Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-15 / 298. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 298. szám ÁRA: 1988. december 15., csütörtök 1,80 FORINT Ülést tart a Központi Bizottság Amint arról már beszámoltunk, mára összehívták az MSZMP Központi Bizottságát. A testület a Politikai Bizottság javaslatára időszerű politikai kérdéseket vitat meg. Tájékoztatót hallgat meg a kormányzati munka korszerűsítéséről és személyi kérdéseket is megtárgyal. MTI A Minisztertanács tárgyalta Horoszkóp Tele vannak a könyvesbol­tok horoszkópokkal. Nem kell már izgatottan várni a ké­peslapok karácsonyi számát, hogy megtudja az ember a jö­vendőt, beléphet bármikor az üzletbe, s leemelhet egy ösz- szegző gyűjteményt, vagy ha csak a maga, illetve a hozzá-, tartozója sorsára kíváncsi, ak- ■ kor az arra vonatkozó kötetet. Na és dívik a tenyérjóslás, valamint a kártyavetés. Lakó- közösségekben, de még a szerkesztőségben is keverik a lapot, vizsgálgatják a bőrön húzódó vonalakat. Az ember boldog. A jöven­dőmondó ugyanis, ha valami borzalmat lát, akkor többnyi­re szemérmesen hallgat, vi­szont ha töretlen élet- vagy karriervonalról tud beszá­molni, akkor azt nagy lelkese­déssel meg is teszi. Ráadásul a horoszkóp sem elkeserítő. Ha netalán akad is valamilyen előre látható gond, arra fi­gyelmeztet, esélyt adva arra, hogy az ezt ismerő olvasó a probléma elébe menjen. Ha pedig az általános jellemzés­be csúszik is egy-egy negatív tulajdonság, a horoszkópfor­gató bocsánatkérően néz kör­be: ugyebár én sem lehetek hibátlan. Szerencsére távol vagyunk már attól, amikor ezeket a műveket nemkívánatosnak tekintették, híveit vajákos- ként, kuruzslóként üldözték. Ma már az ellenzőknek is el kell ismerniük, hogy vannak bizonyos hasonlóságok az egyazon csillagképekben szü­letettek között. És hát jó is hinni ezekben. Különösen most, amikor egyre többen akadnak, akiknek esetleg a mindennapi betevő is gondot okoz. Ilyenkor jólesik magáról tudnia az embernek, hogy "fi­nom érzékenysége nemcsak a hivatásában, hanem a szere­lemben is hasznára válik”. Különösen akkor, hogy ha van hivatása, s van ideje a sze­relemre. Ráadásul az sem hát­rány, hogy ennek hatására tudták meg sokan, hogy me­lyik jegy jelét fűzzék is a nya­kukba. Az ékek persze, már csak ritkábban készülnek aranyból, sokkal inkább beér­jük a tűzzománccal is. No de sebaj, ki tudja miért, az ember azért mégis büszke, hogy ő Mérleg, Halak, Bika vagy ép­pen Szűz. Örömmel tölti el, hogy van hová tartoznia, s hogy bánataiban, jobb napjai­ban is tudhatja: rajta kívül több millióan járnak éppen akkor hasonló cipőben. Van tehát mostanság is egy biztos pont. Igaz, hogy nem kézzel fogható, és sokan azért ' még mindig mosolyogva cá­folják, de a földön látható dolgok közül kevés jobbat j tudnának ajánlani. Hiszen a j horoszkóp demokratikus, a I Vízöntő miniszterelnökre | éppúgy vonatkozik, mint a j Vízöntő kisnyugdíjasra. Mi­előtt azonban teljesen átad- I nánk magunkat a sors sodrá­sának, s várnánk a fotelban az angyalkát, pillantsunk bele a horoszkóp előszavába is, amely így fogalmaz: ’’Szíved­ben ragyognak sorsod csilla­gai”. Kovács Attila Százhatvan fórumon — Bírálatok és hasznos javaslatok — Ho­gyan jelöljük a tanácselnököket? — Képviselők, nagygyűlése­ken Társadalmi viták, a választásokról A Minisztertanács szerdai ülé­se megtárgyalta az 1989. évi nép- gazdasági tervet, és elfogadta a jövő évi pénz- és hitelpolitikai irányelveket. A kormány az egységes vállal­kozási nyereségadó bevezetésé­vel és a monetáris rendszer egy­szerűsítésével összhangban elő­terjesztéseket hallgatott meg, ja­vasolta a takarékbetétekről és a takarékszövetkezetekről szóló rendelet módosítását. A Minisztertanács határoza­tot hozott a sorszámon kívüli személygépkocsik értékesítésé­nek szűkítéséről. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette a nyomtatott sajtó helyzetéről és fejlesztéséről ké­szített előterjesztést, s úgy hatá­rozott, hogy a Minisztertanács következő ülésére javaslatot kell készíteni a Minisztertanács Tájé­koztatáspolitikái Kollégiuma létrehozására. „A jogfejlődésben is célszerű az alulról történő építkezés, hiszen a jogállamiság sem teremthető meg egyetlen döntés­sel. Csak fokozatosan, több lépésen át valósulhat meg. A mai társadalmi viszonyoknak korszerűbb, demokratikus vá­lasztójogi törvény felel csak meg.” Leggyakrabban az idé­zett gondolatok hangzottak el azokon a fórumokon, ame­lyeket Heves megy ében rendeztek — összesen 160 helyen — az ősszel kibocsátott törvénytervezetről. Kétségkívül a jog­alkotásban közreműködők — a jogos kritikai észrevételek mellett — hasznosítható javaslatokkal lettek gazdagabbak. Vélemények — Éles, illetve minél szélesebb építő körből bírálatok Munkahelyeken, testületi ülé­seken, klubokban és vegyes la­kossági fórumokon egyaránt ki­kérték az emberek véleményét. A statisztika szerint pontosan 1212-en fogalmazták meg gon­dolataikat megyénkben, a vá­lasztójogi törvény tervezetéről. Annak megfelelően, hogy a vi­ták szervezői igyekeztek minél szélesebb körből elnyerni a hasz­nosítható ötleteket, meglehető­sen szerteágazó kép alakult ki. Sokan hangoztatták: lényegé­ben elégedettek és egyetértenek a választási alapelvekkel. Ugyan­akkor jól tudják, a törvény mó­dosítása mindenekelőtt a de­mokrácia erősítését kívánja szol­gálni. Különösen helyénvalónak tekintik a tervezet azon törekvé­sét, amellyel elősegíthető, hogy szakmailag és politikailag kép­zett, valóban rátermett emberek kerülhessenek be az Országgyű­lésbe, a tanácsokba. Olyanok, akikben a lakosság bízik! Néhány kérdésben eltérő ál­láspontok is ütköztek egymással, így például abban, hogy vajon helyes-e megelőzni az új alkot­mányt a választások szabályozá­sakor, avagy jobb lenne a két jog­forrást egyszerre megalkotni. Egy újabb nézet szerint ezzel a kérdéskörrel most foglalkozni felesleges teher, okosabb lett vol­na elővenni az új alaptörvény megteremtése után. Különböző érdekek diktálták azt a véleménykülönbséget is, amely szerint akadtak, akik elke­rülhetetlen lépésnek tartják a többpártrendszer bevezetését, a többség azonban ezt ellenezte, mondván: az jelentős széthúzás­hoz vezetne. Természetesen számos kriti­kai megnyilvánulást is feljegyez­hettek a társadalmi vitákon. A gyöngyöshalászi ’’faluközösség” például azzal szállt szembe, hogy a Hazafias Népfront legyen a jö­vőben a választások szervezője és politikai résztvevője. Az in­dok: a tömegmozgalomnak nincs önálló politikai arculata, ellenőrizhetetlen a lakosság szá­mára. Bírálta a tervezetet a Ma­gyar' Demokrata Fórum gyön­gyösi szervezete is, ám kétségte­lenül korrektebben, gondolat- gazdagabban. Az érdekmegjele­nítéstől eltekintve visszalépés­nek fogják fel a módosítást. El­sősorban a helyi és a megyei ta­nácsok elnökei esetében a többes jelölés mellőzése, a közvetlen vá­lasztás hiánya miatt. Az előbbihez hasonló felveté­sek kerültek be a hivatalos jegy­zőkönyvekbe sok más tanácsko­záson is. Nem kevesen kifogásol­ták, hogy a tervezet több helyen az állampolgárokkal szemben előtérbe helyezi a részérdekeket, például a képviselők spontán je­lölésének megtiltásával, vagy az országos listára vonatkozó javas­lataival. Ez utóbbinál a központi elképzelés, hogy emelkedjék az azon indítható jelöltek száma. A hozzászólók jó része viszont azt szeretné: ne legyenek bérelt he­lyek a Parlamentben. Legtöbben igen fontosnak minősítették a többes jelölés fenntartását. A je­lölés előkészítésében pedig elen­gedhetetlennek tartották a kivá­lasztás nyilvánosságát, s elhang­zott az is, hogy a lakosság — mondjuk két-háromezer válasz­tó — maga is kezdeményezhesse országgyűlési képviselő jelölé­sét. Többet találkozni az állampolgárokkal Az alcímbeli igényt tévesztet­ték elő sok helyen. Javasolták: a képviselőjelöltek a választóke­rületük községeiben vegyenek részt egy-egy nagygyűlésen, amelyen kifejthetnék programja­ikat. A törvényben — mondták sokan — rendezni kellene a be­számolási kötelezettséget is, két­évenként kerülhetne rá sor. Nem tartják ugyanis elegendőnek a fogadóórák számát. S hogy rend­szeresebbé váljék a kapcsolat az állampolgárokkal, kérték, hogy az eddigieknél több alkalommal találkozhassanak a falvakban a már megválasztott képviselők­kel. A közvetlen választás mellett szálltak síkra rengetegen a me­gyei tanácstagokra való vokso­láskor, éppen a nagyobb bizalom reményében. Ezzel együtt erő­sen kritizálták, hogy a megyei testületben túl magas azoknak a száma, akik a megyeszékhelyről kerültek be. Megfontolásra érdemes az az elgondolás is — amit szintén meglehetősen sokan képviseltek -, hogy helyesebb lenne különvá­lasztani egymástól egyfelől a ta­nácstagok, másfelől a képviselők választását. Akár oly módon, hogy 1990- ben előbbiek csak három évre kapnának mandátumot, akár úgy, hogy ugyanarra az eszten­dőre, de más és más időpontra tűznék ki ezt a nagy fontosságú politikai eseményt. A többség akarata szerint Nyilvánvalóan az észrevéte­lek, javaslatok — elküldésük ré­vén — tovább élnek, és nem egy közülük találkozik majd a jogal­kotók elképzeléseivel is. Az is bi­zonyos persze, hogy akkor szüle­tik igazán jó, demokratikus vá­lasztójogi törvény, ha szervesen illeszkedik a kodifikációs folya­matba, s — ű többség akaratának megfelelően — valóban képes majd idomulni mai társadalmi viszonyainkhoz. Szalay Zoltán Hans-Dietrich Genscher Budapesten Másfélnapos hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett szerda délelőtt Hans-Dietrich Gen­scher, az NSZK alkancellára és külügyminisztere. Útjára elkí­sérte felesége, Barbara Gens­cher is. Kíséretében van a kül­ügyminisztérium több vezető be­osztású tisztségviselője. A külügyminisztert és kísére­tét a Ferihegyi repülőtéren Vár- konyi Péter külügyminiszter és felesége, valamint a Külügymi­nisztérium több vezető munka­társa üdvözölte, majd a vendé­gek — a vendéglátókkal együtt — Genscher szállására, a kormány vendégházába hajtattak. Itt Vár- konyi Péter és Hans-Dietrich Genscher háromnegyed órás, szűk körű eszmecserét tartott, majd a kél tárgyaló küldöttség valamennyi tagjának bevonásá­val folytattak megbeszélést. A tárgyalóasztalnál magyar részről Várkonyi Péter mellett többek között helyet foglalt Horváth Ernő, a Külügyminisz­térium illetékes területi főosztá­lyának vezetője, valamint Hor­váth István, Magyarország bonni nagykövete. Az NSZK delegáci­ójában többek közt Wilhelm Höynck, a bonni külügyminisz­térium politikai főosztályának vezetője, Christoph Derix, az il­letékes területi osztály vezetője, valamint Hans Alfred Sieger, az NSZK budapesti nagykövete foglalt helyet. A szűk körű eszmecserén, nemzetközi kérdésekről, a ple­náris tárgyaláson pedig a kétol­dalú kapcsolatokról volt szó. Hans-Dietrich Genscher po­zitívan értékelte Mihail Gorba­csov legutóbbi békekezdeménye­zését, az egyoldalú szovjet had­erőcsökkentés bejelentését. Ez Bonn szerint új lehetőségeket te­remtett a hagyományos leszere­lési tárgyalások számára. Kifej­tette: az NSZK kormánya szeret­né, ha már december végén vagy jövő január elején sikerülne be­fejezni a bécsi utótalálkozót, Bonnban ugyanis egyetértésre alkalmasnak tartják a semleges és el nem kötelezett országok ál­tal kidolgozott záróokmány-ter­vezetet. A magyar külügymi­niszter ugyancsak kedvezően ér­tékelte a nemzetközi helyzet idei alakulását, hangsúlyozva, hogy az enyhülés irányzata került elő­térbe. Magyarország támogatja Mihail Gorbacsov konfliktus­csökkentő javaslatait. Várkonyi Péter biztosította vendégét arról, hogy a Varsói Szerződés orszá­gaiban is a bécsi találkozó mi­előbbi befejezésére törekednek. A magyar kormány korábban is hangsúlyozta érdekeltségét ab­ban, hogy részt vegyen a hagyo­mányos haderők leszerelésének első szakaszában — emlékezte­tett Várkonyi Péter. Hozzátette: most Mihail Gorbacsov egyolda­lú lépéseket jelentett be, de jó lenne, ha a NATO is hasonló, egyoldalú pozitív lépésekkel rea­gálna a szovjet kezdeményezésre. Hans-Dietrich Genscher kifejez­te kormánya óhaját, hogy jöjjön létre megállapodás a szovjet és az amerikai hadászati támadófegy- (Folytatás a 2. oldalon) A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának soros ülése A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottsága december második felében a Bolgár Népköztársaságban, Szófiában tartja soros ülését. MTI A pontosabb minőség-ellenőrzés érdekében Új radioaktív-labor Egerben A Heves Megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomáson évente kétezer élel­miszermintát vizsgálnak. Az idén szeptembertől vették bir­tokba az új radioaktív-labort, ahol ideális feltételek között spe­ciális gammaműszerrel és a hoz­zá kapcsolódó számítógép segít­ségével oldják meg a még ponto­sabb minőség-ellenőrzést. Fel­vételeink Kárpáti Péterné radio­lógus technikus és Kis Benedek Péter vegyész munkáját mutat­ják be, az új környezetben. (Szántó György felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom