Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-12 / 244. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. október 12., szerda „ Nem szabad hagyni, hogy elszegényedjék a népjront tevékenysége” A vitában felszólalt Mészáros Albert, a HNF Heves Megyei Bizottságának titkára is (Folytatás az-l. oldalról) szavazattal és hét tartózkodással, Baradlai Györgyöt, a Kiskeres­kedők Országos Szervezetének elnökét pedig egyhangúlag meg­választotta az Országos Tanács tagjává. A népfront helyével, szerepé­vel, feladataival foglalkozó vita­indítójában Huszár István, a HNF OT főtitkára elöljáróban a belpolitikai folyamatok jellem­zőiről szólt. Kiemelte: egyfelől erősödni látszanak azok a remé­nyek, hogy megint, mint már annyiszor, „lesz magyar újjászü­letés”. Másfelől nem várt, kelle­metlen meglepetések is érnek bennünket. A bizalomszerzés és a bizalomvesztés sajátos hullám­verésében evezünk. Ilyen viszo­nyok között érzékelhetővé válik az az ellentmondás: az új társa­dalmi stratégia, amely a pártérte­kezleten kapott markáns megfo­galmazást, a magyarok többsége számára nemcsak vonzó, hanem olyannak is tűnik, amely köré ki­alakítható egy új nemzeti össze­fogás. Ám eközben egyelőre csak a szülés kínjai érzékelőd­nek, rosszabbodik az emberek jelentős részének társadalmi helyzete, s ezzel együtt a közér­zete. Felelősségteljes, próbatevő korban, emberhez méltó leckék közepette élünk. Évtizedünkben bebizonyosodott, hogy az oly ré­góta szükséges gazdasági reform csak a politikai intézményrend­szer reformjával kiegészítve bon­takoztatható ki. Ma úgy tűnik, hogy ez is kevés. A gazdasági re­formot lejárathatja a gazdaság teljesítményhiányos állapota, a teljesítményelv erősítése pedig csak társadalompolitikai re­formmal fokozható. Ugyanez vélhető a demokratizmusról is, amely a szociális értékek érvé­nyesülése és a gazdaság teljesítő- képességének növekedése nél­kül csak ige marad, rosszabb esetben demagógiává fajulhat. A gazdasági reformot és a politikai demokráciát — legalábbis a népfront oldaláról nézve — jó társadalompolitikával lehet megalapozni, s ehhez bizonyos ideológiai akadályokat is el kell hárítani. Számolni kell például azzal, hogy társadalmunk sokfé­leképpen tagolt, nem olyan egy­szerűen, mint azt korábban hit­tük. A hagyományosan értelme­zett osztálykülönbségek egyre kevésbé adnak igaz és teljes ké­pet a valós és feszítő társadalmi különbségekről — hangsúlyozta a népfront főtitkára. Nyomatékkai szólt arról, hogy az útkeresés időszakában élünk. Ennek az útkeresésnek a célja a történelmi perifériára sodródás megakadályozása, a felzárkózási lehetőségek megalapozása, a konkrét cselekvés irányainak ki­jelölése, a cselekvés szervezése. Az útkeresés bizonytalansággal is jár, atekintetben azonban a népfront senkit sem kíván bi­zonytalanságban hagyni: útkere­sése a szocializmus szolgálatá­ban áll. A népfront nem ideológiai alapon, hanem a közös, átfogó nemzeti érdekek jegyében törek­szik az összefogásra — hangoz­tatta a HNF OT főtitkára. A mozgalom nem kezdeményez ideológiai vitákat, de ha ilyenek felmerülnek, nem rejti véka alá a véleményét. Ezt a jövőre nézve is követendő elvnek tekinti. A Ha­zafias Népfront történelmi kül­detését éppen a nemzeti összefo­gás erősítésével, ha kell, újra­szervezésével teljesítheti. Új, a mai kor követelményeivel meg­felelően számoló gondolkodás- módra van szükségünk, olyan szocializmusképre, amelybe a másként gondolkodók is beraj­zolhatják az általuk elképzelt vo­násokat. — Félreérthetetlenül vállaljuk, hogy társadalmunk legszerve­zettebb, legösszefogottabb ereje a Magyar Szocialista Munkás­párt, a népfrontmozgalomban is meghatározó szerepet tölt be. Pozsgay Imre, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, ál­lamminiszter véleménye szerint a népfront a megújulás szándé­kával fogalmazta meg feladatait, azokat támogatásra érdemesnek tartotta, s egyszersmind fontos lépésként értékelte. Kifejezte meggyőződését, hogy a népf­rontnak nélkülözhetetlen és nö­vekvő szerep jut a jövő politikai szerkezetében. Ehhez azonban önvizsgálatra, kellő mélységű önismeretre van szükség, tisztáz­nia kell a különböző politikai szervezetekhez, mozgalmakhoz való viszonyát, politikai pers­pektívát adva a népfrontban je­lenlévőknek. Az ülésen szót kért Mészáros Albert, a HNF Heves Megyei Bi­zottságának titkára is, aki rámu­tatott: — Az egymás után alakuló kü­lönféle szervezetek nem formális kérdésekkel foglalkoznak, ha­nem érdekvédelmi, érdekképvi­seleti szerepkör, a konszenzusra törekvő készség mellett reagál­nak az embereket ma foglalkoz­tató különböző problémákra. A Hazafias Népfront eközben nem egyszer nagy energiát felemész­tő, a társadalmi aktivistáktól, va­lamint a kis számú apparátustól gyakran feleslegesen sok időt el­rabló, mellékes ügyekkel foglal­kozik. így könnyen elvesztheti tekintélyét, népszerűségét a népfrontmozgalom. Időszerű te­hát — mondotta -, hogy megha­tározzuk a HNF mai korhoz illő helyét, szerepét, feladatait. Élsősorban a nagyszámú fel­adatkör csökkentését javasolta, szelekciót aszerint, hogy mi ér­dekli ténylegesen a társadalmat. Ezzel kell a nyilvánosság elé áll­ni. Gyors tisztázásra vár a HNF viszonya az új szerveződésekhez. Ebben nagyobb önállóságra és e szervezetekkel szemben na­gyobb bizalomra lenne szükség. Whitehead Berlinben Erich Honecker, az NDK ál­lamtanácsának elnöke kedden Berlinben fogadta az amerikai külügyminiszter első helyettesét, John Whiteheadet, aki Románia után kelet-európai kőrútjának második állomásaként iktatta be programjába az NDK fővárosát. Algéria: Népszavazás? Az algériai kormány népsza­vazásra kívánja bocsátani azt a politikai reformtervezetet, ame­lyet Sadli Bendzsedid elnök ter­jesztett elő hétfő esti televíziós beszédében. A hírt az algériai kormány párizsi képviselője kö­zölte, ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy a népszava­zást mikorra tervezik. Sadli Bendzsedid beszédében gyökeres — akár az állam alkot­mányos és intézményi alapjaira is kiterjedő — politikai reformo­kat helyezett kilátásba, hogy ez­zel próbáljon véget vetni az egy hete tartó véres zavargásoknak. Ugyanakkor leszögezte, hogy a megmozdulások ellenére folytat­ni kívánják a gazdasági szigor politikáját. Ahmed Ben Bella egykori el­nök Sadli Bendzsedid televíziós beszéde után röviddel úgy véle­kedett, hogy a beszéd nem fogja megnyugtatni a tömegeket. Ait Ahmed, az algériai kormánypárt egyik alapítója szerint is megké­settek és elégtelenek Sadli Ben- dzseid ígéretei azután, hogy hét­főn a katonák a tüntetők közé lőttek. A francia TV5 televízió­nak adott nyilatkozatában Ait Ahmed a zavargások további sú­lyosbodását jósolta, megjegyez­ve, hogy tudomása szerint Algír­tól keletre, Kabíliában keddtől 48 órás sztrájkot hirdettek meg. Sadli Bendzsedid televíziós beszéde után mindazonáltal több algériai városból is az elnö­köt éltető spontán tüntetésekről érkeztek jelentések. Polgári szolgálat az NSZK-ban Akik nem akarnak fegyvert fogni A harmincezres lélekszámú Bucholz in der Heide nevű vá­roskában a minap a helyi tanács egyhangú határozatával — a Né­met Szociáldemokrata Párt (SPD) indítványára — megvál­toztattak egy utcanevet. A kez­deményezés eredetileg a „polgá­ri szolgálatot teljesítők iskolájá”- ból indult ki. Az itteni fiataloknak szúrt sze­met először, hogy az utca, ahol iskolájuk működik, még négy évtizeddel a háború után is Julius Dorpmüllernek, a „harmadik bi­rodalom” közlekedési miniszte­rének a nevét viseli. A weimari Németország egykori vasúti fő­igazgatója 1939 után a „Führer” megbízásából különleges felada­tok teljesítését is vállalta: a leigá- zott Európában — amíg csak te­hette — pontosan szervezte a ha­difogoly- és kényszermunkás­szállítmányok, majd a zsidó de­portáltakkal Auschwitzba befu­tó halálvonatok menetrendszerű közlekedtetését. A Julius Dorp- müller utcát a városatyák a bu- cholzi polgári szolgálatot teljesí­tők iskolájának indítványára egyhangúlag Hermann Stöhr ut­cára keresztelték át. Hermann Stöhr evangélikus hittudóst, az államtudományok doktorát — mivel 1939 augusz­tusában lelkiismereti okokból nem tett eleget a katonai behí­vásnak — a nácik halálra ítélték, majd 1940-ben Berlin-Plötzen- seében bárddal lefejezték. A né­met teológus, akinek sorsát csak nemrégiben tárták fel, az első vi­lágháborúban a császári haditen­gerészet 17 éves önkénteseként bátorságával a tiszti rangig vitte. A lángoló tengerekről épségben hazatérve meggyőződéses paci­fista lett, az egykori ellenségek­kel való megbékélés híve. Az NSZK-ban a legfrissebb adatok szerint 80 800 azoknak a száma, akik a Bucholzban beis­kolázott fiatalokhoz hasonlóan nem fegyverrel, hanem egyéb módon óhajtják szolgálni hazá­jukat a kötelező katonai szolgá­latnak megfelelő, vagy annál va­lamivel hosszabb időn át. Erre lehetőséget nyújt az 1949-es al­kotmány : „Aki lelkiismereti okokból tagadja meg a fegyveres katonai szolgálatot, azt helyette­sítő szolgálatra lehet kötelezni. Senki sem fogható lelkiismerete ellenére fegyveres katonai szol­gálatra”. A kérdés megnyugtató rendezése azonban hosszú éve­kig tartott. A Bundestag által el­fogadott határozat alapján csak 1960. január 20-án lépett ér­vénybe a polgári pótszolgálat be­vezetéséről szóló törvény. Az ilyen „pótszolgálatosok” első csoportja, összesen 340 fő, 1961. április 10-én jelentkezett munkára az ország különböző városaiban: Bielefeldben, Maj- na-Frankfurtban, Kasselban és Münchenben. Az év végéig kere­ken ezer főt vettek állományba. 1973 júniusában a polgári pót­szolgálat nevét polgári szolgálat­ra változtatták, és október else­jén Kölnben felállították a „pol­gári szolgálat szövetségi hivata­lát” (Bundesamt für den Zivildi­enst). Az MTI tudósítójának Rüdiger Löhle, a hivatal tájékoz­tatási osztályának és a „Der Zi­vildienst” című lapjának munka­társa nyújt felvilágosítást a szer­vezet kiterjedt munkájáról. A hivatal 1981. október else­jén a munkaügyi és szociális mi­nisztérium hatásköréből átkerült az ifjúsági, család- és nővédelmi és egészségügyi minisztérium hatáskörébe. Ennél is fontosabb változás azonban, hogy 1984. ja­nuár elseje óta a „polgári szolgá­lat szövetségi hivatala illetékes elbírálni a katonaköteles fiatalok polgári szolgálat iránti írásbeli kérelmét. Akkor lépett ugyanis hatályba a „a katonai szolgálat­megtagadással és a polgári szol­gálattal kapcsolatos jog módosí­tásának törvénye”. Ezzel megszüntették azoknak a fiataloknak a korábban szemé­lyes, szóbeli ellenőrzését, akik elutasították a fegyveres katonai szolgálatot. A hivatal számára csakis a jelentkező lelkiismereté­nek szava az irányadó, s a szava­hihetőség és őszinteség egyetlen próbája maga a legtöbbször ne­héz körülmények között teljesí­tendő, kemény szolgálat. Ennek időtartamát 1989. június elsejé­től 20 hónapról 24 hónapra eme­lik fel (a kötelező katonai szolgá­lat idejét ugyanekkortól 18 hó­napra — a tud. megjegyzése). Ha valaki írásban kinyilvánítja, hogy képtelen bárkit fegyverrel fenye­getni, vagy bárkinek fájdalmat okozni, a hivatal ezt elfogadja. Hivatkozási alap azonban csakis lelkiismereti ok lehet. A hivatal például az új jogrend szerint 1985-ben 48 707 esetben bírált el pozitívan benyújtott folya­modványt, és csak 103 esetben utasított el kérelmet. A szóbeli ellenőrzés eltörlése azonban nem vonatkozik olyan tényleges katonákra, behívot- takra, vagy már katonai szolgála­tot teljesített személyekre, akik szintén lelkiismereti okokra hi­vatkozva akarják megtagadni a fegyveres katonai szolgálatot. Az ő kérelmüket személyes meg­hallgatásuk után külön bizottság bírálja el. A polgári szolgálat súlyponti területe a szociális tevékenység, noha ma már megnyitották a fia­talok előtt a környezet- termé­szet- és tájvédelem munkakörét is. A túlnyomó többség rászoru­lók ápolásával és gondozásávál foglalkozik, számuk 43 200. Az NSZK katolikus Caritas jóté­konysági szervezeteinél 11 600, protestáns szegénygondozó és betegápoló egyesületénél 14 600, a nyugatnémet Vöröske­resztnél pedig 8300 polgári szol­gálatos fiatal dolgozik. Majdnem négyezren vannak olyanok, akik a legnehezebb munkakörben helyezkedtek el a fegyveres katonai szolgálat he­lyett. Ez pedig a súlyos testi fo­gyatékosok egyéni ápolása, gon­dozása, mégpedig igen csekély anyagi ellenszolgáltatásért, mindössze havi 660 márkáért. Akik itt dolgoznak, kötelesek tanfolyamot is végezni, hogy megtanulják a többi között a ne­héz betegek legmegfelelőbb fel­emelésének, hordásának forté­lyait. A magatehetetlen betegek körül nekik kell elvégezni a szó szoros értelmében minden fel­adatot. Nincs olyan állampolgár, aki ne ismerne személyesen egy „zi- vit”, olyan család, amely valami­lyen módon ne érezte volna a polgári szolgálat intézményének hasznát, előnyeit. Akár úgy, hogy egyszer „zivi” mentőautós szállította kórházba, akár úgy, hogy „zivi” hozza naponta gép-. kocsin az ételt a nagymamának. Már régen a múlté a polgári szol­gálatosokkal szemben tapasztalt kezdeti bizalmatlanság. Ma mind a lakosság körében, mind kormányszinten fenntartás nél­küli általános tekintélyt és tiszte­letet élveznek: munkájuk nélkü­lözhetetlen az egész társadalom szempontjából. Flesch István Rizskov és Vranitzky tárgyalásai Kedden a moszkvai Kremlben megkezdődtek Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő és Franz Vranitzky osztrák kancellár tárgyalásai. Az osztrák kormányfő hétfőn érkezett hivatalos látogatásra a Szovje­tunióba. A megbeszélések középpontjában a kétoldalú kapcsolatok fejlő­dése és időszerű nemzetközi kérdések állnak, a felek különösen nagy figyelmet szentelnek az európai földrész problémáinak. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Kremlben fogadta Franz Vranitzky osztrák kancellárt Korábban lesz a CSKP XVIII. kongresszusa Az új csehszlovák kormányfő Ladislav Adamec A CSKP Központi Bizottsága kedden, elfogadva Lubomír Strougal és Peter Colotka le­mondását, Ladislav Adamec cseh miniszterelnököt javasolta szövetségi kormányfőnek, Ivan Knoteket, az SZLKP KB titkárát pedig szlovák miniszterelnök­nek. Az új cseh miniszterelnök Frantisek Pitra mezőgazdasági ügyekkel megbízott KB-titkár lett. Lubomír Strougal eddigi szövetségi miniszterelnök, aki október 3-án nyújtotta be le­mondását, nyugdíjba vonul. Pe­ter Colotka volt szlovák kor­mányfő Csehszlovákia párizsi nagykövete lesz. Az új kormány novemberi megalakulásáig Ru­dolf Rohlícek első miniszterel­nök-helyettes vezeti a prágai ka­binetet. Átalakítják a szövetségi kor­mányt. Többek között távozik Bohuslav Chnoupek külügy- és Vratislav Vajnar belügyminisz­ter. Jelentősen: 4-ről 13-ra nö­velték a KB állandó bizottságai­nak számát. Jan Fojtik KB-titkár az ideológiai bizottság elnöke, Vaszil Bilak, a testület eddigi el­nöke, KB-titkár, a külügyi bi­zottság vezetője lett. Új párt­programot és alapszabályzatot dolgoznak ki. A tervezettnél I évvel korábban tartják meg a CSKP XVIII. kongresszusát. A testület üléséről, illetve a személyi változásokról nemzet­közi sajtóértekezletén Jan Fojtik, ideológiai kérdésekben illetékes KB-titkár számolt be Prágában. Fojtik sajtóértekezletén azzal in­dokolta a személyi változásokat, hogy hatékonyabbá, energiku- sabbá kell tenni a kormány és az állami szervek munkáját. E tes­tületekben az extenzív módsze­rek helyett intenzív munkastílust kell megvalósítani, és határozot­tan fel kell lépni a gazdaságban mutatkozó negatív tendenciák ellen. Megemlítette, hogy elhú­zódik a gazdaság megújulása, gondok vannak a belpiaci ellá­tásban. Tory pártértekezlet a „Brighton-erődben” A dél-angliai Brightonban, a brit kabinet ellen négy évvel ez­előtt végrehajtott bombame­rénylet színhelyén kedden reggel megnyílt a konzervatív kor­mánypárt négynapos országos értekezlete. Akkor a brit kormányfő lak­osztálya alá telepített pokolgép robbanása öt embert megölt és több mint harmincat megsebesí­tett. „Ez most a legbiztonságo­sabb hely Angliában” — állapí­totta meg Sir Ian McLeod, a tory pártértekezlet elnöke a tanács­kozás négyezer küldöttének biz­tonságát óvó rendkívüli rendőri­katonai védőőrizetre utalva. A szigetország történetének lagnagyobb szabású biztonsági művelete sem védte meg a tory nagy tanácskozást a „Brighton- erőd” falain belül robbanó poli­tikai petárdáktól. Leon Brittan és John Biffen, Thatcher asszony két volt kabinetminisztere a kon­ferencia előestéjén elhibázott- nak nyilvánította a kormány idei költségvetését. A felgyorsuló inflációt a gazdasági sikereket fe­nyegető legsúlyosabb veszélynek minősítették és gyakorlatilag le­mondásra szólították fel Nigel Lawson pénzügyminisztert. A növekvő gazdasági gondok és környezetvédelmi problémák mellett előreláthatólag az Euró­pai Közösséggel kapcsolatos „euro-politika” iránya kerül a vi­ta középpontjába. A KGST együttműködési mechanizmusa Gyökeres átalakításra szorul A szocialista országok együtt­működési mechanizmusa gyöke­res átalakításra szorul, alkalmas­sá kell válnia a tagországok ter­melő vállalatai közötti közvetlen kapcsolatok lebonyolítására, s ki keil alakítani az ehhez szükséges rugalmas elszámolási-hitelnyúj­tási rendszert is — hangoztatta egyebek között Vjacseszlav Szi- csov. A KGST titkára kedden, a KGST Végrehajtó Bizottsága 129. ülése után válaszolt az MTI moszkvai tudósítójának kérdé­seire. A kétnapos ülés munkájából Szicsov két konzultációt tartott fontosnak kiemelni: az egyik az együttműködés szociális irá­nyultságát, a másik pedig a tag­országok együttműködésének távlatait érintette. — A végrehaj­tó bizottság tudatában van annak — hangoztatta a KGST titkára —, hogy a gazdasági fejlődés je­lenlegi szakaszában a szociális kérdések a legfontosabb nemzeti stratégiai kérdések közé tartoz­nak. A vb álláspontja szerint en­nek tükröződnie kell a tagorszá­gok sokoldalú együttműködésé­ben is. Ami a második konzultá­ció témakörét illeti: a vb nyoma­tékkai rámutatott, hogy a tagor­szágok népgazdasági terveinek koordinálásakor, az együttmű­ködés minőségi és mennyiségi mutatóinak meghatározásakor figyelembe kell venni a világgaz­dasági folyamatokat, a tudo­mány eredményeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom