Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-13 / 245. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. október 13., csütörtök Receptsarok „Zöld” ételek Parajpuding Hozzávalók: 60 dkg spenót, 4 tojás, fél dl tejszín, 2 dkg vaj, só, bors, szerecsendió. Előkészítés: A megtisztított, megmosott spenótot forrásban levő vízbe tesszük, ha ismét felforrt, leszűrjük és lehűtjük. Alaposan kinyomkodjuk, késsel apróra vagdaljuk. Egyenként hozzákeverjük a négy tojást, a tejszínt, majd sóval, borssal, reszelt szerecsendióval ízesítjük. Zöldséggel tűzdelt sertéscomb Hozzávalók: 80 dkg sertéscomb, 20 dkg sárgarépa, 20 dkg fehérrépa, 10 dkg vöröshagyma, 3 cikk fokhagyma, só, bors, 5 dkg zsír, egy teáskanál pirosarany (paprikakrém), egy evőkanál liszt. Elkészítés: a sárgarépát és a fehérrépát meghámozzuk, ezt követően kisujjnyi vastagra faragjuk, a leeső darabkákat félretesszük. A húst hosszú, hegyes pengéjű késsel felszúrjuk annyi helyen, ahány darab zöldséget faragtunk, és azokat egyenként a nyílásokba toljuk. A húst sózzuk, zsírral vékonyan megkenjük, előmelegített sütőben (180- 200 fokos) hatvan perc alatt megsütjük. Az első félórában alufóliával takarjuk le, de ez idő alatt is többször locsoljuk meg az alatta összegyűlt zsírral. Ha a hús megpuhult, kiszedjük. A tepsiben maradt zsíron a cikkekre vágott vöröshagymát a megmaradt zöldségdarabkákkal együtt megpirítjuk. Kevés liszttel meghintjük, fél liter hideg vízzel felöntjük, paprikakrémmel, zúzott fokhagymával ízesítve negyedóráig forraljuk, leszűrjük és a felszeletelt sült húsra öntjük. Körítésként a hússütés közben elkészíthető parajpudingot tálaljuk. Sertésérmék padlizsánnal Hozzávalók: 60 dkg sertés szűzpecsenye, 80 dkg padlizsán, 5 dkg zsír, 10 dkg vöröshagyma, 2 dl vörösbor, 2 cikk fokhagyma, só, 2 evőkanál liszt, 1 kávéskanál kakukkfű, 1 csomó zöldpetrezselyem, néhány szem egész bors, 1 db csípős paprika, 1 teáskanál bazsalikom, 1 húsleves- kocka, 1 babérlevél, 2 dl tejszín. Elkészítés: A húsról lefejtjük a hártyákat, majd 4-5 dkg-os szeletekre vágjuk. Nem klopfoljuk! A padlizsánt ujjnyi vastag karikákra vágjuk közvetlenül a sütés előtt. A padlizsánt sózzuk, megszórjuk őrölt bazsalikommal, lisztbe mártjuk és kevés forró zsírban mindkét oldalát megsütjük. A sütés egy-egy padlizsán esetében nem tarthat tovább 4-5 percnél, mert különben túlságosan összeesik. A besózott húst ugyanebben a zsírban sütjük. A sült padlizsánszeletekre egy-egy sertésérmét teszünk és tejszínes fűszermártással leöntve tálaljuk. Tejszínes fűszermártás: a vörösborhoz 2 dl vizet öntünk, fokhagymát, vágott petrezselymet, kakukkfüvet, egész borsot, erős paprikát, babért és egy leveskockát teszünk bele. Addig forraljuk, míg mennyisége a felére csökken. Finom szűrőn leszűrjük és felengedjük egy evőkanál liszttel simára kevert tejszínnel. Szükség szerint sózzuk. Mártássűrűségűre forraljuk. Nyers sárgarépasaláta Hozzávalók: 1/2 kg sárgarépa, 1/2 fej hagyma, 1/2 csokor zöldpetrezselyem, só, olaj, citromlé. A sárgarépát megtisztítjuk, megreszeljük a tormareszelőn. Hozzáadjuk a reszelt hagymát és finomra vágott zöldpetrezselymet, majd ízlés szerint olajat, sót, citromlevet. Készíthetjük hagyma nélkül is kevés cukorral és közévegyíthetünk egy reszelt zellergumót. CSALÁD — OTTHON — ISKOLA „Legjobb könyv a természet” Az idő korlátáit átlépve Formabontó riport egy pedagógus újságíróval Riportalanyom kiléte egyelőre maradjon titok. Legyen elég annyi, hogy görög-latin szakos diplomával rendelkező újságíró, akinek igen határozott véleménye van az ifjúság nevelésében megmutatkozó kedvezőtlen jelenségekről. Sajátos, cseppet sem szokványos nézőpontból szemléli és bírálja a fiatalok szellemi érettségét, érzelmi eldurvulását, általános viselkedéskultúráját. Mindezt természetszeretete és alapos biológiai megfigyelései is indokolják. A címben szereplő gondolat Galileitől származik, akinek — úgymond — kevés könyve volt. Mi van a Komódiban? Új üzlet a belvárosban „Értékválság, azonosulási zavar jellemzi a fiatalokat, akik közül sokan nem tudják, hogy mit és miért tekintsenek értéknek” — olvasom a Köznevelésben. Ennek kialakulásában jelentős szerepet játszik a családi és iskolai nevelés is. Miben látja ön az okokat? — A szülők a túlterhelés fölött keseregnek; a legfelsőbb tanügyi fórum meg kevesli az egyetemre lépő ifjak készültségét. Az egyetem a középiskolára vet, ez meg az elemire. Ki a hibás? Fölhozhatnám a közszellemet, amelynek számító gyermekei éles szemmel nézik ki az ár folyását és lázas sietséggel nyargalnak keresztül az iskolákon a hivatal felé . . . Felhozhatnám a középiskoláknak eredeti rendeltetésüktől való eltérését, amelynél fogva az általános műveltség megadása helyett már elkezdik a polgárok osztályozását, és űzik a szakrendszert. — Az iskolának igazodnia kell az élet realitásaihoz, máskülönben hogyan készíthetné föl a diákokat az életre? Ebben a túlzott igazodásban azonban másodrendűnek ítéltetnek bizonyos humán tantárgyak. — Reális irány, értelmi nevelés: A PVC és a mettlachi általában a fürdőszobák, konyhák — vagyis a bepiszkolódásnak leginkább kitett helyiségek — padlózatát bontja, és így szinte elkerülhetetlen, hogy rá ne cseppenjen vegyszer, körömlakk, forró olaj vagy zsír, netán kávé, gyümölcslé, tej, híg tojás. A körömlakkot a felmosóvíz nem oldja fel, a meggy leve pirosas nyomot hagy, a hipócsepp helye világosabb, az olaj, a zsír elfényteleníti a pecsét helyét. A tapasztalatok szerint a PVC-burkolat rendbe hozásának úgy kezdenek neki a háziaszkultúránk jelszava. Nagyon helyesen! De hát van-e olyan tantárgy, amelyik nem való volna erre? Ne csak a tárgyak legyenek reálisak, hanem a tanítás módja is. — Tudna-e erre jó vagy rossz példát mondani saját diákéveiből? — Biológiaórán bevágtuk az osztályokat, családokat; hány szirma, porodája van annak a növénynek, minő a levelek állása; hallottunk a szirmoknak szebbnél szebb színeiről: de a mezőre soha ki nem vittek bennünket, magát a növényt sohasem láttuk, csak képzeltük. Az ilyen tudományunk aztán egyik órától a másikig tartott — elfelejtettük. — A természet, a bennünket körülvevő és éltető materiális valóság megismertetése és megszerettetése nem lehet az iskolai tanórák kizárólagos feladata. Elég baj az, hogy a társadalmi nevelés túlhangsúlyozása nyomán a mai családok egy jelentős részében már a szabadidős tevékenységek megszervezését is az iskolákra hárítják. A legszomorúbb pedig az, hogy ezen családok gyermekeinek lassan már nem is hiányzik, számukra nem is vonzó lakóhelyük milliője és az élő természet. szonyok, hogy a szokásosnál több mosó-, mosogató-, illetve oldószert tesznek a felmosóvízbe, egyesek nagy igyekezetükben súrolóporral esnek neki a műanyag padlózatnak. Ennek hatására a foltok — a körömlakktól eltekintve — elhalványulnak, esetleg el is tűnnek, ám ezzel együtt eltűnik a PVC viaszos, a mettlachi csiszolt fénye is. Ezt többen azzal ellensúlyoznák, hogy olaj os. ruhával dörgölik fényesre az elmattult felületet. Istenkísértés ez, mert a műanyag csakúgy, mint a műkő, a rákerült — Egy budapesti gimnáziumban megkérdezték a diákokat, ki milyen élvezet után vágyik. A 165 növendék közül csak hat vágyott a természetbe, kirándulásokra. De maradjunk csak itthon! Hány egri növendék nézte már meg az Egedet, vagy a művészeti kincsek tárházát: az érseki Lyceumot; hány látta az egri várban két Arpádház- beli királyunk sírja helyét? Mert mesélhetne nekik az épített múlt és a természet is. Eger határában a várhegyi török kincsről, a Koháry- völgyi kísértetről, Felsőtárkányon a barátréti fejetlen barátról. Szól rege a cserépi, siroki, szarvaskői várról. Szépen alászántják ezek a népszellemet hordozó mesék a gyermek zsenge lelkét a történelem és a földrajz befogadására. Ezeket elmulasztva nevelődik fel azután a legújabbkori nemzedék. A „beszélgetés” végén tartozom az olvasónak a titokzatos riportalany megnevezésével. Türk Frigyes, egri illetőségű pedagógus újságíró ő, akinek — általában szó szerint idézett — gondolatait 1900-ban Egerben megjelent Flóra című könyvéből emeltem ki. Az idő korlátáit átlépő játékos ötletemmel csak azt akartam illusztrálni, hogy hasonlatosan az anyagmegmaradás elvéhez, nevelési problémáink sem szűnnek meg; koronként újrafogalmazódva bukkannak elő a mindenkori társadalom, benne az adott nemzedéki ellentétek sarkpontjaként. Ilosvai Ferenc olajtól korcsolyapálya síkosságává válik. Semmit ne akarjunk vakarga- tással felszedni, mert helyrehozhatatlanul felsértjük a sima felületet. Az említett helyiségeket ne mosószerrel, hanem hipós vízzel mossuk fel. Végül a fényezést végezzük a rövid száradási idővel megszilárduló Sofix-szel, vagy a hosszabban száradó Forfix-szel. Ettől a padlózat visszakapja eredeti fényét, átmenetileg meg is tartja anélkül, hogy veszélyesen csúszóssá válna. Nem mindennapi boltról van szó. Kicsiny mérete ellenére a polcok zsúfolásig telve a legkülönfélébb áruval: szabadidőruhákkal, ágyneműkkel, kabátokkal, nadrágokkal. A falon gobelinek, makramé virágtartók, táskák, kerámiák, fából készült dísztárgyak láthatók. Mindezeket mozgássérültek készítik. Egerben a Kis Dobó téren lévő boltocskának — találóan — a Komódi nevet adták a mozgássérültek egyesületének tagjai. Az üzletvezetővel és egyben az egyetlen eladóval, Kissné Várhidi Katalinnal beszélgettünk, aki elmondta, hogy az árudát az Egri Szociális Foglalkoztató és a Mozgássérültek Heves Megyei Szervezete közösen működteti. — Sajnos, még nem sokan tudnak rólunk — folytatja a bemutatkozást a fiatalasszony —, pedig a város központjában vagyunk. Akik ebben a kis udvarban járnak, jobbára csak nézelődnek, de örömünkre akadtak már olyanok is, akik vásároltak. — Csak megyénkbeli sorstársak dolgozhatnak ide? — Nem, hiszen például a konfekcióárut a csurgói foglalkoztatótól kapjuk. A portékákat bármikor, a nyitva tartási idő alatt is átvesszük, így az utánpótlás is folyamatos. Ha végigtekint a választékon — nemcsak a kereskedő beszél belőlem — láthatja, hogy milyen tetszetősek ezek a darabok, s az áraik is kedvezőek, elfogadhatók. A bedolgozók közül otthonában kerestük fel Mészáros András- nét, aki gyermekei révén tagja az egyesületnek. A 13 éves Henriette és a 14 esztendős János mozgás- szervi betegségben szenvednek. — Egész nap itthon vagyok, a lányomat és a fiamat nem hagyhatom egyedül a lakásban. Arról tehát szó sem lehet, hogy állandó (Fotó: Perl Márton) munkahelyet létesítsek. Magunknak sokat kötök és varrók, hogy erre se kelljen pénzt kiadni, hiszen csak egy kereső van a családban, a féljem. Hallottam erről a lehetőségről, boldog vagyok, hogy az általam készített makramé virágtartók megnyerték a vevők tetszését. — Mennyi idő alatt készülnek el a virágtartók? — Az egyszerűbb mintázatúhoz néhány nap is elég, míg a bonyolultabb, nagyobb türelmet igénylőhöz, például egy válaszfüggönyhöz egy-két hét szükséges. Eddig csak öt darabot adtam át bizományba az üzletnek, de ha lesz rá igény, vállalok többet is, hiszen jól jön az a kis pénz a közös kasszába... Az egri Harangi József né is ké- zimunkázással tölti szabadidejét. — Három éve vagyok mozgás- sérült. Mindig is szívesen hímeztem, a betegségem azonban rá- kényszerített arra, hogy még többet foglalkozzam ezzel. Korábban is szerettem volna valahová bedolgozni, a szociális foglalkoztatóban érdeklődtem is. Az ottani viszonyok nekem túlságosan nehéznek tűntek, így nem tudtam volna eleget tenni az elvárásoknak, le is mondtam róla. Eddig csak magamnak varrogattam, vagy rokonaimat, ismerőseimet ajándékoztam meg egy-egy szép futóval, párnával, jeles családi ünnepek alkalmával. A Komódiban a gobelinjeimből, asztalterítőimből láthatnak néhányat... E kis üzlet létrehozói remélik, hogy ezután még több mozgáskorlátozott jelentkezik kézimunkájával, hiszen ez egyaránt hasznos nekik, s nekünk, vásárlóknak is. így bővül a választék, és sok esetben — nem túlzás — művészi, egyedi munkák kerülnek ki a szorgos kezek alól... Nagy Katalin A padlóburkolatok ápolása Bársonyból, vízhatlan ballonból Őszi-téli sportos együttesek Aki szeret kirándulni, kedveli a téli sportokat, az most válogathat a divatos öltözékek között. A ruhák alapanyaga általában lódén, düftin, kordbársony, vízhatlan ballon. A szintetikus anyagok közül a selymes orkánhatá- súak és a puha műbőrök felelnek meg. Vásárlás előtt azonban nézzünk körül szekrényünkben is, hiszen akadhat régi megunt kabát vagy kosztüm, amit kis ügyességgel modernizálhatunk. A pantalló újra hódít az idei divatban, a sportos, lábszárközepéig érőtől a bő maxi hosszúságig. Jó alakú fiataloknak például a kezeslábast is ajánljuk. Aki viszont végképp nem szeret pantallóban járni, az viseljen meleg nadrágszoknyát színes gyapjúharisnyával, meleg bokazoknival és jó erős, lapos sarkú cipővel. 1. Fiatal karcsú nőknek javasolt a kétsoros gombolású kezeslábas. A derékbőséget egy széles öv fogja össze. A pantalló kissé bő, párhuzamos szárú, az oldalvarrásban elhelyezett zsebbel. 2. Az előbbihez hasonlóan, egysoros ragián szabású kezeslábas. 3. Pantallóhoz, kezeslábashoz viselhető sportos kabát nagy rávarrott zsebekkel, a gallér alá gombolható kockás bélésű kapucnival. 4. Régi kopott kabátból alakítható forma. Nem szükséges más, csak a kabát színéhez és anyagához harmonizáló kockás anyag, amiből az elejébe teszünk egy széles pántot belső gombolással, majd gallért és kézelőt. Kockás anyagból készül az elől gombos szoknya. Minden korosztálynak ajánlott. 5. Derékig érő egysoros dzseki, a gallér szélében gumiházas szélfogó van. A pantalló egyenes, a hosz- szanti szabásvonalba dolgozott zsebbel. 6. Fiataloknak belső- gombolású kezeslábas, a felsőrészen nagy, legombolható zsebbel. 7. Karcsú nőknek javasolt felszabott derekú pantalló bevágott zsebbel. 8. Divatos és praktikus viselet a szabott zsebes nadrágszoknya. 9. Kétrészes pantal- lós együttes. Régiből is alakítható a derékig érő, két színből kombinált dzseki, elején húzózárral csukódik. A nadrág párhuzamos vonalú szabott zsebekkel. Az amalgám fogtömés ártatlan Időnként hol ismert, hol ismeretlen forrásból rémhírek kapnak szárnyra. Ilyen volt többek közötj az is, hogy a fogtömésre használatos higanytartalmú amalgám hosszabb távon mérgező hatást fejt ki a szervezetben. Dr. A. Kröncke erlangeni fogászprofesszor e rémhírek eloszlatása céljából közölte, hogy a higany-, ezüst-, cink- vagy réztartalmú ötvözetekből készült fogtöméseket hordó emberek vérében — a vizsgálatok szerint — nincs különbség a higanytartalomban. Ráadásul a ma használatos amalgám minősége és veszélyessége gyökeresen különbözik a 100 évvel ezelőttitől. Az amalgám helyett kísérletképpen alkalmazott műanyag tömések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem voltak elég tartósak. Lehetséges, hogy belátható időn belül az úgynevezett cermetcement tömések felváltják majd az eddig használatos amalgámot.., Két éve folynak ilyen kísérletek ezzel a kerámia-fém ötvözettel. Az eredmények igen biztatóak, de legalább még öt évig kell várni arra, hogy tartósságát megbízhatóan meg lehessen ítélni. Villányi Zsuzsa
