Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-06 / 290. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXLX. évfolyam, 290. szám ÁRA: 1988. december 6., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Értük szól... Lencsehegy nem ereszti többé a tizenegyeket. Az a vágat örökre beírta a nevüket a fekete falba, azt a szétrobbant támarészt már sohasem tudják kimarni a magyar bányászat történetéből az időtlen időkig zűgva-hörögve harapó föld alatti fejtőgépek. S az a munkás vasárnap az újból és ismét csak leszálló utódoknak örök Lencsehegy"88, el nem szürkülő mementó marad. Tragédia tetőzte az amúgy is nehéz időszakot élő bányászat sorshullámát. Az ágazat a létéért küzd, s ebben a gigászi | erőfeszítésben mindig akad- ; nak kitartó hívei, akiket mél- j tán illet a társadalom tisztelete a hűség nimbuszával. Mindig voltak és vannak, akik tö- I rétién hittel és szeretettel tették fel a fejlámpás sisakot, hogy leszálljanak a mélybe. Bizonyítandó, hogy a bányászat a termelésre, s nem a vészharangok kongatására érett. Annak ellenére, hogy a nógrádi szénbányát szanálják, módosítják a tatabányai vállalat szanálási tervét, hogy helyre kell állítani a Mátraaljai Szénbányák fizetőképességét, új programot kíván a Mecseki Szénbányák talpra- állítása, hogy bezárják a nagyegyházi és a mányi tárnákat, s hogy csillések, vájárok, műszakiak százaira vár munkahelyi útkeresés. Mindezek tudatában indultak műszakba akkor is, I mert érezték, minden felszínre küldött széndarab bizonyítja: a bányászok áldozatos munkájának köszönhető, I hogy még nem került sor ha- I zánkban energiakorlátozásra. Azt is tudták, hogy az alatt a műszak alatt az országos szakszervezeti tanácskozáson róluk beszél Orosz József, a BDSZ titkára, amikor elmondja: „...a kormány és a SZOT részéről egyaránt megértést tapasztaltak a bányászok kérésének jogosságát illetően. A bányászok változatlanul arra kérik az illetékes vezetőket — jelzéseiket vegyék komolyan, s a még mindig meglévő gondjaik megoldását ne halogassák...” Ők, a lencsehegyi tizenegyek is erről szóltak volna, ha nem a frontfejtésre sürgette volna valamennyiüket az idő, s égető szüksége a szénnek. A szakszervezeti képviselőjükkel együtt vallották volna bizakodva, hogy „a sötét alagútból, amelybe az ország került, jó fejlámpával — amilyen a bányászoké — ki lehet találni...!” Jó fejlámpás bányász — magyar, lengyel — pedig százezernyi is van, még ha akaratlanul is, a természet erejének szeszélyétől ledöntve is, tizenegyüknek ellobbant a fénye. Ellobbantva himnuszuk vélt igazságát is, miszerint „bányásznak halni szép halál”. Az egyébként oly magasztosan szép bányászhimnusz ezúttal értük szól, csakhogy most munkatársakban és kívülálló tisztelőkben a szívbe- markoló fájdalmat hordozzák felcsendülő akkordjai... Szilvás István Szüntessék meg a veszélyes hulladékok lerakóhelyeit — Nem épül meg a 24-es és a 25-ös főút üdülőövezetet elkerülő szakasza —Több figyelmet kér Lillafüred — Bánkúton ifjúsági szálló? A Mátra és a Bükk fejlesztési terve Minden évszakban vonzó a Mátra és környéke (Fotó: Szántó György) Néhány évvel ezelőtt hozta a kormány azt a határozatot, miszerint el kell készíteni a Mátra és a Bükk üdülőkörzeteinek hosszú távú fejlesztési programját. A munka, amelyet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium végez, rövidesen befejeződik. A Mátra-Bükki Intéző Bizottság legutóbbi ülésén főként erről a témáról volt szó, s — mint az várható volt — nagy vitát váltott ki a tervezet. A regionális rendezési terv célja, hogy összhangba hozza a különböző elképzeléseket, stratégiát adjon a terület idegenforgalmi fejlődésének. A térség adottságaiból kiindulva, mintegy tizenkét évet fog át az elképzelés, azonban mindenképpen fontos, hogy ha egy létesítmény rosszul sikerül, akkor az akár ötven, vagy száz évig is meghatározhatja a környék arculatát. Ezt elkerülendő, ma már nagy szerepet játszanak a helyi kezdeményezések, az onnan kapott információk. A Belügyminisztérium szerint komplex módon kellene kezelni a problémákat, nem csak az idegenforgalom szempontjait figyelembe véve. A Közlekedési Minisztérium bizonyos feladatokat nem tud megoldani, ugyanis az üdülés által támasztott infrastrukturális igény jóval meghaladná a jelenlegi kapacitást. Például nem vállalták a 24-es és a 25-ös főút elkerülő szakaszának megépítését. A Környezetvédelmi Minisztérium állásfoglalása az, hogy az ivóvíz ellátási hiányosságai, hibái egyes községekben hosszú távon nem javíthatók. Emellett kérik, hogy a térségben szüntessék meg a veszélyes hulladékok lerakóhelyeit, úgy, hogy azok még átmenetiformában sem létezzenek. Sokak által felvetett kérdés a költségek és az'anyagi források viszonya. Erről a tervezési munka következő, utolsó fázisában születik döntés. Valószínű, hogy nagy súllyal esnek majd latba a tanácsi és egyéb pénzeszközök. A MEBIB-ülésen is elhangzottak különböző javaslatok, észrevételek. A miskolci albizottság szeretné, ha több figyelmet kapna Lillafüred és Diósgyőr környékének fejlesztése, és maga Miskolc városa is. A bánkúti sípályánál ifjúsági szálló építésére, a közlekedés javítására lenne szükség. Heves megye illetékesei szerint a terv a mennyiségi nagyságrendeket eltúlozza, viszont egyes helyeket elhanyagol. Azt is meg kell ítélni, hogy a programban foglaltak mely része valósítható meg a központi fejlesztési alapból. A KISZ országos demonstrációja A lakáshelyzet javításáért Lehet sátrat verni, fáklyát gyújtani, házat építeni Az országos KISZ-ertekezlet döntésének értelmében hétfőn és kedden — a kormány-KISZ vezetői találkozót megelőzően —, országos demonstrációt szervez a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, saját lakáskoncepciója mellett. Ez a megmozdulás 10 megyében — több helyütt két napon át — és a fővárosban kedden 13 és 18 óra között zajlik majd — tájékoztatták a szervezők az újságírókat hétfőn a KISZ KB székházában. A demonstráció célja — mondották —, hogy felhívják a figyelmet az ifjúság jelentős részének tarthatatlan és kilátástalan lakás- helyzetére, továbbá, hogy a korábbinál cselekvőbb magatartásra ösztönözzék a kormányt e kérdés kezelésében. A demonstrációt szándékosan időzítették a kormány és a KISZ vezetőinek találkozóját megelőző időpontra, hiszen ezen a tárgyaláson is szó lesz a lakáskérdésről. A KISZ tisztában van azzal — hangsúlyozták —, hogy nem az ő lakáskoncepciója a legjobb, az egyedüli jó, de mindmostanáig csak a KISZ tett le a kormány asztalára széles körű vitákban megfogalmazott, szakmailag megalapozott, átfogó és egységes lakáskoncepciót. Még nincs olyan intézkedéssor megfogalmazva, amely versenykepes lenne az ifjúsági szövetség koncepciójával. A KISZ pedig ennek kimunkálását sürgeti, olyan koncepciót, amely a fiatalok és a társadalom számára is hihetővé teszi, hogy megszüntethető a lakáskérdés kilátástalansága, és távlatilag a gazdasági teljesítmény javításával oldható meg. Miként a sajtótájékoztatón elhangzott: az eredeti terv az volt, hogy a fővárosban a Parlament előtti Kossuth téren rendezik meg a demonstrációt. A békés felvonulásra felhívó röplapok jelszava az volt: ha nincs lakásod, ha van, de szűk, sötét és dohos, ha mérhetetlen lakástörlesztésed családod létét fenyegeti — hozz egy téglát és tedd le! A tervek szerint a téglákat vidékről szállították volna teherautóval, s a gyülekezőhelyeken árusították volna. A Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban megtiltotta a téglahordást, és a demonstrációt a tervezett helyen nem engedélyezte. A döntést azzal indokolták — s ez nyilván nemcsak rendőrségi ügy, tették hozzá a szervezők —, hogy nem szeretnék, ha a Kossuth tér a különféle tiltakozások, demonstrációk színterévé válna, továbbá: a gyülekezési törvény tervezetében is szerepel, hogy olyan eszközök hullámkartonból felhasználását, amely emberre veszélyes vagy közveszélyes lehet, nem engedélyezik. Más helyszínt és formát azonban engedélyezett a BRFK. Ezért a szervezők — elsősorban a budapesti KISZ-bizottság — úgy döntött, hogy a Margitszigeten, a szőkőkútnál tartja meg demonstrációját, és téglák helyett téglajegyeket árusítanak a helyszínen. Újabb röplapot is kiadtak, amely ötleteket ad a résztvevőknek, miként fejezzék ki támogatásukat a lakáshelyzet megoldását szorgalmazó megmozduláson. Lehet sátrat verni, fáklyát gyújtani, hullámkartonból házat építeni, és ki-ki szót kaphat, hogy kifejtse gondolatait. A békés demonstrációra meghívták a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának tagszervezeteit és mindazokat az alternatív szerveződéseket, amelyek úgy vélik, hogy a lakás a fiatalok túlnyomó részének ügye, s a megoldásért jószándékkal, közösen kívánnak fellépni. A megyékből is érkeznek delegációk a budapesti demonstrációra. Emellett Borsod, Vas, Zala, Komárom, Baranya és Heves megyében aláírásokat gyűjtenek, amelyeket eljuttatnak a fővárosiakhoz kedden délutánig. Az első magyar főkonzulátus megnyitása Kínában Várkonyi Péter Sanghajban Dr. Várkonyi Péter külügyminisztert, aki vasárnap érkezett Sanghajba, kínai látogatásának első állomásán hétfőn délelőtt fogadta Csu Zsung-csi, a város polgármestere. Ezt követően a magyar külügyminiszter ünnepélyesen megnyitotta a Magyar Népköztársaság Sanghaj i főkonzulátusát. A két ország kapcsolatainak történetében első főkonzulátus megnyitásán a két ország nemzeti himnuszának elhangzása után dr. Halász András főkonzul, a Magyar Gazdasági Kamara sanghaji képviselője tartott bevezetőt, majd felkérte Várkonyi Pétert ünnepi beszéde megtartására. A külügyminiszter a magyar- kínai kapcsolatok fejlődése fontos eseményének nevezte a főkonzulátus megnyitását. Emlékeztetett rá, hogy az utóbbi években a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között a politikai, gazdasági, kulturális, oktatási, sport- és turisztikai kapcsolatok kiegyensúlyozottan, gyors ütemben fejlődtek. Csao Ce-jang miniszterelnök, megbízott pártfőtitkár, és Kádár János pártfőtitkár tavalyi látogatásai nyomán kapcsolataink új minőségi szintre emelkedtek. A Magyar Népköztársaság kormányának határozott törekvése, hogy a Kínai Népköztársasággal folytatott aktív együttműködés külpolitikánk állandó tényezője legyen. A Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság együttműködésének szilárd alapokat biztosít, hogy a nemzetközi élet leglényegesebb kérdéseit azonosan, vagy hasonlóan ítéljük rqgg. Összeköt bennünket a reformok melletti elkötelezettségünk, a társadalmi-gazdasági korszerűsítésre, a külföld felé való politikai-gazdasági nyitás megvalósítására, s az ennek során szerzett tapasztalatok rendszeres cseréjére irányuló törekvéseink hasonlósága. A Magyar Kereskedelmi Kamara már 1986-ban irodát nyitott Sanghajban. Az iroda két és fél éves tevékenységének eredményei megalapozták és szükségessé teszik, hogy Sanghajban magyar főkonzulátus működjön, amely a gazdasági együttműködés előmozdítása mellett más területeken is hozzájárulhat kapcsolataink fejlesztéséhez. A főkonzulátusnak megkülönböztetett szerepet kívánunk biztosítani Magyarország közvetlen kapcsolatainak fejlesztésében Kína néhány gyorsan fejlődő tartományával is. A magyar külügyminiszter beszédére Liu Zsen-jüen, Sanghaj város polgármester-helyettese válaszolt. Kifejtette: noha Kínát és Magyarországot nagy távolság választja el egymástól, a hagyományos barátság és a jó együttműködés alapjai megvannak népeink között. Mindkét ország egyaránt a szocializmus építésén munkálkodik. Sanghaj Kína fontos, a külföld felé nyitó városainak egyike. Jelenleg átfogó reformokat hajtunk végre. Készek vagyunk továbbfejleszteni a gazdasági együttműködést és szélesíteni a külkereskedelmi kapcsolatokat, valamint erősíteni a műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatokat a Magyar Nép- köztársasággal. Meggyőződé- sünk^hogy a sanghaji magyar főkonzulátus megnyitása elősegíti az országaink közötti baráti együttműködés továbbfejlesztését — hangoztatta beszédében Sanghaj város képviselője. A beszédek elhangzása után dr. Várkonyi Péter fogadást adott a jelenlevő kínai és külföldi vendégek tiszteletére. Hétfőn délután a magyar külügyminiszter és kísérete hajókirándulást tett a Huangpu folyón. A magyar külügyminiszter kedden Sanhszi tartomány fővárosába, Hszianba utazik. Innen december 7-én érkezik Peking- be, s kezdi meg hivatalos tárgyalásait Csien Csi-csen kínai külügyminiszterrel. (MTI) Az égési sokk állapotában vannak a robbanás sérültjei Megkezdődött a termelés, folytatódik a vizsgálat Lencsehegyen A hősi halált halt 11 bányászt csütörtökön temetik A vasárnapi lencsehegyi bányaszerencsétlenségnél az alábbi 11 bányász vesztette életét: Bag- di István 48 éves vájár, Hegedűs János 51 éves szakvezető vájár, Kreisz József 41 éves körzetvezető főaknász, Mosonyi Tivadar 50 éves aknász, Reményi Mihály 38 éves lakatos, Tillich. Henrik 47 éves villanyszerelő, Szatmári István 39 éves vájár, Vakán Fer- dinánd 50 éves mozdonyvezető, Data Andrzej 31 éves vájár, Le- gozny Jozef 52 éves vájár, Ba- gyura István 45 éves szakvezető vájár. A sebesülteket két budapesti és három vidéki kórházban ápolják. A robbanás sérültjei az égési sokk állapotában vannak — közölte az MTI munkatársával hétfőn délután dr. Szűcs András, a Magyar Néphadsereg Központi Kórházának orvos őrnagya. A náluk elhelyezett hét férfit külső égési sérüléssel kezelik, s felmerült náluk a légúti égés gyanúja is. Nagyváradi Pál, Farkas László és valószínűsíthetően Tarján Ferenc (az ő személyazonosságát nem tudták biztosan megállapítani) állapota súlyos, életveszélyes. Leszkó György, Balázs László, Gödér Sándor és Jan Jas- kovich állapota súlyos. A budapesti Kállai Éva Kórházban ápoltakról dr. Csorba Éva adjunktus elmondta: Mihalovics Sándort másodfokú és mély-másodfokú égéssel gyógykezelik, állapota súlyos, életveszélyes. Peterdi Rezsőt jelenleg géppel lélegeztetik, ő súlyos állapotban van. A Dr. Kosa János orvos alezredestől, a néphadsereg 6-os számú győri katonai kórháza égésplasztikai osztályának főorvosától kapott tájékoztatás szerint a náluk kezelt három bányász: La- kány László', Ábrahám Béla és Sipos Sándor állapota változatlanul súlyos, életveszélyes. Bőrfelületük 40-50 százaléka megégett, de még ennél is kritikusabb tüdősérülésük. Az Ipari és a Belügyminisztérium, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, á rendőrség és a Dorogi Szénbányák. képviselőiből álló vizsgáló szakbizottság hétfőn — három csoportban — ismét helyszíni szemléket tartott. A tárna átszellőztetése már befejeződött. Még a délelőtti műszakban a lencsehegyi bányászok közül 337-en leszálltak a bányába, délután 240 bányászt vittek le a liftek a föld alá. A szakbizottság a tanúk kihallgatásával folytatja a robbanás részleteinek vizsgálatát. Kedden bevonják a munkába a miskolci egyetemnek, valamint a pécsi bányák kutatóintézetének szakembereit is. Közreműködésükkel és az eddig elkészült laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján keresnek választ arra, hogy sújtólég- vagy szénporrobbanás történt-e a 200 méter mélységben lévő 52-es számú kamrafejtésben. A hősi halált halt 11 bányászt csütörtökön temetik el lakóhelyükön. (MTI)
