Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-22 / 278. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 278. szám ÁRA: 1988. november 22., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szavunk (ne) legyen Az események forgása, se­bessége gyorsabb a vártnál, és úgy tűnik, hogy még az igazán nagy sorskérdések szükséges érlelődésére sincs elegendő idő. A megalakuló egyesüle­tekben sokféle nézet csap ösz- sze, fórumok, szervezetek ver­buválódnak, később éppen a viták hevében osztódnak, sza­porodnak, és így jelentkeznek a küzdőtéren. A viták éles, kriti­kus jellege egy csöppet sem bánni való, sőt örülnünk kell, hiszen ezekben a sorsdöntő időkben a nyílt sisakkal való küzdőtérre állás éppen az ered­ményre és célra vezető. Ez még akkor is így van, ha el akarjuk kerülni a politikai destabilizá­lódást, mert éppenséggel a be­vont vitorlák jelenthetnek ve­szélyt. Viták zajlanak a pártban, a társadalom sokszínű fórumain, tegnapelőtt még helyesnek lát­szó döntések kerülnek az ab­rosz alá. Keressük, kutatjuk a kibontakozást, a menetelésre elszánó, régen halasztott lépé­seket, miközben körbe is kell néznünk, mert másutt sem fon­ják kolbászból a kerítést, és félő, hogy elhamarkodott, túl gyors előrelépéseink mégis po­litikai bizonytalanságot idéz­hetnek elő, amelytől megijed­hetnek, hátat fordíthatnak ne­künk a gazdasági gondjainkban eddig segítőkésznek mutatko­zó partnerek. Az új politikai mentalitás mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásokban rengeteg töprengéssel, gondolkodással, harccal jár, aminek eredménye­ként mind közelebb jutunk ah­hoz, hogy szavatolni lehessen az emberiség túlélését. Sőt! Körvonalazódik egy erőszak- mentes világ felépítésének le­hetősége is, a glasznoszty és a peresztrojka szellemében. Mi­ként kerülnek a világpolitika nagy eseményei hazai napi gondjaink közé? Fordított a helyzet, mert e keretben és le­hetőségben nyílik éppen mód az értelmes, felelősségteljes vi­tákra és tettekre. A párt, a különböző szerve­zetek, a szövetségek és a fóru­mok partnereket, szövetsége­seket keresnek szándékaik megvalósításához. Politikai munkájukban nyilván azokhoz a milliókhoz fordulnak, akik ez ideig és ezután is dolgozni és el- viselhetően élni akarnak anél­kül, hogy bárhová is verbuvá­lódtak volna, akik eddig meg­értők maradtak a nadrágszijhú- zásban, még a „holnaputáni” kilátások tekintetében is. A milliók mind inkább hallatják szavukat, nélkülük és ellenük semmilyen pártplatform, cso­portosulás nem boldogulhat, hiszen ők alkotják a közvéle­ményt, velük kell közmege­gyezni. A megújuló és közmegegye­zésért küzdő pártnak — funkci­onáriusainak és közkatonáinak - most legfőbb feladatuk az al­kotó gondolkodás közepette, hogy hétköznapi egyszerűség­gel éljenek az emberek között, ahol szép számmal kerül majd hallgatni és mondanivaló... Szalay István Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Amint arról már korábbi híradásainkban beszámoltunk, november 22-re összehívták az MSZMP Központi Bizottságát. A testület a Politikai Bizottság javaslatára megvitatja az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről szóló tájékoztatót, a Központi Bizottság és a Politikai Bi­zottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladat­körére, az országos és helyi népszavazásról szóló törvény elveire, a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítására, a Központi Bizottság 1989. évi munkatervére, valamint személyi kérdésre vonatko­zó előterjesztéseket. Új elnök a Magyar Gazdasági Kamara élén A Magyar Gazdasági Kamara elnöksége hétfőn a Magyar Tu­dományos Akadémia kongresz- szusi termében ülést tartott. Az ülésen részt vett Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Medgyessy Péter minisz­terelnök-helyettes és Beck Tamás kereskedelmi miniszter, az MGK leköszönő elnöke is. Az elnökség ülésén az 1988. évi gazdasági fo­lyamatokról tájékoztatták a résztvevőket, akik ezután a nép- gazdasági terv elgondolásainak kamarai megítéléséről tanács­koztak, felszólalt Medgyessy Pé­ter miniszterelnök-helyettes is. Második napirendi pontként a kamara új elnökének megválasz­tására került sor. Az elnökség Gábor András személyében megválasztotta a Magyar Gaz­dasági Kamara új elnökét. Gábor András, a Tungsram Rt. vezéri­gazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara elnökségének tagja, a kamara csehszlovák tagozatának elnöke 37 szavazatot kapott az érvényes 59-ből. Jelöltek voltak még: Dobrovits Péter, a Chemo- limpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója, Juhász Mihály, a Papíripari V. vezérigazgatója. Előtérben az aktuális problémák Országos pedagógiai továbbképzés Egerben A megyeszékhelyen, illetve a noszvaji továbbképző intézetben tartják november 21.-23. között azt az országos továbbképzést, melyen a megyei pedagógiai in­tézetek igazgatói vesznek részt. A tanácskozáson megjelent szakembereket dr. Horváth Ta­más, az egri intézmény igazgató­ja köszöntötte, hangsúlyozva, hogy a pedagógiai intézetek sze­repe, jelentősége egyre nő. Már csak ezért is szükség van az állan­dó kapcsolattartásra, a rendsze­res tapasztalatcserére. Ezután Szokodi Ferenc, a me­gyei tanács elnökhelyettese üd­vözölte az igazgatókat. Felhívta arra a figyelmet, hogy felgyorsult időben élünk, és a gyors egymás­utánban következő változások az oktatásügyet sem hagyják érintetlenül. Ebben az átalakuló struktúrában a megyei pedagó­giai intézetek egyre inkább a szolgáltató tevékenységüket erő­sítik, ami fontossá válik a decent­ralizálódó oktatásügyben. A magyar pedagógia aktuális kérdéseiről dr. Horváth Márton, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára tartott vitaindító elő­adást. Bevezetőjében hangsú­lyozta, hogy a neveléstudomány­ban is meghonosodott a negatív kritika, kevés viszont a konstruk­tív előremutató megoldási javas­lat. Igaz, a mai helyzet rosszabb a pedagógia számára, mint bármi­kor a felszabadulás óta. A koráb­bi korszakos fordulókban volt vi­lágos program az előrelépésről, ma ez hiányzik. A kutatók egy része is csalódott, nem lát elég esélyt a valódi kibontakozásra. Az ágazatot igen komoly gazda­sági nehézségek sújtják, amelyek már hatással vannak az oktató­nevelő munka színvonalára is. Ugyanakkor a szűkös költségve­tés egy része nem a megfelelő helyre kerül, illetve nem haszno­sul kellőképpen. Az erőforrások bővülésére nem lehet számítani, hiszen minden plusz forintot más területekről lehet csak elvenni. Ugyanakkor a demokratizálódá­si folyamat számos szelepet meg­nyitott, a már korábban létező problémák most kerülnek kellő súllyal a közvélemény elé, ami­kor a megoldásukra az anyagi le­hetőségek szűkössége miatt ke­vesebb az esély. A magyar peda­gógustársadalom is elért hosszú tűrési idő után arra a pontra, amikor hátrányos helyzetének nyilvánosan is hangot ad, sőt, ér­dekeinek védelmében akciókat szervez. A pedagógusok anyagi­erkölcsi megbecsültsége már közhelyszámba menően ala­csony, és sajnos reális lehetőség nem nagyon mutatkozik ennek gyökeres megváltoztatására, hi­szen egy ilyen korrekció 40 szá­zalékos fizetésemeléssel számol­va közel nyolcmilliárd forintot igényelne. Új helyzetet teremt az is, hogy a korábban egységes vi­lágnézeti és politikai arculat többszínűvé válik, hiszen megje­lennek az iskolákban a különbö­ző — köztük vallásos — ifjúsági szervezetek, és maguk a pedagó­gusok is egyre több politikai mozgalom között választhatnak meggyőződésük szerint. Milyen utat kellene járni ilyen körülmények között? Az elkép­A magyar pedagógia aktuális kérdéseiről dr. Horváth Márton beszélt zeléseket a problémák alakulása is folyamatosan befolyásolja. Ki­indulópontként elfogadhatjuk, hogy a társadalom szocialista marad és az iskolák is szocialis­ták lesznek. A kormányzat kere­si a problémák megoldásait, ám a felülről való vezérlés ma már ke­vés. Egyik veszélye, hogy elvész a formalitásokban, mint az új ok­tatási törvény megalkotása, mely ellen annak idején a Magyar Pe­dagógiai Társaság tiltakozott, vagy adminisztratív intézkedé­sekhez vezet, melyeket egyre ke­vésbé fogadnak el az érintettek. A továbblépéshez szükség van az egész pedagógustársadalom tapasztalataira és véleményére, ezért is indokolt lenne egy neve­lésügyi kongresszus összehívása. Ez a tanácskozás is segítené azt a folyamatot, melyben megfelelő toleranciával új minőségi állapo­tot sikerülne teremteni. Dr. Horváth Márton előadá­sát vita követte, ahol még számos égető kérdést felvetettek a szak­emberek. A megyei pedagógiai intézetben rendezett hétfői prog­ram után kedden és szerdán Noszvajon folytatódik a tanács­kozás. Ma az OPI és a megyei pe­dagógiai intézetek együttműkö­déséről, megyénk közoktatásá­nak helyzetéről és az igazgatói munkaközösség aktuális felada­tairól hangzik el előadás, holnap Dr. Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes tart konzultá­ciót a pedagógiai intézetek hely­zetéről, aktuális feladatairól. Három napon át tanácskoznak az intézetek igazgatói megyénkben (Fotó: Koncz János) Tanácskozott a Politikai Bizottság November 21-én, hétfőn ülést tartott a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága. A testület áttekintette a Központi Bi­zottság november 22-i ülése elé kerülő előterjesztéseket. Grósz Károly fogadta Dante Fascellt Dante Fascell képviselőnek, az Egyesült Államok Képviselő­háza Külügyi Bizottsága elnöké­nek vezetésével törvényhozási küldöttség folytatott megbeszé­léseket Budapesten. A képvise­lőket és 'William Roth szenátort hétfőn fogadta Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Miniszter- tanács elnöke és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, az Or­szággyűlés kereskedelmi bizott­ságának elnöke. A Parlamentben Szűrös Má­tyás, a KB titkára, az Országgyű­lés külügyi bizottságának elnöke és Stadinger István, az Országy- gyűlés elnöke folytatott megbe­szélést az amerikai politikusok­kal. A Külügyminisztériumban Várkonyi Péter külügyminiszter találkozott a republikánus és de­mokrata párti kongresszusi ta­gokkal. Stadinger István hétfőn este fogadást adott a Parlament­ben a delegáció tiszteletére. A megbeszéléseken részt vett Mark Palmer, az Egyesült Álla­mok budapesti nagykövete és Kovács László külügyminiszter­helyettes. (MTI) Az egyik javasolt új elnevezés: Magyar Szakszervezetek Demokratikus Szövetsége Hétfőn ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. A testület megtárgyalta a tagsági viták alapján a szakszervezetek decemberi országos értekezleté­re összeállított dokumentumter­vezeteket. Ezek magukban fog­lalják a szakszervezeti mozgalom megújítására, valamint az érdek- védelmi, érdekképviseleti tevé­kenység fő irányaira tett javasla­tokat. Ä harmadik dokumentum javaslatot tartalmaz a mozgalom új alapokmányának alapelveire. Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára szóbeli kiegészíté­sében elmondta, hogy az orszá­gos tanács elé terjesztett anyagok a nyáron tagsági vitára bocsátott elgondolásokhoz képest új hang­súlyokat, új elemeket is tartal­maznak, amit a politikai környe­zet változása és a tagsági viták ta­pasztalatai tettek szükségessé. Szólt arról, hogy a tagság az or­szágos értekezlettől a mozgalom megújítása mellett eddigi tevé­kenységének kritikus elemzését is várja. Rámutatott: a mozgalom új alapokon való szerveződését, működésének új minőségét feje­zi ki az a javaslat, hogy a szak- szervezetek tömörülése a Ma­gyar Szakszervezetek Demokra­tikus Szövetsége elnevezést ve­gye fel. A vitában felszólalók többsé­ge igényelte, hogy a dokumen­tumtervezetekben határozottan foglaljanak állást olyan kérdé­sekben, mint az adórendszer, a bérreform, a szociálpolitika, az infláció. A szakszervezeteknek a párt­tal és a kormánnyal kialakítandó új kapcsolatáról szólva sokan rá­mutattak, hogy nem elegendő csak a szakszervezetek részéről deklarálni a partneri viszonyt, azt a másik félnek is meg kell tennie. Csak így lehet egyenrangú part­nerekként tárgyalni. Általánosságban nem igaz, hogy a mozgalom elvesztette a tagság bizalmát — mondták —, egyes személyekkel, intézkedé­sekkel és módszerekkel kapcso­latban azonban valóban meg­rendült a tagok bizalma. Ezért a munka tartalmi megújítása során a fő hangsúlyt a határozatok vég­rehajtására kell helyezni. A vitában elhangzott észrevé­teleket, javaslatokat a szerkesztő bizottság megvitatta, s többségü­ket a dokumentumok módosítá­sánál figyelembe vette. Az így ki­egészített dokumentumterveze­teket a testület elfogadta, s az or­szágos értekezletnek megvitatás­ra ajánlja. A szövetség elnevezé­sével kapcsolatban pedig abban állapodtak meg, hogy az orszá­gos értekezlet elé két változatot — a Magyar Szakszervezetek Szö­vetsége, illetve a Magyar Szak- szervezetek Demokratikus Szö­vetsége terjesztenek elő dön­tésre. A szakszervezeti mozgalom helyzetéről, megújításának fő irányairól szóló dokumentum- tervezet a szakszervezetek alap­vető feladataként az érdekvédel­met és az érdekképviseletet jelöli meg. A mozgalom új alapokmányá­nak elfogadása a szakszerveze­tek előrehozott kongresszusának feladata lesz. Addig is szükség van azonban azokra az alapel­vekre, amelyek alapján a mozga­lom megújíthatja szervezetét; ezeket tartalmazza az országos értekezlet harmadik fő doku­mentuma. Többen elmondták, hogy nem értenek egyet a riasztó- és gáz­pisztolyok használatának enge­délyezésével. A testület úgy ha­tározott, hogy kéri az intézkedés felülvizsgálatát. Ezt követően Nagy Sándor, a SZOT főtitkára arról tájékoztat­ta a testületet, hogy várhatóan november 28-án lesz a kormány és a SZOT képviselőinek újabb megbeszélése, ahol visszatérnek az előző tanácskozásukon nyitva maradt kérdésekre, megvitatják a jövő évi népgazdasági tervvel összefüggésben a dolgozókat leginkább érintő kérdéseket, va­lamint a Munka Törvényköny­vének tervezett módosításával kapcsolatban az eltérő álláspon­tokat. A testület végezetül személyi kérdésekben döntött. Felmentet­te SZ OT- tagsága alól a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának 45 tagját és kooptált 27 új tagot. (MTI) Módosítják a személyi jövedelemadó-rendszert A személyi jövedelemadó­rendszer sávjainak jövő évre ter­vezett módosítását vitatta meg hétfőn az Országgyűlés reform- bizottsága. Villányi Miklós pénzügyminiszter elmondta, hogy a Parlament októberi ülé­sén olyan kisebb kiigazításokat terjesztett be, amelyek az adó­rendszer működését hivatottak elősegíteni. A második lépésben az Országgyűlés decemberi ülész- szakán az adósávokra vonatkozó javaslatot fogják előterjeszteni. A személyi jövedelemadó-rend­szer átfogó, koncepcionális felülvizsgálatára, az adóztatás alapelveit érintő kérdések meg­vitatására jövőre a Parlament nyári ülésszakán kerülhet sor. Bejelentette, hogy a pénzügyi kormányzat két — Á és B — vál­tozatot készített el az adómér­tékkel kapcsolatban. Mindkét változatban az adómentes sáv határa évi 48 ezer forintos jöve­delemről 55 ezer forintra emel­kedik. Emellett mindkét válto­zatban csökkennek az adómérté­kek. Arról is szólt, hogy a peda­gógusok és az egészségügyi dol­gozók jövedelmi gondjait nem az adórendszer keretében kívánják megoldani. A kormány azt ter­vezi, hogy a túlóra-, valamint az ügyeleti dijak növelésére 2,5 mil­liárd forintot biztosít e két terület dolgozóinak. A többgyermekes családok helyzetének javítására pedig a családi pótlék emelésére tesznek javaslatot szintén a Par­lament decemberi ülésén. Puskás Sándor Heves megyei képviselő, a bizottság titkára el­mondta, hogy a bizottság a B-va- riációt támogatja. Ebben ugyan­is az évi 55 ezer és 400 ezer forint közötti jövedelmet elérők adó­terhelése számottevően csök­ken.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom