Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-24 / 280. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. november 24., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. Receptsarok Étkek szójából Gulyásleves Egy fej vöröshagymát, egy­két szem paradicsomot olajjal pároljunk puhára. Tegyünk rá tetszésünk szerint őrölt papri­kát s engedjük fel szükség sze­rinti forró vízzel. Rakjunk bele ízlésünk szerint zöldpaprikát, sárgarépát, petrezselyemgyö­keret, zellert, és a már előre megfőzött szójakockát, a koc­kára vágott burgonyát. Néhány percig forraljuk együtt, itt fel le­het használni a főzőlevet. Min­dig annyi delikátot, vagy vege- tát tegyünk hozzá, hogy az íze finom legyen. Amikor a főzést befejeztük, szóljunk rá nagyon apróra vágott petrezselymet és kicsi zellerzöldet. Mire étkezési hőmérsékletre kihűl, minden ehetőre puhul. Szójás lecsó Ha darabos hűshoz hasonló­an akarjuk készíteni, akkor szó- jakockából, ha darálthússzerű- en, akkor szőjagranulátummal. Itt elég 3-4 dkg szóját számítani személyenként. A szóját puhá­ra áztatjuk delikátos vízben. Vöröshagymát, paprikát szük­ség szerinti mennyiségben né­hány percig delikátos olajon pároljuk. Tegyünk hozzá para­dicsomot, amikor elkezd forrni tegyük össze a szójával. Na­gyon lassú tűznél egy-két percig forraljuk. Fedő alatt hűtsük. Brassói aprópecsenye Személyenként 5 dkg szója­kockát kézmeleg delikátos víz­ben 2-3 órát áztassunk, majd az áztató vízben forraljuk fel és el­lenőrizzük, hogy teljesen átpu- hult-e, ha nem, még főzzük egy kis ideig. Egy teflonlábasba öntsünk olajat, 25 dkg szójához kb. 1 db apróra vágott vörös­hagymát, pici borsikafüvet, te­gyünk bele kevés őrölt szere­csendiót és szűrőkanállal rak­juk bele a szóját. Összekavaijuk és fedő alatt lassú tűznél párol­juk. Közben kavargatjuk. Ami­kor a víz elpárolog, vegyük le a fedőt. Nyomjunk rá préssel 2-3 gerezd fokhagymát, 4-5 percig még süssük, fedő alatt hagyjuk kihűlni. Töltött káposzta Egy laza fej káposztának ki­vágjuk a torzsáját, forró vízben szétszedjük levelekre. Előző este, de legfeljebb 5-6 órával a főzés előtt beáztatunk kb. 30- 35 dkg rizst. Ugyanolyan súlyú szójagranulátumot langyos de­likátos vízzel, olajjal, kb. 1 dl 2 kávéskanál őrölt paprikát, ízlés szerint borsot teszünk még bele és összekavaijuk a lecsurgatott rizzsel. Kóstoljuk meg, hogy íz­lésünknek megfelelő legyen, ha kell még pótoljuk a hiányzó fű­szert. Jól gyúrjuk össze és tölt­sük a káposztalevelekbe. Fél — de lehet több is — savanyú ká­posztát úgy osszunk el, hogy egy részét az edény aljára, a többit pedig a töltött káposzták közé, majd a tetejükre rakjuk. Annyi vizet öntsünk rá, hogy jól ellepje, lassú tűznél a forrás­tól számítva 6-8 percig főzzük, akkor öntsünk rá tetszésünk szerinti mennyiségű, hidegen összekavart olaj, szójaliszt és őrölt paprika keverékét. For­raljuk együtt még 5-6 percig, azután zárjuk el a gázt, fedő alatt hűtsük. Orvosunk válaszol A tornász hajlékonyságával — hatvanon túl Táplálkozás, légzés, mozgás (Fotó: Gál Gábor) A természetgyógyász — az egészséges életmódról Flint híres amerikai profesz- szor 1870-ben még azt írta egyik tudományos cikkében, hogy évek telnek el, amíg New York­ban egy angina pektorissal talál­kozik, s napjainkban már a ko­szorúér-betegségek világszerte járványos jelleget öltöttek, a ha­lálozási statisztikák élére kerül­tek. Az érelmeszesedés igen ko­rán kezdődik, de tünetei csak ké­sőbb jelentkeznek. Az elváltozás azt jelenti, hogy az érfal belső fe­lületére koleszterin rakódik le, amely megvastagodik, szűkíti az ér belvilágát, ezáltal csökken a benne áthaladó vérmennyiség, így kevesebb oxigénhez jut szer­vezetünk. Ha a szívizomzatot el­látó koszorúerekben alakul mindez ki, erős mellkasi fájdal­makat okoz, a szív izomzata el­hal, amelynek infarktus a követ­kezménye. A keringési betegsé­gek kialakulását gyorsítják a ve­szélytényezők, az úgynevezett ri­zikófaktorok, mint például a helytelen táplálkozás, a mozgás­hiány, a dohányzás, a magas vér­nyomás. És hogy e témáról nem lehet eleget beszélni, bizonyítja néhány adat: Magyarországon évente 13 ezer ember hal meg in­farktusban. Az egy főre jutó ciga­retta évente 3250 darab. Három­millió ember súlyfelesleggel küzd, a magas vérnyomásban szén védő betegek száma évről év­re emelkedik. A modem műszerek, a gyógy­szerek, a gondos orvosi kezelé­sek javítják az életkilátásokat, de legjobb, ha a bajt megelőzzük. Erre hazánkban például az Or­szágos Egészségvédelmi Tanács programot dolgozott ki, amely kimondja, hogy legfőbb gyógyír az egészséges életmód. Ehhez adott hasznos tanácso­kat Császárné Benke Mária sze­gedi természetgyógyász, a Néppújság és a Hevesi Szemle közéleti klubjának legutóbbi rendezvényén. A vidám, energi­kus, mindig mosolygó asszonyt látva, nehezen képzelte el a néző, hogy néhány évvel ezelőtt ezt az embert erős fejfájások kínozták, állandó egyensúlyzavarral küsz­ködött, lába folyton bedagadt és fájt, járása csak néhány méterre korlátozódott. S hogy mi volt új­jászületésének titka, arról a kö­vetkezőket mondta: — Kislánykoromban imádtam a szalonnát. Édesanyám tilalmai, figyelmeztető szavai ellenére sokszor kicsempésztem egy-egy darabot a kamrából. Kamasz­lány voltam már, amikor először jelentkeztek a fejfájások, aztán egyre erősödtek, s huszonhat éves koromban az orvosok meg­állapították, hogy agyérelmesze- désem olyan, akár egy nyolc­vanéves emberé. Kilószámra szedtem a tablettákat — mindhi­ába. Néhány éve aztán annyira elviselhetetlenek voltak a fájdal­mak, hogy idegileg tönkremen­tem, s még az öngyilkosság gon­dolatával is foglalkoztam. Ekkor végre engedtem nővérem unszo­lásának, s felkerestem dr. Kenye­res Károly természetgyógyászt, aki elmondta, mi az egyetlen kiút ebből az elkeserítő helyzetből. Figyelmesen végighallgattam in­telmeit, majd hazamentem, s azt mondtam magamban: én ezt el sem kezdem, úgyis hiába. Ke­nyeres doktor ugyanis azt java­solta, hogy először sürgősen vál­toztassak az étrendemen; zsír­szegény táplálkozás, kevés állati fehérje, sok zöldségféle, gyü­mölcs. Egy héten keresztül csak citromlevet ittam. Az első két nap rettenetes volt! Szédültem az éhségtől, erőtlennek éreztem magam, de végül is nem adtam fel. Ez a kúra arra volt jó, hogy.a felesleges salakanyag eltávozzon a testemből. Ezt követte egy új­fajta étkezés, olyan elemekkel, mint a szója, a kukoricadara, a köles. Bizony nehezen mondtam le a sült oldalasról, a füstölt hús­sal készült töltött káposztáról... A terápiához társult még az úgy­nevezett jógalégzés és mozgás, amely igen fontos része ennek a gyógymódnak. Bevallom nem­csak magammal, hanem a kör­nyezetemmel is harcolnom kel­lett, hiszen sokan összesúgtak, megmosolyogtak a hátam mö­gött. Ma már a kétkedők is cso­dálkoznak, mit műveltem ma­gammal. Mozgásom kiegyensú­lyozott, hajlik minden porcikám, de a legnagyobb öröm számom­ra, hogy a fájdalmaim megszűn­tek. Az orvosok is igazolták, hogy nincs semmi problémám. Hangsúlyozom azonban, hogy ez nem máról holnapra alakult így, nyolc év kitartó munkájával értem el. Császárné Benke Mária tor­nagyakorlatokkal bizonyította, hogy túl a hatvanon is lehet vala­ki olyan hajlékony, akár egy tiné­dzser. Vajon a harminc-negyven évesek között hányán vannak olyanok, akik a talajon megcsi­nálják a „spárgát”. Neki három évvel ezelőtt, a hatvanadik szüle­tésnapjára ez is sikerült. A ren­dezvényen a hallgatók megis­merkedhettek továbbá az asz- szony férjével és egyik „tanítvá­nyával” is, akiket hasonló mód­szerrel „kezelt ki”. Az esemény ráadása a kóstoló volt. Az asztalokon sorakozó fi­nomságok megtévesztésig ha­sonlítottak a húsfélékhez, pedig a pástétomokat szójából, sajtból, tojásból készítette a „háziasz- szony”. Ha valaki szívesen megízlelné a reformkonyha ételeit, használ­ja fel a Receptsarok című rova­tunk ajánlatait. Szüle Rita Az orvosok régóta kezelnek gyomorfekélyre, sokféle gyógy­szert bevettem már, mégse szűn­tek panaszaim — írja levelében F. Józsefné hevesi olvasónk. A Ni- lacid tabletta kedvező hatásáról már hallottam betegtársaimtól, de vajon szedhetem-e különö­sebb károsító hatás nélkül? A fekélybetegség igen elter­jedt hazánkban is. Irodalmi ada­tok szerint a lakosság tíz százalé­kában fordul elő nyombélfekély. A gyermekgyógyászok megfi­gyelték azt is, hogy ez a kór egyre gyakoribb a fiatalabb korosztály körében is. A pszichikai igénybe­vétel minden bizonnyal szerepet játszik ebben. Hetényi professzor szerint a gyomorfekély nem is annyira helyi, mint inkább a szer­vezetet érő tartós és egyre foko­zódó idegrendszeri, pszichikai megrázkódtatásokra vezethető vissza. Általában savtúltengéssel járó kórkép, amely az említett okok mellett a gyomorsav káro­sító, felmaró hatásával is össze­függésbe hozható. Ezért a keze­lés között a gyomorsav megköté­se és a kifekélyesedett gyomor­nyálkahártya gyógyítása szere­pel elsősorban. Ma már a savkö­tő medicinák széles skálája isme­retes, mégis a szakirodalom és a gyakorló orvosok elsőként emlí­tik a Nilacid tablettát. Előnye, hogy semmiféle mellékhatása nincs. A gyomorfalat filmszerű A primőrkertészek a magvetés­hez készülődve ne feledkezze­nek meg a szaporítóládák és egyéb eszközeik, berendezéseik tisztán tartásáról, fertőtlenítésük elvégzéséről. A használt ládák repedéseiben meghúzódó káro­sító szervezetek egyszerű lemo­sással nem távolíthatók el. Előfordul, hogy a gondos fertőt­lenítés ellenére a melegágyi föl­dek fertőzöttek maradnak, aján­latos jó minőségű tőzeget alkal­mazni, ami nem mindig mentes ugyan a gyommagvaktól, de be­tegséget nem tartalmaz. Már most gondoskodjanak a magvak beszerzéséről, a hajtásra szántak mindig frissek legyenek és veté­sig hűvös, száraz helyen javasolt tartani azokat. A saját magunk által fogott magvakkal legyünk óvatosak. A gyümölcsfák telepí­tését célszerű most már befejez­ni. A hidegre érzékeny fajokat a diót, a kajszit, az őszibarackot stb. inkább tavasszal telepítsük. réteggel bevonva védi, a savat pedig lassan és egyenletesen kö­zömbösíti. A gyermekkori fe­kélybetegségek gyógyításánál is használ. Ez azért is örvendetes, mert a gyermekeknél más gyári készítmény nehezen alkalmaz­ható, a nemkívánatos mellékha­tások miatt. Epeműtéten és has­nyálmirigy-gyulladáson átesett betegeknek is adható. Természe­tesen nem kívánom lebecsülni az ulcus betegség gyógyításában már korábban is jól bevált tablet­ták jelentőségét, hiszen a komp­lex kezelésnek éppoly jelentősé­ge van, mint a kiváltó és a beteg­séget fenntartó tényezőknek. Mi orvosok azt valljuk, hogy nem­csak a betegséget, hanem a beteg embert kell gyógyítani, s ha szük­séges, ki kell őt emelni abból a. károsító miliőből, amelyben él. Az egyén megnyugtatása, rege­neráló pihentetése legalább any- nyira fontos a gyógyulás szem­pontjából, mint a gyógyszeres kezelés. Ezek nem választhatók el egymástól, csakis így lehet re­mény a teljes sikerhez. Vannak természetesen olyan esetek is, amikor mindenféle kezelés ered­ménytelen, ilyenkor műtéti meg­oldások jöhetnek szóba. Nézzünk szét a gyümölcstáro­lókban is, folyamatosan ellenő­rizzük »terményeket. Gyakrab­ban vizsgáljuk át a Jonatán, Star- king fajták egészségi állapotát és a rothadó gyümölcsöket azonnal távolítsuk el. Hasonlóan járjunk el a zöldségfélék esetében is. Az utóbbi évek szélsőséges idő­járása, az erős téli és kora tavaszi lehűlések egyaránt figyelmeztet­nek arra, hogy a hagyományos művelésű és az új telepítésű sző­lőket ajánlatos télire befedni. A tapasztalatok szerint, az új hibri­dek pl. a Kunleány, Zalagyön- gye, Cserszegi fűszeres viszony­lag jó fagytűrőeknek bizonyul­tak. A fajták télállóságát viszont egyéb tényezők is, mint a táp­anyag-utánpótlás, a szakszerű növényvédelem, a termesztés- technika stb. jelentősen befolyá­solhatja. Igyekezzünk a fedési munkálatok befejezésével, mert később a fagyott talaj már nem védi megfelelően a tőkéket. Kiskerttulajdonosoknak Növényvédelem „Az anyósszéktől” a „négerkézig” Szúrós szenvedély Kaktuszok egy hatvani üvegházban Az emberek többségének van valamilyen szenvedélye: egyesek bélyeget, kagylókat, köveket, esetleg „pénzt” gyűjtenek, de vannak, akik különleges növé­nyeknek hódolnak. Vígh Gyula, a Fővárosi Műanyagipari Válla­lat hatvani üzemének csoportve­zetője Toldi úti otthonában a tró­pusi világ hangulatát varázsolja elő kaktuszkollekciójával. Az udvar hátsó részében áll az üvegház, amiben — kicsiny mé­rete ellenére — rendkívül sok szúrós növény található. No­vember lévén néhányuk még a szivárvány színeiben pompázik. Belépve csodálatos látvány fogadott bennünket: a kis helyi­ség végében az „anyósszék” be­cenevű gömb alakú szúrós „cso­da” látható, de az ágas-bogas „négerkéz” és a színes testűek sem hiányoznak a gazdag gyűjte­ményből. — Tizenhét éve nevelgetem a különböző országokból szárma­zó egyedeket. Kezdetben csak néhány közismert példányom volt, amit bármelyik virágüzlet­ben meg lehetett vásárolni. Az elsők szomszédomtól kerültek ide, később aztán egyre többet és többet vettem hozzá. Most el­mondhatom, hogy mintegy két­ezerdarab van a tulajdonomban. — Hogyan építette meg ezt a komoly munkát igénylő „ virág- lakot”? — Amíg nem volt „otthonuk” a kaktuszaimnak, a lakásban kaptak helyet, de nemsokára ez is kicsinek bizonyult. Egy nyáron a barátaimmal tető alá hoztuk az üvegházat. — Ezek a növények igényesek ? — Szezonmunkák alkalmával többet kell foglalkozni velük. Például a szaporításuk elég hosz- szadalmas. Egyébként napi más­fél órát fordítok az ápolásukra. — Sokan azt hiszik, hogy a kaktuszok nagyon ritkán bonta­nak szirmot. — Van egy pár faj, amelyik csak tíz-húszévenként mutatja meg igazi mivoltát, de többségük minden esztendőben virágba bo­rul. — Ügy tudjuk, már számos ki­állításon vettek részt növényei, nagy sikerrel. — így van. A Fővárosi Állat­kert Pálmaházában szokták megrendezni az országos bemu­tatókat, ahol sok kaktuszgyűjtő árulja portékáit. Én nem nagyon adom el sajátjaimat, inkább cse­rélek. A ritkaságokat csak a fő­városban díjazzák. Szinte min­den rendezvényre elmegyek, hi­szen az Országos Kaktuszgyűj­tők Egyesülete Területi Csoport­jának vezetője vagyok. Ugyan­akkor büszkeséggel újságolha­tom azt is, hogy egy szovjetunió­beli kaktuszbarátok klubja tisz­teletbeli tagjának nyilvánított 1986 júliusában. — Könyvekből és folyóiratok­ból szerez információt e növény- különlegességről? — Többnyire igen. Itthon is van jó néhány kötetem, de ezek nagy része német kiadású, én pe­dig nem beszélek ezen a nyelven, így csak a magyar írásokat, cik­keket forgathatom. Több ország gyűjtőjével is levelezek, akik tá­jékoztatnak a legfrissebb fajták­ról. Másik szenvedélyem a fotó­zás. Ezen a nyáron is számos dia­felvételt készítettem — monda­nom sem kell — a kaktuszokról. Büszkén újságolhatom, hogy jó néhányan ellátogattak már hoz­zám, hogy megtekintsék ritkasá­gaimat. Égy kis vendégkönyvet is vezetek, amelybe nemcsak magyar, de csehszlovák turisták is bejegyezték észrevételeiket... Mi sem mentünk el anélkül, hogy ott ne hagytuk volna a véle­ményünket: „Gyűjteményével felejthetetlen élményt nyújtott, munkájához sok sikert és jó egészséget kívánunk.” Nagy Katalin (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom