Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-08 / 241. szám
4. GAZDASÁG — TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 1988. október 8., szombat Honnan vette? A BNV-ről tudósított a televízió. A riporterek hangja szá- monkérő, amolyan „glasznosztyos”. Kínálat van, árubemutató van, de mindezeket hiába keressük majd az üzletekben. A „gya- lognézó” már-már elkeseredik. Ámde ekkor. . .! Jön egy vidor képű bajuszos fiatalember, egy vállalkozás vezetője (Juszt se írom le, hogy ki, meg honnan, mert az már reklám lenne), és közli, hogy két BMW-t meg egy Opelt sorsolnak ki a szerencsés látogatók között. Mindez a képernyőn látható, s mindazok pályázhatnak, akik megveszik a tízmárkás (nem keletnémet) sorsjegyet. A „peresztrojkás” hangnem alábbhagy, a riporter csodálkozik. És nem félnek attól, hogy buknak rajta? — Kockáztatni kell — mondja büszkén korunk embere, s még azt is hozzáfűzi, tizenötezer sorsjegy eladására számoltak, de úgy néz ki tízezer már elkelt, vagy legalábbis biztos vevő van rá. Tehát remélik joggal — az üzlet bejön. 1. Mi ez, ha nem ingyen reklám? 2. Amikor a keleti kocsik szűkös kínálatától is sírunk-neve- tünk, honnan vette ez a kisvállalkozás a csodaautókat? 3. Ez naiv kérdés persze: több mint tízezer embernek maradt csak úgy tíz márkája a nyugati utazásból? 4. Megalkuvó kérdés: hol lehet kapni ilyen sorsjegyet? (jámbor) Tanfolyamok Egerben A napokban évfordulót ünnepeltek Tiszanánán, a helyi Petőfi Termelőszövetkezetben. A szövetkezet éppen negyven esztendeje, azaz 1948. szeptember 1 -jén alakult meg. Az akkori 22 alapító tagból ma már csak 9 él. Az elsők között látott munkához id. Tóth József is, akit egyébként ’49 szeptemberében választottak meg elnöknek, ezt a tisztséget egészen 1976 áprilisáig ellátta. Először az indulásról beszél: — A téeszalapítást először 18 család kezdeményezte itt Tiszanánán, s végül tízen kaptak földet, azaz 130 holdat összesen. Közülük kilencen tagjai voltak a Kommunista Pártnak. Az elején mint földművelő szövetkezet működtünk. Az akkori Heves Megyei Tanácstól két elvtárs járt ki hozzánk — a nevükre is emlékszem: Nemes Gyula, Pallagi Imre — ők patronáltak bennünket. Mire én tsz-elnök lettem már 33 tagunk volt és 330 holdon gazdálkodhattunk. — Bizony nagyon nehéz körülmények között dolgoztunk. Össze kellett tartani a tagságot, rengeteg volt a tennivaló. Én is beszálltam az emberek közé; kaszáltam, kapáltam, zsákoltam. Akkoriban, az indulásnál csak így lehetett tekintélyt szerezni, egyébként is minden kézre szükség volt. — Ma talán már kevesen tudják, de azokban az években az elnöknek nemcsak a gazdálkodással kellett törődnie, hanem az emberekkel, az ő mindennapi gondjaikkal is. Például — ha jól emlékszem, 1953-ban — el kellett mennünk a pékhez, onnan elhoztuk a kenyeret, és a tsz-iro- dán osztottuk szét a dolgozók között, hiszen az élelmiszer-ellátás nagyon rossz volt. —Állítólag még rizstermelés is folyt Tiszanánán az ötvenes években . . . — Ez így van: 1953—54-ben például 22 mázsát értünk el egy holdon. Ezt követően viszont csökkent a termésátlag. Az egész úgymond központi elgondolás alapján történt, Miskolcról járt ide segíteni egy szakember, ő csinálta az ezzel kapcsolatos terveket is. Pár évig ment is a dolog, de körülbelül 1960-ra megszűnt a rizstermelés Tiszanánán: a talaj kilúgozódott, megjelent a sás, a nád és a káka. — A tsz hogyan vészelte át 1956-ot? Köztudott, hogy az ellenforradalom idején sok szövetkezetfelbomlott. — Mi nem. Igaz, egy pár napig nem jöttek be az emberek még az irodára sem. Novemberben azonban gyűlést szerveztünk, s ott tisztáztuk, megbeszéltük a dolgokat. Persze volt olyan is, aki ki akarta parcellázni földjét a közösből. De ez nem egészen úgy sikerült, ahogyan azt ők szerették volna. Néhány ilyen próbálkozó akadt ugyan, de végül kevesen léptek ki. — Az ötvenes évek második felében egyébként rajtunk kívül még három tsz működött Nánán; a Lenin, a Vörös Csillag, no meg az Új Elet. De ezek 1965-re beolvadtak a mi szövetkezetünkbe. — Ha már a hatvanas évekről beszélek, el kell hogy mondjam, ez az időszak nagy fejlődést hozott számunkra. 1968 és 71 között alakítottuk ki a szakosított tehéntelepet, de ekkor építettük meg a műhelyünket is. — Igaz-e, hogy ön hozta át repülővel Chicagóból az első Holstein-teheneket? — Igaz bizony. 1974-ben 240, 75-ben pedig 120 darab Holstein Fríz tehenet hoztunk Amerikából, pontosabban Chicago környékéről azért, hogy meghonosítsuk ezt a fajtát. Heves megyében ezen a téren mi voltunk az elsők, sőt az országban is az élen jártunk ebben. (H.A.) Régi és új tanfolyamokat is indít a TIT Eger Városi Szervezete, amelyek gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt hasznos időtöltést kínálnak. így például negyven órában számítástechnikai szakkör indul a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban október 11-től. Akiknek gépírni van kedvük 110 órában ezt is elsajátíthatják az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolában. A szabás-varrás szerelmesei 36 óra alatt tanulhatják meg e szakma alapfogásait a 6-os számú általános iskolában. Szintén a városi TIT rendezésében kerül sor dr. Tóth Géza dia- és mozgóképes előadására Erdélyi körutazás címmel október 3-án az ifjúsági házban. Ugyancsak itt tart felvilágosítást az ultrahang szerepéről a terhesgondozásban október 17-én dr. Hernádi László nőgyógyász, képmagnóval és diákkal illusztrálva. ' Verőfényes délelőtt. Talán a szép időnek köszönhetően, óriási a nyüzsgés az egri „lengyel” piac felkínált portékái előtt. Kicsit arrébb a most érkezett Apolló cirkusz jegypénztára nyit. Harsognak a hangszórók: „Világsikerű előadás! Idomított lovak és tigrisek!” Az árusok standjai végig a patakparti betonszegélyen. Az elsőnél, ahol megállók, kisebb csoportosulás teszi láthatatlanná, mi is az az oly érdekes dolog. Nemsokára kiderül, hogy pár ruhadarabon vitatkoznak. A lengyel felírja az árat, a mellette állók rosz- szalva csóválják a fejüket. Újabb ár, majd még egy, végül sikerül megegyezni. Mindenki elégedett. A következőnél cipők, műanyag bóvlik és egy Unitra magnó áll sorban. Hogy ez az utóbbi milyen? Ilyet már legalább három éve az állami üzletekben sem látni. Tény, hogy jóval olcsóbb, mint ott volt, de a minősége valószínűleg bőven hagy kívánnivalót maga után. Továbbhaladva találok igazi hiánycikkeket is, például visszapillantó tükröt, köny- nyűfém keréktárcsát, vagy halogén fényszórókat. A vevők semmit sem hagynak szó nélkül: „Ötszáz forint? Miskolcon csak száznyolcvan.” Benn a bazárok között szinte mozdulni sem lehet. Itt kevesebb a külföldi, ennek ellenére a föld, a lépcsők, minden foglalt. Óvatosan lépek, nehogy rátapossak valamire. A választék bő, de a valóban hasznos holmikat keresni kell. Vajon az a néni ott az autó mellett miben reménykedik? Kimustrált lábbeliket, ócska télikabátokat, rozsdás alkatrészeket kínál . . . Eléggé tanácstalan az arca. Az asztalokon, a betonon ömlesztve van együtt a rádió és a pulóver, a borotva és a körzőkészlet, a nyomógombos telefon és az ágytakaró .. . Az igaz, hogy a honi boltoknál alacsonyabbak az itteni árak. De megéri-e a vásárlónak, ha mondjuk az — állítólag — vadonatúj ébresztőórája két nap múlva megné- mul? (rénes) Vetőmagvak Kálból A Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Területi Központjának Káli Üzeme 35 féle növény étkezési és vetőmagjából 3000 vagon készterméket állít elő. Az alapanyagot Borsod- Abaűj-Zemplén megye mezőgazdasági nagyüzemei és a kistermelők biztosítják. A hazai és a KGST-országok igényeinek kielégítése mellett, Kubába zöldség- és borsó-, az USA-ba, Kanadába lucerna-, vöröshere-, Indiába és Törökországba étkezési borsó magvakat szállítanak. Iegecs Ferencué a inersárutis/tilás optimális értékét liatárn//n meg \etőmag*ak tisztaság* i/sgálata a laboratóriumban — Szalóki Imréné. •Nagy Sándor üzemvezető-helyettes az olajlennel telt zsákok helyes zárását ellenőrzi (Fotó: Szabó Sándor — MTI) Id. Tóth József ( Fotó: Perl Márton) Chicagóból hozta a Holstein-teheneket... A téeszalapító
