Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-10 / 242. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. október 10., hétfő POSTAFIÓK 23. 5. Üzen a szerkesztő M. J. A régi falusi portákon valóban voltak — meg is maradtak — ilyen különálló lakások, az utcáról csak egy bejárat vezetett, mert a nagycsa­lád több nemzedéke lakta, az udvart közösen használták. Mára a lakások külön helyrajzi számot kaptak, de az egy bejárat sok vita forrása, ma­radt. Ezt az egy utat kell minden itt élőnek, itt-lakónak használnia. Ha ebben a beközlekedésben — bármi okból, haragból vagy félreértésből — a társa önt zavarja, lehetetlenné akarja tenni a bejárást, a tanácsnak kell a panasz alapján rendet terem­tenie. A szakigazgatás ismeri a tu­lajdoni állapotokat és ha valaki nem akarja érteni, mit kell tennie, vagy tűrnie, annak határozatban és eset­leg bírsággal is kötelezővé teszi „a normális állampolgári viselkedést.” A kialakult helyzetre tekintettel megsürgetheti a döntést a panasz­ról, de inkább írásban. B. K. „Ejnye, ejnye, Szerkesztő Úr!!!” — szövegű levelének melléklete­ként küldi az októberi első szá­munkból a kivágást, ahol kétszer is „ordító szó-elválasztási hiba”- bűn, mulasztás történt. B. K. bizonyára régi kedves olva­sónk, aki velünk együtt fontosnak tartja, hogy mindaz, ami nyomta­tásban megjelenik hibátlan legyen. Ez sajnos, mióta nyomtatás létezik, mindig szándéka volt szerkesztő­nek, nyomdásznak, de a „nyomda ördöge” ezt sosem tisztelte. Most, mióta szerkesztőségünkben számí­tógépek helyettesítik a hagyomá­nyos eszközöket — sokszor az em­bert —, nem kis gondot jelent a té­vedések elkerülése, a hibák korrigá­lása. Valamit, valamiért; szebb, fris­sebb lapot kap kézhez az olvasó, de ugyanakkor olykor „ordító szó-el- választási hibákkal”. Addig, amíg két nyelvész sem tud megegyezni a sajátosan nehéz magyar helyesírási szabályok alkalmazásában, egy nyugatnémet számítógéptől várjuk el, hogy a programja „okosabb le­gyen”, mint ők. Mindenesetre meg­nyugtatjuk, tanítjuk a gépet, s re­méljük kevesebb hiba tör majd bor­sot B. K. és más kedves olvasónk, de a szerkesztőség valamennyi dolgo­zója orra alá . . . P. J. „Nem bírom felfogni, hogy neki mindent szabad, ő se tanácsra, se rendőrségre nem tartozik, csak majd akkor, hogyha agyonver, vagy félholtra, de akkor a fiam agyonveri mindnyájukat, azt mondta nekem, ha hozzám mernek érni, kiirtja őket, neki nem mer szólni, mert fél tőle”. Idéztünk leveléből, s rögtön hozzá is tesszük, hogy az önbíráskodásra ne biztassa a fiát, még akkor sem, ha gyakran okoz kellemetlen perceket, esetleg órákat a tűrhetetlennek tűnő szomszéd. Igaz, nehéz a szomszéd­ságból tanúkat szerezni az ilyen „rabbiátus ember esetében”, mégis csak arra kell törekednie, hogy a ha­tóság beavatkozásával kísérelje meg megállítani az ütni akaró kezet, vagy befogni az átkozódó, gyaláz­kodó, az önt sértegető szájat. Ha a rendőr jó időben érkezik, van fellé­pésének hatása. B. T. A rövid jogi és műszaki tényállás rögzítése mellett kérjenek előzetes bizonyítást a Közjegyzői Irodától. A szakértő kimegy a helyszínre, az építkezés eddigi dokumentumait és a valós tényt megvizsgálja, ott majd kiderül, benne vannak-e még a ga­ranciális időben, van-e rejtett hiba, mikor, milyen mulasztást követett el a kivitelező, netán az építtető, mi a megoldás költségvetési értéke, hol van az okozati összefüggés a beázás és a szerződési kötelezettség elmu­lasztása között. Óvodások almaszüreten Nem csak szedték, meg is kóstolták az egri óvodások a finom gyümölcsöt (Fotó: Radványi György) Az Egy óvoda, egy üzem elne­vezésű mozgalom keretében évek óta jó kapcsolatot tart fenn az Egervin és az egri Széchenyi utcai óvoda. A pártfogók az ismeret­szerző kirándulások mellett min­den ősszel lehetővé teszik az apróságoknak, hogy a téli alma- szükségletük eg}7 részét a „Szedd és vidd” akción keresztül elégít­sék ki. Ez történt legutóbb is, amikor a borkombinát baktai gyümölcsösében a közép- és nagycsoportosok több ládával gyűjtöttek össze az ízletes ter­mésből. Az Egervin nemcsak a gyerekek utaztatásáról gondos­kodott, hanem friss pogácsával és teával fogadta őket. Hasonló eseményről számolt be szerkesztőségünkhöz küldött levelében Varga Miklósné is, az egerbaktai napközi otthonos óvoda vezetője. Leírja továbbá, hogy hogyan teszik színesebbé az óvodai életüket a falu adta lehe­tőségek kihasználásával. Az év­szakok, a táj változását, a termé­szet szépségeit, adományait a kis­gyerekek közvetlenül figyelik meg környezetükben. Lapunk cikkére Válasz az iHetékestől A Népújság szeptember 27-i számában Boszorkányszombat a Dörzsiben címmel jelent meg egy írás. Szerzője szóváteszi, hogy a parádfürdői SZOT-sza- natórium presszójába betérők szívesen vennék, ha egy-egy fe­ketekávé vagy üdítő elfogyasztá­sa közben tájékozódhatnának a helyi, vagy az országos lapok írá­saiból. Természetes igénynek fo­gom fel ezt az érdeklődést, ezért nyomban intézkedtem is. Az ed­digi mulasztást azonban nem a spórolás számlájára from. Örök­lött állapota volt ez a korábbi időknek. Számunkra legfonto­sabb feladat továbbra is a gyógyí­tás. Úgy érzem azonban, hogy az egyre kulturáltabb és informáci­óra éhes nemzedékünknek bőví­teni kell a tájékozottság lehető­ségét. S nemcsak az intézmény szorosan vett kereteiben, a könyvtárban és a tévéteremben, de a hozzá tartozó presszóban is biztosítani kell a jelentősebb na­pilapokat. Javaslatukat ismétel­ten köszönjük. Dr. Kozma György igazgató-főorvos Parádfürdő Somody József- emlékverseny Az SZMT testnevelési és sportbizottsága és a gyöngyösi városi természetbarát szövetség nemrégen a Mátrában rendezte meg Somody 7dzse/-emléktúrá- ját. A résztvevőknek a hat kilo­méteres Sástó környéki terepen tíz érintőpontot kellett felkeres­ni, ebből két helyen természetjá­rással kapcsolatos kérdésekre kellett választ adni. A felnőttek összecsapásában az első helyen a gyöngyösi Bugát Pál Kórház, a másodikon a GYSE, míg a har­madikon a hatvani Bajza Gim­názium csapata végzett. Az ifjú­ságiak közül az első helyet a hat­vani Bajza Gimnázium III., a másodikat a mátrafüredi Erdé­szeti Szakközépiskola, míg a harmadikat a hatvani Bajza Gimnázium II. túrázói szerezték meg. Köszönjük Augusztus 15-én a 21 éves fi­amnak motorbalesete volt, sú­lyos, életveszélyes állapotban szállították Egerbe az 1-es kór­ház sebészeti intenzív osztályára. Tizennyolc napig eszméletlen volt, s csak a gyors, lelkiismeretes orvosi beavatkozásnak köszön­hető, hogy túljutott a krízisen, s ma már Budakeszin gyógyítják tovább az intézet rehabilitációs osztályán. A lap hasábjain ke­resztül szeretnénk köszönetét mondani dr. Szamaránszky Júlia osztályvezető főorvosnak, or­voskollégáinak és az ápolóknak lelkiismeretes, odaadó munkáju­kért. Bőgős Józsefné Andomaktálya A segítőkészség példája Lapunk október 3-i, hétfői számának 5. oldalán Keserű számvetés címmel közöltünk egy panaszos levelet. Ebben T. Fe- rencné egri olvasónk leírja, hogy 23 évi becsületes munka után — létszámcsökkentés címén — munkahelye felmondott neki. A cikk megjelenését követő napon Lázár Béla, a Heves Me­gyei Sütő- és Édesipari Vállalat munka- és vagyonvédelmi veze­tője telefonon kereste meg Olva­sószolgálatunkat, kérve a bajba­jutott asszony teljes nevét és cí­mét. Vállalatuk szívesen alkal­mazná őt megfelelő bérért, meg­egyezés alapján, már október 15- től. Az ajánlatot továbbítottuk eg­ri olvasónkhoz. (A szerk.) • Kisebb-nagyobb bosszúságok Levétek az olvasóktól A megyeszékhely egyik üde színfoltja a Népkert. Hajó az idő, akkor sokan üldögélnek vagy ép­pen sétálnak itt. Kisgyerekek ját­szadoznak, olykor futkosnak. Igen ám, de a tizenéves fiúk többször kerékpárpályának te­kintik a köröndöt és gyorsan haj­tanak a tilosban. Sajnos a kere­kezés tilalmára vonatkozó tábla vagy felhívás városunknak ezen a részén sehol sem található. Mért kell megvárni a szerencsét­lenséget, amíg egy száguldó ke­rékpáros elüt valakit esetleg ép­pen egy apróságot. Tehát a fi­gyelmeztetőjeleket minél hama­rabb több helyen is el kell helyez­ni, ha ennek ellenére valaki még­is megszegi a szabályt a büntetés se maradjon el. dr. Hevesy György Eger Demjén mellett található egy meleg vizű forrás, állítólag gyógyvíz. Magam is ki akartam próbálni, ám a medencétől pár méterre a fűben egy táblát talál­tam „Fürödni tilos, a víz fertő­zött!” felirattal. Néhány vidám lubickoló kérdésemre elmondta, hogy ez a mondat a turisták elri­asztását szolgálja, hiszen az egri tanács hetente tisztítja a meden­cét. Én ennek ellenére mégsem mertem megmártózni a vízben. Ha igaz, hogy így kívánják az ille­tékesek elkerülni a zsúfoltságot, akkor ez felháborító. Ha pedig valóban fertőzött a víz, akkor legalább állítsák fel tisztessége­sen azt a táblát, hogy más is idő­ben észrevegye a figyelmeztetést. Gottschalk Róbert Heves Legfőbb érték az ember — mondják, de úgy érzem ez nem vonatkozik az egri Bárány utca lakóira. Lassan két éve emberte­len körülmények között közle­kedünk az utcában. Gázvezetés miatt egy évig életveszélyes, kes­keny deszkákon át lépkedtünk hazáig. Azóta betömték az árko­kat, s maradt a dimbes-dombos kavicsos talaj. Már előre félünk a téltől. Az utcában idős, nyugdí­jas, beteg emberek élnek. A 40- től az 58-as számú házig nincs szén nyvízlevezető, s rossz bele­gondolni, mi lesz akkor, ha a ki­folyt lé jégpáncéllá válik. Nemré­gen még a mentősök is megijed­tek, amikor meghallották, hogy a Bárány utcába kell menniük egy betegért. ígéretet persze kap­tunk a tanácstól a gondok meg­szüntetésére, intézkedés azon­ban azóta sem történt. . . Med­dig kell még vámunk? özv. Szinok Józsefné Eger Kárpátaljai író vendégek Hatvanban Ungváron élő írókkal talál­kozhattak nemrégen a hatvani Ady Endre Városi Könyvtár ol­vasói. A résztvevőket Kocsis Ist­ván igazgató köszöntötte, majd dr. Arató Antal az Országos Szé­chényi Könyvtár tudományos munkatársa mutatta be a kár­pátukrajnai magyar irodalom képviselőit, Debreczeni Mihály újságírót, Dupka György írót, a Kárpáti Kiadó szerkesztőit, vala mint Fülöp Teklát a Kárpáti Igaz Szó munkatársát, Kovács Elemér főszerkesztő-helyettest, Balia B. Károly költőt. Valamennyien a József Attila Alkotóközösség tagjai. A késő éjszakába nyúló, meleg hangulatú, baráti, a gon­dokat is feltáró beszélgetésen részt vett M. Takács Lajos, a debreceni KLTE tanára, aki a kárpátaljai magyar irodalommal foglalkozik és munkája révén éveket töltött a Szovjetunióban. Mint ahogy Magyarország, a Kárpáton túli magyarság is tilta­kozott a romániai falurombolás ellen, a népek barátsága jegyé­ben. A memorandumát az alá­írásokkal elküldték Mihail Gor- bacsovnak, az SZKP főtitkárá­nak. A kazettára felvett szöveget a hatvani résztvevők is hallhat­ták. Györkis Ildikó A Népújság közreműködésével. . . Szeptember 17-18-án rendez­ték Egerben a XIII. Nemzetközi Macskakiállítást, amely osztat­lan sikert aratott. Ez nagymér­tékben köszönhető a Heves Me­gyei Népújság önzetlen és gyors segítségének is. A gyors és pontos híradásokért ezúton szeretném kifejezni köszönetünket magam és a Magyar Macskabarátok és Tenyésztők Országos Egyesülete nevében. Munkájukhoz tovább­ra is sok sikert kívánunk. Ember Györgyné MMOE észak-magyarországi csoportjának titkára Gratulálunk a Népújságnak és munkatársainak, akiknek sike­rült megtalálni az egri Széchenyi u. 25. számú ház tulajdonosát. Úgy látszik „csengetésük” nem volt hiábavaló. Legalább egy kis időre megmentik a majdnem enyészetnek induló házat. Nem ártana számonkémi a tulajdo­nost, miért nem fordított eddig nagyobb figyelmet a lakóépület­re? Ezután is figyelemmel kísé­rem majd ezt az építkezést, meg a többi rendellenességet is, ami utamba kerül. Továbbra is mara­dok levelezőpartnerük. Kovács- né, a Sertekapu utcából. 1988. október 10-től 15-ig bemutatkozik az Észak-Magyarország Rövid- és Kötöttáru Kereskedelmi Vállalat egri lerakata a gyöngyösi Fenyő Áru­házban. Nagy választékban kínálunk férfi-, női, gyermekfehérneműket, kötött- és divatárukat. Az akció ideje alatt egyes cikkeket 40% engedménnyel értékesítünk! Szeretettel várjuk Kedves Vásárlóinkat a 10 éves Fenyő Áruházban! mréssuném ^pKí

Next

/
Oldalképek
Tartalom