Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-27 / 307. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. december 27., kedd Hó borítja a romokat Bush családja Örményországban Légifelvétel a földrengés által megsemmisített kisvárosban felállí­tott tábori kórházról (Népújság-telefotó — MTI) A hét kérdése: Képes-e a reformfolyamat élére állni a LEMP? A LEMP KB szerdán befeje­ződött ülésén elhangzott szenve­délyes hangú felszólalások kö­zött is kitűnt drámai hangvételé­vel Jaruzelski tábornok beszéde, amellyel megnyitotta a a KB két­napos tanácskozását. A plenáris ülést a szokásostól eltérően két részre osztották: az első két ta­nácskozást már most megtartot­ták, de a Központi Bizottság ja­nuárban ismét összeül, s csak ak­kor hoz határozatot a PB múlt szombaton közzétett téziseiről. A legfontosabb problémát így összegezte Jaruzelski: a pártot il­letően alapvető fordulatra van szükség, végre kell hajtani mind az ideológiai, mind a szervezeti változásokat, mert „a LEMP kü­lönben nem lesz képes a saját ma­ga által megindított reformok élére állni”. Jaruzelski rámutatott, hogy a párt megállapodásra törekszik a konstruktív ellenzékkel, meg akar szabadulni a sztálinizmus maradványaitól, mert csak így válhat vonzóvá a fiatalok számá­ra. „A pártnak le kell rombolnia azt a hatalmas falat, amely elvá­lasztja az ifjúságtól” — szögezte le, de nem szólt részletesebben ezekről a gondolatokról. Nyil­ván tisztázatlan még, kik tartoz­hatnak majd a „konstruktív el­lenzékhez”. Lehet úgy is értel­mezni a kétlépcsős KB-ülést, hogy január közepéig mind az el­lenzék, mind a kormány haladé­kot kapott az eddiginél sikere­sebb tárgyalásokra. Most nem­csak az ellenzék, a párt sem egy­séges, amint azt a plénum felszó­lalásainak elemzése is megmu­tatta. Eldöntetlen maradt az a kérdés, hogy áz eddigi intézke­dések igazi előrehaladást jelen­tettek-e, vagy a LEMP esetleg máris túl sokat adott fel a szocia­lizmus „alapeszméiből”. Számos felszólaló úgy véleke­dett, hogy „a párt kivonul az üze­mekből, kapitalista megoldások­ra törekszik”. Volt olyan megfo­galmazás is, amely szerint a LEMP „átvette a politikai ellen­féljelszavait, a politika mezsgyé­jére szorult, s nincs világos kon­cepciója”. A LEMP KB PB a tézisekben egyértelműen a politikai refor­mok kiszélesítése, a hatalom ko­alíciós jellegű megosztása mel­lett foglalt állást. Ez a dokumen­tum szélesen értelmezi a politikai nyitást, s gazdasági reformok mellett politikai átalakítást is szükségesnek tart. B. Walkó György George Bush megválasztott amerikai elnök fia és unokája va­sárnap mintegy 40 tonnányi se­gély kíséretében Örményország­ba érkezett. John Bush és 12 éves fia, Ge­orge egy DC-8-as teherszállító gép fedélzetén érkezett Jereván­ba. A gépen orvosi felszerelések, ruhák és játékok voltak. A legifjabb Bush útjával kap­csolatban elmondta: „Nem tud­tam volna otthon maradni és él­vezni a karácsonyt, miközben tu­dom azt, hogy vannak Örmény- országban olyan gyerekek, akik boldogtalanok.” Az amerikai vendégek meglá­togatták Szpitak városát is, ahol a lakosok mintegy háromnegye­de a pusztító földrengés áldozata lett. John Bush szovjet tisztségvi­selőknek kijelentette: „Biztos vagyok abban, hogy ha ilyen do­Vasámap először tartott ülést az új izraeli kormány, amely a körülbelül egyórás tanácskozá­son meghallgatta Jichak Rabin védelmi miniszternek és Haim Bar-Levnek, a rendőrségi ügyek miniszterének jelentését a meg­szállt területeken kialakult hely­zetről. A legutóbbi összetűzés éppen a kabinetülés napján, vasárnap történt: a Gáza-övezetben, az egyik menekülttáborban a kato­nák tüzet nyitott a köveket haji- gáló tömegre, egy 17 éves fiút agyonlőttek s öt másik fiatalt megsebesítettek. Ezzel már 343- ra nőtt a palesztin felkelés halá­los áldozatainak száma. Az ösz- szetűzésekben eddig már 14 iz­raeli személy is életét vesztette. Gázában egyébként a felkelés vezetőinek felhívására általános sztrájkot tartottak, nem nyitot­log az Egyesült Államokban kö­vetkezne be, önök is segítenének nekünk.” John Bush és fia még aznap el­utazott a Szovjetunióból, csak­úgy, mint számos külföldi, aki részt vett az örményországi men­tési munkálatokban, illetve az orvosi ellátásban. Szombaton hazatért egy nyolctagú New York-i egészségügyi csoport is. Az amerikai orvosokkal szovjet tisztségviselők közölték, hogy a december 7-ei földrengés után a térségben a szívrohamok száma megháromszorozódott, s az ön- gyilkosságok száma is a kétszere­sére emelkedett. Örményországban nehezíti a helyreállítási munkálatokat, hogy vasárnap hatalmas meny- nyiségű hó hullott a földrengés sújtotta területen. A hegyes vi­dékekre gépeket irányítottak, hogy megtisztítsák az utakat a hótól. tak ki a boltok s leállt a közleke­dés. Tel Avivban viszont több ezer izraeli tüntetett szombaton, kö­vetelve, hogy az új kormány ha­ladéktalanul kezdjen tárgyaláso­kat a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel. Nem volt nyugalom kará­csony napján Betlehemben, Jé­zus Krisztus szülőhelyén sem. Itt álarcos arab tüntetőket vettek üldözőbe a katonák, akiket a fel­vonulók ezúttal is kövekkel do­báltak meg. A több ezernyi ke­resztény zarándok kitartott, s részt vett a nevezetes éjféli mi­sén, a Szent Katalin-templom- ban, amelyet a hagyományok szerint pontosan Krisztus szülő­helye fölé építettek. Az ünnepi hangulatot azonban most szom­baton a záporeső és a kőzápor tönkretette. Izraeli kormányülés Pápai üzenet II. János Pál pápa hagyomá­nyos karácsonyi üzenetében szé­les nemzetközi összefogásra szó­lított fel az örményországi föld­rengés következményeinek elhá­rítása és az AIDS elleni küzde­lem érdekében. A Szent Péter Bazilikában pontifikáit mise után a székes- egyház középhajója erkélyén fel­állított szószékről elhangzott az „Urbi et Orbi” — áldás a város­nak és á világnak -, majd a katoli­kus egyházfő a világ negyvenöt nyelvén, így magyarul is, áldott karácsonyt kívánt a hívőknek. A karácsonyi üzenet tévéközvetí­tését a világ ötven országában kí­sérhették figyelemmel a nézők. A pápai üzenetet első ízben köz­vetítette a szovjet televízió is. II. János Pál elmondta, hogy a szegények, az éhezők, a kitaszí­tottak, a menekültek, a gyűlölet, a háború és a természeti csapá­sok áldozatai között külön gon­dol az örményországi földrengés áldozataira és túlélőire. A nem­zetközi összefogás erősítését szorgalmazta az elpusztult ör­ményországi települések újjáépí­tése érdekében. A pápa az AIDS-betegekkel való szolidaritásra szólított fel, akik „nemcsak a betegség fenye­getését, hanem a társadalom hát­rányos megkülönböztetését is kénytelenek elviselni”. Az egy­házfő felhívást intézett a világ tu­dósaihoz: tegyenek meg min­dent a halálos kór elleni szer mi­hamarabbi megtalálásáért. Szabadok a francia gyermektúszok Karácsony alkalmából a kö­zeljövőben két, túszként fogva tartott, francia gyermeket enged szabadon az a szélsőséges pa­lesztin csoport, amely tavaly no­vember óta tart fogságban négy francia és öt belga állampolgárt. A hírt Valid Khaled, a Fatah Forradalmi Tanács (FRC) illeté­kese vasárnap Bejrútban jelen­tette be, azután, hogy tárgyalt a francia túszok hozzátartozóival. A Mar Elias nyugat-bejrúti me­nekülttáborban folytatott meg­beszélésről az FRC nem hozott nyilvánosságra részleteket. Nem ismert az sem, hogy mikor szaba­dul ki a két túsz, a hat éves Virgi- nie és nővére, a nyolc éves Ma- rie-Laure Valente. A gyermekek édesanyjukkal és öt belga állampolgárral tavaly estek fogságba az Izrael által megszállt Gáza-övezet partjai­nál, amikor egy palesztin fegyve­res csoport megtámadta yachtju- kat. Túszul ejtésük után a szélső­séges csoport Izrael javára vég­zett kémkedéssel vádolta a fel­nőtteket. A világ ura bizonytalan — Ha Anton Pavlovics Csehovnak, aki az emberi jellemet ki­válóan ismerte, az úgynevezett puska-effektust illetően igaza is van, akkor nagy bajban vagyunk. Csehov ugyanis azt mondta, legkésőbb a harmadik felvonásban elsül az a puska, amelyet az elsőben egy szögre akasztottak. A megállapítást szokás színhá­zon kívüli megfigyelésre is alkalmazni, hiszen az emberi lélek törvényszerűségei kétségkívül nem szűnnek meg a színpadon túl. És való igaz, alapos statisztikák bizonyítják, hogy azokban az országokban, ahol engedélyezett a fegyverhasználat, ott bizony sokkal gyakrabban dördül el a fegyver akarva és akaratlanul, mint ahol tilos. Pontosabban szólva, ahol van fegyver, ott az előbb-utóbb meg is szólal. Nagy bölcsesség nem kell a csehovi állítás belátásához, mégis hajlamos az ember a logikának ellene mondani, ha korunk nuk­leáris fegyverarzenáljára gondol. A közelmúltban zajlott le Bu­dapesten az a nemzetközi béketanácskozás, ahol az egyik külföl­di felszólaló kifejtette: óvatos becslések szerint ötvenezer olyan nukleáris atomfegyver található ma a világban, amelyek közül egynek-egynek a robbanóereje meghaladja azt a pusztítást, amit a II. világháború összesen produkálni tudott. így tehát nem alap­talanul mondotta a felszólaló, hogy ez az ötvenezer világháború­it fegyver sajnos sokszorosan elegendő ahhoz, hogy a világot jó­vátehetetlenül elpusztítsa. És félő — mondta — hogy ma már, de legkésőbb holnap, nem az lesz a biztonság legfőbb kérdése, hogy ki erősebb kinél, ki kit tud, vagy tudhatna legyőzni, hanem hogy nem csap-e át ez a félelmetes mennyiség véletlen-akaratlanul minőségbe. Nem dördül-e el az általános emberi törvényszerűségeknek, s a nagy számok törvényének engedelmeskedve valahol a csehovi puska? A kérdés természetesen szónoki volt, a felszólaló nem várt választ, sőt még azt is hozzátette: tisztában van azzal, hogy a kérdésre ma nehéz felelni. A válasz ma a bizonytalanság, s éppen ez a fenyegető. Ma bármelyik társadalom nagyobb biztonságban érezhetné magát, ha csökkentené saját haderejét, főképp e vesz­teséges tartományban. A XX. század technikai-tudományos fejlődése annyi sok vív­mány mellett egy korábban soha nem létezett paradoxont is elő­állított. Mindeddig az érezhette biztonságban magát, aki erősebb volt a többinél, aki másoknál hatásosabb fegyverrel rendelke­zett. Ma ez fordítva is igaz. A kötelező biztonság, amely évszázadok gyakorlatában az el­lenfél legyőzhetőségének a fogalmát takarta, lett légyen szó má­sik emberről vagy másik társadalomról, a nukleáris fegyverek megjelenésével váratlanul totálisan megvalósult. És átcsapott önmaga ellentétébe. Az van a legnagyobb veszélyben, aki a leg­több atomfegyverrel rendelkezik. Ó költi a legtöbb pénzt a saját fegyverzete elleni védelemre, hiszen pontosan tudja, milyen iszonyú erejű eszköz birtokában van és milyen tragédiával járna egy véletlen baleset, szabotázs. Tudósok és politikusok ma már egyre inkább hajlanak arra, hogy megállapítsák: a világ ura saját képességeinek köszönhető­en különös csapdába került. Az ugyan kétséges, hogy fegyverar­zenálja teljes bevetésével elpusztíthatná-e a világot, hiszen a vi­lág, a Föld feltehetően roncsolt, kiégett állapotában is megma­radna üszkös mementóként a Nap körül. És ez is korunk vívmá­nya, habár örülni nehéz volna ennek. Csehov puskája a szögön, Demoklész kardja a fejek fölött, mindegy, milyen hasonlatot használunk a fenyegetettség ábrázo­lására. A lényeg mindkét esetben ugyanaz, hogy az emberi civili­záció fejlődésében újabb fontos fordulóponthoz ért. Egy olyan ponthoz, amelyről már tudja, hogy tovább nem vezet út. A végí­téletnek megvannak a technikai feltételei. Az viszont kevésbé közismert, pedig legalább ennyire igaz, hogy e ponton tartóz­kodni is veszedelmes. A kérdés csupán az, hogy elképzelhető-e a mai világ atom­fegyverek nélkül. Megújítható-e a több ezer éves sémák szerint működő katonai gondolkodás? Ma abban a szerencsés helyzet­ben van az alapvetően bizakodó természetű ember, hogy ki­mondhatja a választ: igen. Gorbacsov Egyesült Államokban közzétett nyilatkozata az ötvenezer fős katonai csökkentésről, s még inkább az azt megelőző tárgyalások és eredmények bizako­dással töltenek el mindenkit. Egy újfajta gondolkodás jelent meg a nemzetközi politika színterén. A klasszikus diplomácia azt tanította, hogy ahol a po­litika véget ér, ott szükségszerűen kezdődik el a háború. Most úgy látszik, az állítás fordítottja látszik érvényesülni. Ahol a há­ború már nem lehet ésszerű alternatíva, ott el kell hogy kezdőd­jék a korszerű politika. Bencsik András Új pénzügyminiszter Japánban Takesita Noboru japán kormányfő szombaton Murajama Ta- cuo személyében kinevezte a szigetország új pénzügyminiszterét. Mijazava Kiicsi, aki korábban állt a pénzügyi tárca élén, decem­ber 9-én kényszerült lemondani posztjáról, azután, hogy súlyos vesz­tegetési botrányba keveredett. A 73 éves Murajamát a kormányzó liberális demokrata párt egyik vezető pénzügyi szakemberének tartják, és 1977 - 78-ban már vezette a pénzügyminisztériumot. Pan Am-katasztrófa: földi túlélők Az év sztorija: A hiszékenység avagy a szegény papok es a matróna Élve találtak meg 6 személyt szombaton a skóciai Lockerbie település eltűntnek nyilvánított 17 lakosa közül, így a szerdán le­zuhant Pan Am-repülőgép halá­los áldozatainak száma a rendőr­ség adatai szerint 269. A gépen összesen 258 személy volt. Amerikai tisztségviselők szombaton közölték, hogy közöt­tük utazott a C1A, az Égyesült Államok központi hírszerző hi­vatalának egyik tisztje, a szerve­zet bejrúti részlegének vezetője. Amerikai részről mindazonáltal nem tartják valószínűnek, hogy a CIA-tiszt volt a terroristák cél­pontja, s a gépet netán ezért rob­bantották volna fel merénylők, ha egyáltalán pokolgép okozta a Boeing 747-es katasztrófáját. A katasztrófa oka ugyanis még mindig nem ismert; ameri­kai, brit, izraeli szakértők és az Interpol folytatják a vizsgálatot, hogy kiderítsék: szabotázs, mű­szaki hiba vagy esetleg az erős szél okozta-e a tragédiát. A hat túlélőn kívül szombaton nyolcvanöt újabb halottat talál­tak meg. Franciaországban a Pan Am-gép katasztrófája követ­kezményeképpen egyébként már pénteken rendkívüli biz­tonsági intézkedéseket vezet­tek be az összes repülőtéren: szigorúbban és módszereseb­ben ellenőrzik az utasok pogy- gyászát, különösen a török, az izraeli, a libanoni és az indiai já­ratokra felszállókét. Prága szülötte, a száguldó ripor­ter, Egon Erwin Kisch tollára va­ló bűnügyet tárgyalt nemrégiben a prostejovi járási bíróság, Dél- Morvaországban. A vád: szélhá­mosság és csalás, közel másfél millió korona összegben. És a vádlott? Egy nyolcvanhárom éves, köztiszteletben álló nyug­díjas tanítónő. Az öreg hölgy tizennégy éven át idős, beteg, katolikus hívők vámszedője volt. A kellemes fel­lépésű, megnyerő modorú, ro­konszenves, együttérző, az orvo­si vizsgálatok szerint koráhozké- pest meglepően egészséges és szellemileg friss Anna Holecko- vá azzal az ürüggyel kopogtatott hiszékeny áldozatainak az ajta­ján, hogy majd misét mondat ér­tük, és be is inkasszálta ezért a megfelelő pénzösszegeket. Az egyik tanú mondja: száz koronát adtam neki, de ő azt mondta, ez kevés, adjak legalább ötszázat. (Csehszlovákiában az átlagnyugdíj 1300 korona.) A másik fogása az volt, hogy a kommunista párt által bebörtön­zött papoknak gyűjt segélyre. Holecková az évek során valósá­gos hálózatot épített ki: a gya­nútlan önkéntesek az ország tá­voli sarkaiból is szállították neki „a szegény üldözött papok,, megsegítésére szánt pénzt. Égyik áldozata, szintén idős asszony, hetvenöt éves korában újra el­ment dolgozni, hogy havi ezer koronát adhasson a „nemes cél­ra,,. Tőle egyébként kilencvene­zer koronát gombolt le a forté- lyos Anna Holecková. A veleh- radyi apácák több mint félmillió koronát adtak neki, a litomericei nővérek kétszázezret. Holecková igazi profi módjára a pénzt mindig „semleges he­lyen,, , többnyire pályaudvaron, tanúk nélkül, kézből kézbe vette át, és természetesen bármiféle el­ismervény nélkül. Az ajándéko­zók — hogy ne fogjanak gyanút — időről időre aláírás nélküli kö­szönő levelet kaptak... a szegény, bebörtönzött papoktól. Ha hal­dokló emberről hallott az öreg hölgy, nem restellte, hogy az örökség egy részét is elkérje. így aztán hozzá vándoroltak a régi­ségek, az értékes vagyontárgyak. Holecková .azt állította, hogy kis vityillóban lakik. A vizsgálat az­tán kiderítette, hogy ez a „viskó,, egy tujáktól övezett, gondozott franciakért közepén áll, és ked­venc kutyájának ólja is elektro­mos fűtésű. Holecková a lányá­nak a könnyen szerzett pénzen tizenkét szobás házat építtetett, amely berendezés nélkül három­negyed millió koronát ér. Áz első panasz tizenkét éve érkezett, akkor a matróna kisebb pénzbüntetéssel megúszta a dol­got. Holeckovának azonban nemcsak a szerencséje, hanem a végzete is a katolikus egyház volt. Egy fiatal pap gyanút fogott és feljelentette az öregasszonyt. Monstre per kerekedett: száz­húsz embert hallgattak ki, a per­anyag négy és fél kilót nyomott. A nem mindennapi tárgyalás idén szeptember hatodikén kez­dődött és két nap múltán ki is mondták az ítéletet: nyolc évi börtön, teljes vagyonelkobzás és kártérítési kötelezettség. Holecková nem könnyen adta fel. A vizsgálati fogságban meg­próbálta bundás cipőjébe rejtett pár százezer koronájából meg­vesztegetni a nyomozótisztet, de a törvény szolgája elutasította ezt, és a bíró a próbálkozást sú­lyosbító körülménynek tudta be. A törvényszéki orvosszakértő jellemzésében azt írta Holecko- váról, hogy büszke, gőgös, erő­szakos személyiség, aki könnyen befolyása alá tudja vonni az em­bereket. A nyomozó hatóságok feltéte­lezik, hogy az „ipart,, harminc éven át űzte és kezén hat-hétmil­lió korona vándorolt át, de mivel a kliensek többsége meghalt, Holecková a bíróság előtt csak a legutóbbi tizennégy év űzelmei- ért felelt. Ilyet még nem pipáltam — mondja a nyomozást vezető rendőrkapitány. A szélhámosok általában autót, lakást, valutát, nyugati árut ígérnek. O nem kí­nált semmit... Láng Judit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom