Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-20 / 302. szám
NEMZETKÖZI ELET NÉPÚJSÁG, 1988. december 20., kedd A vendéglátók méltatták genfi javaslatait Arafat Bécsben Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke hétfőn reggel Bécsbe érkezett. Programja szerint a nap folyamán találkozott Franz Vranitzky osztrák kancellárral és Alois Mock alkancellár-külügyminiszterrel, s megtárgyalták a palesztin kérdés legújabb fejleményeit Arafat múlt heti, közel-keleti rendezési kezdeményezésének fényében. Bécsben rámutatnak, hogy Ausztria az első nyugati ország, amelyet a palesztin vezető meglátogat az Egyesült Államokkal való párbeszéd felvétele óta. Mock külügyminiszter hétfőn az osztrák rádiónak adott nyilatkozatában méltatta Arafat genfi javaslatainak korszakos jelentőségét, s elmondta, hogy Ausztria hajlandó hozzájárulni a PFSZ bécsi képviseletének magasabb szintre történő emeléséhez. Bécs elismerte a palesztin állam nemrég történt kikiáltását is, magának az államnak elismeréséről pedig akkor lehet szó, ha majd saját felségterülettel rendelkezik — mondotta a miniszter. Csapatkivonás? A német szociáldemokrata párt egyik katonai szakértője a szovjet csapatkivonásokra adandó válaszlépéseket sürgetett az Egyesült Államoktól. Erwin Horn a nyugatnémet Bild Zeitungban közölt interjújában hangsúlyozta, hogy Washingtonnak a szovjet lépésekre válaszként ki kellene vonnia Európában állomásozó csapatai egy részét. Az Egyesült Államoknak pozitív leszerelési jelzést kelene adnia — mondotta a nyugatnémet szakértő. Nyugat-Európá- ban mintegy 216 ezer amerikai katona állomásozik. Négynapos hivatalos látogatáson Japánban tartózkodik Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A repülőtéren Sósuké Unó, japán kollégája fogadta. A szovjet politikust távol-keleti útjára elkísérte felesége, Nanuli asszony is. (Népújság-telefotó — MTI) Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki vasárnap 40 tagú küldöttség élén érkezett Tokióba, hétfőn reggel a császári palotánál tett látogatással kezdte meg hivatalos programját. A szovjet diplomácia vezetője beírta nevét a súlyos beteg Hirohito császár jobbulását kívánók emlékkönyvébe, majd a császári udvartartási hivatal vezetőinek átadta Mihail Gorbacsov üzenetét, amelyben a szovjet vezető jókívánságait és rokonszenvét fejezte ki. A Kyodo hírügynökség a külügyminiszteri eszmecsere megkezdéséről szóló jelentésében arról számolt be, hogy a találkozó napirendjén a kelet-nyugati kapcsolatok értékelése szerepel, a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról született szovjet-amerikai megállapodás fényében. Tokió azonban elsősorban a — számára a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének akadályát jelentő, — úgynevezett területi kérdés megvitatására kívánja helyezni a fő hangsúlyt a miniszteri tanácskozáson. A tárgyalásokat üdvözlő hétfői japán lapok nem is rejtették véka alá azt a véleményt, hogy a Hokkaidótól északkeletre húzódó, a második világháború után a Szovjetunióhoz került három sziget és egy szigetcsoport sorsát tartják kulcsfontosságúnak a jelenleg meglehetősen hűvös, kétoldalú kapcsolatok jövője szempontjából. Tokió a megújult szovjet külpolitikától rugalmasságot vár a területi kérdésben, de cserébe semmit sem hajlandó adni, mivel abból indul ki, hogy a két ország közötti határok nem véglegesek. A következő három nap tehát lényeges, tartalmi, sok szempontból meghatározó jelentőségű, de egyáltalán nem könnyű tárgyalásokat hoz Tokióban. Ezek kimenetele feltehetően kihatással lesz arra is, hogy Mihail Gorbacsov hajlandó lesz-e eleget tenni a japán kormányfő meghívásának. Tokióban azzal érvelnek, hogy szovjet államfő még soha sem járt a szigetországban, míg a második világháború óta már négy japán kormányfő tett eleget szovjet meghívásnak. Palme-gyilkosság Rendkívül jól őrzött börtönbe szállították azt a férfit, akit Olof Palme egykori svéd miniszterelnök meggyilkolásával gyanúsítanak — jelentette be hétfőn a svéd rendőrség szóvivője. A letartóztatott férfit eddig egy stocholmi fogházban őrizték, ahonnan most biztonsági okokból a svéd fővárostól 50 kilométerre északra, Norrtalje város közelében fekvő börtönbe szállították — egyes sajtóértesülések szerint azért, mert barátai kiszabadítását tervezik. A 41 éves férfit, aki korábban gyilkosságért már ült börtönben, múlt szerdán vették őrizetbe, majd egy napra rá letartóztatták. SLÁGER GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ Gyöngyösön a Vöröshadsereg úton 1988. december 21-én 11 órakor nyitja új 1000 m2 alapterületű SLÁGER AB C-áruházát. Nyitva: hétfő 6-18 óráig kedd, szerda, csütörtök, péntek 6-19 óráig szombat 6-14 óráig. Különleges áruválasztékkal várjuk vásárlóinkat. Turistagép a Szajnában Egy turistarepülőgép zuhant hétfőn a Szajnába, Párizs közelében. A tűzoltóság jelentése szerint a baleset hajnali négy órakor történt. Egyelőre nem ismeretes, hogy mi okozta a gép Szajnába pottyanását és utasainak sorsa is rejtélyes. A helyszínre vezényelt mentőalakulatok a gép törzsét már kiemelték, utasokat azonban eddig nem találtak. A rejtélyt csak fokozza, hogy mielőtt a folyóban kötött ki, a gép átrepült a francia főváros három nyugati kerülete fölött. Ezt egyébként az éjszaka jelezték is a hatóságoknak. Annyit már sikerült megállapítani, hogy egymotoros Robin típusú gépről van szó, amely négy személy szállítására alkalmas. Mint emlékezetes, a nyáron Párizs éjszakai légterében többször is repülőgépek jelentek meg annak ellenére, hogy a város fölött tilos röpködni. A gépek közül néhány az Elysée-palota, az elnöki rezidencia közelébe is merészkedett. Az egyik notórius röpködőt, az úgynevezett fekete bárót lefülelték és megbüntették, de a rendőrség feltételezése szerint elképzelhető, hogy mások is hódolnak az új „divatnak”. Kína — India: Három évtized távlatában Korszakos hézagot pótol Radzsiv Gandhi hétfőn kezdődött pekingi látogatása: több mint három évtizede nem tette lábát indiai miniszterelnök kínai földre. Amikor az ötvenes évek derekán Dzsavaharlal Nehru a kínai fővárosban járt, valószínűleg meg sem fordult a fejében, hogy a nyolcvanas évek végéig kell majd várni, amíg unokája személyében indiai kormányfőt üdvözölnek a pekingi vendéglátók. Azt a „hősi időszakot” a két nagy ázsiai óriás érzelmes összeölelkezése jellemezte. Barátságuk élénk színfolt volt a hidegháború fagyában: sem Új-Delhi, sem Peking nem akarta, hogy az ázsiai térséget is megrontsa a nagyhatalmak köré szerveződött katonai-politikai tömbök szembenállása és a befolyási övezetek kialakulása. Nekik köszönhető a békés egymás mellett élés öt elvének (Pancsa Silának) a megfogalmazása is. A sors fintora, hogy azok a politikai-lélektani tényezők, amelyek egymás mellé sodorták Indiát és Kínát, történelmi léptekkel mérve igen rövid időn belül szétfoszlottak és átadták helyüket a keserű gyűlölködésnek, mély bizalmatlanságnak. Az eufórikus állapot mélyéről felszínre törő ellenségeskedést megpecsételte az 1962-es határháború: a katonai vereség megaláztatását sok indiai mindmáig nem feledte el. A két szomszéd az elmúlt negyedszázadban érdemben gyakorlatilag szóba sem állt egymással; ha fel is figyeltek a másikra, azt inkább féltékenységből és irigykedésből tették. Á kapcsolatokat leginkább a határpolémia — a kölcsönös terjeszkedés vádja — rontotta meg. Elvileg Kína kilencvenezer négyzetkilométer hovatartozását vitatja a határ keleti szektorában, India viszont harmincötezer négyzetkilométer visszaadását követeli a nyugati szakaszon. Jóllehet, 1981-ben szakértői tárgyalások kezdődtek a megoldásról, a megbeszélések nyolc fordulója sem hozott semmi eredményt — még csak a rendezés elvében sem jutottak dűlőre. Peking hosszú évek óta azt mondja, hogy alkalmazzák a „kölcsönös megértés és alkalmazkodás” elvét a rendezésben. Mind Csou En-laj, mind Teng Hsziao-ping csomagtervet terjesztett elő, amelynek lényege: mindkét fél vegye tudomásul — ha szükséges, kisebb módosításokkal — a ténylegesen kialakult helyzetet a határon. Új-Delhiben mindeddig hallani sem akartak a kínai megközelítésen alapuló kiegyezésről. Az indiai parlament huszonöt évvel ezelőtt határozatban szögezte le, hogy ”az utolsó négyzetcentimétert is fel kell szabadítani a kínai megszállás alól”. A probléma elhúzódása természetesen gátat szabott minden közeledésnek. Tavaly nyáron hajszál híján újabb katonai konfliktus robbant ki a határ mentén: fent a havas hegyekben még ma is farkasszemet néznek egymással a csapatok. A látogatás ténye jelzi azonban, hogy valami megmozdult. India feladta korábbi merev nézetét, hogy a határvita megoldásáig nem képzelhető el a viszony javítása egyéb területeken sem. Radzsiv Gandhi eleve úgy utazott Pekingbe, hogy jóllehet, egy csapásra a területi problémát nem lehet elsimítani, de éppen a párbeszéd újbóli felvétele és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése fogja megteremteni — remélhetőleg — azt a légkört, amely lehetővé teszi majd végső soron a határvita rendezését is. De változott a világ is az elmúlt negyedszázadban. Sokan felkapták a fejüket, amikor Radzsiv Gandhi azt mondotta nemrégiben a parlamentben, hogy a szovjet-indiai kapcsolatok alakulására nézve Kína nem tényező. Voltak, akik „történelmietlennek” nevezték ezt a véleményt. Új-Delhi és Moszkva viszonyában tagadhatatlanul más tényezők a meghatározóak — de ahogy a kapcsolatok elmélyülésére kihatottak a geopolitikai fejlemények, nevezetesen egyfelől a szovjet-kínai szembekerülés, másfelől az Indiát „bekerítő” kínai-amerikai-pakisztáni tengely létrejötte, ugyanúgy most kedvezően hathat ki Új-Delhi és Peking közeledésére a szovjet-kínai viszony rendezése, még ha annak ütemét indiai részről talán túl gyorsnak is tekintik. Az sem mellékes, hogy a kétoldalú viszony jellege elősegíti-e vagy hátráltatja-e politikai súlyuk megőrzését az átformálódó nemzetközi erőviszonyokban. Vannak, akik azt mondják, hogy még ha fájó is, Indiának tudomásul kell vennie: Kína világhatalmi tényezővé vált. Babani Szén Gupta indiai politológus az alábbiakban körvonalazta az erővonalakat a látogatás előestéjén: „Új-Delhi felismerte azt, hogy alapvető változások mennek végbe a nemzetközi politikai gyakorlatban. Ám azt az állítást, hogy India tevőlegesen és őszintén bekapcsolódott a szakadékok áthidalására irányuló világméretű törekvésbe, gyakorlati tapasztalat még nem támasztja alá. Ellenkezőleg, az a benyomás alakult ki róla, hogy hajlamos a folyamatos párbeszéd elkerülésére a szomszéd országokkal, amelyekkel viszonya mindennek nevezhető, de barátinak nem. A mai kínai-indiai viszony valójában korlátozza India szerepét még a szubkontinensen is. Csak az indiai-kínai kapcsolatokban bekövetkező nagy hatású változástól remélheti India, hogy betörhet a nemzetközi politika fő áramába”. Rácz Péter Legyen továbbra is előfizetőnk! Előfizetőink — havonta 2 hétköznapi számunkat ingyen kapják — keresztrejtvényt közlünk havonta, melynek megfejtői közül 10-en egyéves előfizetést nyerhetnek sorsolás útján. Akik egész évben előfizetőink — 1989 végén színes televíziót, tízen egyéves előfizetést nyerhetnek 1990-re. Legyen a Népújság előfizetője, olvasója! A Kós Károly Építőipari Szakközépiskola vízügyi technikusi minősítő tanfolyamokat indít 1989. februrában. Választható szakok: a/ területi vízgazdálkodási, b/ települési vízgazdálkodási, c/ vízépítési, d/ vízkútfúró, e/ területi vízgazdálkodási gépész f/ települési vízgazdálkodási gépész. Jelentkezhetnek a-d szakokra vízügyi szakközépiskolában, e-f szakokra gépészeti, épületgépészeti, erősáramú szakközépiskolában végzettek. Jelentkezési határidő: 1988. december 31. Érdeklődni lehet az iskolatitkárságon Miskolc, Latabár E. u. 1. TÁVOKTATÁS! Levelező felvételi előkészítők egyetemre, főiskolára! Tarrtárgymegjelö- léssel kérje tájékoztatónkat! Pallas GM, 1364 Bp. 4. Pf.: 126. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Bélapátfalvi Nagyközségi Közös Tanács VB Szakigazgatási Szerve pályázatot hirdet GONDOZÁSI KÖZPONT vezetői állás betöltésére. Szükséges iskolai végzettség: középiskolai vagy felsőfokú szakképesítés. Bér megegyezés szerint. A pályázat benyújtásának határideje: 1989. február 1. Helye: Nagyközségi Közös Tanács VB. Szakigazgatási Szerve Bélapátfalva, Lenin út 62. Feldebrőn 1989. elején induló varrodába szakmunkásokat és segédmunkásokat felveszünk. Jelentkezés a feldebrői tanácson. Sevardnadze megkezdte tokiói tárgyalásait Japán Hangsúly a területi kérdésen
