Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-19 / 276. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 276. szám ÁRA: 1988. november 19., szombat 2.20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Összehívták a Központi Bizottság ülését A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 22-ére, keddre összehívták. A testület — a Politikai Bizottság javaslatára — tájékoztatót hallgat meg az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről Szűrös Mátyásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében. (Folytatás a 2. oldalon) A Művelődési Minisztérium nevében Szö- vényi Zsolt főtanácsos köszöntötte a negyvenéves intézményt Tanácskozások Elszaporodtak a hosszúra nyúlt tanácskozások. Nem egyszer estébe, éjszakába hajlik a megbeszélés, a minap már tizenhat órás, sőt, egész napos értekezletről is hallhattunk. S amint kicsendült az eddigiekből: az eszmecseréknek határt szabni nem tudók egyfajta újabb pozitív változásnak, teljesítménynek tekintik a szóáradatot. Felelősséget, komolyságot akarnak elhitetni a kívülállókkal ott is — ahol voltaképpen egészen mást takar a múló idő. Elhitetni — mondom — mert egykönnyen megérteni, az embernek önmagától felfognia meglehetősen nehéz. A felelősség, komolyság ugyanis valahol egészen másutt kezdődik. Nem utolsósorban pedig feltételezi a fegyelmet is. Azt, ami akkor is kötelező, ha „csak” szavakkal dolgozunk, „csupán” tanácsteremben ülünk. A fegyelemnek pedig semmi köze az olyan ülésekhez, amelyeket fölösleges fontoskodásokkal nyújtanak, ahol a társaság egyik része szunnyadozik, másik hányada jószerével ásí- tozik, uram bocsá' már alszik is, netalán elhagyta a helyiséget, vagy történetesen hazament. Mivelhogy ilyen is előfordul. Nem akárhonnan, a televízióból is értesülhetünk bóbiskoló „tanácskozókról”. Rádióból hallunk olyan marathoni gyűlésről, amely az időközben megcsappant részvétel miatti határozatképtelenség folytán nem akar véget érni, a szükséges arány biztosításához majdhogynem lasszóval kell összeszedni a szétszéledt szavazókat. Miközben természetesen rendíthetetlenül ketyeg a kronométer, nemhogy feljönnek, hanem lassan le is mennek az ég csillagai. Szóval — úgy tetszik — nem mindig biztos, hogy ások beszéd ér is annyit, mint ameddig tart. Bizonyos fokig divat lett a szócséplés, másrészt pedig gyakran rendetlenséget takar. Mert jómagam is tapasztalhattam az ellenkezőjét. Végigültem olyan ülést, amelyet igen fontos ügyben hívtak össze, ahol még a látszólag egyszerűbb témák fölött is töprengtek, vitatkoztak — de mégis, viszonylag gyorsan befejezték a találkozót. Ahol a józanság uralkodik, bizonyára tudják, hogy Ma- rathont sem a puszta rekordéhség szülte. Történelemtiszteletből adózunk az emlékének. Az oktalanul marathoni- vá „sikeredő”, olykor már túlontúl is hosszadalmas tárgyalás pedig kimondottan tiszteletlenség egymással, s a kívülállókkal szemben. Megvetendő merénylet a munka- vagy szabadidő ellen. Ne váljék hát sem divattá, sem szokássá éppen mostanában, amikor nálunk amúgy is egyre drágább az idő, s a konkrét cselekvés fontosabb a szavaknál. Ha szeretjük is hallani a hangunkat, próbáljunk uralkodni magunkon, feleslegesen soha ne szaporítsuk a szót. Gyóni Gyula Kerek évszámhoz érkezett idén az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola története. Immár negyven éve, hogy megkezdték a Líceum épületében az általános iskolai pedagógusok oktatását. Azóta 22 ezren kaptak itt diplomát, és maga az intézmény is jócskán megnövekedett. Az eltelt négy évtizedet elevenítették fel tegnap délelőtt azon a díszteremben tartott ünnepségen, amelyre elsősorban az alapítókat, az első tanárokat és diákokat hívták meg. A Himnusz elhangzása után dr. Szűcs László főigazgató köszöntötte a megjelenteket, valamint a díszelnökség tagjait, az MSZMP, a Művelődési Minisztérium, a megyei és városi vezető szervek, a társfőiskolák, a külföldi testvérintézmények, a kihelyezett tagozatok képviselőit, valamint az egri és megyei nagyüzemek vezetőit. Emlékeztetett arra, hogy 1948- ban, a „hőskorban” mindössze egy kinevezett oktató és kilenc óraadó tanár alkotta a testületet. Ezzel szemben ma közel 230 oktató foglalkozik 1640 nappali és 960 levelező hallgatóval. Kihelyezett tagozataival, két gyakorlóiskolájával, a Leányka utcai új, főiskolai városrésszel, melynek bővítéséről nem mondtak le, megbecsülést élvező intézménynek számít a főiskola. Az eltelt időszakban 10 ezer tudományos publikáció született az itt dolgozók tollából, ami utal a szakmai munka színvonalára is. Természetesen az ünnepi hangulat ellenére sem feledkezhetünk meg a problémákról, melyek az oktatásügyet napjainkban jellemzik, s Egerben is éreztetik hatásukat. Az erőteljes létszámnövekedés nagy arányú zsúfoltságot eredményezett mára. A hallgatóknak mindössze 35 százalékát sikerül kollégiumban elhelyezni, és az oktatás folyamatossága érdekében 13 tantermet kénytelen bérelni az intézmény a város különböző pontjain. Sajnos, az oktatási ágazat kritikus anyagi helyzete és erkölcsi elismertségének hiánya oda vezetett, hogy a főiskoláról kikerülők jelentős része el sem jut a katedráig: más területeken igyekszik jobb megélhetést és karriert teremteni magának. E jelenlevő gondok ellenére is a mai nap maradjon az ünneplésé, kérte a főigazgató, hiszen jelentős fegyvertény, hogy számos pedagógusnemzedéknek sikerült átadni azokat az alapértékeket, amelyek elengedhetetlenek a nemzet kiműveléséhez. Utalt dr. Szűcs László arra a távlati célra is, hogy az általános iskolai pedagógusképzést egyetemi szintűvé emeljék. Ezután a köszöntések következtek. Elsőként Sző vény i Zsolt, a Művelődési Minisztérium főtanácsosa lépett a mikrofonhoz, aki gratulált a sok ezer pedagógust kibocsátó intézmény színvonalas munkájához, és kiemelte, hogy a felsőoktatás fejlesztésének a reform szempontjából stratégiai jelentősége van. Öt dr. Némedi Lajos, az első igazgató követte, akit a közönség hosszú tapsa fogadott. Ma nem olyan korban élünk, amikor a vénektől várják a jó tanácsokat, mondta, ezért arról beszélnék, mit érzek most. Emlékeztette hallgatóságát, hogy járatlan terepen törtek utat, s ha vannak is megkérdőjelezhető momentumok a negyven év történelmében, nem lehet kétségbe vonni az eredményeket sem. A megyei pártbizottság képviseletében dr. Asztalos Miklós fejezte ki jókívánságait, kiemelve, hogy társadalmunk adós még a pedagógia méltó elismerésével. Épp ezért támogatják a pedagógusszakszervezet azon követeléseit, amelyek az élet- és munka- körülmények normalizálását célozzák. Dr. Kovács János, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője az intézmény elismeréseként Kishonthy Jenő festőművész Tudósdoktorok című alkotását nyújtotta át a főigazgatónak. Köszöntötte még a jubiláló intézmény egykori és mai munkatársait dr. Cservényük László, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola főigazgatója, a csehszlovák, az NDK-beli és a csebokszári testvérfőiskolák képviselői és a kihelyezett levelező tagozatnak otthont adó SZOT-iskola igazgatója, Koháry József. Az első hallgatók nevében dr. Thiel Miklós nyugalmazott docens emlékezett az eltelt évekre, míg a ma iskolapadban ülő ifjak részéről Gaál Ildikó negyedik évfolyamos hallgató szólt a résztvevőkhöz. Ugyancsak az ünnepség keretében adták át az intézményalapítóknak a díszokleveleket, majd a főiskola művészeti együtteseinek műsora következett, melyben fellépett a vegyeskórus, a női énekkar, a szimfonikus zenekar és a néptánccsoport. Két kiállítás is nyílt az évforduló alkalmából, az aulában negyven év képei és dokumentumai idézik fel a múltat, míg a pinceklubban a rajz szakos hallgatók pályamunkái tekinthetők meg. Délután 4 órakor tanszéki programok kezdődtek. Az egykori oktatók és hallgatók a szakjuknak megfelelő tanszékeket keresték fel, ahol feleleveníthették emlékeiket és tájékozódhattak a jelenlegi körülményekről. Az ünnepi műsorban a főiskola egykori hallgatókkal kiegészült vegyeskara is fellépett (Fotó: Koncz János) Grósz Károly párizsi tárgyalásai Grósz Károly és Francois Mitterrand megbeszélése az Llysée-palotában (Népújság—telefotó — MTI — Soós Lajos felvétele) Kegyeletes megemlékezéssel kezdődött a hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodó Grósz Károly második, pénteki munkanapja: tisztelettel adózva a francia hősöknek, koszorút helyezett el az ismeretlen katona sírján. A Diadalív, a híres Arc de Tri- omphe boltozata alatt lobog az örök láng, amelyet minden nap más-más frontharcos egyesület gyújt meg jelképesen. Az ide érkező főtitkár-miniszterelnököt a párizsi helyőrség parancsnoka fogadta, akinek társaságában meghallgatta a díszegység parancsnokának jelentését, s az ezt követően elhangzó magyar, illetve francia himnuszt. A katonák feszes sorfala előtt ellépve indult az ismeretlen katona síremlékéhez Grósz Károly, akinek koszorúját gyászinduló hangjai mellett helyezték el az emlékezés lángjának közelében. A volt frontharcosok államtitkára, André Méric megkérte a magyar vendéget, hogy úja be nevét az emlékhely aranykönyvébe. Ezt, és a Marseillaise refrénjét követően Grósz Károly kézfogással üdvözölte a koszorúzáson részt vevők egy csoportjának tagjait, a volt frontharcosokat. A kora délelőtti órákban megbeszélések, tárgyalások újabb sorozata kezdődött: a főtitkárminiszterelnök szálláshelyén, a Marigny-palotában elsőként Jacques Chirac volt miniszterelnököt, Párizs polgármesterét fogadta. Chirac egyben a Tömörülés a Köztársaságért (RPR), a legnagyobb ellenzéki párt alapítója és elnöke. Mint a pénteki francia lapok írták, az előző napi francia-magyar tárgyalások napirendjén az európai közeledés, a leszerelés és a kétoldalú kapcsolatok értékelése szerepelt. A Le Figaro azt írta tudósításában, hogy Mitterrand elnök és Grósz Károly tárgyalásai „igen intenzívek voltak”. A Libération azt emelte ki, hogy a magyar vezető kifejezésre juttatta országa aggodalmát az egységes EGK-piac megteremtésének következményei miatt. A francia elnök azonban megnyugtatta, hogy az EGK és Magyarország szerződésének előírásait fenntartják jóval 1992 után is. A Le Quotidien de Paris szerint „Párizs vörös szőnyeggel várta a magyar vezetőt”. Fogadtatása „teljesen rendkívüli, elvégre két nap alatt tárgyal az elnökkel, miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel és mindenkivel, aki a politikában számít”. A lap szerint a francia kormányzat ezzel a látogatással nyitja meg „hosszú útját Kelet felé... Ebben (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött a KISZ országos értekezlete Péntek délután 2 órakor megnyílt a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség országos értekezlete Székesfehérvárott, a Videoton Vállalat oktatási központjában. A nyílt kapuk mellett folyó tanácskozáson 700 ezer magyar KISZ-tag képviseletében csaknem 650küldött vesz részt, s több mint négyszáz meghívott érkezett a KISZ vendégeként. Az országos jelentőségű értekezletet Hámori Csaba, az ifjúsági szervezet most leköszönő első titkára nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitó után — a KISZ Központi Bizottságának javaslata szerint — a tanácskozás küldöttei szekcióüléseken megvitatják a KISZ megújításával és a szövetség XII. kongresszusának összehívásával kapcsolatos kérdéseket. Ugyancsak fontos vitatémája a kétnaposra tervezett tanácskozásnak az ifjúságot érintő időszerű társadalmi, gazdasági problémák áttekintése, s az előzetes programnak megfelelően a küldöttek ma személyi kérdésekről is döntenek. A város felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából Ünnepi megemlékezés Gyöngyösön Tegnap Gyöngyösön ünnepi megemlékezést tartottak Gyöngyös felszabadulásának 44. évfordulója tiszteletére. A város párt- és állami vezetői, valamint a fegyveres testületek képviselői koszorúkat helyeztek el a Vörös Hadsereg úti emléktáblánál, ezt követően pedig a Lenin úti emlékműnél. Ezután került sor az ünnepi ülésre, amelynek színhelye a Mátra Művelődési Központ kamaraterme volt. A megnyitó után kulturális műsort láthattak a résztvevők, amelyben közreműködtek a helyi Berze Nagy János Gimnázium diákjai. Ezt követően dr. Patócs László, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottságának titkára tartott ünnepi megemlékezést. Az ünnepség végén kitüntetéseket adtak át. Gyöngyös díszpolgára lett Ivan Voíkov, Gyöngyös első városparancsnoka, a Gyöngyösért kitüntetésben részesült Kerékgyártó Béla nyugalmazott vezérőrnagy, valamint Kelemen Árpád, a MÁV Kitérőgyár vezérigazgatója. Kiváló társadalmi munkáért kitüntető jelvényt kapott Molnár Árpádné és Farkas Ferenc, mindketten a városi tanács tagjai. A megye egészségügyéért kitüntető jelvényt ketten vehették át, a megye egészségügyéért elismerő oklevelet pedig egy kollektíva kapta meg. Ä megye művelődésügyéért jelvényt két személy, a megye művelődés- ügyéért oklevelet egy kollektíva kapta meg. A társadalmi munkáért kitüntető jelvényt nyolcán vehették át. A társadalmi munkáért oklevelet pedig két brigád érdemelte ki. Két kollektíva a kulturált kereskedelmi egység címet vívta ki magának. Jubileumi ünnepség a főiskolán
