Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-24 / 280. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Előterjesztés a jövő évi nyugdíjintézkedések tervéről is A Minisztertanács tárgyalta A Minisztertanács szerdai ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly jelentését Spanyolországban és Franciaországban tett hivatalos látogatásáról. A kormány megtár­gyalta az 1989. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé teijeszti. Ezzel összefüggésben megvitatta a következő évek költ­ségvetési bérpolitikájáról és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság költségvetéshez fűzött véleményéről készített előterjesztéseket. A Minisztertanács előteijesztést hallgatott meg az 1989. évi nyugdíjintézkedések tervé­ről és a kormányzati irányítás szervezeti korszerűsítéséről. KÖZLE Y a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. november 22-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1988. november 22-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság tit­kára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első tit­kárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, vala­mint a központi sajtó vezetői. A KB megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás előterjesztésében az idő­szerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Grósz Károly előterjesztésében a Köz­ponti Bizottság és a Politikai Bizottság munka­rendjére, munkamódszerére, a KB munkabi­zottságainak és apparátusának feladatkörére vonatkozó javaslatot; — Fejti György előterjesztésében az alkot­mány egyes rendelkezéseinek módosítására, az országos és a helyi népszavazási törvény elveire vonatkozó javaslatot, valamint a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezetek társadalmi vitá­jának főbb tapasztalatairól szóló tájékoztatót; — Pál Lénárd előterjesztésében a nemzetisé­gi politika továbbfejlesztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vonatkozó javaslatot; — Lukács János előterjesztésében a tagdíjfi­zetés egyes kérdéseinek módosításával kapcso­latos javaslatot. Ezt követően a Központi Bizottság személyi és egyéb ügyeket tárgyalt. A Központi Bizottság a napirendi témák megtárgyalása előtt megemlékezett 1918. no­vember 24-éről, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulójáról. Grósz Károly, a párt főtitkára megnyitó beszé­dében méltatta a kiemelkedő eseményt. Országgyűlés előtt Ki lesz az új miniszterel­nök? Hogyan vélekedik a Parlament a stabilizációs program végrehajtásáról? El­fogadják-e a honatyák a vál­lalkozási nyereségadóról szó­ló törvényjavaslatot? Első­sorban ezek a kérdések fogal­mazódtak meg az Országgyű­lés ma kezdődő, novemberi ülésszakával kapcsolatban. Ami a kormányfő szemé­lyét illeti: több név is szóba került. A leggyakrabban Pozsgay Imre államminisz­tert, Németh Miklóst, az MSZMP KB titkárát és Iványi Pált, a fővárosi tanács elnökét , emlegették. De akadtak, akik Nyers Rezsőt, megint mások Tatai Ilonát — valamennyien a Politikai Bizottság tagjai — ültetnék Grósz Károly helyé­be, aki azért kíván megválni e tisztségétől, mert a jövőben a pártfőtitkárságra óhajt kon­centrálni. Hogy ki lesz az utódja? Az MSZMP KB ja­vaslatáról tegnap foglalt állást a népfront elnöksége. Az em- : lített személy neve mára már mindannyiunk előtt ismertté 1 válik. A Tisztelt Ház tájékoztatót : hallgat meg a politikai intéz­ményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokról, vala­mint az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatok és intézke­dések ütemtervéről. Nagy a nyomás az állami intézmé­nyek átalakítását szolgáló, törvényalkotó munka érde­kében, igaz, akadnak olyanok is, akik úgy vélik: nem kellene kapkodni, meg kellene várni az új alkotmányt. Bizonyára komoly vitákra ad okot az a beszámoló, amely a kormány stabilizációs gazdasági programjának vég­rehajtásáról és az 1989-es gazdaságpolitikai feladatok­ról szól. Mint ismert, a kor­mány stabilizációs munka- programja 1988-1990-re szól, s 1987 szeptemberében fogadta el a Parlament. Tudni kell, hogy a Központi Bizott­ság ez év júliusában a jövő esztendei gazdaságpolitikai elképzelések előteijesztett két változata közül az úgyne­vezett „A” verziót fogadta el, s ez mindenképp azt jelentet­te, hogy érvénytelenítették a KB egy évvel korábbi kibon­takozási programját, s az arra épülő minisztertanácsi prog­ramot. Azaz, a mostani ülés­szakon erősen hozzá kell hogy igazítsák az „A” változathoz a kormány programját. Az első olvasat után lesz-e második olvasat? — kérdezik némi iróniával az ipari és pénzügyi szakemberek, ha az októberi ülésen elutasított, s most újra napirendre kerülő vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat szóba kerül. Jóslásokra nem vállal­kozhatunk, viszont minden­képpen érdekes, hogy a kor­mány az októberihez képest még magasabb adót indítvá­nyoz, igaz, bizonyos elvoná­sokat meg kíván szüntetni, hogy mérsékelje a terheket. Ami a tervezet elfogadása mellett szól: az egységes nye­reségadó-rendszer elősegít­heti a piacgazdaság kiépíté- ] sét. Hogy a mostani ülésszaktól mi várható? Elsőként talán az, hogy a reform feltételei­nek megteremtése folytató­dik. Nyilván ezt elősegíti az új miniszterelnök személye is. Homa János I. 1. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a reformfolya­mat több szocialista országban a szocializmus fejlődésének mind­inkább meghatározó irányává válik. Ez hazai feladataink meg­valósításához kedvező nemzet­közi politikai hátteret biztosít. A Központi Bizottság nagy je­lentőséget tulajdonít azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja az elmúlt hónapokban hozott az átalakítási folyamat gyorsítása érdekében. A szovjet mezőgaz­daság megújítására tett lépéseket a gazdasági reform fontos részé­nek tekinti. Pártunk és népünk érdeklődéssel, rokonszenwel követi a nemzetiségi kérdés leni­ni szellemben történő rendezésé­re irányuló erőfeszítéseket. A Központi Bizottság úgy lát­ja, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a kormány elkö­telezettsége a társadalmi párbe­széd mellett, valamint a szocia­lista pluralizmus kereteinek ki­alakítása, a jogállamiság megte­remtése érdekében folytatott kö­vetkezetes politikája fokozato­san létrehozhatja a gazdasági és társadalmi konszolidáció feltéte­leit. A testület megerősítette: a Magyar Népköztársaság őszin­tén kívánja, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége ered­ményesen hajtsa végre a gazda­ság, a politikai rendszer és a párt reformját, enyhítse a társadalmi feszültségeket. 2. A Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének ke­reskedelmi tanácsosa elleni ro­mán provokációval kapcsolat­ban a Központi Bizottság egyet­értését fejezte ki a Külügyminisz­térium tiltakozó jegyzékében ki­fejtett hivatalos állami álláspont­tal. Hangsúlyozta: az ilyen ma­gatartást az állami kapcsolatok­ban megengedhetetlennek és el­fogadhatatlannak tartja. A leg­határozottabban visszautasítja, mint a szocializmus elveivel, va­lamint a magyar-román kapcso­latok fejlesztésének szándékával összeegyeztethetetlen jelensé­get. A súlyos incidens minden következményéért a felelősség kizárólag a román illetékeseket terheli. 3. A Központi Bizottság nagy­ra értékelte az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok konstruktív magatartását. Üdvözölte azokat a józan kompromisszumokat, amelyek alapján reális esély nyí­lik a bécsi utótalálkozó befejezé­sére az év végéig, és megkezdőd­hetnek a tárgyalások a politikai, a gazdasági és a humanitárius együttműködés elmélyítéséről, valamint az európai hagyomá­nyos haderők és fegyverzetek korlátozásáról. 4. A testület kiemelte, hogy a Varsói Szerződés Külügyminisz­teri Bizottságának budapesti ülésén elfogadott dokumentum megfelelő alapot szolgáltat az előrelépéshez a bizalom- és biz­tonságerősítő folyamatban. A külügyminiszterek tanácskozása egyben a Varsói Szerződés kere­tében megvalósuló, az egyenran­gúság elvén nyugvó külpolitikai egyeztetés újabb állomása volt. 5. A magyar külpolitika leg­utóbbi lépései hasznosan járul­tak hozzá stabilizációs és kibon­takozási programunk külső fel­tételeinek kialakításához. Grósz Károly látogatása Iránban, Ausztriában, Spanyolországban és Franciaországban kapcsolata­inkban kiemelkedő esemény volt. A legfelső szintű tárgyalá­sok növelték hazánk nemzetközi tekintélyét, és az együttműködés elmélyítésének újabb lehetősé­geit tárták fel. Alekszandr Jakovlewel, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával Budapesten folytatott megbeszélések megerősítették, hogy a két párt alapvetően azo­nosan ítéli meg a nemzetközi kérdéseket és a szocialista építés napirenden lévő feladatait. 6. A Központi Bizottság tá­mogatja a magyar diplomácia tö­rekvését, hogy az európai bizton­sági és együttműködési folyamat keretében kialakult államközi kapcsolatok mellett a kontinens politikai pártjainak két- és sokol­dalú együttműködése is járuljon hozzá az európai egység erősíté­séhez. Indokoltnak tartja a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt közös kezdeményezésének kibővíté­sét, azt, hogy az atomfegyverrel nem rendelkező országok együttműködésébe minél több ország pártjai kapcsolódjanak be. 7. A Központi Bizottság üd­vözli a Palesztin Nemzeti Ta­nácsnak a palesztin állam kikiál­tását kimondó határozatát, amely a palesztin nép önrendel­kezési jogának gyakorlati meg­valósítására irányul. A Palesztin Nemzeti Tanács legutóbbi dön­tései eredményesen járulhatnak hozzá a közel-keleti kérdés igaz­ságos rendezéséhez. II. Az MSZMP Országos Érte­kezlete óta a Központi Bizottság számos kezdeményezést tett a párt működésének korszerűsíté­sére annak érdekében, hogy ve­zető szerepe hatékonyan érvé­nyesüljön a társadalomban. Ezek sorába illeszkedik a Köz­ponti Bizottság és a Politikai Bi­zottság feladatainak meghatáro­zása, munkamódszerének, ügy­rendjének megújítása, a munka- bizottságok, a munkaközössé­gek, a tanácsadó testület tevé­kenységének és a központi párt­apparátus szervezetének, műkö­désének szabályozása. 1. A Központi Bizottság kizá­rólag a párt szerveit és szerveze­teit irányítja. A társadalom más szervezeteihez a párttagok, a kommunista csoportok közre­működésével, mozgalmi eszkö­zökkel közvetíti a párt politiká­ját. Tiszteletben tartja az Ország- gyűlés kizárólagos törvényalko­tói szerepét. A Minisztertanács­nak önállóságot biztosít a kor­mányzati munkában, támogatja a kormány tevékenységét. (Folytatás a 2. oldalon) Miniszterelnöknek Németh Miklóst, államminiszternek Nyers Rezsőt javasolják Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége szer­dán ülést tartott. Az ülésen Grósz Károly, az MSZMP főtit­kára, a Minisztertanács elnöke tájékoztatást adott a Központi Bizottság november 22-ei ülésé­ről, az ott lezajlott vitáról és az el­fogadott döntésekről. Ismertette a Központi Bizott­ságnak az Elnöki Tanácshoz, il­letve az Országgyűléshez eljutta­tott egyhangú javaslatát, misze­rint Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát — saját kérésére — mentsék fel a Minisztertanács el­nöki tisztéből, Németh Miklóst, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát vá­lasszák meg a Minisztertanács el­nökévé, Nyers Rezsőt, a Politikai Bizottság tagját pedig állammi­niszterré. Beható vita után, amelyben a testület 15 tagja fejtette ki véle­ményét, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége három ellenszavazattal és két tartózkodással miniszterelnök­nek javasolta Németh Miklóst, két tartózkodással pedig állam- miniszternek Nyers Rezsőt. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöksége közös aján­lását eljuttatta a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsához, illetve az Országgyűléshez. (MTI) Párbeszéd az együttműködés alapján A lakóhelyi demokrácia értéke A falugyűlések és a városkörzeti tanácskozások rangja — Elfogadott és „csak” átvett meghívások — A fő téma: a lakossági ellátás bővítése A hónap közepén ismét meg- gattak. Gyöngyössolymosról kezdődtek szűkebb hazánkban a meghívó invitálta a tanácskozás- falu- és városkörzeti gyűlések, ra a környékbeli Gyöngyösha- tanácskozásokalakosságésahe- lász és Gyöngyösoroszi tanácsi lyi vezetés együttműködése je- és népfrontvezetőit. Visontdn e gyében. A több mint száz fórum fórum keretében adott számot a előkészítéseként — az elmúlt környezetvédelmi tevékenysé- időszak települési tanácskozása- géről a Gagarin Hőerőmű Vállá­rnak elemzésével — ült össze teg- lat, s ez jó véleményt szült a la- nap a Hazafias Népfront Heves kosság körében. Ellenkező ha- Megyei Bizottsága, majd az el- tást váltott ki viszont Halmajug- nöksége. Az alkotmányjogi ran, hogy a meghívás ellenére munkabizottság tájékoztatóját sem jöttek el a falugyűlésre a dr. Bernáth Imre titkár terjesz- Mátraaljai Szénbányák képvise- tette a résztvevők elé. lői, akikhez számos kérdést sze­Hogy a lakóhelyi demokrácia rettek volna intézni a helybeliek, fórumrendszerében kiemelkedő Tapasztalat, hogy több falu­jelentőséggel bírnak a falugyűlé- gyűlésen a korábbinál erősebb sek, illetve a városkörzeti tanács- kritikával szóltak a tanács mun- kozások, mi sem bizonyítja job- kájáról: Szilvásváradon például ban, mint a következő néhány lassúnak ítélték az intézkedéseit adat: a 117alkalommalmegren- az óvodaépítés, vagy a bazársor dezett párbeszéden csaknem 18 ellenőrzése ügyében, Tiszaná- ezren vettek részt megyénkben, nán a fejlesztések figyelmesebb kétezernél többen szóltak hozzá, szemmel tartását, Kiskörén, s nem kevesebb, mint 1800 köz- Átányban, Komlón a közrend és érdekű bejelentést, javaslatot tét- a közbiztonság erősítését sürget­ted az állampolgárok. Napjaink- ték. Elismerően említették meg ra ezek az estékbe nyúló beszél- azt a tevékenységet, amelyet a getések a közvetlen demokrácia közigazgatási apparátus és a tes- népszerű formáivá váltak a köz- tület végez például Poroszlón, ségekben, a kisebb települése- Szihalmon, Szűcsiben, Sirok- ken. Sajnos, nem mondható ez el ban, vagy az elöljáróság munká- — Heves kivételével — a városa- ját Mónosbélen, Egerfarmoson. inkra, amelyekben még nem vál- Megállapítható — s ez térmé­rőd rendszeressé, ritkán élnek ez- szetes is —, hogy a tanácskozá­sé/ a lehetőséggel mind a veze- sok fő témája még ma is a lakos­tők, mind pedig az ott élők. sági ellátás, illetve annak bővíté­Az események rangját és érté- se. Hasznos jelenség, hogy a kö­két emelte, ha a felvetődött kér- zért szót emelők egyre gyakrab- désekre nemcsak a helybeli veze- ban fejtik ki: a jövőben döntési tők, hanem a körzet, a tanács, az jogosultságot is szeretnének ki­egyes illetékes hivatalok képvi- harcolni a falu- és városkörzeti selője is válaszolt, tájékoztatott, fórumoknak. Azaz — s ezt szö- Átányban például valamennyi gezték le a tegnapi HNF-bizott- érintett szerv szakembere ott sági ülés résztvevői is —, az eddi­volt, Besenyőtelekre pedig még a gieknél jobban kell támaszkod- testvértelepülés, a Pest megyei niuk a vezetőknek a lakossági fó- Nagykovácsi küldöttei is ellátó- rumok állásfoglalásaira. A visontai bánya, amelynek képviselőit hiába invitálták falugyűlé­sükre a halmajugraiak (Fotó: Szántó György)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom