egyéb­ként hétfőn arról is határozatot ho­zott, hogy a világszervezet aktí­vabban működjön közre az álla­mok közötti konfliktusok megelő­zésében. A dokumentum szerint az ENSZ főtitkára és a világszervezet testületéi, intézményei a jövőben ne csupán a nyílt konfliktusok megoldásában próbáljanak közre­működni, hanem már a válságos helyzet kialakulásakor lépjenek kapcsolatba az érintettekkel. Az ellentétek felszínre kerülésekor küldjenek ki vizsgálóbizottságot a helyzet tanulmányozására, vállal­janak közvetítést. Az ellentétek felszínre kerülé­sekor küldjenek ki vizsgálóbizott­ságot a helyzet tanulmányozására, vállaljanak közvetítést. Mihail Gorbacsov, a Legfel­sőbb Tanács elnöke, az SZKP KB főtitkára kedden, közép-eu­rópai idő szerint a kora esti órák­ban megérkezett New Yorkba. Négynapos látogatása idején a szovjet ENSZ-képviselet épüle­tében száll meg. Hivatalos prog­ramja ma, szerdán reggel, az ENSZ-ben kezdődik, ahol talál­kozik Javier Pérez de Cuellar fő­titkárral, majd megtartja nagy érdeklődéssel várt beszédét a közgyűlés ülésén. Ezt követően kerül sor talál­kozójára Ronald Reagan elnök­kel s annak januárban hivatalba lépő utódjával, George Bush- sal. A mintegy kétórásra terve­zett munkaebéden 7-7 személy vesz részt. A színhely — bizton­sági okokból — a New York-i öbölben fekvő Kormányzó-szi­get. Mihail Gorbacsov péntekig sokrétű programot bonyolít le New Yorkban: találkozik ENSZ-diplomatákkal, az ameri­kai értelmiség jeles képviselői­vel, üzletemberekkel, ismerke­dik a várossal. Az amerikai sajtó, a tévé igen bőségesen és általában elismerő hangon foglalkozik Mihail Gor­bacsov személyiségével, politi­kai törekvéseivel. A kommentá­rok szinte egybehangzóan mu­tatnak rá, hogy az amerikai dip­lomácia ismét védekezésbe és egyfajta lépéskényszerbe került: a szovjet vezető magához ragadta a kezdeményezést, fellépését, ja­vaslatait nagy várakozások elő­zik meg — amitől előnytelenül üt el a kormányváltás időszakát élő Washington tartózkodása. Felte­hetően ezért is dönthettek úgy, hogy George Shultz külügymi­niszter már közvetlenül a mun­kaebéd után, a sajtó előtt, Rea­gan elnök pedig szerdán este, egy washingtoni beszédében meg­vonja a találkozó amerikai mér­legét. A munkaebéden napirendre kerülő kérdésekbe bizonyos be­tekintést engedtek hétfőn a két fél megnyilatkozásai. Körvonalaiban készen áll már a NATO javaslata a hagyomá­nyos haderők csökkentéséről, de még nem tudják, mikor hozzák nyilvánosságra — mondotta hét­főn az MTI tudósítójának kérdé­sére Rozanne Ridgway amerikai külügyminiszter-helyettes. Az európai kérdésekben illetékes diplomata részt vesz a szerdai csúcstalálkozón, ahol — mint mondotta — nyilván napirenden lesznek a fegyverkorlátozás kér­dései általában. Ridgway emlé­keztetett arra, hogy a hadászati fegyverzetek korlátozására vo­natkozó START-szerződés kö­zös tervezete (ha sok feloldandó zárójellel is), de az asztalon van, s a tárgyalások februárban folyta­tódhatnak. Igazi haladás van az emberi jogok területén, a Szovjet­unió Afganisztánból való kivo­nulása „drámai változást” mutat — hangoztatta Ridgway, aki egyébként óvott a túlzott várako­zásoktól a szovjet és amerikai ve­zető kétórás találkozója kap­csán. A Szovjetunió nem adott elő­zetes tájékoztatást arról, hogy mi lesz Mihail Gorbacsov ENSZ- beszédének tárgya — közölte a miniszterhelyettes, aki egyéb­ként elmondotta: Shultz ameri­kai és Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter szerdán külön is ta­lálkozik New Yorkban. Egyidejűleg szovjet szóvivők tájékoztatták a sajtót az ENSZ- ben. Georgij Arbatov akadémi­kus szerint Mihail Gorbacsov szerdai beszédében többek kö­zött kifejti: valamennyi ország erőfeszítéseire szükség van ah­hoz, hogy utat törjön magának az új politikai gondolkodás. Új politikai koncepciókra van szük­ség, s a Szovjetunió távolról sem tart igényt ebben monopóliumra — hangoztatta. ”A Szovjetunió másként gon­dolkodik a katonai erőről, mint korábban: akkor sem voltunk militaristák, de most látjuk, hogy a katonai erő rendkívül aláren­delt szerepet játszik a biztonság­ban — amelyet egyébként senki nem szerezhet meg mások biz­tonságának rovására” — mon­dotta Arbatov. Washington: A Fehér Ház „semmi zavarba ejtőt” nem lát abban, ha az e héten megtartan­dó szovjet-amerikai csúcstalál­kozó áttörések és megállapodá­sok nélkül zajlik majd le — fejtet­te ki Mariin Fitzwater, az elnöki hivatal szóvivője. Amerikai tiszt­ségviselők nyilatkozataiból kitű­nik: sem a leköszönő Reagan, sem a hamarosan hivatalba lépő Bush nem óhajtja még elkötelez­ni magát ezen a találkozón. Viszont Gorbacsov tartogat­hat meglepetéseket, ismerte el Fitzwater, s emlékeztetett szovjet tisztségviselőknek azokra a jel­zéseire, amelyek szerint Gorba­csov sokkal többre készül, mint puszta szívélyes találkozóra Rea- gannel és Bush-sal. Az AP a The New York Times keddi számára hivatkozva közöl­te, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége jelezte Washingtonnak: szovjet részről néhány olyan javaslat is várható (a leszerelést érintő kérdéseken túlmenően), amely a szocialista országokkal szembeni amerikai kereskedelmi és pénzügyi korlá­tozásokat kívánja enyhíteni. Ugyancsak az AP értesülése sze­rint a szovjet vezető előzetes megállapodást próbál majd elér­ni egy közeli csúcstalálkozó megrendezéséről George Bush- sal. •Az elnöki szóvivő figyelmez­tetett: a néhány hét múlva lekö­szönő elnök nem ígérhet semmi olyat, amit nem lesz már módja teljesíteni, de a néhány hét múlva hivatalba lépő államfő sem köte­lezheti el magát, mivel nem ren­delkezik még a hatalmat gyakor­ló kormányzati apparátussal. Ezért az amerikai fél „baráti vi­tának” minősíti a találkozót, s ezt egyáltalán nem tekinti negatí­vumnak — mondotta Fitzwater. * New Yorkból Kubába látogat a szovjet vezető. Gorbacsov Fidel Castro meghívásának tesz eleget a szigetországban. A látogatás jó alkalom arra, hogy a kubai veze­tés első kézből kapott informáci­ók alapján tájékozódjon a szov­jetunióbeli változásokról, s mó­dot ad arra is, hogy a szovjet ve­zetés — a kubai helyzettel való is­merkedés mellett — eszmecserét folytasson a térség gondjairól az amerikai földrész egyetlen szo­cialista országában. Egy másik szigetországban, ' Nagy-Britanniában folytatódik a Gorbacsov vezette küldöttség útja. Itt II. Erzsébet királynővel is találkozik Mihail Gorbacsov, akinek londoni tárgyalópartnere Margaret Thatcher kormányfő lesz. Gorbacsov hivatalos kíséreté­ben van Eduard Sevardnadze külügyminiszter, Alekszandr Ja­kovlev, az SZKP KB titkára, mindketten a párt politikai bi­zottságának tagjai, valamint Vla­gyimir Kamencev miniszterel­nök-helyettes. (MTI) Rodosz Kolosszus nélkül A legendák szerint az itteni kikötőben állt valaha a Kolosszus 30 méter magas szobra, ám mára semmi nyoma nem maradt. A tizenkét nyugat-európai ország állam- és kormányfői az ókori vi­lág egyik csodájának tartott szobor szigetén találkoztak az Euró­pai Közösségek idei félévi mérlegének megvonására. Már előré jelezték, hogy nincsenek ez alkalomra kolosszális terveik, tőlük senki sem várhat csodát — s ezt be is tartották. Rodosz nem lesz mérföldkő a tizenkettek belső építésében, viszont emlékezetes marad annak a nyilatkozatnak a révén, amelyet a közösség kül- kapcsolatairól fogadtak el itt. Ezt az állásfoglalást az tette szükségessé, hogy amint testet öl­tött a belső akadályok nélküli nagypiac 1992-re ígért megterem­tésének 1985-ben kidolgozott terve, egyre erősebbé vált az ag­godalom Nyugaton és Keleten egyaránt: ez új protekcionista nagyhatalom megjelenését jelentheti a világgazdaságban. Tény, hogy mezőgazdasági politikájával és néhány más területen foga­natosított intézkedéseivel a közösség gyakran adott alapot ilyen vádaknak. A belső határok eltörlése, a tizenkettek gazdasági, ke­reskedelmi, szociális törvényhozásának egységesítése pedig ele­ve nehezebb helyzetbe hozza azokat a külső partnereket, akik­nek termelő szektorai továbbra is más szabályozások alapján működnek. A Rodoszban elfogadott legfelsőbb szintű közös állásfoglalás ezért erőteljesen hangsúlyozza, hogy a tizenkettek Európája 1992 után sem lesz „erőd,, — azaz protekcionista tömörülés. Nyitott partner lesz a kölcsönös előnyök alapján, amint ezt a GATT szabályai tartalmazzák — ez természetesen fontos üzenet volt a montreali GATT-értekezlet előestéjén, de hosszabb távon is. A nyilatkozat viszonylag nagy terjedelemben foglalkozik az európai KGST-országok irányában kiépülőben lévő kapcsola­tokkal is, bár csak a fő elveket szögezi le. Az EGK kész a kapcso­latok további építésére, a párbeszédre a keleti szomszédokkal, s a folyamatban természetesen saját elveit, a nyugati demokrácia közösnek tekintett értékeit kívánja előmozdítani. A részletek más fórumokra maradtak — nem vállalkozott ez a csúcs arra, amit egyes vezetők sürgettek: közös álláspontot kidolgozni a kapcsolatépítés mikéntjére, elkerülendő, hogy a tagállamok egy­mást licitálják túl Keleten. Hasonlóképpen kitértek az állam- és kormányfők — talán a szívműtéte nyomán lábadozó házigazda, Papandreu görög mi­niszterelnök kímélése végett is — a nagypiac építését fékező vitás kérdések, például az adózás vagy a szociális intézkedések még vitás közös szintjének meghatározása elől is. E témához túl na­gyok voltak nézeteltéréseik. Ez természetesen azt jelenti, hogy a következő fél évben, amikor Spanyolország veszi át a közösség elnökének stafétabotját, hevesebb vitákra lehet majd számítani a még megoldatlan problémák tekintetében. Sokat halogatni nem lehet, hiszen 1992 már közel van, s addig a szükséges 280 intéz­kedésből a 12 tagállamnak még vagy 180-at kell elfogadnia és ér­vényesítenie a nemzeti törvényhozásban. A javaslatok 90 száza­lékát a bizottság elkészítteti — de esetleg a fennmaradó 10 száza­lék bizonyulhat a döntőnek. A csúcson mégis elhangozhatott a görög örömkiáltás, az euré- ka. Mitterrand francia elnök teijesztett elő ezzel az elnevezéssel tervet az európai televíziós ipar mozgósítása végett a japán és amerikai konkurrenciával szemben. Két prioritás: a legmoder­nebb, igen finom bontású készülékek gyártásának megszervezé­se, s az európai programkészítés előmozdítása. A tervet, amely a keleti országok csatlakozása előtt is nyitva áll, egyöntetű elisme­rés fogadta. Nem csoda: a technológiában ma a japánok, a műso­rok tekintetében az amerikaiak uralják a piacot. Kolosszus tehát nem formálódott, de új lépések azért történ­tek Rodoszon. Jacques Delors, a közösségek bizottságának el­nöke szerint az Európai Közösségek számára éppen ez a siker út­ja. Elkerülni a nagy ideológiai vitákat, lépésről lépésre haladni előre. Baracs Dénes Európa élvonalában IV/2. Ahol az Egervin is bemutatkozott... A francia főváros ilyenkor, az ősz végén is vonzó. A hűvösebbre fordult időjárás ellenére sok az érdeklődő idegen Párizsban. így volt ez nemrég, amikor néhány napra megteltek a világváros szállodái, s az idegenek szinte ellepték a francia Metropolitent. Az ott tartott élelmiszer-ipari kiállítástól visszhangzott a fővá­ros. Két év után ugyanis ismét Párizs adott otthont a SILA-nak nevezett, parádés bemutatónak. Az Eiffel-toronytól autóval fél órányira északra Villepinte-be vezetett utunk. A nemzetközi ki­állítás hatalmas, félkör alakú, modern csarnokrendszerét óriá­si autóparkoló veszi körül. Csak­nem mindegyik hely foglalt volt, és szinte hömpölygött a nép a lát­nivalók felé. Mert az volt jócskán, egy ki­sebb városrészt kitevő területen: 116 ezer hatszáz négyzetméteren a világ azon cégei sorakoztak fel, akik számítanak az élelmiszer- ipari szakmában. Az ízek, a za­matok, a csomagolások színes kavalkádja fogadta a látogató­kat. Élelmiszerek, italok, mély­hűtött termékek, szeletelt és egészben levő húsok, díszes cso­magolású sajt- és vajhegyek, cso­koládék, kávék és kakaók, kü­lönféle porok óriási választéka volt jellemző. Másfél száz ország szakemberei jöttek össze néhány nap alatt ide Villepinte-be, hogy találkozzanak egymással, meg­nézzék, mit hozott a másik, üd­vözöljék partnereiket, és közben újakat is keressenek. Hetven or­szágból voltak kiállítók, közöt­tük sok újdonsággal érkezett Ar­gentína, Brazília, Japán, az Egyesült Államok, Thaiföld, Ausztrália, Libanon, Venezuela, no és a házigazda: Franciaor- szág. Örvendetes, hogy a megmé- rettetők sorában volt Magyaror­szág, Csehszlovákia és a Szovjet­unió is. Az ízlésesen felépített, dekoratív magyar pavilon, amely Jásdi Miklós építészmérnök szak­avatott munkáját dicséri, méltán aratott jelentős sikert azok köré­ben, akik csak felkeresték. A kétszáz négyzetméteres bemuta­tót, amelyet a Hungexpo szerve­zett, hatalmas táblák hirdették Hongre felirattal jelenlétünket. A hófehérre festett pultokon el­helyezett bőséges áruválaszték méltán reprezentálta a hazai élel­miszeripar hagyományait, kü­lönlegességeit. A pavilonban találkoztunk Molnár Antallal, a Magyar Kül­kereskedelmi Vásár- és Reklám­vállalat menedzserével, aki ta­pasztalatairól nyilatkozott: — Örömmel vállaltuk ezt a je­lenlétet és a szervezést, hiszen a megújuló magyar külkereskede­lem-politikai elképzelésekbe jól illeszkedik. Célunk a nyitás a vi­lág felé, tehát itt elsődleges a je­lentkezés, a bemutatkozás, egy­más tájékoztatása. Mindenki itt volt, akit jegyeznek a piacokon, s a kiállító cégek azon versengtek, ki tud szebbet, jobbat, különle­gesebbet tenni a pultokra. A ki­váló minőséget szeretném ki­emelten is hangsúlyozni. Az élel­miszerpiac ugyanis köztudottan világszerte telített, tehát nehéz eladni. így most azok az újdonsá­gok a leginkább kelendő cikkek, amelyek természetes alapanya­gokat tartalmaznak, magas az élettani értékük. — Magyarország milyen ter­mékekkel jelentkezett? — Elsősorban specialitások­kal. így az Ágker Kft. például bo­rokkal, pezsgőkkel, zöldség- és Íme, az Eger­vin kiállítása a magyar pavi­lonban gyümölcskonzervekkel, befőt­tekkel, tésztafélékkel, üdítőita­lokkal, szárított gyümölcsökkel. Az Egervin Borgazdasági Kom­binát különleges nedűivel, az Egri vízzel, az Agria brandy vei és az Agricummal. A tengerentúlra is exportáló Generalimpex sava­nyúságokat, szárítmányokat és sütőipari termékeket hozott. A Hungarofruct ivóleveket, főzelé­keket, csemege kukoricát, friss zöldségeket mutatott be. A Hun- garocoop jellegzetessége a fa­gyasztott nyúl. Libamájkonzerv­vel és mélyhűtött baromfival jött el a Hungavis. Hűtött zöldségek­kel, gyümölcsökkel pedig az In­terag. Zöldségféléket, száraz- tésztákat állított ki a Konsumex, a Mirelité Társaság zöldséget és gyümölcsféléket. A Monimpex 13 fajta bort, pezsgőt, pálinkát és likőröket, édességeket, kekszfé­léket, rágógumit, paprikát és mézet kínált. A Terimex szalá­mit, kolbászt, sonkát, sajtokat és húskonzerveket, a Vadéx pedig feldolgozott, illetve konyhakész fagyasztott vadhúsokat. Tehát a felsorolás is bizonyítja a sokolda­lúságot, a különlegességeket. — A néhány nap alatt üzleti tárgyalásokat is folytattak? — Mint már említettem, ezen a nagy nemzetközi parádén el­sődlegesen a részvétel, a bemu­tatkozás volt a célunk. Ettől füg­getlenül folytattunk üzleti meg­beszéléseket is, így például az al­masűrítmény, a méz, a libamáj, a vadhús és a csiga után érdeklőd­tek. Ezeken túlmenően a friss zöldségfélék, a hűtőipari termé­keink arattak sikert. Ügy tűnik, hogy a tokaji bor is jobban betört az igényes piacokra. Van esélye, hogy a jövőben még több ország­ban megkedveljék és árusítsák. Azt hiszem, mindenképpen ér­demes volt eljönnünk, mert Ma­gyarországot élelmiszer-gazda­sága révén sokan megismerhet­ték, amely megítélésünk és jö­vőnk szempontjából sem kö­zömbös... (Folytatjuk) Mentusz Károly í gy francia ötlet a friss zöldségek reklámozására (A szerző felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom