Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-08 / 266. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. november 8., kedd KALEIDOSZKÓP Hazai tájakon Döhrönte és Ganna Élő játékmackó Az 1367-ben felépített döbrentei Szarvaskővár még álló rondellája Bakonyalján Képünkön: a koalamama hátára kapaszkodó kölykével egy óriás gumifa törzsén mászik az élelmet jelentő lomb felé a Fém Free Gully Nemzeti Parkban (MTI Külföldi Képszerkesztőség) A Bakony északnyugati részén fekszik Döbrönte, hajdan büszke lovagváráról volt nevezetes, amelyből ma már, sajnos, a rondellán kívül nem sok látszik. Himfy Benedek bán, ország- nagy, Nagy Lajos király egyik hadvezére építtette 1367-ben. A Himfy család szarvast ábrázoló címere után Szarvaskő várának is mondják. Dicső események nem fűződnek nevéhez. Volt időszak — a XV. század —, amikor a Himfyek a szomszédos birtokok fegyveres fosztogatásáig csúsztak, és Szarvaskő rablólo- vagvárrá züllött. Évről évre feldúlták urai a zirci és bakonybéli apátság, valamint a kisebb birtokosok falvait. A várépítő dédunokái már ismét visszatértek a tisztességhez. Himfy Tamás püspök a magyar humanizmus első alakja. Hunyadi Mátyás király diplomatája volt, öccse pedig királyi várnagy Visegrádon. 1555- ben a vár még teljesen ép, de ez az utolsó adatunk róla. Végvárnak alkalmatlannak találták, megmaradt magán várnak. Nem tudjuk, mikor és hogyan vált rommá. Talán tulajdonosai hagyták magára? Vagy váratlan török rajtaütés végzett vele? A török kiűzése után mindenesetre már lakatlan, düledezik. Érdekes gótikus részletei miatt nagyobb gondosságot érdemelne ez a Döbrönte fölé magasodó hegyormot koszorúzó festői omla- dék, amelynek hiányzó kövei a XVIII. században újratelepülő Döbrönte házaiba épültek be. Döbrönte nemcsak Szarvaskővel, hanem faluhelyen különleges, kerek, klasszicista stílusú, kupolás templommal is büszkélkedhet, amelynek főoltárát egyetlen márványból faragtatta Somogyi Jánosné Györy Krisztina 1815-ben. Ekkor épült a — Száz százalékig megbízhatom a titkárnőmben — mondja a főnök. — Igazán? — Igen, mindig ugyanazokat a hibákat követi el. * Jochen dühösen dobja az asztalra a kártyákat. — Csaltok! Hat bubi van a kártyacsomagban! — No és — mondja az egyik játékos —, még sohasem hallottál sokgyermekes családról? * A félj késő este megy haza a kocsmából. A felesége szótlanul fogadja. — Miért nem mondasz semmit? — Már feladtam. templom is a francia Charles de Moreau tervei alapján. S hogy ezt a szép kis templomot egy francia építész tervei alapján emeltette Somogyiné, az nem volt véletlen. Ugyanezekben az években a szomszédban is Moreau tervei szerint épült a döbrönteinél sokkalta nagyobb és gazdagabban megformált templom, agannai. A hajdani Kisganna és Nagy- ganna valamikor ugyancsak a döbröntei várbirtokhoz tartozott, mindkettő azonos völgyben fekszik, macskaugrásnyira Szarvaskő várától. Idővel összeépült a két kis falu, s ma már egy nevet viselnek: Ganna. Itt párját ritkító értékű plébániatemplomot, és abban családi mauzóleumot emeltetett gróf Esterházy Miklós. Ő volt az, aki 1808-ban Moreau-val tervet készíttetett, s 1812-ben megindíttatta az építkezést. így került kapcsolatba az Esterházyaknál kevésbé tehetős Somogyi család a francia építőművésszel. A gan- nai templomra 1814-ben került H eti umor ét elején — Kár. Éppen ma egy nagyszerű kifogásom lett volna. * Panaszkodik a rab a börtönben: — Most multimilliomos lehetnék, ha nem követtem volna el egy hibát. — Milyen hibát követtél el? — Az ezermárkás bankjegye tető, 1818-ban szentelték fel, de ezt követően is tovább folyt a munka. Esterházy Miklós úgy tervezte, hogy Gannán lesz az Esterházyak grófi ágának a temetkezőhelye. A plébániatemplommal egybeépített temetkezőhely gondolata jóformán előzmények nélküli. A gannainak csupán egyetlen előzménye van hazánkban, a máriabesnyői, amelyet Grassal- kovich Antal herceg építtetett a XVIII. században. De a gannai mauzóleum mégis más, mert az antik sírépítmények példáját követi, ezért is nevezik mauzóleumnak. A gannai sírkápolna centrális alaprajzával, kupolájával a klasszikus mauzóleumok hagyományait eleveníti fel. A magyar klasszicizmus e páratlanul érdekes alkotása azonban nem talált folytatókra. Hiszen a többi családi sírkápolna — mint például a nagycenki — temetőben áll. A templom főtengelyében, a lapos kupola alatt áll a vörösmárvány lépcsővel megemelt főoltár, rajta töviskoszorút tartó Madonna ül. Körben, fülkékben életnagyságú szobrok, amelyeket J. Klieber, a bécsi akadémia tanára mintázott. Az oltár mögött lehet lejutni a kör alaprajzú központi kriptához. Innen közelíthetők meg a szarkofágokat és koporsókat rejtő oldalfülkék. A mauzóleum bejáratával szemben Esterházy János és Pálffy Jozefa kettős klasszicista szarkofágja áll. A hazai emlékanyagban kitűnnek ritkaságukkal, szépségükkel. Figyelmet érdemel Esterházy Sándor címerrel és az aranygyapjas renddel díszített koporsója, valamint több romantikus és eklektikus érckoporsó. Külön érdekessége Gannának, hogy az Esterházy család ma is ide temetkezik, a folytonosság tehát nem szakadt meg. im két centiméterrel hosszabbak voltak, mint kellett volna. * A kis Krisztina sírva jön haza az iskolából: — Mi történt? — kérdezi az anyja. — Mindegyik gyerek tudta, hogy a gólya hozza a kisbabát. Csak én blamáltam magam a te ostoba, úgynevezett felvilágosításoddal. * Sor áll a mozipénztár előtt. — Ne tolakodjék! Kérem, álljon a sor végére! — Nem lehet. — Miért nem? — Ott már áll valaki. Nincs gyermek, akinek ne kedvenc játéka lenne a bájos Teddy mackó. Kevesen tudják, hogy ennek a játékmackónak élő megfelelője is van — Ausztráliában. Még kevesebben tudják, hogy ez az élőlény, a koala, erszényes állat. Az erszényesek nevüket arról a hasfalukon lévő bőrtasakról kapták, amelyben — mintegy utóvemhességként — még jó ideig hordják a fejletlenül, magatehetetlenül megszülető kölykeiket. Némely erszényesnek csupán erszénypótló bőrkettőzete van a hasfalán, mások hasaljuk sűrű, puha szőrzetében őrizgetik az igen rövid vemhesség után megszülető kölyküket a teljes kifejlődésig. A koala még abban is eltér a többi erszényestől, például a kengurutól, hogy bőrtasakja nem előre, a fej felé nyílik, hanem hátra, a végbélnyílás felé. Ennek a biológiai szerepe bizonyára abból fakad, hogy a megszülető, alig gyűszűnyi koalaapróság — az anyaállat egyszerre csak egy kölyköt hoz a világra — életének első hónapjában nemcsak tejen él. Úgy erősödik önálló életre, hogy időnként anyja vitaminokban gazdag bélsárszerű tápürülékét is fogyasztja. Ezt a hátrafelé nyíló erszényből könnyen eléri, csak fejecskéjét kell kidugnia a biztonságot nyújtó helyéről. NéEgy legenda szerint az ópium azután jelent meg a Földön, hogy Buddha — az álmának elűzésére —' kitépte és a földre hullatta szempilláit. Ezekből nőttek ki a mákvirágok. (Történelmi tény viszont, hogy az ópium termelése idősebb a buddhizmusnál.) Az ópium történetében az az érdekes, hogy előbb volt gyógyszer, s csak később lett kábítószer. Amióta ember él a Földön, ismeri a fájdalmat, és megkísérli úrrá lenni rajta. Éz a küzdelem hány hónap múlva az apróság már kinő az erszényből, de egy ideig még továbbra is az anyja cipeli magával, most már a hátán és a vállán. Ami miatt a leginkább beillik játékmacinak, az végtelenül jámbor — és lassú — természete. Oly óvatos kimértséggel, lomhasággal mozog a magas fák koronájában, hogy emiatt „ausztráliai lajhárnak” is nevezik. Az ember minden nehézség nélkül meg tudná fogni ezt a legfeljebb fél méter nagyságúra növő állatot, csupán a fára kellene utána másznia. még ma is tart. A fájdalomcsillapító gyógyszerek történetét az ópium, pontosabban a mákfej fájdalomcsillapító hatásának megismerésétől számítjuk. Kisázsiából került át Egyiptomba, ahol a XII. dinasztia idején teijedt el. A régi görögöknél a mák gubóját a Halál isten szimbólumának tekintették; erre utalnak az i. e. 1400 körüli időkből származó szobrocskák. A középkor egyik több mint 140 receptet tartalmazhó gyógyBájos pofácskájára, lágy puha bundájára és igen jámbor viselkedésére rá is fizetett a koala. Amikor jóllakva, szőrgombóccá gömbölyödve elszunyókál a ritkás erdő fáinak elágazódása- iban, könnyű célpontot nyújt a puskás embereknek. A kipusztulástól csak az mentette meg, hogy szigorú védelem alá helyezték. Az Ausztráliához közeli Phillip-szigeten 1973-ban már csak 800-at számoltak ösz- sze a koalából, ám a vadvédelmi hatóság gondoskodásának köszönhetően 1988-ra számuk elérte a 80 000-et. szergyűjteményében negyvenben fontos alkotóelem az ópium. Az európai orvostudományban Paracelsus volt az, aki a 16. században az ópium fájdalomcsillapító hatását mindenekfölött állónak tartotta. A 17. századtól kezdve Európában a legtöbbet használt fájdalomcsillapító az ópium lett, de az is igaz, hogy a vele visszaélőket romlásba taszította. A visz- szaélés pedig egyre jobban elharapózott, mert az orvosok sem ismerték fel az ópiumkezelés veszélyeit, sőt a kor nagy orvosegyénisége, T. Sydenham, akit a belgyógyászat megalapítójának tekintettek, azt mondta: „Mit sem ér az orvos ópium nélkül”. Fájdalomcsillapító hatásán kívül ismerték altató hatását is, hiszen kábult állapotban csökken a fájdalom iránti érzékenység. A 18. században azonban már felismerték a hozzászokás, a függőség veszélyét, azt, hogy az ópium lassan ölő méreg. Az ópium gyógyászati alkalmazásában fordulópontot jelentett, amikor 1806-ban Sertürner gyógyszerész máktokból előállította az ópium fő hatóanyagát, egy rendkívül erős fájdalomcsillapító és bódító szert. Ez volt az első alkaloida! Mivel az altató hatást tartotta elsődlegesnek, az anyagot 1811-ben a jó álmok istene, Morpheus után morfiumnak nevezte el. Az orvosok gyorsan rájöttek, hogy az ópium hatása összetett: csillapítja a fájdalmat, oldja a simaizmok görcsét, van altató hatása, sőt bizonyos esetekben és bizonyos értelemben izgató hatású is. A morfiumot ma már a száraz máktokból közvetlenül vonják ki. Az eljárás kidolgozása egy magyar gyógyszerész, Kabay János nevéhez fűződik, ő alapította a Tiszavasvári Alkaloida Gyógyszergyárat is. Képünkön: a máktokból készül „Morpheus isten itala” (MTI—Press) A plébániatemplommal egybeépített Esterházy-mauzóleum, a maga nemében egyedülálló hazánkban és Európában is párját ritkítja. Francia építőművész tervezte. (MTI—Press — a szerző felvételei) Dr. Cs. K. Áldás és átok Heves Megyei Tanács V.B. Pénzügyi Osztálya: Eger, Kossuth u. 9. Pályázatot hirdet költségvetési ellenőrzési munkakör betöltésére. ALKALMAZÁSI FELTÉTEL: felsőfokú iskolai végzettség és felsőfokú költségvetési képesítés, valamint 5—10 éves gyakorlat. BÉREZÉS a módosított 11/1983. (XII. 17.) ÁBMII rendelet alapján. A pályázat beküldési határideje: 1988. november 30. A pályázatot részletes önéletrajzzal az MT. V.B. Pénzügyi Osztály osztályvezetőjének a fenti címre kell benyújtani. A pályázatokat bizalmasan kezelik. Részletesebb tájékoztatást adnak a 10-011 telefonon Sike Lászlóné vagy Nagy Sándor- né munkatársak. AMFORA-ÜVÉRT: Eger, Cifrakapu u. 24. Mintaterménck takarítására 3 órás munkaidőben alkalmaz mellékfoglalkozású, vagy nyugdíjas munkavállalót. Munkaidőkezdés: 7—16 óra között, megegyezés szerint. Épületkarbantartó szövetkezet Eger, Vöröstüzér u. 34. Felvételre keres asztalos, kőműves. üvegező, bádogos, lakatos szakmunkásokat, valamint üvegező betanított munkásokat. Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Eger, Sas út 94. Fémmegmunkáló Főüzeme felvételre keres villamos üzemébe technológiai és gyártási munkákra: elektroműszerészeket, villanyszerelőket, erősáramúberendezés szerelőket. Jelentkezni lehet: a fémmegmunkáló főüzeni vezetőjénél. (Eger, Meder u.). Továbbá felvesz azonnali belépéssel ács-állványozó szakmunkásokat, vasbetonszerelőket, betanított munkásokat Eger és Gyöngyös város területén lévő munkahelyeire. Személyszállítás biztosított. Jelentkezni lehet: Eger, Sas út 94. vagy Gyöngyös, Kossuth út 39. szám alatt. Heves Megyei Zöldért Vállalat Eger, Klapka u. 9. Azonnali belépéssel felvesz könyvelésben jártas számlaellenőrt. Jelentkezni lehet a fenti címen. Heves Megyei Tüzeléstechnikai és Kéményseprő Vállalat Eger, Klapka u. 9. Szakember-utánpótlása érdekében gyakorlattal rendelkező, felsőfokú számviteli végzettségű dolgozót alkalmaz. Titkárságára felvesz gyors- és gépírót, továbbá felvételt hirdet számviteli és pénzügyi soztályveze- tői, utókalkulátori, belső ellenőri munkakörök betöltésére. Hevesi és gyöngyösi telephelyre gyakorlattal rendelkező építőipari technikust keres műszaki ellenőri munkakör betöltésére. A jelentkezést fenti címre a személyzeti és oktatási vezetőnek írásban kell benyújtani 1988. november 15-ig. FIGYELEM! Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy irodánkban felnőtt pályakorrekciós és rehabilitációs tanácsadás vehető igénybe. (Eger, Klapka u. 9.)
