Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-11 / 243. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 243. szám ÁRA: 1988. október 11., kedd 1,80 FORINT A nyilvánosság kezdetei Nem mondunk különöseb­ben újat vele: napjaink mind gyakrabban használt, úgy­mond divatos szava a nyilvá­nosság. S amint ez az össze­foglaló kifejezés elhangzik, máris elmaradhatatlan egy másiké is, amit úgy jelölünk: felelősség. Ez kívántatik meg a különböző információkat nyújtóktól és a közvetítőktől egyaránt. De ugyanígy a híre­ket feldolgozóktól, értelme­zőktől is. Sok helyen szorít persze még az új cipő. Hogy mindjárt önkritiká­val kezdjük: egy esetben vé­tett például e sorok írója is. Mégpedig akkor, amikor megfelelő ellenőrzés nélkül továbbította július utolsó napjaiban ugyanezen a hasá­bon egy sajnálatos tragédia hallott történetét. Az ott em­lített lány ugyanis — az eset előzményeként — nem új­donsült barátjával, hanem az udvarlójával, annak testvéré­vel, s az utóbbi ismerőseivel töltötte együtt idejét az éjsza­kai szórakozóhelyen. Azzal a fiúval, akit szeretett, s akivel már érlelgették egy nem sok­kal későbbi házasság gondo­latát. A komoly szándékot húzta keresztül a közúton be­következett óvatlanság, s az amiatti baleset. Az eredeti közlésnek ez a része ily mó­don egyesek előtt félreértésre adhatott okot... Ennek elke­rülése végett is tértünk vissza rá. Kételyeket támaszthat az emberekben továbbá az, ha szembe találják magukat ama sajátos jelenséggel, hogy né­mely vállalatunknál még bi­zony mindig a régi beidegző­dések az uralkodóak. Hogy ne csak a levegőbe beszél­jünk: konkrét, megtörtént dolog — erről az egész ország is hírt kaphatott -, van me­gyénkben olyan cég, ahol azok sem adhatnak felelete­ket a közvéleményt érdeklő kérdésekre, akiken egyébként közvetlenül a termelés ered­ményessége múlik. Pedig egyáltalán szó sincs arról, hogy valamiféle szupertitkos üzemet leptek volna meg az orrukat állítólag mindenbe beleütő toliforgatók. Ott ugyanis mindössze élelmi­szert állítanak elő... Bizonyosan mondható so­kak nevében: annak sem kell örülnünk igazán, amikor egész egyszerűen érdemtele­neknek tartanak bennünket arra, hogy egyes — netán tú­lontúl kényesnek vélt(?), de rendszerint közérdekű — té­mákról kellő tájékoztatást nyújtsanak mindnyájunknak. Ez az utóbbi — hogy is nevez­zük^ — módszer mellesleg a legerősebb ösztönzője az el­kerülhető pletykák, esetleg rémhírek keletkezésének, megállíthatatlan elterjedésé- nek. Ha belátjuk kezdeti hibáin­kat, merjük is vállalni azokat, és a jövőben már arra törek­szünk, hogy ne legyenek — j egyhamar eljön az az idő, . amikor képesek leszünk ele- ; get tenni a nyilvánosság szűk- j séges követelményeinek, s annak az alapvető kívána- j lomnak, hogy a felelősség ' minden alkalommal kellő­képpen érvényesüljön. Szalay Zoltán Kelendő a hús — Most kezdődik a hűtőipari termékek szezonja — Angol ügynök közvetítésével—Tajvanba is — Berendezték a prágai Fórum Szállót — Százezer tonna gabona a Szovjetunióba Megyénk termékei a világpiacon Nem kevés bírálat érte már az illetékeseket azért, mert külön­böző szervezetektől, országoktól túl sok kölcsönt vettünk fel az el­múlt időszakban. A bírálók úgy fogalmaznak, hogy adósságállo­mányunk az elviselhetőség hatá­ráig duzzadt. Ahhoz pedig, hogy pénzügyi egyensúlyunkat meg­tartsuk, és eleget tegyünk vissza­fizetési kötelezettségünknek pontosan, időben, nagy erőfeszí­tésekre, közös összefogásra van szükség. Éppen ezért megnőtt exporttermékeink szerepe. Az említett célokon túl is csak úgy vagyunk képesek gyarapodni, ha minél nagyobb szerepet válla­lunk a világpiacon. Ezúttal an­nak néztünk utána, hogy me­gyénk termelő egységei az esz­tendő eddig eltelt részében mi­ként teljesítették exportkötele­zettségeiket, A Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat életében a hazai ellátás biztosításán túl is nagy szerepet játszik a kivitel. Mint arról Harmos Ferenc igaz­gatóhelyettes beszámolt, terve­iknek, előzetes számításaiknak megfelelő ütemben haladt a munka. Úgy élő állatból, mint a különböző húsokból a legna­gyobb vevőjüknek a Szovjetunió számít. Ezt követi a nagyság sze­rint az arab államok közül Sza- ud-Arábia és Libanon. Ezekben az országokban élő marhát sike­rült értékesíteniük. Kuvaitba marhahúst és élő juhot adtak el. Svájcból viszont juhhúsból és élő marhából érkezett megrendelés, amelynek időben eleget tettek. Ausztriába, NSZK-ba juhhúst, Olaszországba élő juhot szállí­tottak. Kubában és Csehszlová­kiában pedig zsírt értékesítettek. Az igazgatóhelyettes véleménye szerint egyes áruféleségeikből a konvertibilis elszámolású piacon még a feszített terveiken felül is szállítanak év végéig. A nagyrédei Szőlőskert Ter­melőszövetkezet megyénk azon kevés gazdaságai közé tartozik, ahonnan közvetlenül jutnak el a különböző élelmiszeripari, me­zőgazdasági termékek a külpia­cokra. Nagy András elnökhe­lyettes elmondta, hogy a szocia­lista országokba terveik szerint ötmillió palack s négyezer hekto­liter hordós bort kell kiszállítani­uk. Mivel ennek javarésze már a megrendelőknél van, úgy tűnik, sikerül elképzeléseik teljesítése. Arra is reális esélyeik vannak a még hátralévő hónapokban, hogy a tőkés országok átveszik a tervezett 16 ezer hektoliter bort, mivel eddig már tízezer hektót kiszállítottak. Hűtőipari termé­\ Hetes Megtei Adatforgalmi és Húsipari Nulláiul húlőliá/áhúl külföldre szállítanak keik Európa valamennyi tőkés­országának piacaira eljutnak. Ezeknek éves exportterve 164 millió forint, ami 3033 tonna árut jelent. így például málnát, meggyet, cseresznyét, zöldbabot és borsót, kajszibarackot, vagy vitaminpaprikát. Azzal együtt, hogy a hűtőipari termékeknek még csak most jön a szezonja — amikor a friss áruk már beértek -, az exportra szánt mennyiség fel­ét már útnak indították megren­delőikhez. Az elnökhelyettes szólt még arról is, hogy minden évben jelentős mennyiségű sző­lőoltványt értékesítenek a kül­földi piacokon. Ebből a tervezett mennyiség most is a rendelkezés­re áll. Ám a kereskedelmi mi­nisztérium nem engedélyezte az értékesítést! Ipari üzemeink, gyáraink kö­zül megyénk legnagyobb expor­tőrének az egri Finomszerelvény- gyár számít. Mint az Vígh Endre gazdasági igazgató elmondásá­ból kitűnt, így lesz ez az idén is. A 470 millió forintos tőkés export értékesítési tervüket várhatóan túlteljesítik, hiszen eddig már 380 millió forint értékben adtak el hűtőgép- kompresszorokat, pneumatikus automatika eleme­ket. Elsősorban Svédország, NSZK, Olaszország vásárol tő­lük, de az idén egy angol ügynök közvetítésével belépett Táj van is. Szocialista exportjuk éves tervé­nek eddig már több mint a nyolc­van százalékát teljesítették. A pneumatikus automatika ele­mekből a legtöbbet NDK-nak, Csehszlovákiának szállítottak. A Heves Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalatnál feszített ütemben dolgoznak ex­porttervük teljesítéséért. Az év második felében nem kevesebb mint százezer tonna gabonát kell elsősorban a Szovjetunióba, va­lamint Csehszlovákiába kiszállí­taniuk. A feladat nagyságát jelzi, hogy máskor ilyen mennyiséget jó, ha egy év alatt eladtak. Biza­kodásra ad okot, hogy a kért áru fele már a megrendelőknél van. Sok múlik a továbbiakban a vas­úti kocsik biztosításán. A hét vé­gén is dolgozók jelentős anyagi támogatást kaptak. A korábbi években sok problémát okozott a hántolt napraforgó értékesíté­se. Ahogy az előbbiekkel együtt Sasvári Tivadar kereskedelmi igazgatóhelyettes elmondta, most különösen az NSZK-ból és Ausztriából nagy az érdeklődés ez iránt a termék iránt. Olyan mennyiségű megrendelés érke­zett, hogy a vámosgyörki napra- forgó-hántoló üzemükben fo­lyamatos termelésre kellett átáll- niuk. így minden remény meg­van arra, hogy képesek teljesíteni exporttervüket. Az Agria Bútorgyárban befe­jezték az utóbbi idők legnagyobb vállalkozását. Máté Ernő igazga­tó elmondta, hogy az 1986-ban kezdődött prágai Fórum Szálló bebútorozása az 1988-as tőkés árbevételükben 42 millió forint­nak felel meg. Ezen kívül az NSZK-ba szállí­tanak kárpitos terméket. A vevő azonban értékesítési gondokat jelzett, ami várhatóan visszaesést jelent. Ezzel együtt 50 millió fo­rintos tőkésexport tervüket úgy tűnik 48 millió forint körül telje­sítik. A szocialista országokba 70 milliós értékben adnak el az idén termékeikből. Időarányosan teljesítették a megrendelésben vállaltakat a legnagyobb vevőknek számító Lengyelországnak, Csehszlová­kiának, a Szovjetuniónak. NDK-exportra is dolgoznak a hatvani konzrvgyár töltősorán (Fotó: Szántó György) Grósz Károly fogadta az indiai honvédelmi minisztert Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fo­gadta Krisna Csandra Pant, az Indiai Köztársaság honvédelmi mi­niszterét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Medgyessy Péter a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar-indiai gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság társelnöke és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Jelen volt Sat- inder Kumar Lambah, az Indiai Köztársaság budapesti nagyköve­te. Magas rangú kínai pártvezető Hazánkba érkezett Csiao Si A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának meghívására — küldöttség élén — hétfőn hazánkba érkezett Csiao Si, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politi­kai Bizottsága állandó bizottsá­gának tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A delegációt a repülőtéren Lukács János, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Kótai Géza, a Központi Bizottság tag­ja, a külügyi osztály vezetője fo­gadta. Jelen volt Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság nagykö­vete is. A többlettermés is feszültségokozó Napirenden a tsz-ek gazdálkodása A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának székházában hétfőn Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a TOT elnökének ve­zetésével a területi szövetségek elnökei és titkárai részvételével tanácskozást tartottak. Az ér­dekképviselet és az érdekvéde­lem területi vezetői először, az idei év első nyolc hónapjának ta­pasztalatait összefoglalva a gaz­dálkodás várható eredményei­ről, valamint a jövő évre kialakí­tandó tervfeladatokról, a módo­suló közgazdasági környezet ha­tásairól hallgattak meg tájékoz­tatót. Eszerint a jó búzatermés után az aszály miatt a vártnál jó­val gyengébb lesz a kukoricater­més. Az előzetes becslések szerint az átlagtermés 5-6 tonna körül mozog majd hektáronként. Ki­elégítő viszont a zöldségtermelés eredménye, és jónak mondható mind mennyiségileg, mind pedig minőségileg az almatermés. A mezőgazdasági ágazatban feszültségek észlelhetők, de ezt inkább a többlettermés és nem pedig a hiány okozza. Az idén is­mét olyan mértékű az aszálykár, amely egyes térségekben a szö­vetkezetek jelentős részénél kérdésessé tette a pénzügyi egyensúlyt. A gondok megoldá­sa az üzemi erőfeszítések mellett sürgős központi intézke­déseket is kíván — szögezi le a tá­jékoztató. Az eddig készült ja­vaslatokat a TOT nem tartja elégségesnek. Megnyugtató in­tézkedés csak akkor születhet, ha a rendkívüli időjárás okozta ká­rok kezelésére anyagi forrásokat kapnak a téeszek. A szövetkezetek az adórend­szer változását kisebb nehézsé­gekkel elviselték, de az árukap­csolatokban és a finanszírozás­ban feszültségek mutatkoznak. A pénzhiány gondjait tovább fo­kozta a váltó működésképtelen­sége is. A jövő évvel kapcsolatosan szóba került, hogy a közgazdasá­gi környezet módosulása jelen­tős mértékben érinti majd a ter­melőszövetkezetek gazdálkodá­sát. A működőképesség fenntar­tását a további jövedelemelvonás már veszélyezteti. Búcsúztak 21 ország képviselői A televízió, egészségünkért Egy héten át 21 ország televí­ziózása képviseltette magát Egerben, a már több mint két év­tizede hagyományos találkozón. Az okatótelevíziós szeminárium ezúttal az egészségnevelést állí­totta a középpontba. Mint dr. Murai György, a Magyar Televí­zió elnökhelyettese hangsúlyoz­ta záróbeszédében, a fórum be­töltötte hivatását: a részt vevő szakemberek valódi műhelyt te­remtettek. Az itt elhangzott gon­dolatok, formai és tartalmi javas­latok bizonyára tükröződnek majd a következő időszak műso­rain, így nézők milliói gazdagod­hatnak általuk. Ezt követően Kelemen Endre, a Magyar Iskolatelevízió vezető­je, a szervező bizottság elnöke köszönte meg azt a nyitottságot, amellyel az elmúlt egy hét során a viták, beszélgetések során (Fotó: Koncz János) megismerték a tévések egymás nézeteit, különösen sokat tud­hattak meg Magyarországról. Kiemelte, hogy az emberköz­pontú műsorkészítés vált hang­súlyossá. Külön elismerését fe­jezte ki a vendéglátóknak. Végezetül dr. Vasas Joachim, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgatóságá­nak vezetője búcsúzott a házi­gazdák nevében. Mint aláhúzta, az elmúlt napok jól szolgálták a népek barátságának elmélyíté­sét,^ az egészségmegőrzés ügyét. Végül meghívta a vendégeket a két év múlva esedékes következő oktatótelevíziós szemináriumra. Lapunk 4. oldalán e fórum két résztvevőjével olvashatnak be­szélgetést. Egy héten át tanács­koztak az iskolatelevízió egész­ségmegőrzésben betöltött szere­péről a szakemberek Egerben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom