Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-11 / 269. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 269. szám ÁRA: 1988. november 11., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Lukács János látogatása Heves megyében Lukács János, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára megérkezése után rövid megbeszélést folytatott a gyöngyösi pártbizottságon. Lukács János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap Heves megyébe látogatott. A vendéget — akit elkísért Gampel István, az MSZMP KB munkatársa — a gyöngyösi pártbizottságon fogadta Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára, Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke és Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára. Ezután Barta Alajos szólt a Mátra kapujának is nevezett település életéről, majd Karácsondra utaztak, ahol Lukács János az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportjának ülésén vett részt. Ezt követően a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárába vezetett a Központi Bizottság titkárának útja. Itt az üzem politikai és gazdasági vezetőivel találkozott, majd üzemlátogatásra indult. A Politikai Bizottság tagja a délutáni órákban Gyöngyösön eszmecserét folytatott a város és körzete pártbizottsági és pártalapszervezeti titkáraival, melynek során közösen elemezték társadalmi, gazdasági helyzetünket és a párt feladatait. A megyei képviselőcsoport ülésén Azután A történet egyedi, valahol mégis általános: százak és ezrek élik át, magyarok, de még nem egészen honfitársaink. Viszontagságos útjukról hallok, amelyet kalandosnak is nevezhet a kívülálló. A gyerekek az apjukkal együtt a román-magyar határon szöktek át, hogy majd találkozzanak a megadott időben a debreceni nagyállomáson. Halálos veszedelemben, egy szál ruhában menekültek, s léptek át a vágyaik földjére. A temérdek szorongást nagy lelkierővel élték túl. Legtöbbünk számára szinte elképzelhetetlen az a fegyelem, kitartás, ahogy ezek az emberek viselték megpróbáltatásaikat. Segítő kezek nyúltak feléjük hazánkban, talán többet is kaptak, mint amit reméltek. Ahhoz mégsem eleget, hogy ne szűkölködjenek. Ma is egyik napról a másikra élnek, de már van munkájuk, s ha drága pénzen is, albérletük. Szerencsések, még legtöbb sorstársukhoz képest is. A sok kettészakított família között ők együtt tudtak maradni. Ahogy elmondják, hosszú idő óta ennek a tervnek élnek, ez segítette őket elviselni odaát a társadalmi klímát. Most, amikor teljesült a vágyuk, újra teli vannak kétségekkel. Amikor a túlélés izgalma tartja az emberben a lelket, az más, mint a mindennapi küzdelem a betevő falatért, amikor biztosítani kell a belső és külső békét önmagunk és családunk számára. Bizony ez az, amivel nem számoltak. Úgy gondolták, hogy majd minden magától rendeződik, hogyha szabadon használhatják anyanyelvűket, és nem kell szanaszét tekint- getni, ha egy őszinte szót akarnak váltani a társukkal. Ha nem is ilyen szélsőséges helyzetben, de sokan kerülnek hasonló állapotba. Ráteszik minden idejüket és energiájukat egy ház, egy autó megszerzésére, vagy más célt tűznek maguk elé, melynek elérése után nem tudnak mit kezdeni magukkal. Mert bizony azután is létezni kell, megtalálva „álmaink földjén” is az egyensúlyt. Persze ennek a családnak meg a hasonlóknak sokkal nehezebb. Meg kell birkózniuk a mi, másfajta gondjainkkal. Minden segítséget megérdemelnek, s épp ebben kapnak a legkisebb támogatást. Nemcsak pénzre és meleg ruhára — bár elsődlegesen erre -, de lelki, jogi s más tanácsokra is rászorulnak. S mindenekelőtt arra, hogy rokon- szenwel figyeljük szándékaikat, első lépéseiket, mert szülőföldjük elhagyására csupán a végső kétségbeesés késztette őket. Gábor László Lukács János részt vett az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportjának ülésén, melynek helyszíne a karácsondi termelőszövetkezet irodája volt. A vendégeket, közöttük dr. Molnár Gyulát, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét és Mészáros Albertet, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának titkárát Kovács András csoportelnök'köszöntötte. A honatyák az első napirendi pontot zárt ülésen tárgyalták. Ennek során a KB titkára kikérte a képviselők véleményét az új miniszterelnök személyéről. Ezután Lukács János a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárába indult. A csoportülésen ezt követően esett szó a stabilizációs program végrehajtásáról és az 1989-es feladatokról. Harsányi Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese bevezetőjében elmondta, hogy a gazdaság és az államigazgatás mozgástere mára már kisebb, mint a programról való döntés idejében volt. Konvertibilis eladósodásunk bruttó ösz- szege 17 milliárd dollár felett van. Ugyanakkor hazánk nemzeti jövedelme évente, átszámítva mintegy 20 milliárd dollár, azaz, tartozásunk a nemzeti jövedelem 80 százalékát teszi ki. Ez nagy terheket jelent az országnak. Már csak azért is, mert évente 2 milliárd dollár a törlesztés, és további 1 milliárd a kamat. Jövőre 8,5 milliárd dollárra lenne szükségünk, hogy működőképes legyen gazdaságunk. A jelek szerint az exportból 6,5 milliárd származhat, ezért további 2 milliárd dollár kölcsönt kell felvenni. így az adósságterhek miatti törlesztések a 90-es évekre elérhetik a 4-5 milliárd dollárt is. Egyébként az idén az adósság további félmilliárd dollárral növekszik. Az eladósodás mértékével jövőre is számolni kell, de ebből fejlesztésre fordítható többlet nem adódik. A gazdaság működőképessége érdekében a belső fogyasztást csökkenteni kell. Mivel a szerkezetváltás és az infra-, struktúra-fejlesztés pénzt kívánna, ezért úgynevezett szelektív fejlesztést valósítanak meg. Elmondta, hogy új hitelek felvétele nélkül nem létezhet a gazdaság, ugyanakkor hitelezőink szigorúan előírják, hogy mit kell tennünk segítségnyújtásuk fejében. Mit lehet ilyenkor tenni? — fogalmazta meg a kérdést Harsányi Imre. Majd így folytatta: — Sok ország átütemezte az adósságát, de mi ezt nem tartjuk járható útnak. A kamatokat akkor is fizetni kell. Ráadásul importálni csak készpénz fejében lehetne, s ilyen esetekben hitelzárakkal is számolnunk kellene. Az átütemezés egyszerre 25 százalékos életszínvonal-csökkenést jelentene. Ezért szükséges felvállalni egy olyan gazdaságpolitikai kurzust, amely elősegítheti, hogy kimozduljunk a jelenlegi helyzetből. A KGST-n belüli kapcsolatainkról szólva rámutatott, hogy amíg 1980 és 1985 között kárunkra, addig 1986 és 1990 között javunkra változtak a cserearányok. Ez viszont gondokat is felvet, hiszen a Szovjetunió nem kíván hazánk rovására eladósodni, s mi sem tehetjük, hogy hitelre szállítunk, ezért a jövő évtől az egyensúlyi helyzet érdekében csökkentjük a kiszálh'tásokat. Ebből is látható, hogy a szocialista piac nem képes megoldani gazdaságunk dinamizálását, mi több, a rubelexport csökkenése miatt romlik a foglalkoztatottsági helyzet, a cégek rezsiviselő képessége. A piacváltás, amelyre kényszerülünk, a vállalatokat sújtja. Ez konfliktusokkal, megrázkódtatásokkal jár. A belső piacon is kicsi a mozgástér, a belső fogyasztás visszaszorítására kényszerül a vezetés. Kitért arra is, hogy az idén a kívánatosnál nagyobbnak bizonyult az infláció, a 16 százalékot is elérte a fogyasztói árak növekedése. Jövőre 12-15 százalékos fogyasztói áremelést terveznek. Rámutatott, hogy a tervező szervek a reform folytatásában látják a kiutat, arra számítanak, hogy jelentős erők szabadulnak fel a gazdaságban a meglévő, illetve a mostanában születő új törvényekkel. Ezek révén jobban be tudunk kapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. A cél egy olyan gazdaságpolitika, amellyel liberalizálható az ipar. Ahogy megfogalmazta: a piac- gazdálkodás ldbontakozása érdekében igyekeznek egy sor gátat lebontani. Ezt követően kérdésekre adott választ az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, melynek során egyebek mellett megfogalmazta, hogy mivel a szocialista export támogatásához nem fűződik érdeke a gazdaságnak, így ezek az összegek mérséklésre kerülnek. Rámutatott arra is, hogy sokkal inkább társadalmi üggyé kellene tenni a meglévő értékeinkkel való takarékosságot. Megtárgyalták a központi műszakifejlesztési alapról szóló törvényjavaslatot is. A' képviselők kérdéseire Marton József és Maka Sándor, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság képviselői válaszoltak. Mint megtudtuk: a gazdasági fejlődés motorja, az egyes országok világpiaci pozíciójának és perspektivikus helyzetének meghatározója a kutatás- fejlesztési tevékenység intenzitása, az új eredmények gyors, gyakorlati alkalmazása, a műszaki fejlődésen alapuló gyors strukturális változások. A műszaki fejlesztésben a vezető szerep a vállalaté, a kormányzat legfeljebb csak segíthet e téren. A törvény- javaslat célja, hogy az Ország- gyűlés nagyobb szerpet kapjon az alapelvek megfogalmazásában, s azok betartatásában. A csoportülés végén a november 24-én kezdődő országgyűlési ülésszak előkészületeiről is szó esett. (Folytatás a 3. oldalon.) Alekszandr Jakovlev budapesti megbeszélései Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a KB székházában fogadta Alekszandr Jakovlevet, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón az MSZMP főtitkára szólt a pártértekezlet óta eltelt időszakról. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági helyzet stabilizálása, a hosszú távú kibontakozás feltételeinek megteremtése további politikai erőfeszítéseket, a társadalom áldozatvállalását, a párt határozott és következetes cselekvését követeli meg. Alekszandr Jakovlev — az SZKP vezetése megbízásából — a szovjet párt támogatásáról biztosította a magyar kommunistákat, sok sikert kívánt a pártértekezlet határozatainak megvalósításához. A találkozón Grósz Károly hangsúlyozta: a magyar közvélemény nagy érdeklődéssel, őszinte rokonszenwel kíséri a szovjet- unióbeli változásokat, az MSZMP támogatja az átalakítás politikáját. A nap folyamán a két párt kapcsolatának további erősítését szolgáló dokumentumot írt alá Berecz János, az MSZMP PB tagja, a KB titkára és Alekszandr Jakovlev. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács Csütörtökön ülést tartott a Minisztertanács. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly jelentését az Iráni Iszlám Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A kormány megtárgyalta a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvényjavaslatokat, és úgy határozott, hogy azokat az Országgyűlés elé teijeszti. A Minisztertanács határozatot hozott a fegyver nélküli katonai szolgálat lehetőségeinek kibővítéséről. A kormány jelentést hallgatott meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tevékenységéről, továbbá az új Nemzeti Színház építésének helyzetéről és a teendőkről. (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly megnyitója az agrárexportban érdekelt országok tanácskozásán A Cairns-i Csoport miniszteri értekezlete Megkezdődött csütörtökön Budapesten az agrárexportban érdekelt 14 ország, a Cairns-i Csoport 4. miniszteri értekezlete. A tanácskozás első napján Beck Tamás kereskedelmi miniszter elnökölt. A résztvevőket Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke köszöntötte. Rámutatott, hogy a budapesti értekezlet fontos, időszerű témák megvitatására vállalkozott. A nemzetközi agrárkereskedelem liberalizálása az egész világ- gazdaság fejlődésének lényeges kérdése. Ha e téren sikerül eredményt elérni, akkor a Caims-i Csoportban résztvevő országok nemzeti boldogulásának feltételei is kedvezőbbé válnak. A világon a mezőgazdasági termelés jelentős részét nem hatékony körülmények között, magas állami támogatással végzik. A fejlett ipari országok együttesen több mint százmilliárd dollárral támogatják mezőgazdasági termelésüket és kereskedelmüket. Ennek következménye, hogy számos termékből jelentős felesleg halmozódik fel. Ezek az áruk az önköltségüknél olcsóbban, nagyarányú exporttámogatással kerülnek a világpiacra, s így eltorzítják az értékarányos árakat. — Jelenleg számos állam küzd gazdasági problémákkal, s az eladósodás terhe országok sorát bénítja meg. Az országok többsége gazdasága korszerűsítéséhez, fellendítéséhez mezőgazda- sági exportjával is szeretne hozzájárulni, egyre nagyobb mértékben bekapcsolódva a világkereskedelembe. A protekcionizmus következtében ennek feltételei mind nehezebbé válnak. — A Caims-i Csoport tagországaiban a mezőgazdasági export fontos szerepet játszik. így természetes az a törekvésük, hogy komparatív előnyeiket a világpiacon érvényesíteni kívánják. A csoport tevékenysége ugyanakkor példaként szolgálhat arra is, hogy a különböző társadalmi rendszerű, eltérő fejlettségű és földrajzi elhelyezkedésű országok nyílt, konstruktív, eredményes együttműködést tudnak kialakítani olyan bonyolult kérdésben, mint az agrárkereskedelem visszásságainak felszámolása. A Caims-i Csoport fellépésének is köszönhető, hogy a GATT keretében 1986 óta agrárkereskedelmi tárgyalások is folynak. A csoport konstruktív szerepet játszott abban, hogy a nemzetközi agrárkereskedelem liberalizálása az uruguayi forduló témái közé került. A csoport aktív kezdeményező szerepet vállalt a tárgyalási célok kimunkálásában. (Folytatás a 2. oldalon) Az Európai Parlament elnöke hazánkban tárgyal Lord Henry Plumb, az Európai Parlament elnöke — aki szerdán este érkezett Magyarországra — csütörtökön magas rangú politikusokkal tárgyalt Budapesten. A 12 közös piaci ország választott képviselőiből álló testület vezetője most első ízben látogatott hazánkba. Az Országházban Lord Plum- bot fogadta vendéglátója, Sta- dinger István, az Országgyűlés elnöke. Az eszmecserén főként a magyar országgyűlés és az Európai Parlament közötti kapcsolatokról esett szó. Lord Plumb — aki egyébként tavaly január óta tölti be az Európai Parlament elnöki tisztét — hangsúlyozta: mostani látogatása az első hivatalos kapcsolatfelvétel parlamentje és a magyar országgyűlés között. Reményét fejezte ki, hogy az együttműködés a jövőben mind szélesebb körűvé válik. Nyers Rezső, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának elnöke ugyancsak az Országházban találkozott Lord Plumb-mal. A nap folyamán fogadta az Európai Parlament elnökét Me- lega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes. A tárgyaláson áttekintették az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország kapcsolatainak alakulását. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hivatalában találkozott Lord Plumb-mal, aki korábban az Európa Parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke volt.