Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-02 / 262. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 262. szám ÁRA: 1988. november 2., szerda 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Összefogás A bálnák megszerették az embereket, s mire lezajlott a tengeri jégháború, az emberek szívébe is belopták magukat az óriás cetek. Lám, ki gondolta volna, hogy a szívdobbanások ily közös rezgéshullámban fonódnak össze, elhintve a létért küzdés melegségének csöppnyi szikráját e hideg tájon. Példázza ez is, mily végleteket rejt magában az ember és világa. Ment és pusztít, magához ölel és eltaszít. Békét hirdet és harcot szít. Segítő kezet nyújt, és szemrebbenés nélkül vesz tudomásul éhezést, nyomort, háborút és halált. Összefog a bajba jutott állatért, de széthúz más elvű, színű és vallású nép miatt. S ebben a forrongásban formálódik a világ, amelynek manapság sokkalta inkább az összefogásra, mint az ellenségeskedésre lenne szüksége. Történészek kimutatták, amióta ember az ember, glóbuszunkon hány és hány öldöklő, népeket pusztító csatározás zajlott és zajlik le, elsöpörve a civilizáció számtalan pótolhatatlan értékét, emberi kultúrák feledhetetlen csodáit. Az ezredfordulóhoz közeledvén, az idő elgondolkodásra késztette e Föld józan felfogású lakóit, akik rájöttek arra, hogy a béke minden ember legszemélyesebb közügyé. Romes Csandra, a Béke Világtanács elnöke ezt egy budapesti béketalálkozón így fogalmazta meg: ’’...közös óhajunkat csak akkor érhetjük el, ha minél több kéz érint minél több kezet”. A kézfogás az ősidőkben azt jelképezte, hogy békés szándékkal érkezett mindkét fél. Az egymásnak nyújtott kar ma többet jelent: az összefogás lehetőségét és készségét. Erre kicsiben példa a bálnákért folyó közös küzdelem, nagyban az együttes űrrepülés, a gyilkos fejű rakéták leszerelése, a kézjegyekkel megerősített és az adott szó betartása. Ismert a mondás: az embereknek először alaposan meg kell ismerniük egymást, hogy megbízzanak szavahihetőségükben, tetteikben. Ma már nyitott a világ, szinte nincsenek titkai egymás előtt sem a kis országoknak, sem pedig a nagyhatalmaknak. Kitárulkoztak az országok, kapuk nyíltak a turisták előtt, adott a párbeszéd lehetősége, testvérvárosi kapcsolatok erősödnek Keleten és Nyugaton egyaránt. Mindez alappillére lehet a további közös munkálkodásnak az egész emberiség javára. Hiszen — az érezhető enyhülési folyámatok ellenére — ma még szükség van a ’’bálnákra és az emberekre” az összefogásért, a köztünk lévő távolságok csökkentéséért. A világméretű, békés életért csak együtt lehet megvívni a csatát. A bálnákért már sikerült, most a jövőért kell győznünk, a gyermekekért, akik közül ma még naponta negyvenezren halnak éhen szerte a világon... Szilvás István Folytatja munkáját az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága kedden megkezdte a belpolitikai helyzetről szóló jelentés, a párt feladataira vonatkozó javaslat vitáját, amelyet Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára terjesztett elő. Szóvivői tájékoztató Konstruktív vita, a jelenlegi helyzetből való kiút keresésének határozott szándéka jellemzi a Központi Bizottság eszmecseréjét — hangsúlyozta Major László, a KB szóvivője, aki kedden este még a tanácskozás első napirendi pontjának vitájával egyidejűleg adott rövid tájékoztatót az újságíróknak. Mint elmondotta: a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól szóló jelentés került elsőként a testület elé. Berecz Jánosőszinte, kritikus és önkritikus hangnemű előteijesztésében a mai magyar társadalom valamennyi, közvéleményünket is foglalkoztató problémáját érintette, felvázolva azokat a tennivalókat, amelyek a jelenlegi helyzetünkből való kimozduláshoz szükségesek. Külön szólt a párt legfontosabb feladatairól, amelyeket, mint az ország vezető politikai erejének, a következő időszakban meg kell oldania. Az előterjesztés természetesen nem kínált kész recepteket, sőt, sok helyütt a gondolatébresztés, a vita serkentésének nem titkolt szándékával közelített bizonyos kérdésekhez. E cél teljesült is — tette hozzá a szóvivő —, hiszen az első napirendi pont vitájában harmincán kértek szót. A tájékoztatója időpontjáig elhangzott felszólalásokat jellemezve Major László kiemelte: a testület tagjai nagy hangsúllyal szóltak arról, hogy újfajta nemzeti közmegegyezést kell kialakítani. Ugyanakkor figyelmeztettek arra is, nem mindegy, kivel, milyen erőkkel szövetkezik a párt. Határozottan megfogalmazták: a pártnak vissza kell szereznie azt a bizalmat, amely az elmúlt időszakban megfogyatkozott iránta. Többen bírálták az előző 15 év során elkövetett gazdaságpolitikai hibákat. Mások ugyanakkor rámutattak: az utóbbi három évtizedet egységben kell tekintenj, s olyan időszakként kell számbavenni, amelynek során megalapoztunk egy nyitott társadalmat, elértük mai fejlettségi szintünket. Az MTI tudósítóinak kérdésére válaszolva Major László elmondta: hogy az egypártrendA Központi Bizottság ma, szerdán e téma további elemzésével folytatja munkáját, majd megtárgyalja a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989-1990. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői szóló jelentést. szer-többpártrendszer kérdéskör is szóba került a vitában. Hozzáfűzte: ennek kapcsán egységes volt a vélemény, hogy a következő pártkongresszusig az országos pártértekezleten elfogadott irányvonalat kell követni, amely szerint a szocialista pluralizmust az egypártrendszer keretei között valósítjuk meg. Egy másik kérdésre válaszolva szólt arról, hogy mind a beszámoló, mind a felszólalások kiemelték a társadalomban meglévő érdekek felszínre kerülésének fontosságát. Mint mondották: a pártnak ehhez alkalmazkodnia kell, sőt, egy lépéssel előbb járva segítenie kell e folyamat kiteljesedését. Felelősséggel szóltak a napjainkban nehéz körülmények között élő rétegekről, a fiatalok helyzetéről, a jövőjüket alakító tényezőkről. Major László bejelentette, hogy a tervek szerint ma kerül sor a második napirendi pont megtárgyalására. Mint mondotta, a népgazdaság idei várható eredményéről és az 1989-90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól szóló jelentést minden bizonnyal hasonló érdeklődés, aktivitás kíséri. November 11. és 13. között Nemzetközi béketalálkozó Budapesten Az „Együtt a helsinki folyamat továbbviteléért” elnevezésű nemzetközi béketalálkozó céljáról, programjáról tájékoztatták a sajtó képviselőit kedden a Fórum Szállóban. Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára elmondta: a magyar békemozgalom érdekelt az építő, sokrétű párbeszédben, a bizalomépítésben és az együttműködésben itthon és a tágabb hazában, Európában. Ennek a szellemében kezdeményezte egy esztendővel ezelőtt egy nemzetközi békekonferencia összehívását. Az európai béketalálkozóra november 11. és 13. között Budapesten kerül sor. A rendezvényre a helsinki záróokmányt aláíró 35 ország békemozgalmai és -csoportjai, társadalmi közösségei és neves személyiségei kaptak meghívást. Az Országos Béketanács nem kívánta monopolizálni a magyar részvételt. Az 50 tagú magyar delegáció összetétele kifejezésre juttatja, hogy ma Magyarországon több öntevékeny szervezet, csoport is feladatának tekinti a békéről való gondolkodást. Az OBT főtitkára hangsúlyozta: a konferencia jó alkalmat kínál arra, hogy meghatározzák, milyen válaszokat lehet adni azokra az új javaslatokra, kezdeményezésekre, amelyeket Európában, elsősorban a Szovjetunióban fogalmaztak meg. Az európai béketalálkozó segítséget adhat annak a gondolatnak a felismertetéséhez is, hogy egy-egy országnak a nemzetközi életben betöltött szerepében ne a katonai erő, hanem az intellektuális produkció, a gazdasági teljesítmény, az emberi jogok korlátozások nélküli kiteljesedéséért folytatott tevékenység legyen a meghatározó. A különböző országokban tevékenykedő békemozgalmak együttműködésére is alkalmat kínál a találkozó. Fontos, hogy szakítsanak a korábbi, rossz beidegződésekkel a konferencián — fejtette ki Barabás Miklós —, s ne a résztvevők politikai hovatartozása, hanem a mondanivalója legyen a megítéléskor a legfontosabb szempont. Ezzel egy újszerű békemozgalmi gondolkodásmód alapjait kívánják lefektetni az európai béketalálkozón. A rendezvény nyitó és záró plenáris ülése nyitott lesz az érdeklődők számára, s a közbeeső időben az úgynevezett békebazárban és a vitasarokban fejthetik ki véleményüket a béke ügyéért tenni akarók. A konferencia Magyarország bemutatását is szolgálja, ezért az OBT szorgalmazta: november 12-én, szombaton este látogassanak el magyar családokhoz a külföldi résztvevők. Már eddig is számosán jelezték, hogy készek fogadni a delegátusokat. A kérdésekre válaszolva elmondta: a magyar delegációban helyet kapnak a Kelet-nyugati párbeszéd hálózata kör, a FIDESZ, az Új Márciusi Front, a Magyar Demokrata Fórum, a Nyilvánosság Klub és különböző környezetvédő szervezetek képviselői is. A román béketanács levélben jelezte, hogy nem kíván részt venni a konferencián. (MTI) Munkásőrök barátságútja a Szovjetunióba A nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulója moszkvai ünnepségeire a kiemelkedő munkahelyi és szolgálati teljesítményt nyújtó munkásőrök 350 tagú csoportja utazott kedden a Szovjetunióba, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága és a Magyar-Szovjet Baráti Társaság közös szervezésében. A munkásőrök útjuk során a többi között barátsági gyűlésen vesznek részt a Moszkvai 1. számú Csavarárugyárban, megtekintik a november 7-i díszszemlét, megkoszorúzzák a Lenin Mauzóleumot és az ismeretlen katona sírját, ismerkednek Moszkva és Kijev történelmi nevezetességeivel. Heves megyei műszaki-közgazdasági hetek Mi mennyibe kerül i övőre Dr. Szikszai Bélának, az Országos Árhivatal elnökének előadása Egerben Az elmúlt héten dr. Halmos Csabának, az Állami Béres Munkaügyi Hivatal elnökének előadását követően dr. Domán László, a MTESZ Heves Megyei Szervezetének titkára úgy búcsúzott, hogy akkor aryíl hallhattunk, mennyit fogunk keresni. Most pedig dr. Szikszai Béla előadása arról szól, mindezért mit vásárolhatunk. A Heves megyei műszaki-közgazdasági hetek egy héttel korábbi programjának frappáns összegzéseként is fel lehetett fogni az akkor hallottakat. Mindezt alátámasztotta az Országos Árhivatal elnöke tegnap az egri Technika Hazában. Az államtitkár Az árrendszer, ármechanizmus reformja 1989- ben címszó köré csoportosította beszédét. Ezzel együtt bevezetőjében azt fejtegette, hogy manapság szívesen látunk el minden változást a reform címkéjével. Pedig az árreform nem valósítható meg egy lépésben, s nem is csak egy esztendőt igényel, hanem jóval többet. Mint mondotta, az idén az adórendszer részeként eredményezett változásokat az árrendszer. A jövő évben is több ilyen formáló tényező lesz. Az egyik a támogatások rendszerének megváltoztatása, aztán a vállalkozói adórendszer bevezetése szintén módosító tényezőként hat az árra, csakúgy, mint a forint valutához viszonyított árának a változása. Részletesen kifejtette, hogy a forint leértékelése mindig komoly vita tárgya, mivelhogy minden gazdaságpolitikai elképzelésünkkel ellenkezik, célkitűzéseinket nehezíti. Ez esetben a relatív értékmegőrzés tehát a cél, mert amennyiben ezt nem tudjuk elérni, akkor a vagyongyarapítás helyett vagyonmentésről beszélhetünk, s lehetne tovább sorolni az intézkedés hátulütőit. Ha a belföldi és a világpiaci árindex megbomlik, akkor kell leértékelni. Az Országos Árhivatal ezért is vitatta az elmúlt évi, ilyen irányú intézkedés szükségességét. Ugyanis nem lehetett bizonyítani importmegtakantó szerepét, csakúgy, mint exportnövelő hatását sem. Ugyanakkor nem mindig az jár jól, aki többet termel. Az ezzel járó infláció pedig mindig a gazdaságot sújtja. Ezt követően részletesen értékelte az idei áremelkedéseket, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy lényegesen nem lépték A hallgatóság és az előadó (Fotó: Szántó György) túl a 15 százalékos határt. Az 1989-es árakkal kapcsolatban hallhattuk, hogy a termelői árak változása indokolt. Kérdés azonban, hogy mindezt hogyan fogadja be a vevő, a piac. Ilyen erősödő piaci kontroll mellett ugyanis zömében megszűnik az indokolatlan áremelés. Jelentősen emelkednek az alapanyagárak, s öszefüggenek a támogatások megszüntetésével. így például a szén termelői ára 15, a koksz 17, a villamos energia 4 százalékkal nő. Jelentős áremelkedések várhatók az infrastruktúra különböző területein, így például a vasúti árufuvarozási tarifa 20, a postai szolgáltatás 16, a víz-csatorna 15 százalékkal növekszik. A termelői ár összességében 8-9 százalékkal emelkedik. Ennek fogyasztói árhatása 6,5 százalék. A fogyasztói árak ösz- szességében 12-13 százalékkal emelkednek. Ezek közül az élelmiszerek, ezen belül is a hús, a tej, tejtermékek 12 százalékkal kerülnek többe. A szén ára 30 százalékkal lesz több, de emelkedik a többi energiahordozó, mint az olaj, a gáz ára is. A vízdíj 200 százalékos emelésével a pazarlás megszüntetése is cél, De jelentősen drágább lesz a városi közlekedés csakúgy, mint a napilapok. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ilyen mértékű árváltozás mellett megnő a bér, illetve a szociálpolitika szerepe, ez utóbbi témakörhöz annyit tett hozzá, hogy több lesz a nyugdíj, a családi pótlék, a gyed, a gyes. Kis Szabó Ervin
