Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam. 286. szám ÄRA: 1988. december 1.. csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A megyeszékhely felszabadulásának 44. évfordulóján Jubileumi megemlékezés, koszorúzás, kitüntetési ünnepség Egerben Zászlódíszbe öltözött tegnap Eger, (el­szabadulásának 44. évfordulóját ünnepelte a város. A történelmi jubileum alkalmá­ból számos ünnepi eseményre került sor a megyeszékhelyen: a nap folyamán elhe­lyezték a kegyelet és a hála koszorúit a Felszabadulási Emlékműnél, majd a Me­gyei Művelődési Központ dísztermében emlékeztek meg a korabeli eseményekről, s itt nyújtották át a városért kiemelkedő munkát végzett kollektíváknak és lokál - patriótáknak a kitüntető jelvényeket, el­ismerő okleveleket. Az est során a Városi Szimfonikus Zenekar ünnepi hangverse­nyére voltak hivatalosak a helybeliek. Útbordák Közlekedési kultúránk lé­te vagy nem léte került szóba egy társaságban a minap. A vita végkicsen­gése az volt, hogy: „jócs­kán van még mit tanul­nunk e téren . .. !” Hosz- szan lehetne sorolni a rendőrségi, közlekedésbiz­tonsági fekete krónikák adatait, s elemezni példá­ul azt, hogy miért vált bal­eset áldozatává fél eszten­dő alatt „csak” a jól ki­épített sztrádáinkon több mint ötszáz ember. Töp­rengéseink újra és újra ugyanazokat az okokat hozzák a felszínre: ittas vezetés, agresszivitás, az elemi szabályok be nem tartása, gyorshajtás. Egy­szóval: a közlekedési kul­túránk mélyen alul ma­radt a motorizáció követel­te szinttől. A KRESZ már felhívta rá a figyelmet, hogy: egyenetlen úttesten járunk! Ügy tűnik, hiába a tábla, amely az úttesten egyre szélesebb körben al­kalmazott, s lassításra késztető bordákra, ugra- tókra utal — a szabályta­lankodók hadának még képletesen sem tud gátat vetni. Nemcsak hazai probléma ez, szerte a világban közle­kedésszervezők, — rendé- szek, társadalmi szerveze­tek tevékenykednek a meg­oldásán, több-kevesebb si­kerrel. Az USA egyik ál­lamában például egy bizo­nyos időszakra eltöröltek mindenféle közlekedési sza­bályt, saját körültekintésé­re hagytak minden útnak- indulót. Az első eredmény: félelem a balesettől, s a karambolok, sérülések, ha­lálos áldozatok 25 százalé­kos csökkenése. Mielőtt azonban a kísérletet siker­nek kiálthatták volna ki, a közlekedők megszokták az újat, s visszaállt minden a régi kerékvágásba ... Ba­jorországban nagyobb lett a szigor: aki egy éven be­lül négyszer vétett a for­galombiztonsági szabályok ellen, sárga lapot kap, az ezután következő piros kártya már fél évre kitilt­ja a „bűnöst” a bajor utak­ról. A svédek sem elnéző­ek: megszüntették a maxi­mális sebesség túllépésénél eddig alkalmazott 8—10 százalékos tűrési határt, s a gyorshajtókat 30 km-es sebességtúllépés esetén az azonnali bírságolás mellett „megszabadítják” az autó­jától is. Űjabb amerikai kezdeményezés, hogy az it­tas vezetők megkülönböz­tető színű rendszámot kap­nak egy bizonyos időre, hogy óvakodjanak tőlük az úton lévők, s a rendőrök is állandóan szemmel ki-' sérhessék őket. Egy azon­ban mindenütt alap­pillérét jelenti a szigor­nak, a következetes ellen­őrzésnek, a fokozott neve­lő- és ismeretterjesztő mun­kának: az emberi élet vé­delme. Ha ennek tudatában és fontosságában belegon­dolunk, nem holmi propa­gandafogás az utak mentén rikító táblák felirata: „Ha­zavárunk!”, „Az úton tár­sak vagyunk!”, vagy hogy ■ „Ebben az útkereszteződés- • ben . . . haltak meg!” S \ nem véletlenül került a f magyarok járta bécsi úl j két végpontjához a halál- j fejes tábla. Mindenütt azt I országutak kalózainak jel- j zik: jó lenne lassítani, le- I térni az egyenetlen út- I ról... Szilvás István Pattogó ritmusú mozgalmi dalok hangjai fogadták dél­után 3 órakor a Szabadság térre érkezőket, akik a vá­ros üzemeinek dolgozóiként, iskoláinak tanulóiként, a megyeszékhely lakóiként a koszorúzás! ünnepségre gyűl­tek össze. A zászlókordon­nal körülvett Felszabadulási Emlékműnél elhangzott a magyar és a szovjet Him­nusz, majd elsőként Németh László első titkár és Pálfy István titkár, az MSZMP Eger Városi Bizottsága, va­lamint a város kommunis­tái nevében helyezte el a koszorút a talapzatnál. A város tanácsa részéről dr. Varjú Vilmos elnök és Bé­kési József általános elnök- helyettes koszorúzott, a tö­megszervezetek virágait Mol­nár István városi HNF-tit- kár, Csontos Sándor, a szak- szervezetek városi bizottsá­gának titkára és Barta Imre, a KISZ városi bizottságának első titkára kísérte az em­lékműhöz. A fegyveres tes­tületek képviseletében Se- bestény László, a helyőrség­parancsnokság párttitkára, dr. Lantos Bálint, városi rendőrkapitány, illetve Má­té Imre, városi munkásőr- paranesnok tisztelgett a ta­lapzatnál. A koszorúzási ünnepség, az lnternacionálé hangjaival fejeződött be. Az esti órákban Eger vá­ros felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából ün­nepi megemlékezést rendez­tek a Megyei Művelődési Központ dísztermében, ahol az elnökségben foglalt helyet a város párt-, állami és tö­megszervezeti vezetői, lakos­sági képviselői mellett Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának tit­kára, Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke, Sós Tamás, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkára, valamint Mészáros Albert, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának titkára. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Pálfy István, az MSZMP Eger Városi Bizottságának titkára mondott ünnepi be­szédet, így kezdve szónokla­tát: — Köszöntöm a 44 éve szabad város minden lakó­ját és mindazokat, akik számára Eger, szeretett vá­rosunk kedves és látogatott hely. Köszöntőm a várost, amely felszabadulása óta töretlenül fejlődik, gazdag­szik és gyarapodásával, lakói tevékenységével, munkájá­val méltó történelmi múltjá­hoz, az ország más városai között elfoglalt helyéhez és szerepéhez. A továbbiakban egyebek között hangsúlyozta: Eger fejlődése az 1950-es évek második felében gyorsult fel, lakóinak száma folyamatosan növekszik, új városrészek épülnek. A fejlesztés nem volt gond nélküli, és a hibák sem maradtak el, mindeze­ket figyelembe véve, a város lakossága és vezetése nagy erőfeszítéseket tesz, hogy megfeleljen a kívánalmak­nak, az igényeknek. Nem elég csak számonkérni a fej­lesztést, az értékek felújítá­sát, bővítését. Övni, őrizni, gyarapításukhoz hozzájá­rulni is kell és e területen van még tennivalónk. — Itt, Egerben is érvényes országunk fejlődésének igen fontos feltétele: az összefo­gás — emelte ki végezetül az ünnepség szónoka. — Ha összefogunk, van esélyünk a sikerre, többre és jobbra va­gyunk képesek. Az előrelé­péshez hitre és cselekvökész- ségre van szükség. Teendő­ink számosak, de van prog­ramunk, így most már cse­lekednünk kell. Cselekedni a jövőért, mindnyájunk boldo­gabb jövőjéért... E gondo­latok jegyében köszöntőm a 44 éve szabad várost, Egert, amelynek nevét csillagokkal írták a történelem lapjai­ra ... Az ünnepi megemlékezést követően került sor a kitün­tetések átadására. Békési József, a városi tanács általános elnökhelyet­tese, a Pro Agria plakettet nyújtotta át dr. Fekete Fe­rencnek, a VASVILL Válla­lat igazgatójának, Mészáros Gábornak, a városi tanács végrehajtó bizottsága tagjá­nak és dr. Varjú Vilmos­nak, Eger Város Tanácsa elnökének. Ezután követke­zett a társadalmi munkások elismerése. A HNF, a tanács, a KISZ, valamint a társa­dalmi munkát szervező bi­zottság kitüntetettjeinek Molnár István, a HNF vá­rosi bizottságának titkára ad­ta át az emlékplaketteket. Az Egriek a városért emlék­plakett arany fokozatát kap­ta mqg Bartó János, a HNF 11. számú körzet titkára, Debreczeni Tibor, a VILATI igazgatója és dr. Papp Kál­mán, a megyei rendőr-főka­pitányság szakorvosa. Az ezüst fokozatot öten, a bronz fokozatot pedig tízen érde­melték ki. A Társadalmi munkával Eger városért ok­levelet a megyeszékhely ti­zenöt iskolai, üzemi, szövet­kezeti, kereskedelmi kollek­tívájának, szocialista bri­gádjának képviselői vehették át. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa által adomá­nyozott Kiváló társadalmi munkás kitüntető jelvényt kapta meg Bodnár István kisiparos, Csutorás Ágnes dohánygyári gépkezelő, dr. Ocskay Györgyné, a városi Köjál ellenőre, Rázsi Mik­lósáé Németh Eszter, a ru­haipari szövetkezet modelle­zője, Szabó Tamás, a döm- södi tsz biztonságtechnikai ellenőre. Szegedi József nyugdíjas, valamint Veres Ferenc, a VILATI műveze­tője. A díszünnepség az Inter- nacionálé hangjaival fejező­dött be. Az est további ré­szében a Városi Szimfoni­kus Zenekar Farkas István karnagy vezetésével hang­versenyt adott. Németh László és Pálfy István tiszteleg a talapzatnál (Fotó: Szántó György) Grósz Károly megbeszélései Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán finn gazda­sági szakértői csoportot fo­gadott. A delegációt Pertti Sorsa, a finn pénzügymi­nisztérium főigazgatója ve­zeti. A szakértők Grósz Ká­roly és Mauno Koivisto köz- társasági elnök legutóbbi megbeszélésein létrejött meg­állapodás nyomán látogattak hazánkba. Tárgyalásaik cél­ja, hogy ismertessék a finn gazdaságpolitika tapasztala­tait, tanulmányozzák a ma­gyar gazdaság helyzetét és gazdaságpolitikai törekvé­seit. A szívélyes légkörű meg­beszélésen a finn vendégek tájékoztatást kaptak hazánk helyzetéről, az MSZMP előtt álló legfontosabb feladatok­ról, különös tekintettel a gazdasági stabilizációval és kibontakozással kapcsolatos tervekre. Megvizsgálták azo­kat a területeket, amelye­ken a két nép rokonságán és barátságán, a kölcsönös érdekeken alapuló, hagyo­mányosan jó együttműködés új módszerek alkalmazásával tovább bővíthetők. A találkozón jelen volt Arto Mansala, a Finn Köz­társaság magyarországi nagy­követe. Grósz Károly szerdán a Központi Bizottság székhá­zában fogadta Tom Lantost, az Amerikai Egyesült Álla­mok Kongresszusa Képviselő Háza külügyi bizottságának magyar származású tagját. A vendéggel találkozott Iványi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Fővárosi Tanács elnöke és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának elnöke is. A megbeszélése­ken részt vett Mark Palmer, az Egyesült Államok ma­gyarországi nagykövete. Várkonyi Péter befejezte malaysiai látogatását Várkonyi Péter külügy­miniszter szerdán befejezte hivatalos malaysiai látoga­tását és a Fülöp^szigetekre utazott. A baráti légkörű Kuala Lumpur-i megbeszélések tük­rözték, hogy mindkét ország az együttműködés fejlesz­tését kívánja. Kuala Lum­pur-i sajtóértekezletén a ma­gyar diplomácia vezetője el­mondta : kialakulóban van­nak az együttműködés kor­szerűsítésének intézményes keretei. A bővülő, de szá­munkra passzív kereskedel­met forgalombővítéssel, mo­dem kooperációs formák alkalmazásával kívánjuk ki­egyenlíteni. A magáncégek képviselői nagy érdeklődéssel fogad­ták Várkonyi Péter elő­adását Magyarország re­formpolitikájáról, gazdasá­gi törekvéseiről. Több cég üzletemberei is jelezték, hogy cégük kooperációs ajánlatok kidolgozására készül. A malaysiai sajtó is jelen­tősnek és sikeresnek ítéli meg a magyar külügymi­niszter látogatását, amely a lapok egybehangzó érté­kelése szerint tágabb és erő­sebb kereteket teremtett a kölcsönösen előnyös együtt­működéshez. Várkonyi Péter szerdán Kuala Lumpurból a Fülöp- szigetek fővárosába utazott hivatalos látogatásra. A TOT-elnökség napirendjén Az agrár- és szövetkezetpolitika A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége Szabó István vezetésé­vel szerdán, Budapesten ülést tartott. A tanácskozá­son részt vett Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpoli- kai osztályvezetője. A testület az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályá­nak felkérésére véleményt mondott arról, hogy mikép­pen, milyen koncepció fi­gyelembevételével újulhat meg az agrárpolitika. A tes­tület szerint a társadalmi­gazdasági fejlődés külső és belső körülményeinek meg­változása, a gazdasági re­form véghezvitele, az ága­zatban szaporodó gondok, s a versenyképesség megterem­tése elodázhatatlanná teszi az agrárpolitika megújítását. A szocialista gazdaság szer­vezésének új modelljét kell kialakítani, amiben a keres­let-kínálat ütköztetése, a pia­ci viszonyok válnak átfogó gazdaság koordináló ténye­zővé. A szocialista piacgaz­daság modelljébe kell beil­leszteni az agrárgazdaságot is, figyelembe véve annak természeti, gazdasági, tár­sadalmi sajátosságait. A gaz­dasági fejlődés megalapozá­sához az agrárgazdaság a továbbiakban is képes hozzá­járulni — mutatott rá az el­nökség —, ám ehhez a ter­mékszerkezet változtatására, a termékek feldolgozottsá­gának növelésére és az áru minőségének javítására van szükség, nemkülönben a jö­vedelemtermelő képesség fo­kozására. A testület leszögezte: a továbbiakban is csak a nagy­üzemi gazdálkodás lehet az alapja a mezőgazdasági ter­melésnek. A továbblépés azonban immár új szövetke­zeti törvényt kíván. Szorgal­mazni és bátorítani kell a mezőgazdasági üzemek élel­miszeripari tevékenységének fejlesztését, és lényeges a tudományos-műszaki feltéte­lek javítása is. Fel kell újí­tani a technikát az ágazat­ban; a gépesítés korszerűsí­tésében a hazai ipar vállal­jon nagyabb szerepet. A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás stabilizálásához új árrendszer kialakítása szükséges. A TOT vélemé­nye: az agrárpolitika sike­res megvalósításának lé­nyeges feltétele az ágazati irányítás és az érdekképvi­selet megújítása is. A ki­alakult szövetkezeti, szak- szervezeti és kamarai jellegű érdekképviselet védje erőtel­jesen a termelőszövetkezetek és a szövetkezeti tagok ér­dekeit. A beszámolóhoz kapcsoló­dott a TOT Szövetkezetpoli­tikai Főosztályának előter­jesztése. amelynek témája: a szövetkezetek megújulásá­nak szükségessége, annak le­hetőségei és feltételei a me­zőgazdaságban. Az elnökség a szövetkezeti parasztság véleményét tolmácsolva egy­behangzóan annak a meg­győződésének adott hangot, hogy a szövetkezet a jövő mezőgazdaságának és társa­dalmának hatékony, és a szövetkezeti tagság által vál­tozatlanul igényelt formája. A működés feltételeit objek- tívebb, a mezőgazdasági és szövetkezeti sajátosságokat jobban kifejező, a felgyü­lemlett feszültségeket és el­lentmondásokat feloldó szö- vetkezetpolitikánák kell meg­teremtenie és garantálnia. Ennek kapcsán nagy hang­súlyt kapott az ülésen a szö­vetkezeti önállóság és önkor­mányzati autonómia garan­tálásának, a tagi, tulajdono­si pozíció újraélesztésének, az életképességhez elenged­hetetlen ár-, részesedési és adórendszer kidolgozásának és alkalmazásának szükséges­sége. Az elnökség legközelebbi, decemberi ülésén ismételten visszatér a témák megtár­gyalására, majd a vitaanya­got a januárban megtartan­dó szövetkezeti konferencia elé terjeszti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom