Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-03 / 288. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 288. szám ÁRA: 1988. december 3., szombat 2.20 FORINT Grósz Károly fogadta a Brazil KP küldöttségét Tükör Országunk közvéleményét igen sokáig foglalkoztatták — s mi tagadás, talán még mindig foglalkoztatják — a tisza- kécskei események. Mármint az a történet, amelynek során a helyi tanács elnöke egy beszélgetés közben az egyik középiskola tanárnőjét — az intézmény igazgatóhelyettesének jelenlétében — arra kérte, emelje meg eggyel néhány diákjának osztályzatát magyarból. A pedagógus visszatérve iskolájába, tájékoztatta minderről osztályának tanulóit, a botrány így aztán rövidesen ki is pattant. Elsősorban a Petőfi Népe című megyei napilapnak köszönhetően, hiszen ott egy írásban tárták az olvasók elé, hogy mi is zajlott le a városi tanács elnökének irodájában. Nos, úgy tűnik, a dolognak még messze nincs vége. A televízió Új hullám című műsorában ugyanis nemrégiben arról adtak hírt, hogy a cikk szerzőjét, egy fiatal újságírónőt az ügyben érintett egyik gyermek édesapja — aki mellesleg a helybéli pártbizottság egyik titkárának a félje — beperelte. Hogy a bíróság végül majd kinek is ad igazat, azt pillanatnyilag még nem lehet tudni. S bevallom őszintén, engem ebben az egészben nem is ez érdekel a legjobban. Sokkal inkább az, ami emö- gött a per mögött meghúzódik. Miről is van szó tulajdonképpen? Nem másról, mint arról, hogy manapság — szerencsére —jócskán megnövekedett azon embereknek a száma—s itt nem kizárólag az írott sajtónál, a rádiónál, avagy a televíziónál munkálkodókra gondolok —, akiknek eszük ágában sincs meghúzódni, hallgatni akkor, amikor valamilyen visszásságra, negatívumra bukkanak szőkébb vagy tágabb környezetükben. Nem, nem hajlandók hallgatni, hanem beszélnek, írnak, stb., azaz országvilág elé tárják az általuk tapasztalt bajokat, hogy így segédkezzenek azok megszüntetésében. Nem véletlenül használtam a „segítés” kifejezést, ugyanis mindazok, akik úgy tesznek, mint az említett újságírónő, azok — már legalábbis nagy többségük — azért tartanak tükröt elénk, hogy okuljunk e képből. Ám — s ez fölöttébb sajnálatos — a legtöbben ahelyett, hogy ténylegesen szembesülnének önmagukkal, azaz az igazsággal, főként azon igyekeznek, hogy össze- töijék a tükröt. Ám az effajta cselekedeteknek aligha van bármiféle értelmük is: hiszen : a tükör megsemmisítése, porrá zúzása még távolról sem jelenti azt, hogy a benne meg- I mutatkozó rútságokat is egyszeriben eltüntettük. Csak legfeljebb nem látjuk azokat. De ez is csak ideig-óráig fenn- j tartható állapot, mert a körű- . lőttünk lévő összes tükröt — hála istennek — mégsem lehet összetörni. Ideje lenne hát, hogy egyszer s mindenkorra véget vés- ; sünk az effajta „boszorkány- f üldözésnek”. Nem másért, j mint a saját érdekünkben. : Hogy ezt a kedvező lehetősé- | get végre kihasználjuk-e, ab- S ban nem vagyok biztos. Ab- i ban viszont igen, hogy az . elénk tükröt tartók tábora ; napról napra gyarapodik... Sárhegyi István Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta a Brazil Kommunista Párt küldöttségét, amely Salomao Maiina pártelnök vezetésével tartózkodik hazánkban. A delegáció tagja Antonio Resk, a BKP KB tagja, a párt Sao Paoló-i városi bizottságának titkára. Grósz Károly tájékoztatást adott a magyarországi változáMindezt azonban az ünneprontás szándéka nélkül tesszük szóvá, azzal együtt, hogy maguk a kereskedők sincsenek irigylésre méltó helyzetben. Rendszeresek a túlórák, a plusz- és pótműszakok, őket is szorítják a szabályozók, a különböző érdekeltségi rendszerek. S tegyük azt is gyorsan mindehhez hozzá, hogy bár ők vannak értünk, a fogyasztókért, azért mi is sokkal türelmetlenebbül viseljük az ilyenkor természetes s szokásos zsúfoltságot. Ingerültebbek vagyunk, idegesebben reagálunk dolgokra. Még mielőtt azonban megindulna a nagy karácsonyi bevásárlások sora, ne feledjük: a pult másik oldalán is emberek dolgoznak, valamint nem árt, ha az is eszünkbe jut, hogy szeretteinknek kívánunk örömet szerezni. A Skála Gyöngyszöv áruház sok hátteréről és fő vonásairól, az MSZMP megújulási törekvéseiről, a párt előtt álló időszerű feladatokról. A brazil vendégek szóltak az országukban zajló demokratizálódási folyamatokról, a brazil kommunisták tevékenységéről. A találkozón a két párt vezetője megállapította, hogy a világ előtt álló új kihívások jelentősen érintik a nemzetközi kommunista mozgalmat is. Hangsúlyozták, hogy az MSZMP és a Brazil KP igazgatóhelyettese, Petes Kálmánná arról számolt be, hogy péntektől Télapó járja a különböző osztályokat, becsalogatva ezzel a gyerekeket, s velük együtt természetesen a „vásárlóképes” szüleiket. A Télapó hálás, mert zászlócskákat, cukrokat osztogat. Jelentősek az árengedmények is. Például a belga gyermekzoknik 50-60 százalékkal kerülnek kevesebbe. Az ellátásra jellemző, hogy az egész évben hiánycikknek számító atlétatrikóból minden színben lehet válogatni. Az áruház több osztálya kitelepült a helyőrségi művelődési otthonba. Ott mától jelentősen leértékelték a téli kabátok árait, de a sportszerek java része is 30-40 százalékkal olcsóbb. A gyöngyösi szakszervezeti székházban is lehet pénzt költeni, méghozzá tegnaptól. Gyönkész elősegíteni a mozgalom megújulását, az új típusú egység megteremtése, a realitásokhoz való fokozott alkalmazkodás, az együttműködés fejlesztése útján. Grósz Károly és Salomao Maiina aláhúzta, hogy szükségesnek tartják a két párt közötti kapcsolatok további erősítését, az együttműködés új formáinak fejlesztését. A találkozón jelen volt Györ- ke József, a KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője. gyös Város Szakszervezeti Bizottsága a Heves Megyei Ruhaipari Vállalattal közösen exportra készült, de valamilyen oknál fogva itthon maradt áruféleségeket kínál. Elsősorban a gyermekruházati cikkekből, női szoknyákból, blúzokból nagy a választék az alkalmi elárusítóhelyeken. A megyeszékhelyen is hamisítatlan már a karácsonyi vásári hangulat. A Zalár utcában a Planétás étterem előtti fánkok s egyéb finomságok illata csalogatja a nézelődésben, keresgélésben megpihenni vágyókat. Akik viszont rohannak, azokat kiszolgálják az utcán át is. A Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Aranypók divatüzlete szintén bővelkedik a divatosabbnál divatosabb áruféleségekben. Van itt svájci, olasz fehérnemű, NSZK-ból származó ingek, nadrágok, különböző színekben pompázó import harisnyanadrágok. E hét közepétől itt is jelentős az árengedmény. A Domus áruház sem csak a hagyományosan megszokott áruféleségeket kínálja. Áz egyik legbiztosabb hely az ajándékvásárlásra. S a sort folytathatnánk, mert amennyire csak pénztárcánk engedi, gazdag, örömteli, szép karácsony elé nézünk. A boltok kínálatai legalábbis ezt erősítik... Kis Szabó Ervin A Domus áruház játékkínálata (Fotó: Szántó György) Ne feledjük: a pult másik oldalán is emberek dolgoznak — a Télapó már megérkezett — Bőséges, színvonalas árukészlet—Jelentős árengedmények — Illatok a Planétásból — Csak pénztárca kérdése Karácsony előtt... Igaz, még csak december első napjait éljük, de már karácsonyi díszben pompáznak az üzletek. Milyen jó is leírni: a különböző kereskedelmi egységek beindították reklám- és propaganda-hadjáratukat a vevők meghódításáért. Bármerre jártunk, bármelyik szakemberrel beszéltünk, azt tapasztaltuk, hogy árubőség van. Ráadásul nem is akármilyen vásárolni valót kínálnak a kereskedők. Hiánycikk szinte sehol és semmiből. Megérkeztek az első déligyümölcs- szállítmányok is, s ha van elegendő pénzünk a vásárlásra, az ajándékokra, akkor elmondhatjuk: itt van már a Kánaán. Csakhogy az árak, azok a fránya árak olyan magasak, hogy sokszor azt sem tudja az ember: Bécsben, Münchenben, vagy éppen a bázeli sétálóutcán nézelődik-e. Hogy milyen a kiszolgálás színvonala? Mert úgy ez is jár(na) ehhez az igényes árukészlethez, s a vevő máris ráébred: itt vásárol Egerben, Gyöngyösön, Magyarországon, szőkébb hazánkban, Heves megyében. Ülésezett az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület az Országgyűlés következő ülésszakát 1988. december 20-án, kedden 10 órára ösz- szehívta. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére: a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítására, a Magyar Népköztársaság 1989. évi költségvetésére, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására, az illetéktörvény módosítására, a T ársadalombiztosítási Alapra, a szakképzési hozzájárulásra és a Szakképzési Alapra, a Polgári Törvénykönyv módosítására, a külföldiek magyarországi befektetésére, az Alkotmány módosítására, az egyesülési jogra, valamint a gyülekezési jogra vonatkozó törvényjavaslatok megtárgyalását. Áz Elnöki Tanács hatályon kívül helyezte a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 1988. évi 23. törvényerejű rendeletet. — E kérdésről az Országgyűlés fog törvényt alkotni. Az 1989. január 1-jén hatályba lépő, a gazdasági társaságokról szóló törvény törvényerejű módosításokat tett szükségessé. Az Elnöki Tanács ennek megfelelően módosította a felszámolási eljárásra vonatkozó, valamint a bírósági cégnyilvántartásról szóló, korábban hozott törvény- erejű rendeleteket. A felszámolási eljárás hatékonyabbá válik és egyszerűsödik. A jövő évtől a gazdasági társaság bejegyzése cégjegyzékben kötelezővé válik, módosul a törvényességi felügyelet formája, amelyet már nem a minisztériumok, illetve a tanácsi szakigazgatási szervek, hanem a cégbíróságok fognak ellátni a módosításra került törvényerejű rendeletben foglaltak szerint. Az Elnöki Tanács a továbbiakban a kincstárjegyről szóló törvényerejű rendeletet is módosította annak érdekében, hogy a kincstárjegy a jövőben újabb, korszerűbb formában is megjelenhessen. A testület személyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és választott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé megválasztotta dr. Petrik Ferencet, aki Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt a hivatali esküt letette. Az eskütételen jelen volt Varga Péter, az MSZMP KB köz- igazgatási és adminisztratív osztályának vezetője, dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter, dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1988. december 31-i hatállyal Török István kereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Krasznai Lajos alezredest vezérőrnaggyá kinevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Kun Lászlót, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát vezérőrnaggyá kinevezte. Megkezdődött a szakszervezetek országos tanácskozása Pénteken Budapesten, az Építők Székházában megkezdődött a szakszervezetek országos tanácskozása. A 4 millió 200 ezer szakszervezeti tag képviseletében 1014 szavazati küldött vesz részt a várhatóan háromnapos programon. A tanácskozás első napján jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Részt vett az állami, a politikai és a társadalmi szervezetek számos képviselője is. A tanácskozást Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára nyitotta meg. Hangsúlyozta: a szakszervezeteknek most az a legfontosabb feladatuk, hogy rendezzék soraikat, tisztázzák és egyértelműen fogalmazzák meg nézeteiket, törekvéseiket, a szakszervezeteknek egymáshoz és más szervezetekhez való viszonyát. A megújuló társadalom csak megújult, a tagság által irányított és a tagság érdekeit, céljait szolgáló szakszervezeti mozgalmat tud elfogadni. A küldöttek ezt követően megválasztották a tanácskozás munkabizottságait. Elfogadták a tanácskozás ügyrendjét és javasolt napirendjét: a szakszervezeti mozgalom helyzetéről, megújulásának fő irányairól, valamint az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység továbbfejlesztéséről, illetve a magyar szakszervezetek új alapokmányának alapelveiről szóló dokumentumok megvitatását. A tanácskozás résztvevőihez írásban eljuttatott előterjesztésekhez Nagy Sándor, a SZOT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Január 1 -jétől Emelkedik a napilapok ára A Minisztertanács döntése alapján 1989. január 1-jétől emelkedik a napilapok ára. Á jelenlegiek 1985 óta vannak érvényben. Időközben számottevően növekedtek a papírárak, az előállítás költségei, veszteségessé vált a posta hírlapterjesztési tevékenysége. Jelentős értékű állami támogatással lehetett csak a jelenlegi lapárakat fenntartani. Az állami támogatás megszüntetése és a költségnövekedés miatt elkerülhetetlen a napilapok árának emelése. Az országos napilapok közül a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Népszava példányonkénti száma a hétköznapi számoknál 1,80 helyett 4,80 forint, a nagyobb terjedelmű ünnepnapi számnál pedig 2,20 helyett 5,80 forint lesz. A megyei napilapok árai — így lapunké, a Népújságé is — a hétköznapi számoknál 1,80-ról 4,30-ra, a szombati, illetve ünnepi számoknál pedig 2,20-ról 5,30 forintra nőnek. Az Esti Hírlap új ára 3,80 forint, a Népsporté 4,30 forint lesz. Az árintézkedéssel egyidejűleg a lapok január 1-jétől a korábban megszokott, nagyobb terjedelemben jelennek meg. 1989-re a Magyar Posta az előfizetéseket már az új árakon fogadja el. Ennek megfelelően a heti 56 oldalon megjelenő lapok — köztük a Népújság — előfizetési díja egy hónapra 105, negyedévre 315, fél évre 630, egy évre 1260 forint. Az előfizetők havonta két számot ingyen kapnak, ami évente közel egy havi előfizetési díj megtakarítását jelenti. A központi és a megyei lapok terjedelmének ideiglenes korlátozása tehát jövő év január elsejétől megszűnik. Á Minisztertanács döntése alapján a lapkiadás és -teijesztés 1989-től önálló üzleti vállalkozásként működik. így az ésszerű gazdálkodási szempontokat is figyelembe véve, az előállítás, akiadás és terjesztés egyaránt szabad árformába kerül. A későbbiek során tehát az egyes napilapok árai a költségek és az olvasói igények változásainak megfelelően módosulhatnak.
