Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-22 / 278. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. november 22., kedd KALEIDOSZKÓP Miskolc, a fürdőváros Valódi vagy hamis? A drágakövek tudománya A barlangfürdő Miskolc-Tapolcán (Fotó MTI-Press) A drágaköveket ősidők óta minden kultúrában megbecsül­ték. Elsősorban optikai hatásuk, csillogásuk, színük lenyűgöző. Az emberi test díszítésén kívül talizmánnak és gyógyszernek is használták őket: a gyémánt állí­tólag gyógyítja az őrültséget, az ametiszt enyhíti a túlzott italozás következményeit. A drágakövek ásványok, és mint ilyenek, a földkéregben ke­letkeznek a vulkanikus tevé­kenység vagy utótevékenység so­rán. Hogy egy ásvány drágakő legyen, ahhoz az ember által kü­lönlegesnek tartott tulajdonsá­gok sorával kell rendelkeznie. Ilyen például a szín, a kemény­ség, a csillogás, nagyság, tiszta­ság és ritkaság. A különleges fénytani tulajdonságok is a drá­gakövek sorába segíthetnek egy ásványt: a holdkövet például az irizálása. A legismertebb és a kereske­delemben legfontosabb drágakő a gyémánt, a smaragd, a rubin és a zafír. Szép példányaik roppant értéket képviselnek. De az akva- marin, topáz, turmalin, ametiszt, citrin, gránát, tranzanit, opál, cirkon és spinell is ismert drága­kövek, valamint a mikrokristá­lyos türkiz, lapiszlazuli, jáde és achát. A drágakövek ritkasága és ér­téke mindig elégséges ok volt ar­ra, hogy a kevésbé értékes, de el­ső pillanatra hasonló anyagokkal utánozzák őket. Az utánzatok egy részét csalási szándékkal ál­lítják elő, hogy valamilyen mó­don becsempésszék a drágakő -kereskedelembe. Létezik-e egyáltalán védeke­zés az utánzatok, a hamis kövek ellen? Ha jól felszerelt laborató­rium áll rendelkezésünkre, akkor a válasz egyértelműen igen, még ha néha költségesek is a vizsgála­tok. A gemmológiai laboratóri­um legfontosabb műszere a tö­résmutatót mérő refraktromé- tert, a fajsúlyt mérő hidrosztati­kai mérleg, és a drágakő belső is- mertetőj eleinek vizsgálatára szolgáló drágakőmikroszkóp. További segédeszköz a drágakő­ivóvíz nitrátlanítása Az NSZK-ban sok helyütt évek óta folyamatosan nő.a talaj­vízben a nitrátok mennyisége. Csak nemrég sikerült olyan — denitrifikáló baktériumokat és hidrogént felhasználó — nitrát- talanító eljárást kidolgozni, ame­lyet már ipari méretekben is ki­próbálhatnak. Ezek a baktériu­mok a vízben oldott nitrátiono­kat — hidrogénmolekulák oxi- dálása közben — légnemű nitro- génoxidokká és nitrogénmole­kulává alakítják át. Az első ilyen kísérleti berendezés Mönchen- gladbachban 1986 tavasza óta működik. Áteresztőképessége óránként 50 köbméter, vagyis annyi, amennyi — a további ke­verő és előkészítő eljárások köz- beiktatása után — mintegy húszezer embernek a napi víz­szükségletét fedezheti. Az eddigi eredmények ígére­tesek, s ha a berendezés továbbra is olyan gond nélkül üzemel, mint eddig, — az eljárás kidolgo­zói szerint — áttörést hozhat a nitrátmentes ivóvízért folyó küz­vek egyszeres vagy kettős törő­képességét gyorsan megállapító polariszkóp, a színes kövek el­nyelési színképét vizsgáló spekt­roszkóp, és egy sorozat kemény­ségvizsgáló ceruza. Ezekkel a műszerekkel és eszközökkel meg lehet mérni a drágakövek leg­fontosabb jellemzőit. A nyerskő-kereskedelemben még ma is alkalmazzák olykor azt a régi trükköt, hogy az érté­kes követ kevésbé értékes, de igazi kővel utánozzák: a rubint gránáttal, a gyémántot színtelen cirkonnal, a nemestopázt citrin- nel. Az utánzásra szolgáló kő fi­zikai-kémiai szempontból mind­egyik esetben egészen más, mint az utánzott, csak külsőleg — színre, csillogásra — hasonlít hozzá. A polariszkóp azonban könnyen megkülönbözteti az egyszeresen törő gyémántot a kettősen törő cirkontól, vagy az egyszeresen törő gránátot a ket­tősen törő rubintól. A valódi köveknek másfajta, de ugyancsak valódi kövekkel való utánzása mellett a mestersé­ges drágakövek egész sora is lé­tezik, amelyek fizikai-kémiai szempontból hasonmásai a való­di köveknek. Kereskedelmi je­lentőségű a rubin, zafír, sma­ragd, spinell, ametiszt, citrin, opál, türkiz és lapiszlazuli szinté­zise. A kövek árának emelkedé­sével ez a lista feltétlenül bővülni fog, hiszen a mesterséges kövek előállítása cseppet sem olcsó, és csak akkor fizetődik ki, ha az ere­deti elég drága. A mesterséges drágaköveket kristálynövesztéssel nyerik, leg­több esetben dermedő olvadék­ból. A valódi kövektől való elkü­lönítésükre a gemmológia esz­köztára csődöt mond, már ami a fizikai és kémiai ismérveket illeti. Megkülönböztetésük csak kelet­kezésük feltételeinek különbö­zőségén alapulhat, ami felismer­hető nyomokat hagy a belsejük­ben. Ezért nagy jelentőségű a drágakőmikroszkóp, amely ma már egyetlen gemmológiai labo­ratóriumból sem hiányozhat. A követ vele megegyező törésmu­delemben. Mint ismeretes, az ivóvíz nitrátszennyezése ha­zánkban is komoly gondot okoz. Szívműködés a képernyőn A londoni Brompton Szívkór­házban egyfelől egészséges, másfelől rendellenesen működő szívekről mozgóképeket gyűjte­nek azzal a céllal, hogy az orvo­sok egyszerűen a dobogó szív ké­pének összehasonlító vizsgálata alapján következtethessenek bi­zonyos kardiológiai rendellenes­ségekre. A „szívműködéstár” mozgóképeit számítógépen ké­szítik, s abban is tárolják. Az adatokat úgy hozzák létre, hogy egyidejűleg két irányból rönt­gensugárral vizsgálják a szívnek és a szívhez vezető ütőereknek kontrasztanyaggal feltöltött ere­it. Ezekből a két irányból készí­tett, két kiterjedésű (síkbeli) fel­vételekből már összerakható és a képernyőn megjeleníthető az ezekben bekövetkező mozgások térbeli képe. Az orvos a vizsgált szívről hasonló módon készített — és videóra rögzített — képet tatójú folyadékba merítik, így megszűnik a kristálylap felületén egyébként létrejövő fényvissza­verődés, és zavartalanul be lehet tekinteni a drágakő belsejébe. A szintetikus drágakövek mellett létezik az ember által elő­állított anyagnak egy további ka­tegóriája is, amely drágakő-tu­lajdonságokkal rendelkezik. Ezek az anyagok mesterséges termékek, a természetben nem találhatók. Mikor kiderült, hogy kitűnően lehet vele értékes követ utánozni, találékony elmék el­kezdték őket bejuttatni a drága­kő-kereskedelembe. Elsősorban a gyémántot vették célba. Bal- szerencséjük, hogy fajsúlyúk jó­val nagyobb a gyémánténál, ezért foglalatlan kövek esetén könnyű őket felismerni. Ilyen mesterséges termék például a színtelen fabulit. A legjobban si­került gyémántutánzat a cirkó- nia. Briliánssá csiszolva és meg­felelő foglalatban rendkívül ne­héz felismerni. Az azonosítást a gyémánt különleges tulajdonsá­ga teszi lehetővé: szobahőmér­sékleten a réznél ötször nagyobb a hővezető képessége. Sokoldalú utánzóanyag az üveg, amelyet gyakorlatilag tet­szőleges színű, valamint széles határok közt változó törésmuta­tójú és fajsúlyú változatban lehet előállítani. Alig van olyan drága­kő, amelyet ne utánoztak volna már üveggel. A borostyánkövet műgyantával utánozzák, a ko­raik színezett műanyagokkal. A valódit és az utánzatot minden esetben fajsúlyméréssel lehet megkülönböztetni. A drágakövek manipulálása olyan széles körben elterjedt, és olyan sokféle, hogy a gyakorlat­ban dolgozó gemmológusoknak mindig fel kell készülnie a megle­petésre. A nemes kövek kedve­lőit pedig csak azzal lehet vigasz­talni, hogy a drágakövek azono­sításának a tudománya eddig még mindig lépést tudott tartani a hamisítók ügyeskedésével. H. J. veti össze a számítógépben tárol- takkal. Korrózió vákuumban A harkovi egyetem fizikusai közelebb jutottak a vákuumban és légritkított térben végbemenő korrózió titkának megfejtésé­hez. Kimutatták, hogy az oxidré- teg több szakaszban alakul ki. Minden szakaszt az oxidok különleges összetétele jellemez. A folyamatról szerzett új ismere­tek új lehetőségeket tárnak fel a korrózió elleni küzdelemre. A szovjet kutatók új fizikai vizsgáló módszerrel jutottak az új ismeretekre. Ezzel a módszer­rel olyan bonyolult folyamatokat is vizsgálhatnak, amelyek mind­össze molekulányi vastagságú térségben mennek végbe az anyag felszíni rétege és a környe­ző közeg határfelületén. Az új módszerrel főként olyan anyago­kat és félvezetőket vizsgálnak, amelyeket az atomerőművek­ben, az űrtechnikában és az elektronikában használnak. Miskolc nevével a nehézipari üzemek, a kohók fogalma forrt össze. Pedig nem kevésbé neve­zetes Miskolc, a fürdőváros. Strandjai, fürdői, termálvizei messze földön híresek. Tapolcán, Miskolc üdülőne­gyedében szépen gondozott parkban, árnyas fák alatt, tuli- pánágyások között és egy csóna­kázótó hídjain vezet az út a ter­mál- és barlangfürdőhöz. E für­dők érdekessége, hogy ivóvíz mi­nőségű meleg karsztvize 29 fo­kos és összetételénél fogva alkal­mas keringési zavarok, vér- edénymegbetegedések és külön­böző idegártalmak gyógyítására. Két fedett medencéjét 36—38 fokosra fűtik, a harmadikba sza­badtéri medence, amelyet vasbe­ton kagylóhéj övez, ugyancsak használható rossz időben is. E fürdő vizét már a 16. században is ismerték, és alkalmazták gyógyí­tásra. Mai formáját 1940-ben nyerte el, s nagyobb arányú át­építése 1958—59-ben volt. Ek­kor készült el a nagy idegenfor­galmi látogatottságnak örvendő és Közép-Európa-szerte egye­düli barlangfürdő, amely mai formájában 1968-tól működik. A barlangfürdő teraszbarlang jellegű, amely hazánk más bar­langfürdőitől abban különbözik, hogy nem hideg karsztvíz, ha­nem az alulról felszálló hévizek oldották ki mélyedéseit. A bar­langfürdő rejtett kürtőit elzárták, és így az értékes, gyógyhatású le­vegő kiáramlása is megszűnt. A 140 négyzetméteres vízfelület kissé korrigált, de eredeti sza­bálytalan formájában maradt meg. A csodálatos szépségű kür­tők, barlangjáratok, vízesések, s a kellemes kristálytiszta víz nagy vonzerőt jelent. Évente három- százezer fürdőző keresi fel e he­lyet. A barlangban feltörő hideg forrásokat kizárták, és vasbeton alappal látták el a barlangot, amelyben hat „dögönyözőn” ke­resztül nagy gyorsasággal állan­dóan cserélődik a víz. Közel e fürdőrendszerhez ár­nyas fák közt találjuk a tapolcai strandot sport- és nagymedencé­vel, korszerű öltözőkkel. Vizét a termálvíz forrásaiból nyeri, ame­lyet előzőleg a Hejő patakban hűtenek. Festői környezetben a Bükk hegység lábánál, a diósgyőri vár szomszédságában fekszik a diós­győri várfürdő. A 21—24 fokos forrás vizére egy medencét épí­tettek. A forrás Nagy Lajos korá­tól ismert, napjainkban télen ivóvízellátásra, nyáron a strand üzemeltetésére használják. A strandfürdő területén építették fel a miskolci szaunát, két erede­ti finn szauna pontos mását, amelyhez egy természetes bar­langot alakítottak hideg vizes medencévé. A város központjában 1929- ben épült a mai Augusztus 20. fürdő. Akkor a medencét háló­zati vízzel látták el, s a vizet gőz­turbinák hulladékenergiájával melegítették. E lehetőség meg­szűnte után a fürdőt bezárták, és csak az 1951—54-es újjáépítése után nyitották meg újra, amikor is új kutat fúrtak, amelynek hő­forrása 45 fokos vízzel látja el a medencéket. A kutak 600 méter mélységből percenként 400 liter vizet adnak, s ezzel a budapesti Széchenyi fürdő forrásai után az ország legbővizűbb kútjai. Említsük meg még a miskolci Szabadság fürdőt, amely gőz- és tisztasági fürdő, és fedett uszo­dája is van. Termálvize 45 fokos, és kénes hatású. K. M. H eti umor ét elején — Tudod miért vertelek meg? — kérdi a tolvaj a gyerekétől. — Azért, mert megettem a lek­várt. — Nem. Azért, mert az üvegen otthagytad az ujjlenyomatodat. * — Ez a ruha nagyon tetszik ne­kem, de két számmal nagyobbat kérek. — Miért? Hiszen úgy áll, mintha magára öntötték volna. — Azt akarom, hogy az orvosom lássa, mennyire használt a fogyó­kúra. * — Igazgató úr elhoztam a vőle­gényemet, mert nem akarta el­hinni, hogy maga öreg, kopasz és kövér — mondja a titkárnő. * — Elegem volt! Nem akarok to­vább itthonmaradni! Érdekesen akarok élni, sok pénzt, szép nő­ket akarok! Ne is tartóztassatok! — mondja a 18 éves fiú a szülei­nek. — Miért tartóztatnánk? Én is megyek veled! — mondja az apa. Tudományos kishtrek Érdekességek a nagyvilágból Az Egyesült Arab Emírségek vízisíbajnokságán, hagyományos nemzeti viseletben a 28 éves Szaid Rasid Az ausztráliai Sydneyben ta­lálható az egyiptomi szfinszk máso­lata. A város kikötőjének felhőkarcolói között alkalmi díszlet — po- lyetilénből — az Aida ope­raelőadásához. (Telefotó — MTI külföldi képszerkesztő­ség) f HEVES MEGYEI MUNKAÜGYI ff SZOLGÁLTATÓ IRQDA ÁLLÁSAJÁNLATAI: Épületkarbantartó kisszövetkezet: Eger, Vöröstüzér u. 34. Pályázatot hirdet főmérnöki munkakör betöltésére. A megbízás 1989. ja­nuár 1-jétől kezdődően, meghatározott időre, 5 évre szólóan történik, mely alkalmasság esetén meghosszabbítható. A részletes pályázati feltéte­leket a szövetkezet személyzeti vezetőjénél átvehető pályázati kiegészítés tartalmazza. Továbbá felvesz asztalos, kőműves, üvegező, bádogos, laka­tos szakmunkásokat és üvegező betanított munkásokat. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola kémia tanszéke: pályázatot hirdet oktatói állás betöltésére. Az állás elnyerésének feltétele: egyetemi végzettség és legalább 5 éves oktatói gyakorlat. Jelentkezni lehet a főiskola személyügyi hivatalában: Eger, Szabadság tér 2. Országos Bányagépgyártó Vállalat: Budapest, IV. Baross u. Felvételre keres lakatosokat és hegesztőket a Gagarin Hőerőműben vég­zendő szerelési munkákra. Érdeklődni lehet a Heves Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda gyöngyösi kirendeltségén (Gyöngyös, Fő tér 13.) Erősáramú Villamos Szerelőipari Vállalat: Eger, Trinitárius u. 1. Felvételre keres változó vidéki munkahelyre villanyszerelő szak- és beta­nított munkásokat. ÉMÁSZ Egri üzemigazgatósága: Eger Szabadság tér. Azonnali belépéssel felvesz felsőfokú közgazdasági végzettségű munkae­rőt, valamint bádogos, gépjárműszerelő, és vízvezeték-szerelő szakmun­kásokat. Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat: Eger, Lenin út 140/b. Egri és gyöngyösi munkaterületre lakatos szakmunkásokat alkalmaz. Je­lentkezni lehet Egerben a fenti címen, Gyöngyösön Kenyérgyár u. 9. sz. alatt. Az Áfor Heves és Nógrád Megyei Üzemigazgatóság: Felvételt hirdet középfokú műszaki végzettséggel rendelkező dolgozó ré­szére, anyag- és eszközgazdálkodói előadó vagy műszaki raktárvezető munkakörbe. Érdeklődni lehet munkaidőben a 39/41-855-ös telefonon, vagy személyesen a füzesabonyi Áfor-telepen. SZOT-üdülő Mátrafüred. Középfokú végzettséggel rendelkező élelmezés-irányításban jártas, gya­korlott szakembert keres felvételre élelmezésvezető-helyettes munkakör betöltésére. Továbbá alkalmaz pedagógiai végzettséggel rendelkező kul- túrost, munkaügyben jártas ügyintézőt, kőművest, szakácsot, szobaasszo­nyokat, éttermi felszolgálót és portást. Munkásszállás megoldható. Je­lentkezni lehet munkanapokon az üdülő vezetőjénél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom