Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-06 / 290. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXLX. évfolyam, 290. szám ÁRA: 1988. december 6., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Értük szól... Lencsehegy nem ereszti többé a tizenegyeket. Az a vá­gat örökre beírta a nevüket a fekete falba, azt a szétrobbant támarészt már sohasem tud­ják kimarni a magyar bányá­szat történetéből az időtlen időkig zűgva-hörögve harapó föld alatti fejtőgépek. S az a munkás vasárnap az újból és ismét csak leszálló utódoknak örök Lencsehegy"88, el nem szürkülő mementó marad. Tragédia tetőzte az amúgy is nehéz időszakot élő bányá­szat sorshullámát. Az ágazat a létéért küzd, s ebben a gigászi | erőfeszítésben mindig akad- ; nak kitartó hívei, akiket mél- j tán illet a társadalom tisztele­te a hűség nimbuszával. Min­dig voltak és vannak, akik tö- I rétién hittel és szeretettel tet­ték fel a fejlámpás sisakot, hogy leszálljanak a mélybe. Bizonyítandó, hogy a bányá­szat a termelésre, s nem a vészharangok kongatására érett. Annak ellenére, hogy a nógrádi szénbányát szanál­ják, módosítják a tatabányai vállalat szanálási tervét, hogy helyre kell állítani a Mátraal­jai Szénbányák fizetőképes­ségét, új programot kíván a Mecseki Szénbányák talpra- állítása, hogy bezárják a na­gyegyházi és a mányi tárná­kat, s hogy csillések, vájárok, műszakiak százaira vár mun­kahelyi útkeresés. Mindezek tudatában in­dultak műszakba akkor is, I mert érezték, minden felszín­re küldött széndarab bizo­nyítja: a bányászok áldozatos munkájának köszönhető, I hogy még nem került sor ha- I zánkban energiakorlátozásra. Azt is tudták, hogy az alatt a műszak alatt az országos szakszervezeti tanácskozáson róluk beszél Orosz József, a BDSZ titkára, amikor el­mondja: „...a kormány és a SZOT részéről egyaránt meg­értést tapasztaltak a bányá­szok kérésének jogosságát il­letően. A bányászok változat­lanul arra kérik az illetékes vezetőket — jelzéseiket ve­gyék komolyan, s a még min­dig meglévő gondjaik megol­dását ne halogassák...” Ők, a lencsehegyi tizen­egyek is erről szóltak volna, ha nem a frontfejtésre sürget­te volna valamennyiüket az idő, s égető szüksége a szén­nek. A szakszervezeti képvi­selőjükkel együtt vallották volna bizakodva, hogy „a sö­tét alagútból, amelybe az or­szág került, jó fejlámpával — amilyen a bányászoké — ki le­het találni...!” Jó fejlámpás bányász — magyar, lengyel — pedig százezernyi is van, még ha akaratlanul is, a természet erejének szeszélyétől ledönt­ve is, tizenegyüknek ellob­bant a fénye. Ellobbantva himnuszuk vélt igazságát is, miszerint „bányásznak halni szép halál”. Az egyébként oly magasz­tosan szép bányászhimnusz ezúttal értük szól, csakhogy most munkatársakban és kí­vülálló tisztelőkben a szívbe- markoló fájdalmat hordozzák felcsendülő akkordjai... Szilvás István Szüntessék meg a veszélyes hulladékok lerakóhelyeit — Nem épül meg a 24-es és a 25-ös főút üdülőövezetet elkerülő szaka­sza —Több figyelmet kér Lillafüred — Bánkúton ifjúsági szálló? A Mátra és a Bükk fejlesztési terve Minden évszakban vonzó a Mátra és környéke (Fotó: Szántó György) Néhány évvel ezelőtt hozta a kormány azt a határozatot, mi­szerint el kell készíteni a Mátra és a Bükk üdülőkörzeteinek hosszú távú fejlesztési programját. A munka, amelyet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium végez, rövidesen befejeződik. A Mátra-Bükki Intéző Bizottság legutóbbi ülésén főként erről a témáról volt szó, s — mint az vár­ható volt — nagy vitát váltott ki a tervezet. A regionális rendezési terv cél­ja, hogy összhangba hozza a kü­lönböző elképzeléseket, stratégi­át adjon a terület idegenforgalmi fejlődésének. A térség adottsá­gaiból kiindulva, mintegy tizen­két évet fog át az elképzelés, azonban mindenképpen fontos, hogy ha egy létesítmény rosszul sikerül, akkor az akár ötven, vagy száz évig is meghatározhat­ja a környék arculatát. Ezt elke­rülendő, ma már nagy szerepet játszanak a helyi kezdeményezé­sek, az onnan kapott informáci­ók. A Belügyminisztérium szerint komplex módon kellene kezelni a problémákat, nem csak az ide­genforgalom szempontjait figye­lembe véve. A Közlekedési Mi­nisztérium bizonyos feladatokat nem tud megoldani, ugyanis az üdülés által támasztott infrast­rukturális igény jóval meghalad­ná a jelenlegi kapacitást. Például nem vállalták a 24-es és a 25-ös főút elkerülő szakaszának meg­építését. A Környezetvédelmi Minisz­térium állásfoglalása az, hogy az ivóvíz ellátási hiányosságai, hibái egyes községekben hosszú távon nem javíthatók. Emellett kérik, hogy a térségben szüntessék meg a veszélyes hulladékok lerakóhe­lyeit, úgy, hogy azok még átme­netiformában sem létezzenek. Sokak által felvetett kérdés a költségek és az'anyagi források viszonya. Erről a tervezési mun­ka következő, utolsó fázisában születik döntés. Valószínű, hogy nagy súllyal esnek majd latba a tanácsi és egyéb pénzeszközök. A MEBIB-ülésen is elhang­zottak különböző javaslatok, észrevételek. A miskolci albi­zottság szeretné, ha több figyel­met kapna Lillafüred és Diós­győr környékének fejlesztése, és maga Miskolc városa is. A bán­kúti sípályánál ifjúsági szálló épí­tésére, a közlekedés javítására lenne szükség. Heves megye ille­tékesei szerint a terv a mennyisé­gi nagyságrendeket eltúlozza, vi­szont egyes helyeket elhanyagol. Azt is meg kell ítélni, hogy a programban foglaltak mely része valósítható meg a központi fej­lesztési alapból. A KISZ országos demonstrációja A lakáshelyzet javításáért Lehet sátrat verni, fáklyát gyújtani, házat építeni Az országos KISZ-ertekezlet döntésének értelmében hétfőn és kedden — a kormány-KISZ vezetői találkozót megelőzően —, országos demonstrációt szervez a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, saját lakáskoncepció­ja mellett. Ez a megmozdulás 10 megyében — több helyütt két na­pon át — és a fővárosban kedden 13 és 18 óra között zajlik majd — tájékoztatták a szervezők az új­ságírókat hétfőn a KISZ KB székházában. A demonstráció célja — mon­dották —, hogy felhívják a figyel­met az ifjúság jelentős részének tarthatatlan és kilátástalan lakás- helyzetére, továbbá, hogy a ko­rábbinál cselekvőbb magatartás­ra ösztönözzék a kormányt e kér­dés kezelésében. A demonstrációt szándékosan időzítették a kormány és a KISZ vezetőinek találkozóját megelő­ző időpontra, hiszen ezen a tár­gyaláson is szó lesz a lakáskér­désről. A KISZ tisztában van az­zal — hangsúlyozták —, hogy nem az ő lakáskoncepciója a leg­jobb, az egyedüli jó, de mind­mostanáig csak a KISZ tett le a kormány asztalára széles körű vitákban megfogalmazott, szak­mailag megalapozott, átfogó és egységes lakáskoncepciót. Még nincs olyan intézkedéssor meg­fogalmazva, amely versenykepes lenne az ifjúsági szövetség kon­cepciójával. A KISZ pedig en­nek kimunkálását sürgeti, olyan koncepciót, amely a fiatalok és a társadalom számára is hihetővé teszi, hogy megszüntethető a la­káskérdés kilátástalansága, és távlatilag a gazdasági teljesít­mény javításával oldható meg. Miként a sajtótájékoztatón el­hangzott: az eredeti terv az volt, hogy a fővárosban a Parlament előtti Kossuth téren rendezik meg a demonstrációt. A békés felvonulásra felhívó röplapok jelszava az volt: ha nincs laká­sod, ha van, de szűk, sötét és do­hos, ha mérhetetlen lakástörlesz­tésed családod létét fenyegeti — hozz egy téglát és tedd le! A ter­vek szerint a téglákat vidékről szállították volna teherautóval, s a gyülekezőhelyeken árusították volna. A Budapesti Rendőr-fő­kapitányság azonban megtiltotta a téglahordást, és a demonstráci­ót a tervezett helyen nem enge­délyezte. A döntést azzal indo­kolták — s ez nyilván nemcsak rendőrségi ügy, tették hozzá a szervezők —, hogy nem szeret­nék, ha a Kossuth tér a különféle tiltakozások, demonstrációk színterévé válna, továbbá: a gyü­lekezési törvény tervezetében is szerepel, hogy olyan eszközök hullámkartonból felhasználását, amely emberre veszélyes vagy közveszélyes le­het, nem engedélyezik. Más helyszínt és formát azon­ban engedélyezett a BRFK. Ezért a szervezők — elsősorban a budapesti KISZ-bizottság — úgy döntött, hogy a Margitszigeten, a szőkőkútnál tartja meg de­monstrációját, és téglák helyett téglajegyeket árusítanak a hely­színen. Újabb röplapot is kiad­tak, amely ötleteket ad a résztve­vőknek, miként fejezzék ki tá­mogatásukat a lakáshelyzet megoldását szorgalmazó meg­mozduláson. Lehet sátrat verni, fáklyát gyújtani, hullámkarton­ból házat építeni, és ki-ki szót kaphat, hogy kifejtse gondolata­it. A békés demonstrációra meg­hívták a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsá­nak tagszervezeteit és mindazo­kat az alternatív szerveződése­ket, amelyek úgy vélik, hogy a la­kás a fiatalok túlnyomó részének ügye, s a megoldásért jószándék­kal, közösen kívánnak fellépni. A megyékből is érkeznek dele­gációk a budapesti demonstráci­óra. Emellett Borsod, Vas, Zala, Komárom, Baranya és Heves megyében aláírásokat gyűjtenek, amelyeket eljuttatnak a fővárosi­akhoz kedden délutánig. Az első magyar főkonzulátus megnyitása Kínában Várkonyi Péter Sanghajban Dr. Várkonyi Péter külügymi­nisztert, aki vasárnap érkezett Sanghajba, kínai látogatásának első állomásán hétfőn délelőtt fogadta Csu Zsung-csi, a város polgármestere. Ezt követően a magyar külügyminiszter ünne­pélyesen megnyitotta a Magyar Népköztársaság Sanghaj i főkon­zulátusát. A két ország kapcsolatainak történetében első főkonzulátus megnyitásán a két ország nemze­ti himnuszának elhangzása után dr. Halász András főkonzul, a Magyar Gazdasági Kamara sanghaji képviselője tartott be­vezetőt, majd felkérte Várkonyi Pétert ünnepi beszéde megtartá­sára. A külügyminiszter a magyar- kínai kapcsolatok fejlődése fon­tos eseményének nevezte a fő­konzulátus megnyitását. Emlé­keztetett rá, hogy az utóbbi évek­ben a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között a politikai, gazdasági, kulturális, oktatási, sport- és turisztikai kapcsolatok kiegyensúlyozot­tan, gyors ütemben fejlődtek. Csao Ce-jang miniszterelnök, megbízott pártfőtitkár, és Kádár János pártfőtitkár tavalyi látoga­tásai nyomán kapcsolataink új minőségi szintre emelkedtek. A Magyar Népköztársaság kormá­nyának határozott törekvése, hogy a Kínai Népköztársasággal folytatott aktív együttműködés külpolitikánk állandó tényezője legyen. A Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság együtt­működésének szilárd alapokat biztosít, hogy a nemzetközi élet leglényegesebb kérdéseit azono­san, vagy hasonlóan ítéljük rqgg. Összeköt bennünket a reformok melletti elkötelezettségünk, a társadalmi-gazdasági korszerű­sítésre, a külföld felé való politi­kai-gazdasági nyitás megvalósí­tására, s az ennek során szerzett tapasztalatok rendszeres cseréjé­re irányuló törekvéseink hason­lósága. A Magyar Kereskedelmi Ka­mara már 1986-ban irodát nyi­tott Sanghajban. Az iroda két és fél éves tevékenységének ered­ményei megalapozták és szüksé­gessé teszik, hogy Sanghajban magyar főkonzulátus működjön, amely a gazdasági együttműkö­dés előmozdítása mellett más te­rületeken is hozzájárulhat kap­csolataink fejlesztéséhez. A főkonzulátusnak megkü­lönböztetett szerepet kívánunk biztosítani Magyarország köz­vetlen kapcsolatainak fejleszté­sében Kína néhány gyorsan fej­lődő tartományával is. A magyar külügyminiszter be­szédére Liu Zsen-jüen, Sanghaj város polgármester-helyettese válaszolt. Kifejtette: noha Kínát és Magyarországot nagy távolság választja el egymástól, a hagyo­mányos barátság és a jó együtt­működés alapjai megvannak né­peink között. Mindkét ország egyaránt a szocializmus építésén munkálkodik. Sanghaj Kína fon­tos, a külföld felé nyitó városai­nak egyike. Jelenleg átfogó re­formokat hajtunk végre. Készek vagyunk továbbfejleszteni a gaz­dasági együttműködést és széle­síteni a külkereskedelmi kapcso­latokat, valamint erősíteni a mű­szaki-tudományos és kulturális kapcsolatokat a Magyar Nép- köztársasággal. Meggyőződé- sünk^hogy a sanghaji magyar fő­konzulátus megnyitása elősegíti az országaink közötti baráti együttműködés továbbfejleszté­sét — hangoztatta beszédében Sanghaj város képviselője. A beszédek elhangzása után dr. Várkonyi Péter fogadást adott a jelenlevő kínai és külföldi vendégek tiszteletére. Hétfőn délután a magyar kül­ügyminiszter és kísérete hajóki­rándulást tett a Huangpu folyón. A magyar külügyminiszter kedden Sanhszi tartomány fővá­rosába, Hszianba utazik. Innen december 7-én érkezik Peking- be, s kezdi meg hivatalos tárgya­lásait Csien Csi-csen kínai kül­ügyminiszterrel. (MTI) Az égési sokk állapotában vannak a robbanás sérültjei Megkezdődött a termelés, folytatódik a vizsgálat Lencsehegyen A hősi halált halt 11 bányászt csütörtökön temetik A vasárnapi lencsehegyi bá­nyaszerencsétlenségnél az alábbi 11 bányász vesztette életét: Bag- di István 48 éves vájár, Hegedűs János 51 éves szakvezető vájár, Kreisz József 41 éves körzetve­zető főaknász, Mosonyi Tivadar 50 éves aknász, Reményi Mihály 38 éves lakatos, Tillich. Henrik 47 éves villanyszerelő, Szatmári István 39 éves vájár, Vakán Fer- dinánd 50 éves mozdonyvezető, Data Andrzej 31 éves vájár, Le- gozny Jozef 52 éves vájár, Ba- gyura István 45 éves szakvezető vájár. A sebesülteket két budapesti és három vidéki kórházban ápol­ják. A robbanás sérültjei az égési sokk állapotában vannak — kö­zölte az MTI munkatársával hét­főn délután dr. Szűcs András, a Magyar Néphadsereg Központi Kórházának orvos őrnagya. A náluk elhelyezett hét férfit külső égési sérüléssel kezelik, s felme­rült náluk a légúti égés gyanúja is. Nagyváradi Pál, Farkas László és valószínűsíthetően Tarján Fe­renc (az ő személyazonosságát nem tudták biztosan megállapí­tani) állapota súlyos, életveszé­lyes. Leszkó György, Balázs László, Gödér Sándor és Jan Jas- kovich állapota súlyos. A buda­pesti Kállai Éva Kórházban ápoltakról dr. Csorba Éva ad­junktus elmondta: Mihalovics Sándort másodfokú és mély-má­sodfokú égéssel gyógykezelik, állapota súlyos, életveszélyes. Peterdi Rezsőt jelenleg géppel lélegeztetik, ő súlyos állapotban van. A Dr. Kosa János orvos alez­redestől, a néphadsereg 6-os szá­mú győri katonai kórháza égésp­lasztikai osztályának főorvosától kapott tájékoztatás szerint a ná­luk kezelt három bányász: La- kány László', Ábrahám Béla és Sipos Sándor állapota változat­lanul súlyos, életveszélyes. Bőr­felületük 40-50 százaléka meg­égett, de még ennél is kritiku­sabb tüdősérülésük. Az Ipari és a Belügyminiszté­rium, az Országos Bányaműsza­ki Főfelügyelőség, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, á rendőrség és a Dorogi Szénbá­nyák. képviselőiből álló vizsgáló szakbizottság hétfőn — három csoportban — ismét helyszíni szemléket tartott. A tárna átszellőztetése már befejeződött. Még a délelőtti műszakban a lencsehegyi bányá­szok közül 337-en leszálltak a bányába, délután 240 bányászt vittek le a liftek a föld alá. A szakbizottság a tanúk ki­hallgatásával folytatja a robba­nás részleteinek vizsgálatát. Kedden bevonják a munkába a miskolci egyetemnek, valamint a pécsi bányák kutatóintézetének szakembereit is. Közreműködé­sükkel és az eddig elkészült labo­ratóriumi vizsgálati eredmények alapján keresnek választ arra, hogy sújtólég- vagy szénporrob­banás történt-e a 200 méter mélységben lévő 52-es számú kamrafejtésben. A hősi halált halt 11 bányászt csütörtökön temetik el lakóhe­lyükön. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom