Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. november 22., csütörtök FOLYTATJA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA 3. Szava/, a T. Ház, medvénk képviselői is (Folytatás a 2. oldalról) Brezniczky József (Baranya m.), a pécsváradi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet igazgatója több képviselőtársához hasonlóan utalt arra, hogy az oktatás anyagi feltételei évről évre romlottak, s mára már megoldhatatlannak tűnő gondok halmozódtak fel. A pedagógusok anyagi megbecsülése igencsak szegényes, így rá vannak kényszerítve a túlmunkára, amit legtöbbször az iskolán kívül végeznek. A képviselő rámutatott: az oktató-nevelő munkafejlesztésének egyik legfontosabb láncszeme, hogy a tanárok az iskolában juthassanak megfelelő keresethez. Nem lehet tovább elodázni a pedagógusbérek rendezését. Kijelentette, hogya költségvetési reformról készült előterjesztés oktatásra vonatkozó tervezetével egyetért. Balogh András (Borsod-Aba- űj-Zemplén m.), a Tokaj és Vidéke Áfész autó-motorszerelője — soron kívül szót kérve — a munkásőrséggel kapcsolatos, a vitában korábban elhangzott állításokra reagált. Először is megjegyezte, hogy a munkásőrség nem a párt fegyveres testületé. A munkásőrség önkéntesen, társadalmi alapon alakult testület, amely még nem fejezte be történelmi küldetését — hangoztatta. A képviselő utalt arra, hogy ez a testület munkaidőn kívül, ingyenesen lát el karhatalmi feladatokat, segíti a rendőrséget funkciói ellátásában, valamint részt vesz árvizek és más katasztrófák esetén az anyagi javak mentésében. A védelmi kiadások részletezését firtató hozzászólásokra pedig azzal válaszolt, hogy a honvédelmi bizottság legutóbbi ülésén részletes tájékoztató hangzott el ezzel kapcsolatban. Mészáros Győző (Somogy m.), a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója a költségvetési tervezet negyedik változatát támogatta, ugyanakkor kétségeit hangoztatta, vajon a gazdaságpolitikusok várakozásának megfelelően reagálnak-e a vájlalatok. A problémát főként arra vezette vissza, hogy míg a modern, nyugati termelő vállalatok esetében a tőketulajdonos, a vállalatvezetés — a ma- nagament -, illetve a foglalkoztatottak érdekeinek egyensúlya biztosítja a vállalat gazdaságos működését, addig a magyar gazdasági életben ez az automatizmus nem működik, hiszen hiányzik a tulajdonos. Saját vezetői tapasztalatai alapján a képviselők elé tárta az állami gazdaságok „kórlapját,,. Hangsúlyozta: a gazdaságok pénzügyi helyzete sokkal rosz- szabb annál, mint ahogy ez a tájékoztatókon elhangzik. Nagy részük felélte tartalékait és nem képes az egyszerű újratermelés biztosítására sem, a mezőgazdaságot érintő folyamatos jövedelemkivonás miatt. A kereskedelmi bankok már beszüntették idei finanszírozási tevékenységüket, rövid lejáratra sem adnak hiteleket, s januárra sem hajlandók szerződést előkészíteni. Sorra mennek tönkre az eddig jól működő ipari együttműködések, az iparvállalatok megrendeléseinek hiányában és a fizetésképtelenség miatt. A mezőgazdasági vállalatok a támogatások csökkentéséből, illetve az ipari árak emelkedéséből adódó mezőgazdasági árnövekedésnek nem tudnak érvényt szerezni monopolhelyzetben lévő partnereikkel szemben. Az állami gazdaságok megfogalmazzák azt az igényüket is, hogy a föld kerüljön a gazdaságok tulajdonába. Börcsök Dezső (Budapest), a budapesti Elektromos Művek vezérigazgatója szerint az idei terv várható alakulásából megállapíthatók a magyar gazdaság neuralgikus pontjai, s ezek a jövő évi költségvetést is döntő mértékben befolyásolják. Súlyos gazdaságpolitikai hiba volt az árreform elhalasztása, mert ennek következtében nem a tervezettnek megfelelően alakult a termelői árszínvonal a gazdálkodó egységeknél. Nehezményezte a társadalombiztosítási kiadások helytelen megtervezését is, utalva a táppénzek nagyságára, amely a bányászsztrájk indokai között szerepelt. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság égető problémája, az inflációs nyomás felerősödésének veszélye változatlanul fennmaradt. Fodor Pál (Csongrád m.), a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát makói gyárának igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy a most beterjesztett költségvetés-tervezet még annyira sem részletes, mint az előző évi volt, bár az 1989-es három variációt is tartalmaz. A változatok közötti eltérések nem nagyok, szinte lényegtelenek. Ilyen rendszerben nem lehet érdemben dönteni — mondta. Ezért javasolta, hogy már a következő évben szülessen meg a költségvetési reform. ,,s a költségvetés elfogadása soronként történjen, mert akkor lehet igazából dönteni,,. Dr. Bölcsey György, a jogi, A vitában több képviselő nem jelentkezett szólásra, ezért Villányi Miklós pénzügyminiszter kapott szót. Válaszában elmondotta, hogy a jövő évi költségvetés tervezete feletti vitában számos véleményjavaslat hangzott el, és meglehetősen sok kritika is érte a kormányt. Az tény, hogy a jelenlegi költségvetési tervezési rendszer elavult. Meg kell tehát változtatni, s erre a tervezett költségvetési reform végrehajtása keretében kerül sor. Helyeselte azokat a javaslatokat, amelyek a kormányzati munka feletti parlamenti ellenőrzés javítását, szélesítését szorgalmazták. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormányzás továbbra is a kormány dolga, azt nem veheti át az Országgygűlés. A továbbiakban elmondotta, hogy a kormány elhatározott célja a társadalom működéséhez szükséges kiadások számottevő csökkentése. Hozzálátnak például hétezer jogszabály felülvizsgálatához. Az első ütemben, január végéig a társasági törvénynyel, valamint a vállalkozási nyereségadó-törvénnyel hozzák összhangba a kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályokat, valamint elvégzik a lehetséges egyszerűsítéseket, megszüntetik a felesleges párhuzamosságokat. A jövő esztendő első fél évéig, vagyis a második ütemben már hozzálátnak a felesleges előírások jelentős mértékű csökkentéséhez, s az év végéig befejezik ezt a kiterjedt munkát. Villányi Miklós kijelentette, hogy számos olyan képviselői javaslat hangzott el — például a szellemi erőforrások ésszerűbb kihasználása, a lakásgazdálkodás, lakásfelújítás, -tatarozás jelenlegi rendszerének átalakítása, az idegenforgalomban levő lehetőségek jobb kihasználása — igazgatási és igazságügyi bizottság titkára Király Zoltán felszólalásával kapcsolatban szükségesnek tartott bizonyos pontosításokat. Elmondta: a Király Zoltán által említett témákban a bizottság ülésén nem foglaltak állást, mert a vita túlságosan elhúzódott. Csupán abban állapodtak meg, hogy a javaslatok kerüljenek a reformbizottság elé. Ezt mind a 19 jelenlévő bizottsági tag elfogadta. Szavaira Király Zoltán reagált. Értetlenségének adott hangot a kérdés Bölcsey György által történt felvetésének módja miatt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pótadó 3 százalékos mértékére vonatkozó indítványt a bizottság megszavazta. A reformcsomagtervvel kapcsolatban pedig úgy döntöttek a bizottságban, hogy azt egyetértőleg továbbítsák a reformbizottsághoz. amelyekkel a kormányzat egyetért, s mindent megtesz megvalósításukért. Szükség van az úgynevezett háttérintézmények racionalizálására, a felesleges, párhuzamos intézmények megszüntetésére is. Ugyancsak lényeges a gazdaságtalanul működő állami eszközök új működési formájának kialakítása, beleértve azt is, hogy a feleslegessé vált vagyont értékesítsék. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy már a jövő évi költségvetésben 6,5 milliárd forintos bevétellel számolnak ilyen eszközök értékesítéséből. Arra is utalt, hogy a párt vezető testületéi is nyitottak a tulajdonukban lévő eszközök ésszerű hasznosítására. Már kidolgozták az erre vonatkozó koncepciót. Képviselői észrevételekkel kapcsolatban Villányi Miklós elmondotta, hogy a kormány a Parlament kérésére kész a jövő esztendőben részletesen számot adni a nagyberuházások helyzetéről. A tervezett költségvetési reformot érintve a pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az önmagában nem fog több jövedelmet hozni a népgazdaságnak. Arról van szó, hogy a reform eredményeként növekedni fog a tisztánlátás, áttekinthetőbbé válik a költségvetés és megteremtődnek a nagyobb jövedelemtermeléshez szükséges feltételek. A kormány hajlandó arra, hogy jövőre év közben beszámol a tervezett támogatáscsökkentési program végrehajtásáról. A társadalmi, központi államigazgatási szervek támogatásainak mintegy 20 százalékos leépítésére jövőre sor kerül. A kormány kész jövőre beszámolni a külkereskedelem — többek között a szocialista külkereskedelem — helyzetéről. Villányi Miklós a vita főbb témaköreit érintve hangsúlyozta, hogy Magyarországon a mezőgazdaság-politika protekcionista volt és az is marad mindaddig, amíg az agrárvilág protekcionizmusa környezetünkben fennmarad. Ugyanakkor azonban az agrárterületeken is jelentős változások mentek végbe, az agrár- gazdaságot idehaza körülvevő környezet is lényegesen változott, és ezekhez a mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell. Ez új agrárpolitika kidolgozását igényli. A vitában, elhangzott megjegyzésekre reflektálva kiemelte: jövőre 9 milliárd forinttal csökken az agrárszektort érintő támogatások összege. Ennek azonban túlnyomó többségét az áremelések kiegyenlítik, így az agrárgazdaság vállalatainak jövedelme nem mérséklődik. Kritika érte a mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok folyó finan? szírozásával kapcsolatos idei gyakorlatot. Ennek kapcsán a miniszter úgy vélekedett, hogy az ágazati vezetés és a bankok közötti megállapodások ezen a helyzeten lényegesen javíthatnak. A vállalatokat terhelő nagymértékű adónövekedésről kifejtette: a vállalati nyereségekből centralizált hányad 1987-ben 76 százalék volt, idén ez körülbelül 62 százalék lesz, és jövőre ez a központosítás 58 százalékra csökken. A vitában nem esett szó arról sem, hogy a 4 százalékos különadó bevezetése 10 milliárd forintos többletbevételt jelent, ugyanakkor 1989-ben 16 milliárd forinttal kevesebb adót vonnak el a vállalatoktól. Ez együttesen mérsékli a vállalatok nyereségéből való centralizációt. A vállalatok jövedelmi helyzetére egyébként idén az jellemző — folytatta -, hogy a nyereség csökkenésénél jóval nagyobb az adók csökkenése. Jelentős a difSzámos bírálat érte a kormányzatot a lakossági devizapolitikával kapcsolatos magatartásáért is — mondta a miniszter. Utalt arra, hogy a kormány a közelmúltban áttekintette az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, s azt tartaná kívánatosnak, ha nagyobb egyetértés fogadná azt a politikát, amely elsődleges feladatnak tekinti a forint védelmét, s a forint vásárlóerejének erősítése révén kívánja megszilárdítani a gazdaságot. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a konvertibilis, illetve a nem konvertibilis valuta egyidejű használata a nemzeti valuta kiszorulásához vezet. E probléma megoldásának legjobb módja a forint konvertibilitásának mihamarabbi megteremtése. Villányi Miklós számos kisebb korrekcióhoz is kérte a képviselők támogatását, így például javasolta: a Központi Műszaki Fejlesztési Alap tervezett 500 millió forintos támogatáscsökkentését úgy hajtsák végre, hogy ezzel az összeggel az Orferenciálódás. Az iparban például a vizsgált 951 vállalat közül a rendelkezésre álló forrás 489-nél emelkedik, ezen belül 304 vállalatnál 50 százaléknál nagyobb mértékben, míg 462 vállalatnál csökken, ezen belül 255-nét 50 százaléknál jobban. Elmondotta, hogy a kormánynak nincs szándékában kivonulni a lakáspolitikából, — ez teljesen irreális célkitűzés lenne. A kamatpolitikával kapcsolatos kritikai észrevételekre válaszolva hangoztatta: a kamatnövekedés az infláció miatt következett be. A kamatcsökkentés csakis az infláció alakulásával lehet arányban. Többen bírálták a Pénzügyminisztériumot, hogy jelentős ösz- szegű vállalati adóterheket engedett el a kormány felhatalmazása alapján. A jogos észrevételeket elfogadva Villányi Miklós ígéretet tett arra, hogy ezen a területen további szigorítást vezetnek be. A költségvetési vitában sokan határozottan megfogalmazták, hogy a lakosságot tovább terhelni már nem lehet, a vállalati elvonásokat sem lehet növelni, viszont csökkenteni kell á költségvetési támogatásokat. Erre az illuzórikus nézetre reagálva Villányi Miklós leszögezte: nincs olyan támogatáscsökkentési intézkedés, amely túlnyomó részben ne jelentene lakossági terheket. Javaslat hangzott el arra is, hogy a Parlament állítson fel számvevőszéket. A kormány nyitott erre az indítványra. A vitában felmerült egy konszolidációs csomagterv kimunkálása is. Ezzel kapcsolatban Villányi Miklós azt az álláspontot képviselte, hogy célszerű lenne a kormány stabilizációs programjának erre vonatkozó rendelkezéseit külön csokorba gyűjteni, s esetleg kiegészíteni azokat a felmerült javaslatokkal. szágos Tudományos Kutatási Alaphoz járuljanak hozzá, csökkentve annak költségvetési támogatását. Tolmácsolta a szak- szervezetek azon kérését is, hogy az őket érintő 100 millió forintos támogatáscsökkentés belső elosztásáról saját maguk határozhassanak. A napidijakkal kapcsolatos képviselői felvetésre a pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány január végéig nyilvánosságra hozza a szükségesnek tartott intézkedéseket. A költségvetési tartalék fel- használását firtató képviselői észrevételre Villányi Miklós részletezte a ráfordítási tételeket, azzal, hogy a felhasználásra részben az Országgyűlés által jóváhagyott módon került sor, részben pedig ez alkalommal kérte a szükséges felhatalmazást. Villányi Miklós végezetül elmondta, hogy a terv- és költség- vetési bizottságnak a Parlament elé terjesztett négyes számú tervezete összhangban van a kormány költségvetési reformprogramjával, figyelembe veszi a 20 milliárd forintos költségvetési hiányt, a javaslatban szereplő támogatási csökkentések a jövő évi gazdaság- és pénzügy-politikai törekvéseket nem keresztezik, ezért a kormány nevében elfogadásra ajánlotta. Ezt követően Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság előadója lépett a mikrofonhoz. Beszámolt arról, hogy a szünetben a bizottság megvitatta a Király Zoltán által előterjesztett úgynevezett támogatási csomagtervet. Kedvezőnek értékelte, hogy ezek az indítványok olyan szándékokat támogatnak, amelyek összhangban állnak a bizottság és a kormány szándékaival. Ugyancsak méltányolta a bizottság, hogy a javaslattevők figyelembe vették a rendelkezésre álló idő hiányát, ezért ők is a négyes számú változatot találták elfogadhatónak. A Parlament kétséget kizáró többséggel, 57 ellenszavazattal és 17 tartózkodással úgy döntött, hogy a tanácsok támogatását a költségvetés kiadási oldalán 500 millió forinttal megtartja, és helyette ennyivel csökkenti a társadalmi szervek támogatását. Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1989. évi költségvetésről szóló javaslat negyedik változatát— a már elfogadott részletekkel — általánosságban, kétséget kizáró többséggel — 26 ellenszavazattal és 6 tartózkodással — törvényerőre emelte. Végül a vállalkozások 1989. évi eredménye után fizetendő egyszeri kiegészítő adóról szavaztak a képviselők. A törvény- javaslatot a pénzügyminiszter terjesztette be, a terv- és költség- vetési bizottság pedig azt javasolta, hogy a nyereségadó alapja után 4 százalékos kiegészítő adókötelezettséget állapítson meg a törvény. Az Országgyűlés a kiegészítő adóról szóló törvényjavaslatot kétséget kizáró többséggel — 41 ellenszavazattal és 15 tartózkodással — fogadta el. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően az Ország- gyűlés tájékoztatást hallgatott meg a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását célzó pápai üzenetről. Szűrös Mátyás ismertette a pápai üzenet lényegét. Eszerint az üzenet egyértelműen állást foglal a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartása, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőrzése mellett, kiemelve, hogy azok biztosítása az államok feladata és felelőssége. A külügyi bizottság tájékoztatóját az Országgyűlés elfogadta. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszakának második munkanapja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Sta- dinger István, Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Vida Miklós— befejeződött. * Ma a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját a Parlament. (Fotó: Szántó György) A társadalmi, központi államigazgatási szervek támogatásainak 20 százalékos leépítése A kormány elsődleges feladatnak tekinti a forint védelmét ’iiskas Sándor a leleví/ió riporterének, Keled) Péternek nyilatkozik
